Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-09 / 131. szám, szerda

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 9. CAZOASAGI HÍRMORZSÁK A Coca-Cola tavalyi eredménye Pozsony. 120 millió liter üdítőt adott el és 1,94 milliárd korona forgalmat jelentett a tavalyi évre a Coca-Cola Beverages Slovakia Kft. Ez 9,2%-os növekedést je­lent, ami elmarad a korábbi évekre jellemző 40%-os növeke­déstől. A befektetések 60%-át az új részleg emésztette fel. Ide az idén 800 millió koronát ruház­nak be, amellyel egy 5500 négy­zetméteres termelési és elosztó­csarnokot alakítanak ki. A cég­ben 650-en dolgoznak, az átlag­kereset 17 500 korona. (SITA) A Baňa Dolina vesztesége Pozsony. A nagykürtösi Baňa Dolina szénbánya egy millió ko­rona veszteséggel zárta az első negyedévet, ami a múlt év ha­sonló időszakához képest enyhe javulást jelent. 110 millió koro­nás forgalom mellett 125 ezer tonna szenet termeltek ki, ami 25 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly. Valéria Zolcerová gazda­sági igazgató szerint az elektro­mos energia árának 5%-os eme­lése és a vámpótlék bevezetése 2,7 millió korona többletköltsé­getjelent számukra. A bányavál­lalat 1100 főt foglalkoztat és az idei évre félmillió tonna szén ki­termelése mellett 450 millió ko­ronás forgalmat tervez. (SITA) Kamatcsökkentési várakozás Prága. A májusi 0,1%-os ár­csökkenés fontos jel a pénzügy­politika számára - állította a cseh jegybank szóvivője. Egy­ben figyelmeztetett: az infláció csökkentése ugyan kamatcsök­kentési várakozásokat vált ki, de mivel a kamatok most meg­felelő szinten vannak, fél száza­léknál kisebb igazításra lehet csak számítani. (MTI) Szlovákia 200 tonna sertéshúst importált Belgiumból Teljes importstop SITA-HÍR Pozsony. Szlovákia az idei év első négy hónapjában csaknem 200 ezer kilogramm sertéshúst, 17 ezer kilo­. gramm vajat és olajokat valamint 4 kilogramm sajtot hozott be Belgi­umból. Az erre illetékes belga hiva­talok szerint a dioxinnal mérgezett táp a csirkehúson és tojásokon kívül A válság 30 milliárd frankjába kerül a belgáknak Dioxin miatti károk HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A rákkeltő dioxinnal mérgezet mezőgazdasági termé­kekre kivetett embargó az elkövet­kező két évben rendkívül negatí­van hat majd a belga állami költ­ségvetésre - jelentette be Herman Van Rompuy belga mezőgazdasági miniszter. A válság negatív kihatá­sai csupán átmeneti nehézségeket okoznak, és az állam számára nem szabadna hosszútávú nehézsége­ket okoznia. A miniszter szerint a válság nem akadályozza meg a kor­mányt a szociális juttatások és az általános adók csökkentésében. Van Rompuy a múlt héten vette át a miniszteri funkciót a válság miatt lemondott előző miniszter Karel Pinxten után. Belga források sze­rint a válság Belgiumnak 30 milli­árd belga frankba kerül havonta, a dioxinnal mérgezett táp miatt ugyanis teljesen leállt a belga hús, tej és tejtermékek kivitele. (SITA) Szlovák-magyar tokaji borok - Szlovákia azt szeretné, ha a két ország közösen használná a tokaji megjelölést Folytatódik a márkanéwita megfertőzhette a sertés- és marha­húst valamint a tejtermékeket is. A Szlovák Állategészségügyi Szolgá­lat a jelentés nyilvánosságra hoza­tala után döntött az említett mező­gazdasági termékek behozatalának tilalma mellett. Az Európai Bizott­ság szerint az EU által elfogadott in­tézkedések más országokban is elégségesnek bizonyulnak. Pozsony. A tokaji borok kér­désköre is napirendre került az alapszerződés agrárkér­désekre vonatkozó rendel­kezéseinek felügyeletére hi­vatott magyar-szlovák ve­gyes bizottság hétfői alakuló ülésén. Ám mint az kiderült, a márkanévről a felek to­vábbra is eltérően véleked­nek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák fél azt szeretné, ha a két ország közösen használhatná a to­kaji megnevezést. Ettől viszont a magyar fél zárkózik el. Az MTI egy magát megnevezni nem kívánó borszakértőre hivatkozva közölte, hogy „a magyar fél aligha kívánja feladni a tokaji boroknak köszön­hető évszázados nemzetközi tekin­télyét". Magyar oldalon érvként hangzik el, hogy a szlovák fél nem teljesíti a nemzetközi szabványok­nak, az eredetnek, a jelzett borfaj­tának megfelelő minőségi követel­ményeket. Szlovák részről viszont azt hangoztatják, hogy a szlovákiai tokaji borok történelmileg, minő­ségileg és jogilag egyenrangúak a magyar tokaji borokkal. A tokajibor-vita 1964-ben robbant ki, amikor az egykori csehszlovák külkereskedelmi minisztérium - a hazai túltermelésből eredően ­egy kisebb tételnyi csehszlovák to­kajit szeretett volna külföldön pi­acra dobni. Ezt a heves magyar til­takozás végül is megakadályozta. 1965 és 1997 között jó néhány ál­lamközi tárgyalásra került sor, amelyeknek pontot kellett volna tenniük a vita végére. Ám mint az később kiderült, az akkori cseh­szlovák tárgyalódelegációnak kö­zelebb állt szívéhez a pilzeni sör, mint a tokaji bor. Fontosabbnak tartotta a megállapodást arról, hogy Magyarországon az egyik sör nevéből töröljék a Pilsner megjelö­lést, cserébe Magyarország az 1967-ben megkötött szerződés ér­Egyes vélemények szerint a magyar fél aligha kívánja feladni a tokaji boroknak köszönhető évszázados nem­zetközi tekintélyét. (Archívumi felvétel) telmében beleegyezett abba, hogy Csehszlovákia csak ezer hektoliter tokaji bort exportáljon, és csak Ma­gyarországra. Statisztikai adatok szerint Csehszlovákia a rendszer­váltásig összesen 21,5 ezer hekto­liter tokajit - főleg édes szamorod­nit - szállított, amelyet azután im­már magyar címkével ellátva hoz­tak forgalomba - írja Róbert Matejovič a Slovak Trade Forum hasábjain. Az államközi szerződést egy évvel a rendszerváltás után kölcsönös megegyezéssel meg­szüntették, attól a pillanattól a to­kajibor-vita ismét fellángolt. A Tokaj-vidéket - 8,6 ezer hektárt tesz ki - 1918-ban a cseh­szlovák-magyar határ kettéválasz­totta. A magyar fél szerint az egy­kori szántóügyi minisztérium 1908-as törvénye értelmében a to­kaji borvidéket - szlovák oldalon csak három község Újhely, Kistoronya és Szőlőske (178 hek­tár) képezi. Az első Csehszlovák Köztársaság fennállása alatt a ma­gyar hivatalok a Tokaj-vidék része­ként ismerték el a három községet, s az itt kitermelt borokat problé­mamentesen vitték át Magyaror­szágra, és értékesítették ott. A Szlovák Nemzeti Tanács, a Tokaj­vidék fejlesztéséről szóló 1959-es T.t. számú törvénye értelmében a szlovákiai Tokaj-vidéket Kistoro­nya, Nagytoronya, Csörgő, Szlo­vákújhely, Szőlőske, Nagybári és Csarnahó (összesen 698,10 hek­tártjelenti. Magyarország - a tokaji borok ki­zárólagos forgalmazója - csak 1970-ben jegyeztette be a Tokaj, Tokay, Tokayer védjegyet a genfi Nemzetközi Szellemi Tulajdon Védelmi Hivatalban. Három évvel azután, hogy Csehszlovákia kérte a bejegyeztetést, ám arra a hibás megjelölés miatt nem került sor. ­összegzi Matejovič. 1993-ban Ma­gyarország bormárkanév-egyez­ményt írt alá az Európai Unióval, melynek értelmében az Unió pia­cára csakis magyar termelők ex­portálhatnak tokaji bort. Szlová­kia 1997-ben kérte Brüsszeltől a szlovák tokaji borok elismerését, ez ellen Magyarország élesen til­takozott. Brüsszel azt tartja, hogy a márkanév körüli vitát először az érintett feleknek egymás között kell rendezniük. Szlovák véle­mény szerint közösen kellene használni, egyes magyar vélemé­nyek szerint viszont a szlovák ter­melőknek abba kellene hagyniuk a Tokaj név használatát, és az ilyen megjelölésű borok értékesí­tését. Más vélemények szerint el­képzelhető olyan megállapodás is, mely szerint Magyarország meg­venné Szlovákiától az egész évi to­kaji szólótermést. Esetleg a ma­gyar és a szlovák fél egy közös vál­lalatot hozna létre, amely közösen értékesítené a szlovák-magyar to­kaji borokat. (MTI, Slovak Trade Forum, ÁBI, g) Problémák a Globtel-részvények eladása körül Hirtelen váltások A kamara felhívással fordult a honatyákhoz Ellenzik az adóemelést ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. A gazdasági tárca meg­szakította a tárgyalásokat a Credit Lyonnais bankházzal a Globtel 36 százalékos részvénycsomagjának eladásáról, és az üzlet lebonyolítá­sával a versenypályázaton máso­dik helyezett Credit Suisse First Boston bankházat bízta meg. A Pravda értesülései szerint a Cre­dit Lyonnais, amely április 20-án megnyerte a Globtel részvények eladásának lebonyolítójára kiírt pályázatot, a tárgyalások idején hajlandóságot mutatott áthidaló hitel nyújtására a részvénycsoma­got eladó vállalatok számára, ám ettől később elállt. A minisztérium ezért még a múlt héten a pályáza­ton második helyezést elért Credit Suisse First Bostonhoz fordult, aki hasonló feltételeket kínált, mint a Lyonnais, eltérés csupán az eladá­sértjáró illetékekben mutatkozott. A Credit Suisse már bejelentette érdekeltségét a privatizáció lebo­nyolítására, így a magánosítás le­bonyolítójának kiválasztása akár még e héten sikeresen befejeződ­het. A részvényekért járó mintegy ötmilliárd koronát a minisztérium a Szlovák Gázipari Vállalat pénz­ügyi stabilizációjára szeretné for­dítani. A gazdasági tárca szóvivője megerősítette, amennyiben a Cre­dit Suisse sem nyújtana áthidaló hitelt, úgy a Globtel eladásra szánt részvényeit a részvénypiacon érté­kesítenék. SITA-HlR Pozsony. A szlovákiai mezőgaz­dászok készek biztosítani az or­szág élelmiszerellátását, nem érte­nek azonban egyet a tervezett adó­emelési intézkedésekkel, valamint az állami dotációk csökkentésével. A Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kamara arra kéri a par­lamenti képviselőket, hogy ne sza­vazzanak a hozzáadottérték-adó élelmiszerekre kiszabott alsó kul­csának növelése mellett - áll a ka­mara nyilatkozatában. Az Agrárka­mara arra kéri a képviselőket, hogy legalább az olyan alapvető élelmi­szeripari termékek esetében ne szavazzák meg a módosítást, mint a gabona, hús, zöldségek tej és tej­termékek. Egyben kérik a lakossá­got, hogy támogassa a szlovákiai mezőgazdászok igyekezetét. Azt hangoztatják, hogy a hozzáadott­érték-adó alsó kulcsának 4 százalé­kos emelése a fogyasztói árak leg­alább 5%-os emelkedését eredmé­nyezi, amivel a lakosság eddigi 37%-os kiadásai az élelmiszerekre az összkiadásokhoz viszonyítva 40%-ra emelkednének. A gyakor­latban ez az élelmiszeripari termé­kek fogyasztásának csökkenésével járhat, ami jelentős mértékben hozzájárul a lakosság általános egészségi állapotának romlásához. Rámutatnak arra, hogy már jelen­leg is el vagyunk maradva több alapvető élelmiszer fogyasztása te­rületén az európai átlagtól. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. június 6-án) Bank Felmondási idő Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év nélkül AG Banka Bank Austria Creditanstalt 12,50-13,00 13,50-14,00 13,50-14,00 5,75-6,00 Banka Slovakia 17,53 20,06 16,50 15,00 8,00 HypoVereinsenbank Slovakia 8,75-10,25 9,00-10,00 7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 17,00 17,00 16,00 15,00 13,50 6,00 Istrobanka 17,20-17,70 17,50-18,00 16,50-17,00 16,00-16,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,00­16,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 12,00 6,00 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 6,00 Devín Bank 17,30 18,60 19,00 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,75 7,50-16,50 9,50-15,25 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,00 16,50 16,50 17,00 17,00 4,75 VK-550/1 Keressen fel bennünket! PRVÁ STAVEBNÁ SPORITEĽŇA

Next

/
Thumbnails
Contents