Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-09 / 131. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 9. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK GJ Természetes monopóliumoknak számítanak a Szlovák Gázipari Vállalat, az energiaszolgáltatók, a Szlovák Posta, a vasút, a Selmecbányái Szlovák Víz­ügyi Vállalat, a Transpetrol, a Villamos Művek, a Távközlési Vállalat és az állami erdőgazdaságok. (Archívumi felvétel) Magánosítás: az illetékes parlamenti szakbizottság előtt a nagyprivatizációról szóló törvény módosítása Immár csaknem minden eladó Pozsony. A kormány által el­fogadott nagyprivatizációs törvény módosítása lehetővé teszi a természetes monopó­liumok magánosítását is, így nemsokára ezek a vállalatok is magánkézbe kerülhetnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mint azt Mária Machová privatizá­ciós minisztertől megtudtuk, a tör­vénymódosítást a kormány már beterjesztette a parlamentbe, je­lenleg az erre illetékes bizottságok tárgyalnak róla. A miniszter­asszony szerint a törvény elfoga­dására megvan a politikai akarat. A törvénymódosítással egyidóben a kormány a stratégiai vállalatokról szóló törvény megszüntetéséről is döntött. A módosítás szerint termé­szetes monopóliumoknak számíta­nak a Szlovák Gázipari Vállalat, az energiaszolgáltatók, a Szlovák Pos­ta, a vasút, a Selmecbányái Szlovák Vízügyi Vállalat, a Transpetrol, a Villamos Művek, a Távközlési Válla­lat és az állami erdőgazdaságok. Ezeknél a vállalatoknál a részvénye­si jogokat az erre illetékes állam­igazgatási szervek látják majd el. A privatizációs tárca szerint ezen vállalatok privatizációja külön fi­gyelmet érdemel, így ezek magáno­sításáról csak a kormány dönthet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a természetes monopóliumoknak számító vállalatokat külföldi befek­tetők is megszerezhetik, sőt akár többségi tulajdonhoz is juthatnak. A törvény elfogadása után kidolgoz­zák az egyes vállalatok privatizáció­jának menetrendjét, ugyanakkor konkrét időpontokat egyelőre nem hozott nyilvánosságra a minisztéri­um. A privatizáció beindulásával azonban semmiképp nem számol­hatunk korábban, mint 2000-ben. Machová szerint az államnak to­vábbra is meg kellene őriznie több­ségi tulajdonát az olyan típusú vál­lalatoknál, mint a Transpetrol és az energiaszolgáltatók. A legjobban kidolgozott privatizá­ciós tervezettel jelenleg a közleke­dési tárca hatáskörébe tartozó vál­lalatok rendelkeznek. A minisztéri­um már kidolgozta a posta szerke­zetátalakításának tervezetét és a postáról szóló törvény alapelveit. A miniszterasszony szerint már konkrét elképzelések is vannak ar­ról, minek kéne továbbra is állami A törvény elfogadására megvan a politikai aka­rat. tulajdonban maradnia. Hasonló a helyzet a Szlovák Vasutaknál és a Távközlési Vállalatnál is. Nemso­kára a gazdasági minisztériumnak is elő kéne terjesztenie a hatásköré­be tartozó vállalatok szerkezetát­alakításának menetrendjét is, el­maradás tapasztalható azonban a mezőgazdasági tárca hatáskörébe tartozó vállalatoknál. A privatizáci­ós tárca a magánosítást a vállalatok szerkezetátalakítása betetőzése­ként értékeli, a miniszterasszony szerint azonban a folyamat egy év­nél mindenképp tovább fog tartani. A nagyprivatizációról szóló tör­vény pontosítja a privatizációs mi­nisztérium és a Nemzeti Vagyon­alap hatáskörét, és a tervek szerint átláthatóbbá teszi a magánosítást. A természetes monopóliumok pri­vatizációjáról szóló döntéssel a tu­lajdonjogok nem szállnak át a Nemzeti Vagyonalapra, az állam tulajdonában maradó részvénycso­magot az illetékes minisztériumok felügyelik majd. A minisztérium a módosítástól a részvénypiac élén­külését vátja. A lakosság a törvény elfogadása és a magánosítandó vállalatok kijelölése után kötvé­nyeit részvényekre cserélhetné. A miniszter asszony szerint ugyanak­kor nem valószínű, hogy az összes kötvénytulajdonos dönt a csere mellett, így a lakossság egy részétől kénytelenek lesznek visszavásárol­ni a kötvényeket. A nagyprivatizá­cióból származó bevételeket sze­rinte erre is felhasználhatják, (mi) Csehország gazdaságának részletes elemzése Kellene egy gazdasági megszorító csomag Júniustól Szlovákiában is AstraZeneca néven A gyógyszergyártó óriáscégek fúziója ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. A dunaszerdahelyi Vámbéry Irodal­mi Kávéház legutóbbi -estjén Hodossy Gyula, a Lilium Aurum ki­adó igazgatójának meghívására Lékó István, a cseh Euro gazdasági hetilap főszerkesztője mutatta be lapját, s azon keresztül Csehország pillanatnyi gazdasági helyzetét. Lékó István nem titkolta: nyugati szomszédunk gazdasági helyzete annyira aggasztó, hogy ott szintén elkelne egy gazdasági csomag. Szerinte Miloš Zeman szociálde­mokrata kormányának nincs kifor­rott gazdaságpolitikája, taktikája a halogatás, a problémák megoldá­sának elodázása, miközben az or­szág külső és belső adósságállomá­nya folyamatosan nő. A kormány­tagokjelentős része nem képes fel­nőni a gondokhoz, nem egy a hat­vanas-hetvenes évek színvonalá­nak megfelelő megoldással ruk­kolt elő. A problémák olyannyira felhalmo­zódtak és leplezhetetlenek, hogy Csehország pozíciója érezhetően romlott az Európai Unióval folyta­tott tárgyalások során, s felmerült, akár a csatlakozók első köréből is kikerülhet, (shz) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. 1999 áprilisában a világ két vezető gyógyszergyártó társa­sága, a svéd Astra és az angliai székhelyű Zeneca Group fúziója révén megalakult új gyógyszer­gyártó világcég június elsejétől Szlovákiában is ÁstraZeneca né­ven szerepel majd jelentették be a hónap elején a cég képviselői. A szlovákiai piacon a Zeneca eddig az angol ICI cég utódjaként első­sorban növényvédő szerek és agro­kémiai készítmények révén volt is­mert elsősorban az agrárszakem­berek körében, de gyógyszerfor­galmazásban is jelentós nevet ví­vott ki magának a piacon. A kuta­tásra és a fejlesztésre évente 300 millió fontot költött. A svéd Astra elsősorban a gyógyszergyártásáról ismert, a világ több mint negyven országban vannak üzemegységei. Az új vállalat több mint ötvenezer embert foglalkoztat majd az egész világon. A szlovákiai gyógyszerpi­acon elsősorban a szív- és érrend­szeri betegségek, az emésztőszervi megbetegedések, a fájdalom- és idegcsillapítók, egyes fertőző be­tegségek, valamint a rákellenes gyógyszerek területén kíván meg­határozó szerepet betölteni, (tszl) A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. június 6-án) Bank Felmondási idő Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla AG Banka Bank Austria Creditanstalt 14,00-16,00 14,25-16,25 14,00-16,00 13,75-15,75 13,50-15,50 2,00 Banka Slovakia 17,01 17,53 16,06 16,12 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 13,00-16,00 13,00-16,00 12,50-15,50 12,50-15,50 2,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 18,30-18,70 18,00-18,50 17,00-18,00 17,00-18,25 16,75-17,00 15,00-16,25 5,00-8,00 Istrobanka 16,00-18,00 16,00-18,00 16,00-17,30 16,50-17,80 16,80-17,00 16,50-17,00 5,00 Ľudová banka 14,00 15,50 16,00 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 15,10-16,25 15,40-17,00 16,00-16,50 16,50-17,00 16,75-17,25 17,00-17,50 5,00-8,00 Postabank 17,60 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 3,00-12,50 Prvá komunálna banka 12,60 16,00 16,50 16,70 16,50 16,50 3,50-5,50 Tatra Bank 13,00-14,00 15,10-16,10 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 17,40-18,00 17,50-18,10 17,60-18,20 18,60-18,90 15,00-17,50 16,00-20,00 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 15,47-16,22 15,93-16,68 15,95-16,70 12,00-16,50 11,00-14,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 17,50 17,20 17,50 18,00 17,80 18,00 3,75-9,75 TANÁCSADÓ Az útiköltségről L. I.: Egy nemzetközi vállalat szlovákiai leányvállalatánál dolgozunk. Viszonylag gyak­ran utazunk a cég németor­szági központjába, és ilyen­kor útitérítésként magasabb térítést kapunk annál, amit a pénzügyminisztérium a kül­földi szolgálati utakra diéta­ként előírt. A cégünknél a ma­gasabb térítéseket szinte min­den hónapban máshogy adóztatják meg. Van úgy, hogy csak a jövedelmi adó előlegét vonják le, máskor pe­dig a különféle betegségi és tudom is én milyen biztosítá­sokat is levonják. FEKETE MARIAN Nézetünk szerint külön kell vá­lasztani a jövedelmi adóról szóló szabályokat, és az egészségügyi, a betegségi, a nyugdíjbiztosítás­ról, illetve a foglalkoztatási alap­ba fizetendő térítésekről szóló rendelkezéseket. A jövedelmi adóról szóló törvény a jövede­lem megadóztatásáról szól. A jö­vedelmi adóról szóló törvény szempontjából tehát azt kell megvizsgálni, hogy a magasabb összegű juttatás jövedelemnek minősül-e vagy sem, mivel az említett törvény 6. paragrafusa hetedik bekezdésének a/ pontja szerint az útiköltség, a diéta csak addig az összegig nem tekinthe­tőjövedelemnek, amely össze­gig külön jogszabályok alapján jogigény keletkezik rá. Az útiköltségek térítéséről szóló 119/1992 Tt.számú törvény 9. és lO.paragrafusainak rendelke­zései lehetővé teszik a magasabb összegű térítések nyújtását, de ezekre nem keletkezik jogigény - úgyhogy a költségtérítésnek a jogszabályokkal megszabott összegen felüli része nyilván megadóztatható jövedelem. Az egészségi, betegségi, munkanél­küliségi vagy a nyugdíjbiztosí­tást szabályozó törvények sze­rint azonban egy úgynevezett ki­vetési alapból kell fizetni az ilyen-olyan biztosítási díjakat. Ez a kivetési alap, kissé leegy­szerűsítve, az alkalmazottnak a jövedelmi adó alá eső jövedel­me. Úgyhogy ismét a jövedelem fogalmával találkozunk, de eb­ben az esetben a törvények a jö­vedelmet illetően a munkabérről szóló 1/1992 Tt. sz. törvény 4. paragrafusának második bekez­désére utalnak, amely szerint munkabérnek, következéskép­fjen pedig jövedelemnek sem te­kinthető az a költségtérítés, amelyet külön jogszabály alap­ján nyújtanak. Itt kell visszautal­nunk az útiköltségek térítéséről szóló törvényre, amely lehetővé teszi a magasabb összegű téríté­sek nyújtását is, vagyis ezek a té­rítések a kivetési alapot tekintve nem tekinthetőek munkabér­nek, nem tekinthetőek jövede­lemnek és ezért nem is kell, nem is lenne szabad ezekből a téríté­sekből biztosítási díjat levonni, illetve fizetni az egészségi, be­tegségi, munkanélküliségi vagy nyugdíjbiztosításra. CAZDASAGI HÍRMORZSÁK Az Arai keleti terjeszkedése Bochum. Több mint negyven év után kivonul Belgiumból az Arai benzinkúthálózat és in­kább az ígéretesebbnek tűnő kelet-európai piacokra összpon­tosít. A Lengyelországban a meglévő 60 mellé az év végéig további 20 új állomást épít. Cse­hországban és Magyarországon már működő 61, illetve 58 ben­zinkúttal már elérte a megcél­zott piaci részesedést. A kétszáz belgiumi Arai kutat a Kuwait Petroleum veszi át. (MTI) 3,1%-os hiány? Pozsony. Ján Tóth, az ING Barings elemzője szerint a kor­mánycsomag következtében az államháztartási hiány a GDP 5%-át jelentő 39 milliárd koro­náról 23,9 milliárd koronára, vagyis a GDP 3,1%-ára csökken. A csomag 15,6 milliárd koronás költségvetési többletbevételt je­lent. Az elemző szerint az előző kormány által elhanyagolt ár­emelések miatt az infláció idén decemberre 14,5%-kal nő. Az ÁFA és a fogyasztói adók emelé­se 1,6%-os, a központi áremelé­sek 4,4%-os, a vámpótlék beve­zetése 0,8%-os inflációnöveke­désseljár. (SITA) Német növekedés Wiesbaden. Németország hazai összterméke 0,4%-kal nőtt az el­ső negyedévhez képest és 0,4%­kal bővült a tavalyi év első ne­gyedévéhez képest. A statisztikai hivatal viszont arra figyelmez­tet, hogy az 1998-as első ne­gyedévi bázisra számított ered­mények nem mérvadóak. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe n 1999. június 9-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,774 Magyar forint (100) 18,387 Angol font 70,695 Német márka 23,404 Cseh korona 1,226 Olasz líra (1000) 23,64 Francia 1 frank 6,978 Osztrák schilling 3,327 Japán jen (100) 36,292 Spanyol peseta (100) 27,511 Kanadai dollár 30,018 Svájci frank 28,777 Lengyel zloty 11,081 USAdollár 44,044 GSM 1800-as: Gabriel Palacka még nem döntött Új tender a láthatáron? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában a március­ban meghirdetett GSM 1800-as tender kudarcba fulladt, mivel a külföldi érdeklődők sokallották a 10 millió dolláros licencköltséget. Gabriel Palacka közlekedési és táv­közlési miniszter hétfőn pedig fel­oszlatta azt a bizottságot, amely az ország harmadik mobilszolgálta­tójára kiírt tenderen dolgozott. A miniszter keddi közlése szerint az 1800 MHz-es sávban fenntartott li­cencet vagy megosztják a jelenlegi két, GSM 900-as mobiltelefon-há­lózatot működtető Globtel GSM és az EuroTel között, vagy pedig újabb versenypályázatot írnak ki. Palacka nem közölte, vajon mikor imák ki az újabb pályázatot. Meg­figyelők szerint, ha a Globtel GSM és az EuroTel ölébe hullana a GSM 1800-as frekvencia, akkor nem várható az árak letörése. Szlováki­ában mintegy 550 ezer mobiltulaj­donos van, azaz minden 10. polgár rendelkezik maroktelefonnal. (Ú)

Next

/
Thumbnails
Contents