Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-31 / 123. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 28. POLITIKA 1724 Ausztriai alagúttűz Négyen meghaltak Salzburg. Négy halottja és legke­vesebb 45 sérültje vart a szombat hajnalban közúti baleset következ­tében támadt ausztriai alagúttűz­nek. Kari Schlögl osztrák belügy­miniszter tegnap közölte: a men­tőcsapatok adatai szerint már sen­ki sem tartózkodik a Salzburg tar­tományban lévő Tauern alagútjá­ban, s megszűnt a tűz következté­ben képződött füst és mérges gá­zok termelődése is. Ezt követően viszont hírek érkeztek arról, hogy a hozzátartozók két külföldi ál­lampolgár eltűnését jelentették. Az alagutat nem fenyegeti beom­lás veszélye. Jelenleg azon dolgoz­nak a mentőcsapatok, hogy elmoz­dítsák a tűz és a perzselő forróság következtében leszakadt beton­tömböket, amelyek eltorlaszolják az alagút egyes részeit. A szeren­csédehséggel kapcsolatban a né­met közlekedési miniszter el akar­ja rendelni a németországi alagu­tak alapos átvizsgálását. (MTI) ... . • . . • .7 : : . . : . r v Az ausztriai alagúttűz nyomán Bonnban közölték: az EU közlekedési minisztereinek június 17-18-án tartandó találkozóján megvitaják a veszélyes anyagok közúti szállításának betiltását is. (TA SR/AP) Párizs és Bonn a nyolcak rendkívüli értekezletének összehívását javasolja. Brüsszel konkrétumokat vár Nem hisznek Milosevicsnek Brüsszel/Moszkva/Washing­ton/Belgrád/Toulouse. NA­TO-körökben rendkívül óva­tosan reagáltak arra a beje­lentésre, miszerint Milose­vics hajlandó elfogadni a G-8 csoport által lefektetett ren­dezési elveket. A hírt még pénteken késő este közölték, miután Csernomirgyin orosz közvetítő befejezte tízórás tárgyalásait Belgrádban. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szombaton Moszkvában jól értesült források azt közölték, hogy Cserno­mirgyin Belgrádban orosz béketer­vet terjesztett elő, s a jugoszláv fél teljes mértékben elfogadta e kezde­ményezést. Az orosz terv lényege: a bombázások beszüntetése s a koszo­vói jugoszláv csapatok és rendőri erők csökkentése után az ENSZ égi­sze alatt kezdődjenek békeművele­tek. A Jugoszlávia elleni csapások­ban részt vevő NATO-országok csa­patait Albánia és Macedónia terüle­tén telepítenék, s alapvető feladatuk a konfliktus térségének lezárása lenne, megakadályozandó, hogy az UCK fegyveresei beszivárogjanak e területre. Koszovó határsávjába olyan NATO-tagok csapatai érkez­nének, amelyek közvetlenül nem vettek rész a légi csapásokban, s a határőrizetet erősítenék meg, sza­vatolva a stabilitást a térségben. Ko­szovó további körzeteibe pedig sem­leges országok küldenének csapat­kontingenseket - köztük Oroszor­szág és néhány más FÁK-tagállam amelyek szavatolnák a menekültek biztonságos visszatérését. A béke­hadműveletek általános irányítása az ENSZ BT feladata lenne. Moszk­vai források szerint Belgrád kész „bizonyos további engedményekre is". A NATO csak akkor állítja le légi csa­pásait Jugoszlávia ellen, ha Milo­sevics jugoszláv államfő kivonta erőit Koszovóból, s személyesen tett határozott nyilatkozatot arról, hogy elfogadja a nemzetközi közösség öt követelését - és eleget is tesz nekik. Jamie Shea szóvivő a hadművelet leállításának ezt a két feltételét em­lítette. Rámutatott: a szerb erőknek a kicsiny Koszovóból való kivonása nem tarthat sokáig. A visszavonu­lásnak a NATO által is ellenőrizhe­tőnek kell lennie. Jacques Chirac francia elnök, Lionel Jospin kormányfő és Gerhard Schroder német kancellár szomba­ton, a Toulouse-ban tartott francia­német csúcstalálkozón azt javasolta, hívják össze mielőbb a G-8 értekezle­tét, hogy a csoport tagállamai közö­sen értékelhessék a belgrádi nyilat­William Cohen titkos tárgyalásai Bonn. Az amerikai védelmi miniszter még az EU, illetve az európai NATO-államok védelmi minisztereinek pénteki tanácskozása előtt megpróbálta rábírni a mértékadónak tartott NATO-országokat a szá­razföldi offenzíva megindítására a Balkánon. William Cohen csütörtö­ki titkos küldetése azonban nem járt eredménnyel - vált szombaton is­mertté Bonnban. Kollégáival csupán abban tudott megállapodni, hogy fokozni kell a légi csapások intenzitását, és még több harci repü­lőgép bevetésével kell „a célpontok széles körét" támadni. (MTI) kozat tényleges jelentőségét. Bonn és Párizs megállapodott abban, hogy ­levonva a jugoszláviai válság tanul­ságait - gyorsan bevethető európai hadtestté fejlesztik a jelenlegi euró­pai hadtestet, hozzáigazítva azt az új stratégiai környezethez, és eszközt adva az Európai Uniónak ahhoz, hogy válsághelyzetekben közbelép­hessen. Az 1993-ban létrehozott eu­rópai hadtest magja a francia-német közös dandár volt, később csatlako­zott Belgium, Spanyolország és Lu­xemburg is. Az európai védelmi együttműködés jelképévé vált had­test hatvanezer főből áll, több mint ezer harckocsit és páncélozott harc­járművet mondhat magáénak. Robin Cook brit külügyminiszter vé­leménye a belgrádi bejelentésről: Milosevicsnek egyértelmű jelét kell adnia annak, hogy hajlandó been­gedni országába olyan nemzetközi katonai erőt, amelynek magvát a NATO adná, és amely segítene a Ko­szovóból elmenekült több százezer albán hazatérésében. „Többet kell tennie annál, mint hogy elfogadja az alapelveket. Ha bizonyítani akar­ja, hogy szándéka komoly, akkor azok valódi tartalmáról is beszélni kell." MVSZ: újabb vádak Csoóri Sándor ellen Megállapodást kötött a VMDK és a VMSZ Forrongó indulatok Magyar összefogás MTI-JELENTES Budapest. Nyílt levélben fordult Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Vi­lágszövetsége (MVSZ) elnökéhez a nyugati régió néhány tagja az ápri­lisi közgyűlésen elhangzott, szerin­tük szélsőséges, antiszemita meg­nyilvánulások miatt - derült ki a szervezet szombati, rendkívüli kül­döttgyűlésén. Áprilisban a nyugati régió több küldötte bizalmatlansá­gi indítványt fogalmazott meg Csoóri ellen. A mostani rendkívüli küldöttgyűlést éppen azért kellett összehívni, mert akkor számos té­ma megtárgyalására nem maradt idő. A nyilatkozat megfogalmazói félelmetesnek nevezik, hogy az amerikai magyarok delegációját zsidó bérenceknek, Soros-karvaly betolakodóknak szólították. Sze­rintük Csoóri Sándor ezt nemcsak „néma cinkossággal" eltűrte, de el­nökhöz méltatlan kijelentésekkel fokozta a gyűlölködő hangulatot. Csoóri Sándor mindezt rágalomnak minősítette és kijelentette, hogy ilyet nem tett, szeretné, ha az állítá­sokat jegyzőkönyvvel és tanúkkal bizonyítanák. Közölte, az említett tanácskozáson valóban indulatos kifejezések hangzottak el, a Soros­sal kapcsolatos kijelentésre maga is emlékszik. Mindemellett értetlensé­gét fejezte ki amiatt, hogy a levelet jóval a korábbi ülés után juttatták el hozzá. A kialakult légkör - kiabálá­sig fajult a vita - hatására Papp László, az MVSZ nyugati régiójának elnöke bejelentette ugyan a lemon­dását, végül a résztvevők ösztönzé­sére mégis a posztján marad. A köz­gyűlés végül nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítette: a jegyző­könyv és hangfelvétel alapján bizo­nyítható, hogy az áprilisi közgyűlé­sen nem hangzottak el antiszemita megnyilvánulások. Patrubány Miklós elnökhelyettes el­mondta: az MVSZ célszerű és haté­kony működéséhez az idén rendel­kezésre álló 218,8 millió forinttal szemben 600 millió forintra lenne szükség, s ,jövőt építeni körülbelül egymilliárd forintból tudnánk". Az idei költségvetésből 49 millió forin­tot irányoztak elő különböző prog­ramok támogatására. Ez az összeg a szervezetek keretéből hozzávetőle­gesen 75 millió forintra egészül ki.Tehát a világszövetség összessé­gében költségvetésének több mint egyharmadát fordítja programokra. MTI-JELENTÉS Szabadka. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) együttműködési megálla­podást írt alá - közölték szombaton az MTI-vel. A két szervezet ezzel ki­nyilvánította azt az elhatározását, hogy a vajdasági magyarság érde­kében mindent megtesz a magyar nemzeti közösség megmaradásáért és önazonosságának megőrzésé­ért. Bíznak abban, hogy a többi ma­gyar politikai szervezet is társul eh­hez a megállapodáshoz, hiszen a vajdasági magyarság elvárja, hogy a vajdasági magyar pártok egysé­gesen lépjenek fel a legfontosabb kérdésekben. Az együttműködésre soha sem volt nagyobb szükség, mint ma, amikor a háború a ma­gyarság fizikai létét is veszélyezteti - áll a közleményben. Bírálták a magyar kormány határon túli politikáját Panasz Kárpátaljáról MTI-JELENTÉS Ungvár. Szombaton tartotta tiszt­újító közgyűlését az egyetlen or­szágosan bejegyzett ukrajnai ma­gyar érdekvédelmi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség. Tóth Mihály elnök, volt parlamen­ti képviselő sajnálkozását fejezte ki, hogy az UMDSZ-nek nem sike­rült rendeznie kapcsolatait „a szer­vezettől távolodó új magyar kor­mánnyal és az MVSZ-szeľ'. A kül­döttek is bírálták a magyar kor­mány határon túli magyarságpoli­tikájának azt az alapelvét, hogy csak a parlamenti képviselettel bí­ró érdekvédelmi szervezeteket ­Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) ­tekintik legitimnek az intézménye­sített magyar-magyar kapcsolat­tartásban, s szerintük ennek meg­felelő a kisebbségi szervezetek anyagi támogatása is. RÖVIDEN Fenyegetés a Ferihegyi tankerek ellen Budapest. Egy magyarul beszélő telefonáló tegnap délután azt a fe­nyegetést helyezte kilátásba a Ferihegy l-es repülőtéren állomásozó NATO-tankergépek ellen, hogy ha közölük még egy a levegőbe emel­kedik, akkor azt vállról indítható rekétával lelövi. A szakemberek megpróbálják kideríteni, hogy honnan érkezhetett a hívás. (MTI) II. János Pál könyörgött a békéért Róma. Az Adriai-tenger partján misézve is a Balkán békéjéért fohász­kodott tegnap II. János Pál pápa. Az anconai sportstadionban tartott misén a katolikus egyházfő azt mondta, hogy a jugoszláviai helyzet, az erőszak folytatódása az emberiség súlyos vereségét jelenti, éppen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának másnapján. (MTI) Olasz katonák Magyarországra Róma. Pacifista tüntetők akadályozták szombaton a magyarorszá­gi gyakorlatra tartó olasz katonai szerelvények egyikének áthala­dást egy Trieszthez közeli vasútállomáson. Két személy a sínekhez láncolta magát, több tucat tüntető pedig a vasúti vágányra feküdt, hogy megakadályozza a 15 vagonból álló szerelvény áthaladását Szlovénia felé. A karhatalom közbelépett, s a szerelvény végül megérkezett Magyarországra. (MTI) Jelcin: nem lesz atomfegyver-bevetés Moszkva. Oroszország nem vet be atomfegyvert a NATO ellen a bal­káni válság kapcsán - erősítette meg Borisz Jelcin. Az orosz elnök egy tízéves szlovák kislány Interneten feltett kérdésére válaszolt, s szom­baton Moszkvában nyilvánosságra hozott üzenetében leszögezte: Oroszország kizárólag békés eszközöket alkalmaz a jövőben is. (MTI) Menesztett vezérkari főnök Podgoric. Milosevics jugoszláv államfő menesztette az ország ha­ditengerészetének vezérkari főnökét. Helyébe olyan tisztet neve­zett ki, aki az államfő iránti hűségéről ismert. A montenegrói Milan Radovic ellentengernagy „túl készségesen" működött együtt a montenegrói civil hatóságokkal, amelyek szemben állnak a belg­rádi hatalommal. (MTI) Jan Kasai lett az elnök Prága. A cseh keresztényde­mokraták (KDU/ČSL) szombati kongresszusán Jan Kasai eddigi első alelnököt választották a párt elnökévé. Eddig is ő vitte a párt ügyeit azóta, hogy Josef Lux lemondott. Václav Klaus (ODS) Kasai megválasztását úgy értékelte, hogy az „pozitív hoz­zájárulás a jelenlegi csehországi politikai valósághoz". (ČTK) (TA SR/AP-felvétel) Eredményes volt az űrséta Houston. Befejezte űrsétáját a Discovery két űrhajósa. Tamara Jernigan és Daniel Barry a tervezett hat óra helyett 7 óra 55 percet töltött tegnap a világűrben, s különféle munkákat végeztek az épülő­félben lévő nemzetközi űrállomás külsején. Az űrállomás további építésének előkészítéseként felszereltek két mini emelődarut. (MTI) A NATO ismét forgalmas hidat támadott Sok halott és sebesült MTI-JELENTÉS Belgrád. A NATO légicsapása kö­vetkeztében tegnap legkevesebb tizenegy ember lelte halálát egy hídon, a Belgrádtól 160 kilométer­re délre fekvő Varvarinban. A tá­madás pillanatában sok gyalogos és gépkocsi volt a hídon, ezért sok a sérült is. Néhány gépkocsi a fo­lyóba zuhant; csónakokról kutat­nak az áldozatok után - jelentette a Tanjug. Károk keletkeztek egy varvarini szállodában, a helyi ön­kormányzat épületében és egy templomban. Megszűnt az áram­ellátás, megszakadt a telefonösz­szeköttetés. Varvarin városa ellen ez volt az első támadás. Jamie Shea NATO-szóvivő közölte: szak­értőik vizsgálják, hogy a Tanjug­jelentés megfelel-e a valóságnak. Tegnap délután 17 óra 12 perckor ismét fölzúgtak Belgrádban a légol­talmi szirénák - ez volt vasárnap a harmadik légiriadó a jugoszláv fő­városban. Az előző, déli 12 óra után kezdődött riadó idején a NATO gé­pei nem hajtottak végre támadást Belgrád ellen, viszont a kora dél­előtti riadó alatt 15 rakétát lőttek ki a város környékére. A legfogósabb témák ezután következnek A bővítésről csak később MTI-HIR Bonn. A június 3-4-én Kölnben tar­tandó EU-csúcson nem lesz téma az unió bővítése. Ezzel a kérdéssel, majd a decemberi helsinki csúcsta­lálkozó foglalkozhat - mondotta tegnap a német külügyi állammi­niszter. Günter Verheugen cáfolta azt a felvetést, hogy 2003 lesz az el­ső új tagok belépésének éve. Az unió csak akkor fog időpontot meg­nevezni, ha biztosak lehetnek ab­ban, hogy az reális. A német EU­elnökség alatt ugyan felgyorsultak a csatlakozási tárgyalások, de azok a témakörök lesznek a legfogósab­bak, amelyek még nem kerültek te­rítékre. így pl. a környezetvédelem, amely hatalmas beruházásokat fel­tételez a tagjelöltek részéről. Sze­rinte Kölnben meg kell vitatni azt is, mikor és milyen eszközökkel lehet megnyitni az EU-csatlakozás távla­tát a Balkán országai előtt. „Ha már '91-ben létezett volna olyan pers­pektíva, amely most a (balkáni) sta­bilitási egyezményben körvonala­zódik, akkor sok minden talán nem következett volna be" - tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents