Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-05 / 102. szám, szerda

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 5. Ismét Glatz Ferenc az MTA elnöke Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ismét Glatz Ferencet választotta a köztestület elnökévé. A közgyűlés zárt ülésen a további tisztségviselőket is megválasztotta. (MTI) Népszavazás az Unióról Varsó. Lengyelországban 2002-2003 fordulóján tartják a népszavazást az Európai Unióhoz való csaüakozásról jelentette be Jerzy Buzek miniszterelnök. Avarsói kormány az elkövetkező három évben szeremé a társadalmat az eddigieknél hatékonyabban tájékoztatni az európai integrációs folyamatról. (MTI) Románia is az első körben? Bukarest. Nagy-Britannia támogatni fogja az EU decemberi csúcstalálkozóján azt a javaslatot, hogy Romániát hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra -jelentette ki Tony Blair brit miniszterelnök a román parlamentben elmondott beszédében. Blair rendkívül nagyra értékelte a jugoszláv válsággal kapcsolatos román álláspontot. (MTI) Blair biztatta Bukarestet (TA SR/EPA) Husszein cselhez folyamodott Washington. A Pentagon szerint Szaddám Húszéin iraki elnök utasítására Irakban lakott területekre telepítik a légelhárító rakétákat és a katonai radarállomásokat annak reményében, hogy a légvédelem ily módon büntetlenül veheti célba a repülési tilalom betartását ellenőrző amerikai repülőgépeket. (MTI) Újabb baszk fegyverraktár Párizs. A baszk szeparatista szervezet, az ETA újabb, Franciaországban egy hónapon belül immár negyedik feltárt rejtekhelyén a hatóságok 125 géppisztolyt, 30 karabélyt, 40 pisztolyt, valamint öt harckocsik elleni rakétát és bombákhoz alkalmas robbanószerkezeteket találtak. A hegyoldali rejtekhelyhez közeli házban élő két személyt letartóztatták. (MTI) Letartóztatott prefektus Ajaccio/Párizs. Korzika legnagyobb városában, Ajaccióban őrizetbe vették Bemard Bonnet prefektust, a francia állam legmagasabb rangú korzikai képviselőjét. A prefektust egy egész Franciaországban nagy port felverő bűnügy - egy tengerparti étterem felgyújtása - miatt indított vizsgálat keretében vették őrizetbe. Lionel Jospin francia kormányfő azonnal javasolta Jacques Chirac államfőnek, mentse fel tisztségéből a prefektust. (MTI) Bili Clinton amerikai elnök elképzelhetőnek tartja a légi csapások felfüggesztését Folytatódó tisztogatás Romano Prodi első beszéde az Európa Parlamentben Reform és váltás Washington/Belgrád/Moszkva/Brüsszel. Hétfőn éjjel csapás érte az Újvidéki televízió székházát. A támadásnak nincsenek áldozatai, mert az újvidéki televízió egy ideje már nem üzemelt. A légi csapás következtében azonban a városban megszűnt az áramszolgáltatás. ÖSSZEFOGLALÓNK Belgrádban tegnap reggel lefújták a légiriadót, majd délután ismét megszólaltak a szirénák. Eddig ez volt a NATO légitámadásainak kezdete óta Belgrád „legcsendesebb éjszakája" -jegyzik meg a hírügynökségek, összefüggésbe hozva ezt a tényt Viktor Csernomirgyin washingtoni tárgyalásaival. Az orosz elnöki különmegbízott a Fehér Házban Bili Clinton amerikai elnököt tájékoztatta arról, milyen eredménnyel jártak a Szlobodan Milosevics jugoszláv államfővel Belgrádban folytatott megbeszélései. Bili Clinton elképzelhetőnek tartja a légi csapások felfüggesztését, amennyiben Belgrád egyértelmű jelét adja annak, hogy eleget tesz a NATO-követeléseknek. Joe Lockhart, a Fehér Ház szóvivője a Gore-Csemomirgyin megbeszélés befejeztével azt mondta: semmilyen diplomáciai áttörésről nem tud beszámolni, de a felek hasznosnak tartják a megbeszélések folytatását. Az ŐRT orosz tv-csatorna értesülései szerint Viktor Csernomirgyin új orosz javaslatokat fogalmazott meg Al Gore amerikai elnökkel megtartott találkozóján. Moszkva azt kezdeményezte, hogy a koszovói nemzetközi erő két összetevőből álljon. Egyrészt azoknak az országoknak a katonáiból, amelyek iránt Milosevics bizalommal viseltetik, vagyis orosz, fehérorosz és ukrán egységekből, amelyek nehézfegyverzettel is rendelkeznének. A másik összetevőben akár olyan NATO-tagállamok is képviseltethetnék magukat, amelyek nem vettek részt közvetlenül a Jugoszlávia elleni támadásokban. Az orosz védelmi miniszter szerint nem lehetnek ott a leendő koszovói békefenntartók között azoknak az államoknak a katonái, amelyek részt vesznek Jugoszlávia bombázásában, erre nincs erkölcsi joguk. Közben az amerikai szenátus nagy többséggel elvetette azt a határozati javaslatot, amelyben felhatalmazták volna a Clinton-kormányzatot „minden szükséges erő" igénybe vételére a NATO Koszovó miatti, Jugoszlávia elleni katonai fellépésével összefüggésben. A javasolt felhatalmazás arra is kiterjedt volna, hogy az elnök, szárazföldi erők bevetését rendelje el. A Pentagon bejelentette, egy amerikai vadászgép légiharcban lelőtt egy jugoszláv MiG-29-est. Az amerikai pilóta sértetlenül tért vissza táAlbán menekült gyermekek üdvözlik a NATO-helikoptert (TA SR/EPA) maszpontjára. A NATO jugoszláviai légi csapásaiban részt vevő egyik repülőgépe hétfőn két bombát dobott le Macedónia középső részén, személyi sérülés azonban nem történt. Az atlanti szövetség vizsgálatot indított az eset körülményeinek felderítésére. A NATO egy harci repülőgépe bombázta a nyugat-koszovói morinai határátkelőhelyet. Legalább két bomba csapódott be a Nincs bizonyíték arra, hogy NATO-gép találta el az autóbuszt. Koszovó és Albánia közötti átkelőhelyen. Nincs bizonyíték arra, hogy NATOlövedék találta el azt az autóbuszt, amelyben hétfőn közel húsz polgári személy vesztette életét - jelentette ki a NATO szóvivője, Jamie Shea. Szövetségi források hozzátették: az incidens hegyvidéki szakaszon történt, ahol súlyos harcok folynak a szerb félkatonai erők és az UCK között. A buszon látható károsodási nyomok sem szövetségi rakétára, inkább tüzérségi lövedékre vallanak. Shea bejelentette: a szerbek újrakezdték a tömeges etnikai tisztogatásokat az észak-koszovói Podujevo környékén. Hétfőn több mint 11 ezer koszovói albán menekült érkezett Macedóniába, a szerbek módszeresen elűzik az albánokat a körzetből. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága további földönfutók érkezésére számít Macedóniába. A mintegy 150 ezer lakosú Prizren ma gyakorlatilag üres város. A legfrissebb összesítések szerint 600 ezer koszovói menekült eddig Albániába és Macedóniába. Egy zágrábi napilap szerint a horvát határ mentén erődítési munkálatok kezdődtek Jugoszláviában, nyilvánvalóan a NATO szárazföldi akciójának lehetőségére készülve. Közben megerősítették, a legfejlettebb ipari államok és Oroszország külügyminiszterei holnap Bonnban tanácskoznának a koszovói válságról. Korábban a német kormány rezidenciáján folytak főigazgatói szintű egyeztetések. A „nyolcak" Alekszander Avgyejev orosz külügyminiszter-helyettes szerint megegyeztek abban, hogy az esetleges nemzetközi jelenlét Koszovóban mindenképpen az ENSZ égisze alatt valósul meg. Ily módon nem a NATO műveletéről lenne szó, hanem arról, hogy a konfliktus feloldásával a térségijén az ENSZ foglalkozik majd. MTI-HÍR Brüsszel. A szabadság, biztonság és igazságosság Európájának kiépítéséhez tevékenyen hozzájáruló Európai Bizottságot kíván felállítani Romano Prodi, a testület kijelölt elnöke. A volt olasz kormányfőt az Európai Unió tizenöt tagállamának vezetője bízta meg azzal, hogy vegye át az EU végrehajtó testületének - kormányának - vezetését a leköszönt Jacques Santertől. Prodi tegnap, az Európai Parlament plenáris ülése előtt mondta el elnökjelöltként első beszédét Strasbourgban. A parlament ma szavaz Prodi személyéről, az új elnök ezt követően a tagállamokkal egyeztetve megkezdheti az új bizottság összeállítását. Később még egy parlamenti szavazásra szükség lesz, akkor már a teljes testületet hagyja jóvá a parlament. A folyamat pikantériája, hogy a két szavazást két különböző parlamentben rendezik: a jelenlegi összeállítású képviselő-testületnek ez az utolsó ülése, június közepén újraválasztják a képviselőket. Prodi az azonnali politikai feladatok és prioritások közé sorolta a keleti bővítést. Nyitottabb, egységesebb Európára van szükség - mondta, és szavaiból kitűnt, hogy hosszabb távon csaknem kontinensnyi unióban gondolkodik. A kijelölt elnök méltatta a keleti bővítés terén eddig elért eredményeket. Rámutatott, számos tagjelölt ország már jelentősen előrehaladt uniós beilleszkedésében. Hangoztatta annak fontosságát, hogy a bővítési folyamat irányításakor ne hagyják figyelmen kívül a Balkánt sem. A bizottság jövőjét a leendő elnök két szóval, a reform és váltás kifejezésekkel definiálta. ET-külügyminiszterek találkozója Magyarországon Budapest leköszön MTI-HÍR Budapest/Párizs. A koszovói válság és a jugoszláviai helyzet alakulása lesz a legfőbb témája az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletének, amelyre holnap és pénteken Budapesten kerül sor. A földrész e súlyos válsága rányomja bélyegét a páneurópai szervezet magyarországi rendezvényére, amelyre az ET megalakulásának 50. évfordulója alkalmából kerül sor. Mint az ET strasbourgi székhelyén jelezték, a páneurópai szervezet 41 tagállamának túlnyomó többségét a külügyminiszter képviseli a budapesti tanácskozáson, ahol Magyarország hivatalosan átadja az angol ábécé szerint következő Izlandnak az Európa Tanács soros elnöki tisztét, melyet az elmúlt hat hónapban Budapest töltött be. Az Európa Tanácsban a magyar elnökség időszakához kapcsolódik több fontos, a változásokat s főként az ET nagyarányú keleti kibővülését követő intézményi reformok megkezdése, valamint az újjászervezett, immár folyamatosan működő strasbourgi Emberjogi Bíróság felállítása. A budapesti ETtanácskozáson hozzák létre hivatalosan az Európa Tanács emberjogi biztosának tisztét. A budapesti tanácskozás alkalmat ad arra, hogy a külügyminiszterek ünnepélyesen aláírják országuk csatíakozását az ET által kidolgozott kéttucatnyi nemzetközi megállapodáshoz, melyek a demokratikus jogállamiság erősítését, az európai normák érvényesítését jelentik. Martonyi János magyar külügyminiszter a tanácskozással kapcsolatban elmondta: az igazi feladat akkor adódik majd az Európa Tanács számára, amikor létrejönnek a béke feltételei Koszovóban. Hozzátette: az ET a jogállamiság megteremtésében, a demokratikus intézményrendszer kialakításában és működtetésében, az emberi és kisebbségi jogok betartásában tud igazán segíteni. Nem csak Koszovóban, de egész Délkelet-Európában el kell kezdeni a demokrácia és a biztonság alapjainak létrehozását, s hozzá kell látni a politikai, illetve gazdasági újjáépítéshez. Ismét tanítottak Littleton városka iskolájában Elfogták a kereskedőt MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Miközben hétfőn a Colorado állambeli Littleton városka Columbine nevű középiskolájának diákjai számára először tartottak tanítási napot az április 20-i vérengzés óta, a rendőrség letartóztatta azt a fegyverkereskedőt, aki az egyik félautomata gyilkos fegyvert eladta a tizenéves elkövetők egyikének. A 22 éves fegyverkereskedő, Mark Edward Manes önként adta fel magát a hatóságoknak. Fiatalkorúnak történt jogszabályellenes lőfegyvereladás miatt kettőtől hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. A 18 esztendős Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold összesen 12 iskolatársát és egy tanárát lőtte agyon, többeket pedig megsebesített majd önmaguk ellen fordították fegyverüket. Belgrádi áramkimaradás Önálló palesztin állam Csecsemők veszélyben Belgrád. A jugoszláviai áramszolgáltatásra mért NATO-csapások miatt 111 koraszülött került életveszélyes állapotba hétfőn Belgrádban. A szükséghelyzetben használt áramfejlesztők csak néhány órára biztosították az életmentő készülékek működését - írta a Tanjug. A koraszülöttek esetében, akik csak két kilogrammos vagy még kisebb súllyal jöttek világra, kifejezetten energiaigényes készülékeket kell folyamatosan működtetni. A hőmérséklet vagy a levegő nedvességtartalmának szabályozása sok áramot igényel. Egy újabb áramkimaradás végzetes következményekkel járhatott volna. Hétfőn a Jugoszlávia elleni NATOlégitámadások kezdete óta először omlott össze teljesen az áramellátás a jugoszláv fővárosban. (MTI) Lejárt a határidő Jeruzsálem. Tegnap járt le az az ötéves átmeneti időszak, amely alatt Izraelnek és a palesztinoknak véglegesen meg kellett volna oldaniuk konfliktusukat a közöttük 1994-ben létrejött oslói békemegállapodás értelmében. Egyezséget kellett volna kötniük a palesztin területek végleges státusáról, de ez az egyezség nem jött létre. Ezért az utóbbi hónapokban a Jasszer Arafat vezette palesztin autonóm hatóság azzal fenyegette Izraelt, hogy május 4-én, az átmeneti időszak lejártának napján egyoldalúan kikiáltja az önálló palesztin államot. Izraeli és nemzetközi nyomásra végül eltekintett ettől, elhalasztotta a függetlenségi nyilatkozatról hozandó döntést a május 17-ére kitűzött izraeli választások utánra. (MTI) Az Egyesült Államok délnyugati részén végigsöpört forgószélnek harminc halálos áldozata és több száz sérültje van. A romok alá szorult áldozatok és sebesültek száma még nőhet (TA SR/AP)