Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-26 / 119. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 26. CAZDASAGI HÍRMORZSÁK Szlovák cégek Kárpátalján Ungvár. Kárpátalja új vezetése bővíteni szeretné a megye gazdasági kapcsolatait Szlovákiával, hogy az együttműködés ismét az 1990. évi szintre emelkedjék. Tavaly egyébként már nagy számban jegyeztek be ukrán-szlovák vegyesvállalatokat Kárpátalján. Idei áprilisi adatok szerint az ukrajnai megyében 79 vegyesvállalat működik, amelyek több mint 15 millió dollárt fektettek be az ottani gazdaságba. A legtöbb szlovák tőkével működő vállalat, szám szerint 40, a határ melletti Ungváron található, utána Munkács következik 6 céggel. A cégek pozsonyi, kassai, eperjesi és tőketerebesi vállalalkozók beruházásait valósítják meg lakások, turistatelepek építésében, a közművesítésben és egyes jövedelmező ipari ágazatokban. (MTI) Megnövelt orosz exportadó Moszkva. Szergej Sztyepasin orosz kormányfő aláírta azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében az eddigi duplájára, tonnánként 5 euróra emelkedik az olajexport után az államkasszába fizetendő illeték. Az új tarifa a héten várható hivatalos közzététellel lép életbe, és legalább 30 napig marad érvényben. A megemelt exportadó egyébként akkor lép életbe, ha az orosz olaj ára meghaladja a 12 dollárt hordónként, ez alatt 2,50 euró/tonna az exportőröket terhelő befizetési kötelezettség. (MTI) Visszaesés a Teslánál Pozsony. A stropkovi Tesla Rt. tavalyi nyeresége 9,5 millió korona volt, ami csaknem 20 százalékos csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A vállalat termelése ugyanakkor 1,8 százalékkal nőtt, elérve az 508,4 millió koronát. Jelenleg 1445 alakalmazottat foglakoztatnak, közülük idén hozzávetőleg 150-et bocsátanak el. (SITA) EU-figyelmeztetés a cukortermelőknek Brüsszel. Az EU-tagságra pályázó kelet-európai országok a csatlakozás közeledtével esetleg megpróbálják növelni cukortermelésüket, hogy majdan minél nagyobb részt biztosíthassanak maguknak az unió cukortermelési kvótájából. Franz Fischler, a leköszönő brüsszeli EU-bizottság mezőgazdasági biztosa a Nemzetközi Cukorszövetség ülésén érdemi részletek nélkül közölte: a bizottság „mindegyik fél számára méltányos" megoldással elejét kívánja venni az ilyen spekulatív termelésnövelésnek. Szerinte a cukorrépa-termelésbe bevont földek területe és hozama a tíz pályázó országban máris növekedésnek indult. A Dow Jones gazdasági hírszolgálat által idézett statisztika szerint az EUtagjelölt országcsoport összesített éves cukortermelése 3,7 millió tonna, vagyis mintegy 20 százaléka az EU 15 jelenlegi tagállamában mért éves összhozamnak. (MTI) Az IMF-vezér derűlátó Lisszabon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint Szergej Sztyepasin új orosz kormányfő elkötelezte magát a pénzintézet által a hitelezés folytatásához szabott feltételek teljesítése mellett. Michel Camdessus az értékpapírpiaci felügyeletek nemzetközi szövetségének liszszaboni értekezletén kijelentette: nincs oka kételkedni abban, hogy Oroszország ismét megindul a gazdasági kiigazítás ée a reformok útján. Az IMF első embere ugyanakkor megerősítette: a hitelprogramok folytatása továbbra is annak a reformcsomagnak a parlamenti elfogadásától függ, amelyről még az előző kormánnyal született egyezség. Az IMF április végén jelentette be, hogy kész 4,5 milliárd dolláros új csomagot jóváhagyni Oroszországnak, ha az törvénybe iktatja a feltételül szabott reformintézkedéseket. (MTI) A világ legnagyobb hitelezője Tokió. Japán nyolcadik éve a világ legnagyobb hitelező országa, nettó külföldi vagyona 7 százalékkal növekedett a múlt évben és mintegy 1,08 billió dollárt tett ki. A pénzügyminisztérium kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint Japán nettó külföldi vagyona (a kormány és az üzleti világ külföldi követeléseinek, illetve a tartozásoknak a különbsége) már negyedik éve folyamatosan bővült. Bár 1998-ban a szigetország tengerentúli vagyona 3 százalékkal mérséklődött, a külföldiek értékpapírokban, egyéb formában meglévő, Japánnal szembeni követelései még erőteljesebben (8,3 százalékkal) estek. Japán nettó külföldi vagyona a bruttó nemzeti termék 26,9 százalékát teszi ki, és a múlt évi növekedés főként a japánok amerikai részvénypiaci befektetéseire vezethető vissza. (MTI) A csehek, a lengyelek és a szlovének már az EU-hoz történő csatlakozás közvetlen problémáival küzdenek Göröngyös az út Brüsszel felé Szlovák-magyar kapcsolat - 760 millió USD-os forgalom Kisvállalatok részesedése ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A gazdasági együttműködés a szlovák-magyar kapcsolatok egyik legígéretesebben fejlődő területe - derül ki a pozsonyi Magyar Kereskedelmi Képviselet jelentéséből. A két ország közti kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 760,4 millió dollárt, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Szlovákia exportjának 4,4 százaléka irányul Magyarországra, ezzel az a 6. legjelentősebb kereskedelmi partnernek számít Szlovákia számára. A magyar export 1,44 százaléka esik Szlovákiára, amivel a 14. helyet foglaljuk el a magyar kivitelben. Az áruforgalom szerkezetét tekintve túlsúlyban vannak a késztermékek, az előző évhez viszonyítva ugyanakkor mindkét oldalon csökBrüsszel többszörösen is elégedetlen az Európai Unióba igyekvő kelet-közép-európai országok felkészültségével. ÚJ SZÓ FELDOLGOZÁS Cseh-, valamint Lengyelországban a gazdaság és az infrastruktúra állapota okozza a legtöbb problémát - a lengyeleknek külön gondjuk a túlméretezett mezőgazdaság-, ugyanakkor a csehek lassan felzárkóznak Szlovénia mellé az uniós normák átvételének ellazsálásában. A cseh kormány „elfelejtette" az április 9-ei határidőre az EU elé terjeszteni a felvételi tárgyalásokra kért iparpolitikai tervét. Ramirio Cibrian, az EU prágai nagykövete erre kilátásba helyezte, hogy a csatlakozási tárgyalásokat folytató hat országot esetleg két csoportra osztják és Csehország a lassabb bejutásra ítéltek közé kerül. Brüsszel tavaly novemberben a gazdaság teljesítőképességét és az államapparátus működését kifogásolta leginkább. Miloš Zeman a hatalomra jutása idején gyors és hatékony intézkedéseket ígért, de ezekből eddig semmi sem valósult meg. Látván, hogy a cseh törvényhozás képtelen megbirkózni az európai normák tömegének átvételével, Pavel Richetský, a jogalkotásért felelős miniszterelnökhelyettes egyenesen azt javasolta, hogy az alkotmány módosításával az uniós jogokat emeljék a hazai törvények fölé, s így az európai szabályokat egyszerűen kormányrendelettel lehessen bevezetni. A javaslat egyelőre viharos ellenkezést váltott ki Prágában. Előrehaladásként értékelhető, hogy a kormány folytatta a bankprivatizációt és módosította a szerencsejátéktörvényt, így ezentúl külföldi cégek is szervezhetnek nyereményjátékokat. Mindezidáig nem tudtak viszont a cseh illetékesek választ adni arra, hogy milyen kivételeket kérnek az EU csatlakozás követelményei alól. Ezek között szerepel majd valószínűleg a külföldiek földvásárlása, a nehézipar, bizonyos környezetvédelmi problémák megoldása és infrastrukturális követelmények teljesítése. Hasonló a helyzet Lengyelország esetében is. Az EU lassúnak tartja a privatizációt, elégtelennek a jogharmonizációt, irreálisnak a nehézipar szerkezetátalakítási programját és elégtelennek a bányabezárások ütemét. Brüsszel és Varsó között a legnagyobb feszültséget a mezőgazdaság kelti. Az EU attól tart, hogy a lengyelek olcsó termékeikkel elárasztják az európai piacokat, miközben a szétaprózott gazdaságok a jelenlegi normák alapján hatalmas dotációkat vonnának el az EU fejlettebb régióitól. A lengyelek viszont azzal érvelnek, hogy a dotált EU agrártermékek már a saját piacukról is kiszorítják őket. Attól is tartanak, hogy a csatlakozás után a németek felvásárolMagyar cégek az Incheba vegyipari szakvásáron Bővülő kapcsolatok ÚJ SZÓ TUDÓSÍTÁS Pozsony. A magyar feldolgozóipar közel egyötödét kitevő vegyipar ismét bemutatkozik az Incheba vegyipari szakvásáron, mely mára a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát. A magyar résztvevők a június 1-je és 4-e közt megrendezésre kerülő 31. Nemzetközi Vegyipari Szakvásáron 150 négyzetméteren mutatkoznak be. A magyar részvétel szervezését, a Gazdasági Minisztérium által kiírt pályázat alapján, ismét a Hungexpo Rt. nyerte el. Idén ugyan hozzávetőleg 25 százalékkal kisebb alapterületen mutatkozik be a 11 magyar résztvevő, ám így is szinte teljesen felölelik az ágazatot az alapanyagoktól a technológiákon át a késztermékekig. Bemutatkozik többek közt a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. és a Borsodchem Rt. is. Kollektív részvételükkel a vegyiparban egyre jobban érvényre jutó környezetvédő szemléletet szeretnék kihangsúlyozni. Szerintük a környezetközpontú termelési tevékenység elképzelhetetlen a legmodernebb technológiák, műszerek és a termelési folyamatokat irányító rendszerek nélkül. A magyar vegyipar bemutatkozására azután kerül sor, hogy az ágazat privatizációja gyakorlatilag befejeződött. Az éllovasok nevei azok előtt is ismertek, akik a szakmáról eddig nem sokat hallottak. A privatizáció ugyan a vegyipart is karcsúsította, ám a szerkezetátalakítás jelentősen javította az ágazat versenyképességét. Ennek köszönhetően a nemzetközi szakmai körök felmérése alapján, a közép- és kelet-európai országok vegyiparát összehasonlítva, a legjobb minősítést a magyar vegyipar kapta. Magyarország Szlovákiába irányuló nyersanyag-, valamint feldolgozotttermék-exportjában növekedést könyvelhettek el. Tavaly a magyar export 332,3 millió dollárt tett ki, míg 1997-ben ez 265,1 millió dolláros nagyságrendet ért el, főként vegyipari termékeket és a gyógyszereket exportálva. Szlovákia elsősorban kőolajszármazékokat, gumiabroncsot és papírdobozokat szállít. A kiállítás ideje alatt üzleti találkozóra is sor kerül, mellyel üzletkötési lehetőség nyílik nemcsak a kiállító cégek, hanem olyan magyar vállalkozók számára is, akik a vásáron önálló standdal nem tudnak megjelenni, (mi) Miloš Zeman cseh kormányfő (jobbra) egyelőre csak ígéri az EU csatlakozáshoz kért intézkedések meghozatalát (ČTK-felvétel) ják a földjeiket. Annak idején nagyon jó startpozícióból indult Szlovénia, amelyet ráadásul a KGST-féle tervgazdaság öröksége sem nyomasztott. A jólét viszont lazsálásra késztette a szlovén politikusokat, ezért az elemzések ma már az országot általában Magyar, Lengyel- és Csehország mögé sorolják. A gazdasággal nincs is komolyabb gond, mindössze a 15 százalékos munkanélküliség kifogásolható, Az viszont sok vitát okoz, hogy még az utóbbi időben elfogadott törvények sem kompatibilisek az EU szabályozással. Például a közbeszerzési törvény a belföldiek számára tíz százalékos árelőnyt biztosít. Nem hivatalos hírek szerint a reformok lassúsága miatt Brüsszel a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésével fenyegetőzik. Szlovénia erre megígérte, hogy megreformálja adó- és nyugdíjrendszerét, privatizálja a pénzintézeteket és a biztosítókat, folytatja az árliberalizációt, megváltoztatja a közbeszerzési törvényt és véget vet a veszteséges ágazatok támogatásának. Elemzők szerint ha Ljubljana valóban elhatározta magát a reformok gyors végrehajtására, meglehetősen rövid idő alatt képes lesz megfelelni az uniós elvárásoknak. (A HVG nyomán) Magyarországi vita a megszorító intézkedésekről Megállt a visszaesés? TUBA LAJOS Budapest. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt héten személyesen adott utasítást a gazdasági tárcán belül létrehozott Gazdaságelemző Intézet megszüntetésére. A lépésre az intézet első elemzésének nyilvánosságra hozatala után került sor. Chikán Attila magyar gazdasági miniszter a Melbourne-i egyetemről hívta haza az intézet élére Mátyás Lászlót, aki azonnal meg is kezdte két reformszellemű makrogazdasági modell kidolgozását. Egy interjúban viszont kijelentette, hogy a kormánynak június végéig egy ötven milliárd forintos megszorító csomagot kell elfogadnia, különben nem tartható az államháztartás idei évre tervezett mérlege. Ezen belül is külön ajánlotta az agrárköltségvetés felülvizsgálatát. Hasonlóan vélekedik a GKI Gazdaságkutató Rt., amely ráadásul hatvan milliárdos megszorítást tart szükségesnek, hozzátéve, hogy a gazdaság egyensúlya érdekében ezt jövőre még ennél is nagyobb csomaggal kell kiegészíteni. A GKI szerint ugyanis a folyó fizetési mérleg hiánya idén elérheti a 3 milliárd dollárt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6 százaléka. Ez ugyan csak kétharmada a Bokros-csomaghoz vezető 1993-1994 évinek, de csaknem háromszor akkora, mint a tavalyelőtti. A magyar gazdaság nemzetközi megítélése érdekében viszont kívánatos lenne elkerülni, hogy az államháztartás hiánya meghaladja az előirányzott négy százalékot. A miniszterelnök által még elviselhetőnek ítélt 2,5 milliárd dolláros hiány azért aggasztja a szakembereket, mert a másik oldalon 1,5 milliárd dollár működő tőke és egyéb befektetések érkezésével számítanak, vagyis így újra nőne Magyarország nettó adósságállománya. Bár ennek finanszírozása az ország kedvező pénzpiaci megítélésének köszönhetően nem ütközne nehézségbe, a folyamatot mindenképpen károsnak tartják. Járai Zsigmond pénzügyminiszter ezekkel az állításokkal nem ért egyet és állítja, hogy az államháztartási hiány nem fogja meghaladni az előirányzott mértéket. Ezt főként arra alapozza, hogy áprilisban javult a gazdaság teljesítménye, így az egészében a tervezettnél rosszabb első negyedév ellenére a kormány nem tervez megszorító intézkedéseket. kent a nyersanyagok kivitele. Szlovák és magyar részről egyaránt jelentős növekedés mutatható ki a gépipari termékek forgalmazásában. A magyar export legjelentősebb tételei a gépkocsimotorok, az autóbuszok és a gyógyszerek. A magyar export 28,2 százalékát a gépipari termékek és alkatrészek, 17,6 százalékát az élelmiszerek, 14,2 százalékát pedig a vegyipari termékek teszik ki. Szlovákia 28,2 százalékban gépipari termékeket, csaknem 14 százalékban fűtőolajokat, továbbá kohászati és faipari termékeket exportál Magyarországra. Az elmúlt évek kereskedelmi kapcsolataiban megnőtt a kisés közepes vállalatok jelentősége, amit a kölcsönös kereskedelemben részt vevő cégek nagy, 2800 vállalatot elérő száma is jelez, (mi) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. május 23-án) Bank Felmondási idő Felmondási idö 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év nélkül AG Banka Bank Austria Creditanstalt 12,50-13,00 13,50-14,00 13,50-14,00 5,75-6,00 Banka Slovakia 17,53 17,86 16,50 15,00 8,00 HypoVereinsenbank Slovakia 8,75-10,25 9,00-10,00 7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 17,00 17,00 16,00 15,00 13,50 6,00 Istrobanka 17,20-17,70 17,50-18,00 16,50-17,00 16,00-16,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,0016,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 12,00 6,00 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 6,00 Devín Bank 17,30 18,60 19,00 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-15,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,75 7,50-16,50 9,50-15,25 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,00 16,50 16,50 17,00 17,00 4,75