Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-21 / 115. szám, péntek

6 PanOrámA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 21. Tárgyalások Makaóról Peking. Peking és Lisszabon megállapodott: erősítik együttműködésüket, hogy megkönnyítsék Makaó viszszakerülését Kínához az év végén. Számos problémát már megoldottak, és remélik, hogy a még fennállók rendezése is sikerül. Ezek a gondok elsősorban a portugál nyelv használatát érintik a makaói különleges közigazgatási térségben, továbbá a kettős állampolgárság kérdését. Peking úgy tekinti, hogy a 107 ezer kínai származású makaói - akik portugál útlevéllel rendelkeznek - kínai állampolgár. Lisszabon szerint viszont portugálnak számítanak. (MTI) Miloš Zeman a nagykoalíció Prága. Miloš Zeman cseh kormányfő szerint nem reális azzal számolni, hogy a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt öszszefognának, és nagykoalícióban kormányoznák az országot. Zeman úgy véli, a két pártnak most elsősorban arra kell összpontosítania, hogy megvalósítsa az úgynevezett ellenzéki szerződésben foglaltakat. A lakosságnak pedig a következő választásokon meg kell adni a demokratikus lehetőséget, hogy választhasson a két legnagyobb politikai párt kínálta alternatívák között. (MTI) Zeman szeretné elérni az ellenzéki szerződés utolsó pontjának megvalósítását is, amely a választási törvény módosításával foglalkozik. (Archívum) Ellenőrzés alatt a helyi média Hanoi. Vietnamban újabb korlátozással módosították az eddig is szigorú sajtótörvényt, hogy erősítsék a hivatalos sajtó feletti állami ellenőrzést: olyan szabályozást vezettek be, amely szerint minden jelentésnek az ország érdekeit kell szolgálnia. Az új rendelkezések értelmében kártérítést kell fizetni, ha egy adott híradás károsítja szervezetek vagy magánszemélyek törvényes üzleti érdekeit. (MTI) Rakétatámadás Kabul ellen Kabul. Rakéták csapódtak be tegnap hajnalban az afganisztáni főváros egyik északi negyedében. A támadásban egy ember meghalt, négyen megsebesültek. A rakétákat feltehetően a tálibellenes szövetség harcosai lőtték ki Kabultól mintegy 20 kilométerre északra fekvő állásaikból. Az ellenzéki szövetség, amelyet Burhanuddin Rabbani volt elnök és Ahmed Sah Maszud tábornok irányít, az északi országrész több térségében ádáz harcot vív az Afganisztán 90 százalékát ellenőrző tálib vallási hadsereggel. (MTI) Késik az árvíz utáni újjáépítés Kárpátalján Felvételezni ukránul kell MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. Elégedetlen a Kárpátalján folyó árvíz utáni újjáépítés menetével Vaszil Durdinec ukrán katasztrófaelhárítási miniszter. A héten Ungváron tartott vezetői értekezleten áttörést sürgetett a helyreállítás ütemét és szervezettségét illetően, mert még a tél beálltáig minden hajléktalanná vált családnak új otthonba kell költöznie. A miniszter kemény hangon bírálta a kárpátaljai vezetőket, mivel az építőmunkálatok menete messze elmarad az elvárástól. Ha így folytatódik, nem lehet tartani az ütemtervet, s a tél beállta előtt nem sikerül befejezni a lakóházak újjáépítését, felújítását. Legalábbis a Durdinec által idézett jelenleg érvényes számadatok erről tanúskodnak: 3098 lakóépület dőlt romba, de eddig csak 2031 építési engedélyt adtak ki, s mindössze 7 ház került tető alá, 792-nek pedig a falait rakták fel. 1790 portán történtek meg az előkészületek az építkezés elkezdéséhez, ám 350 telekről még a romokat sem takarították el. Még rosszabb a helyzet a megrongálódott házak tatarozása terén: a 12 769 teljes felújításra szoruló épület közül mindössze 377 esetében kezdték el a munkálatokat. Az árvízzel kapcsolatos a következő hír is: az ukrán oktatási miniszter a mostani tanévben kivételesen mentesíti Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláinak végzős diákjait az ukrán nyelvből teendő záróvizsga alól, mivel tavaly több oktatási intézményt is sújtott az árvíz. Nem engedékeny viszont a miniszter a kárpátaljai magyar szervezetek másik kérését illetően, hogy anyanyelvből és anyanyelven felvételizhessenek a fiatalok a helyi felsőoktatási intézményekbe. Minisztériumi rendelet írja elő, hogy azok a nemzetiségi diákok, akiknek bizonyítványában az ukrán nyelv tanulását igazoló bejegyzés van, kötelesek ukránul felvételizni. Moszkvában tárgyalt Eduard Kukán, az ENSZ-főtitkár balkáni különmegbízottja Eltévedt egy rakéta Az osztrák parlament a Beneš-dekrétumokról Brüsszelben is felvetik Moszkva/Bonn/Belgrád. A koszovói válság kérdéseiről tárgyalt tegnap Moszkvában Eduard Kukán szlovák külügyminiszter, az ENSZfőtitkár balkáni különmegbízottja. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kukán Igor Ivanov orosz ügyvezető külügyminiszterrel tárgyalt, s egyes hírek szerint ma az orosz főváros vendége lesz az ENSZ-főtitkár másik megbízottja, Carl Bildt is. Kukán több országot érintő körútja keretében látogatott Moszkvába. A talkálkozó után Ivanov úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélésen a jugoszláviai válság rendezésében való ENSZ-szerepvállalás, illetve a világszervezettel való együttműködés kérdései szerepeltek. Tegnap este folytatódtak Moszkvában a Helsinkiben kezdett orosz-amerikai-finn tárgyalások is, melyeken Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízott, Strobe Talbott amerikai külügyminiszterhelyettes és Martti Ahtisaari finn államfő vett részt. Talbott Bonnból érkezett, ahol a hírek szerint haladást igen, áttörést azonban nem sikerült elérni a G8 csoportba tartozó államok külügyminisztériumi főigazgatóinak tegnap hajnalban véget ért tanácskozásán. Ennek célja egy, a koszovói háború politikai megoldását szolgáló majdani ENSZ BT-határozat sarkalatos pontjainak meghatározása volt. Viktor Csernomirgyin előzőleg Belgrádban járt. Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ismertette állásfoglalását, hogy a koszovói válságot az ENSZ keretében és a G8 által kidolgozott elvek alapján kell megoldani, de ezek részleteinek kidolgozásában Belgrádnak is részt kell vennie. A kiadott közlemény szerint Csernomirgyin megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint véget kell vetni a NATO bombázásainak, és az ENSZ-nek kell közbelépnie a felmerült problémák békés, politikai megoldásáért. Tegnapra virradó éjszaka - röviddel azután, hogy Csernomirgyin elutazott Belgrádból - ismét számos célpontot támadott a NATO Jugoszlávia-szerte. A támadott célpontok között volt a jugoszláv főváros, valamint több vajdasági település is. Egy becsapódó rakéta egy belgrádi kórház közelében robbant fel, helyi sajtójelentések szerint a támadásnak legalább három halálos áldozata volt, két szülő nő pedig megsebesült. A kórház épületei, főként a szülészet komoly károkat szenvedett. Egy rakéta a svéd nagykövet rezidenciáját is megrongálta, személyi sérülés nem történt. A Lengyelországban tartózkodó Göran Persson svéd kormányfő ennek ellenére súlyos bírálattal illette a NATO-t. Az egyik belgrádi laktanyára kilőtt hét lézerirányítású rakéta közül az egyik körülbelül ötszáz méterrel eltért a céltól, és kárt tett egy épület alsó szintjében - közölte tegnap délelőtt Jamie Shea NATO-szóvivő arra a kérdésre, megerősíti-e a belgrádi kórházat ért találatról szóló információkat. További kommentárt a szóvivő e kérdésben nem tett, de megismételte, hogy egyetlen épület sem jelenthet menedéket a koszovói etnikai tisztogatást irányítók vagy abban részt vevők számára. Fegyvercsempészet Svájcból Albániába Bern/Trieszt. A svájci hatóságok nemzetközi csempészhálózat nyomára bukkantak, amely többek között Albániába tartó segélyszállítmányokban juttatott el fegyvereket Svájcból a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek. A nyolc kantonra kiterjedő nyomozást egy titokzatos fegyverszállítmány látványos lefoglalása indította el az olaszországi Trieszt kikötőjében. A svájci szövetségi ügyészség jelenleg hét személy, köztük egy svájci fegyverkereskedő ellen indított vizsgálatot. A nyomozás még nem zárult le: néhány embert tanúként hallgatnak ki, egy gyanúsítottat vizsgálati fogságba helyeztek. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Az osztrák parlamentben a koalíciós pártok és a liberálisok az ország külpolitikai irányultságáról és a semlegességről folytatott heves vita közepette szinte mellékesen megszavaztak egy határozati javaslatot, amelyben felszólítják az osztrák kabinetet: az Európai Unióban vesse latba befolyását annak érdekében, hogy Csehországban eltöröljék a Beneš-dekrétumokat, valamint Szlovéniában az úgynevezett AVNOJ-rendeleteket. Ezek értelmében üldöztek el népcsoportokat, szudétanémeteket és osztrákokat, a lakóhelyükről a volt Csehszlovákiából és az egykori Jugoszláviából jegyzi meg az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) határozati javaslata. Elkészült a libanoni kivonulás ötpontos terve Baralcot megfenyegették HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálem. Izraelben házi őrizetbe helyeztek egy határrendőrt, mert Ehud Barak megválasztott miniszterelnök lelövésével fenyegetőzött. A választás napján ciszjordániai támaszpontjáról autóstoppal utazott haza, s közben elmondta: feltétlenül ártani akar Baraknak, aki golyót érdemel. Hozzátette: kész börtönbe vonulni, hogy biztosítsa számára ezt a golyót. Az izraeli televízió közölte, hogy a jobboldali Benjamin Netanjahuval szemben győzelmet aratott munkapárti vezető golyóálló mellényt kezdett viselni nyilvános szereplésein a biztonsági szolgálat utasítására. Tegnap a Háárec napilap közölte: a megválasztott miniszterelnök legkevesebb két évig megtartja a védelmi miniszteri tisztséget, hogy biztosítani tudja a kormány és a hadsereg összhangját az arab országokkal folytatott béketárgyalások idején. A békefolyamatról nyilatkozva Barak kifejtette, hogy kényelmesen akarja folytami a tárgyalásokat, és a kormányalakítás befejezése előtt egyetlen arab féllel sem folytat - sem közvetett, sem közvetlen - megbeszéléseket. Az izraeli hadsereg libanoni kivonulásáról viszont Barak már kidolgozta egy év alatt végrehajtandó, ötpontos tervét, amelyet a Jediót Ahronót című tel-avivi napilap tegnap ismertetett. Közben Izraelben folynak a találgatások a sajtóban az új koalíció összetételéről. A megválasztott kormányfő környezetéből származó információk szerint Barak szívesebben lép koalícióra a Likuddal, a Mereccel, a Nemzeti Vallási Párttal (Mavdal), a Centrumpárttal és a Nátán Saranszki vezette orosz bevándorlók pártjával, mint a vallásellenes programra épülő Sinuival. Brit lapértesülések: amerikai csapatok és fegyverek érkeznek Magyarországra Rómában lelőtték a munkaügyi miniszter munkatársát Meg kell védeni a Vajdaságot Politikai gyilkosság? MTI-TUDÓSÍTÁS London. A londoni The Times értesülése szerint a Pentagon mérlegeli, hogy „a leggyilkosabb amerikai rekétarendszert telepíti Magyarországra, el kívánván rettenteni Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt attól, hogy etnikai tisztogatási politikáját Koszovóból az észak-szerbiai Vajdaság felé fordítsa, ahol 350 ezer magyar él." A Washingtonban tanulmányozás alatt álló terv szerint az Egyesült Államok a 160 kilométer hatótávolságú, Atacams rakétákkal felszerelt sorozatvető rendszert küldené a taszári légibázisra, a szerb határ közelébe. „Budapesti katonai források szerint a rakétarendszer telepítése megakadályozná azt is, hogy az Újvidék északi részén lévő szerb páncélos dandárt átirányítsák Koszovóba, az albánok ellen. Washington már megkezdte az elrettentő erő tervezését azzal, hogy kérte a magyar kormányt, hogy hat darab A10-es páncélostörő repülőgépet telepíthessen Taszárra. Szerepük az lenne, hogy védernyőt képezzenek a Vajdaság magyar nemzetiségű lakossága számára. Bár még döntés nem született, és Budapestet még nem kérték fel egy ilyen magas szintű, amerikai katonai jelenlétre, a fejlemény rámutat azokra a növekvő félelmekre, amelyek szerint Szlobodan Milosevics Jugoszlávia más térségeit is kiszemelheti etnikai tisztogatásra" - írta a lap. Egy másik brit lap, a konzervatív The Daily Telegraph Budapesten lévő nyugati katonai forrásokra hivatkozva szintén azt írta tegnap, hogy a NATO terveket dolgozott ki szárazföldi katonák és tüzérségi fegyverek magyarországi telepítésére, hogy új frontot nyisson Jugoszlávia irányában. A tudósítás ugyancsak az Atacams sorozatvető rendszer taszári telepítését említi. „Néhány ezer amerikai katona telepítésére is szükség van, hogy biztosítsák a támaszpontot... Bár ez az erő nem lenne elég ahhoz, hogy megszállja Jugoszláviát, képes lenne a Vajdaságban élő 350 ezer magyar megvédésére..., elrettentené Milosevics jugoszláv elnököt attól, hogy támadást indítson a Szerbiában lévő magyar kisebbség ellen" - írta a brit lap, hozzáfűzve: „Védelmi források szerint nincs valós veszélye egy Magyarország ellen irányuló jugoszláv támadásnak... Fennáll ugyanakkor a veszély arra, hogy Milosevics elrendelhet egy határon túli rajtaütésszerű támadást rendkívüli egységeivel, kihasználván, hogy Magyarország ellenzi a légi csapásokat, és megpróbálja megingatni a NATO egységét." MTI-TUDÓSÍTÁS Róma. Az olasz fővárosban tegnap a nyílt utcán agyonlőtték Massimo D'Antona jogászt, Bassolino munkaügyi miniszter egyik legközelebbi munkatársát, több előző kormány államtitkárát. A hatóságok nem zárják ki, hogy a bűncselekménynek politikai indítéka volt. Az 51 éves férfit az otthonából kilépve lőtték agyon egy hirdetőtábla mögött, lopott furgonban lesben álló tettesek. A neves munkaügyi jogászt azonnal kórházba szállították, de életét már nem tudták megmenteni. A gyilkosság a politikai terrorizmussal kapcsolatos félelmeket élesztette újjá Olaszországban. A meggyilkolt férfi az egyik legnevesebb munkaügyi jogász volt Olaszországban, szakszervezeti aktivista, reformer baloldali politikus, a kormány hivatalos konzulense munkajogi kérdésekben. Antonio Bassolino munkaügyi miniszter több más fontos megbízatás mellett őt kérte fel az elavult közalkalmazotti sztrájktörvény reformjának előkészítésére, amely a burjánzó vadsztrájkok letörésére lenne hivatott. A merénylet hírére a kormány számos tagja a kórházba sietett a végzetesen megsebzett férfi halálos ágyához. Rosa Russo Jervolino belügyminiszter a parlamentben „nyugtalanítóan súlyosnak" nevezte a merényletet mind a kiszemelt célpont befolyásos személyére, mind a gyilkosság körülményeire tekintettel. A parlamentben több képviselő is a terrorizmus újjáéledésével kapcsolatos aggodalmának adott hangot. Rámutattak arra az aggasztó körülményre, hogy a balközép kormányhoz legközelebb álló szakszervezeti személyiséget gyilkolták meg. Az albániai Kukes menekülttábora túlzsúfolt. Amikor esik az eső, főleg a gyerekek azokon a pótkocsikon húzzák meg magukat, amelyeken ide menekültek. (TA SR/AP)