Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-20 / 114. szám, csütörtök

10 tévé és rádió ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 20. AZ APÁCZAI KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATÁHOZ Az interneten is megtalálható Május 14-i számunkban közöltük a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány pályázati felhívását. A Közalapítvány értesíti a pályázókat, hogy a pályázati feltételek és az adatlap-kitöltési útmutató letölthető a következő internetcímről: www.htmh.hu. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Sirály 19 KIS SZÍNPAD: Oleanna 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: (vendégjáték Nagymegyeren) Kakuk Marci szerencséje 13,19 BORODÁC SZÍNHÁZ: Vértestvérek 11 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Karnyóné 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Természeti katasztrófa (am.) 15.30,18 Nyolc mm (am.) 20.30 OBZOR: Pokoli szerencse (cseh) 16 Payback - Visszavágó (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Más nővér (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Hogyan szedtem fel a tanárnőt (am.)17, 21 Az élet szép (ol.) 16, 20.30 Négy szoba (am.) 18.45 KASSA DRUŽBA: Más nővér (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Patch Adams (am.) 15.30,17.45,20 ÚSMEV: Természeti katasztrófa (am.) 16,18,20 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Nyolc mm (am.) 17.30,20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nyolc mm (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Az őrület határán (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Halálos bumeráng (am.) 19 Új könyvtár nyílt a Kálvin János Teológiai Akadémián Nem csak a hallgatók látogathatják KAMONCZA MÁRTA Komárom. A hónap elején ünnepélyes keretek között adták át a Kálvin János Teológiai Akadémia könyvtárát. A Makovecz-stílusban tervezett, impozáns épületet 1995 októberében kezdték el építeni. Dr. Molnár János, a Kálvin János Teológiai Akadémia dékánja elmondta: az építkezés költségeit kizárólag adományi pénzekből fedezték. Az államtól egy fillér támogatást sem kaptak. „A könyvtár épületét a Renoko cég tervezte, a beltérben a burkolatot és a bútorzatot egy boldogfai asztalosműhely készítette. Az építkezés eddig mintegy 6,5 millió koronába került. Még nincs teljesen kész, a befejezéshez körülbelül félmillió korona szükséges" - közölte dr. Molnár János. A könyvtárban jelenleg körülbelül 25 ezer kötet van, ezt természetesen évente növelni szeretnék. Az állomány zöme magyar, szlovák, illetve cseh nyelven írt teológiai iroMásodik hetébe lépett a cannes-i filmfesztivál. Az Arany Pálmáért versengő, eddig levetített filmek közül Pedro Almodóvar új munkája, a Mindent anyámról aratta a legnagyobb sikert. Képünkön a rendező Penelope Cruz és Cecílie Roth színésznők társaságában. (TA SR/AP-felvétel) A kassai Thália Színház a Kakuk Marci szerencséje című előadásával értéket hozott létre a vígjáték műfajában Tersánszky új dimenzióban dalom, de vannak filozófiai, jogi, pszichológiai és egyéb szakkönyvek is. Körülbelül ötezer kötetre tehető az angol és német nyelven írt szépirodalom, ezenkívül vannak francia, holland és egyéb nyelven írott kötetek is. „A könyvtárban egyelőre kevés újság olvasható, ezek zöme is szaklap. A jövőben szeretnénk több folyóiratot megrendelni, főleg külföldi heti- és havilapokat. Ám mivel az 1990 óta működő Kálvin János Teológiai Akadémia nincs akkreditálva, állami támogatást sem kapunk, kizárólag az adományokból tudjuk fedezni a könyvtár bővítését is. Főleg a külföldi testvéregyházak segélyszervezetei támogatnak bennünket" - fűzi hozzá dr. Molnár. Az új könyvtárat nem csak a hallgatók, hanem a város és a környék lakói is látogathatják. A nyitvatartási idő: munkanapokon reggel 9 órától délután három óráig. A jövőben előadásokat és koncerteket is tartanak majd a könyvtárban. Azt mondják, „szokatlan" Kakuk Marcit látott a kassai közönség. E megállapításból is kitűnik, mennyire borúlátóak a színházlátogatók és a kritikusok tájainkon, hisz ami jó, azt egyből szokatlannak nyilvánítják. És milyen igazuk van. JUHÁSZ KATALIN Vígjáték és vígjáték közt, tudvalevően, óriási minőségi szakadékok tátonghatnak. Nem „csupán" a technikai jellegű, színészvezetési és darabértelmezési különbségekről beszélnek, hanem arról az egyszerű tényről is, hogy ma egész máson röhögünk, mint harminc éwel ezelőtt. Változott a humor, a humorérzékünk, ráuntunk a vígjátéki klisékre, az írónak igencsak igyekeznie kell, ha meg akar nevettetni bennünket. A színészi eszköztár változásairól nem is beszélve: már csak egyes közönségrétegeknél jön be a nadrágletolós, zsidózó-buzizó vagy erőltetett szóvicceken alapuló humor. A kassaiak és Kassa-környékiek emlékezetében még elevenen él az a rémálom, amelyet a komáromi Jókai Színház vitt véghez legutóbbi vendégjátékán, Bunbury címmel, heves tengelykörüli mozgásokra kényszerítve sírjában Oscar Wildeot, a huszadik század egyik legjobb színpadi szerzőjét. Nos, a vígjáték egy másik dimenzióját láthattuk nemrég a kassai Thália Színház új bemutatóján. Tersánszky Józsi Jenő méltán közkedvelt regényének egyik részletéhez nyúlt Örkény István, aki színpadra alkalmazta a Marci házasodása körüli hercehurcát. Örkény persze - egy másik klasszikussal élve - nem adhat mást, csak mi lényege. Meg is született a világ leggroteszkebb népszínműve, amely, mint minden groteszk, komoly üzenetet hordoz. Megvan a főcsapás iránya, ezen lökdösi végig a nézőt a szerzőtrió, melynek harmadik tagja Szakcsi Lakatos Béla, aki a zenéért felelős. Az „élő" zenekarral előadott dalok egytől egyig paródiák, dallamuk és szövegük egyaránt, és bár a darab nélkülük is hatna, velük válik teljessé. Szegvári Menyhért rendező tíz éve Győrben is létrehozta már ugyanezt az előadást, a siker akkor Bocsárszky Zsolt és a címszerepet alakító Petrik Szilárd az előadás egyik jelenetében (Svätopluk Písecký felvétele) sem maradt el. Időnként cinkosán kimosolyog, végig ügyelve ránk, nézőkre is, a felénk fordított jelentős energiák meghatóak és tiszteletet parancsolóak. Valamiért mi is Időnként cinkosán kimosolyog, végig ügyelve ránk, nézőkre is. fontosak vagyunk ennek a társulatnak és ennek a rendezőnek, különben nem hajtana mindenki annyira a megnyerésünkre. Ennek ellenére nincs egy öncélú gesztus, egy túlméretezettjelenet sem, remekbe sikerült, de mindenesetre stílben tartott epizódok követik egymást a színpadon. Mozgalmas, több helyen burleszkelemekkel tarkított, máshol lassabban andalgó, de ellenállhatatlanul kacagtató történések zajlanak, melyeket lehetetlen kívülállóként szemlélni. Hisz ki ne látott volna még notórius naplopókat, magukat kellető utcalányokat, szegény, de hatalmas szívű fickókat és kicsinyes, zsugori úriasszonyokat a hozzájuk tartozó papucsférjekkel? Kakuk Marci (Petrik Szilárd) az élet hercege. Dacára annak, hogy üres a zsebe, és nem is reménykedhet abban, hogy .megnyílik az ég, és az ölébe hull száz pengő (pont egy ócskássátorra való, ahová aztán benősülhet). Linka (Czompál Krisztina) buta libuska, aki csak pénzes vőlegényt akar, Rozi (Bandor Éva) nem tud dönteni két férfi közt, aztán a „pozitív hőst" választja, vállalva másik szeretője haragját is. A nagyságos asszony olyasmire vágyik, amit alamuszi férjétől már nem kaphat meg. És még sorolhatnám az abszolút mai, abszolút realista karaktereket. A történet végéről meg annyit, hogy olyan összeg nincs is, amelytől megváltozna életünk. Ilyenkor fogja a „lét" a lét foglya, és odaajándékozza valakinek, persze nem az arra legérdemesebbnek. A Kakuk Marci szerencséje, befejező jelenetét kivéve, bárhol és bármikor megtörténhet(ne), azaz maga a realizmus, kellően elidegenítve persze. Erre szolgálnak a remek díszletek (Csík György), az ötletes jelmezek és a Kurt Weilt idéző zenei megoldások (Vlastimil Tichý és zenekara). A tipikus vígjátéki figurák karikaturisztikus megjelenítése teljessé teszi a konzervatívabb ízlésű nézők értetlenségét, a végére viszont - és ezt ők mondták! - megszokják ezt a fajta nyelvet és óhatatlanul meg is szeretik, ahogy a kifogástalan modorú kültelki amorózót, Kakuk Marcit is. A kassai Thália Színház társulata bebizonyította, hogy ebben a műfajban is lehet értéket létrehozni. A Vidám Színpad haknijain szocializálódó hazai közönség talán-talán nevelhető még... Báthory Erzsébetről készül zenés darab a nyitrai színházban Ezúttal is színes, változatos témákat kínál a folyóirat Vérszomjas zsarnok vagy áldozatkész szerelmes? Megjelent a Katedra májusi száma VRABEC MARIA A napokban együttműködési szerződést írt alá František Javorský, a Nyitrai Andrej Bagar Színház és Peter Litomerický, a Szlovák Népi Együttes (SĽUK) igazgatója a Báthory Erzsébetről szóló zenés darab közös színrevitelét illetően. A fiatal lányok vérében fürdő grófnő története Martin Kákošt ihlette meg, aki már most budapesti levéltárakban kutat, hogy minél valósághűbben adja vissza a misztikus XVII. századi történetet. - Különböző értelmezésekre bukkantam, hiszen a témával történészek, irodalmárok, sőt jogászok is foglalkoztak - mondja Martin Kákoš. - A legtöbben vérszomjas zsarnoknak látták Báthory Erzsébetet, akinek a lelkén hatvan fiatal lány élete szárad. Ha a világ hamarabb felfigyelt volna az alakjára, lehet, hogy ma a kegyetlenséggel kapcsolatban nem szadizmusról, hanem bátorizmusról beszélnénk. Ez a történet a közismertebb, és ez nyűgözi le máig is a borzongásra vágyó közönséget. Ráakadtak azonban egy magyar jogásznő munkájára is, aki szabályos védőbeszédet dolgozott ki Báthory Erzsébet javára. Szerinte ártatlan volt, és ha ma lenne a bírósági tárgyalás, fel kellene menteni. Bevallom, engem két, eddig szinte ismeretlen változat ragadott meg. Az egyik szerint Báthory Erzsébet titokban angyalcsináló volt, és a lányok a beavatkozások után véreztek el nála, a másik pedig arról szól, hogy valójában titkos szeretőjének, egy bizonyos Istvánnak a szörnyű tetteit vállalta magára szerelemből. Akárhogy is volt, csak egy biztos: a titokzatos grófnő élete végéig ítélet nélkül sínylődött a csejtei vár börtönében, és csak Thurzó nádor közbenjárásának köszönhette, hogy nem végezték ki. Mi a készülő darabban sem rehabilitálni, sem elítélni nem fogjuk őt, inkább arra keressük a választ, mi késztette ezt a rendkívül művelt és attraktív nőt arra, hogy ilyesmit tegyen vagy magára vállaljon. Remélem, sikerül olyan előadást létrehoznunk, amelyben a kellemes borzongáson túl pszichológiai és politikai háttér is lesz. A Báthory Erzsébetről szóló zenés darab bemutatójára a tervek szerint 2000 júniusában kerül sor, a főszerepet Zdena Studenková és Eva Pavlíková alakítják felváltva, a rendezést pedig a forgatókönyv írója, Martin Kákoš vállalta. LAPAJÁNLÓ Színes és változatos témákat kínál e havi számában a folyóirat. Bauer Győző Esélyegyenlőséget - otthon című írásában arra mutat rá, hogy az új évezred tudóstársadalmában életpályára való felkészülésre van szükség, azonban Szlovákiában elszomorító az anyanyelvi képzés állapota. Interjút olvashatunk Lanstyák Istvánnal, valamint Zalabai Zsigmonddal, a Comenius Egyetem két docensi címet szerzett személyiségével; megtudhatjuk, milyen programokat kínálnak az SZMPSZ nyári egyetemei. Egy felmérés görbetükréből kiderül, hogy középiskolásainknak több mint fele csak azért tanul, mert kell, és soha vagy csak ritkán érzi magát sikeresnek az iskolában, majd a magyarországi főiskolán tanulók váratlan akadályairól olvashatunk A diploma örömei című cikkben. A szülőknek ad tanácsot a Tanulás és napirend, illetve a Család és az iskola című írás. Megismerhetünk egy fiatal pedagógust, a Könyvespolc rovat pedig egy Amerikába került magyar gimnazistát és egy új magyar nyelvtankönyvet mutat be. Beszámol a folyóirat a kiépülő Katedra Klubhálózatról, folytatódik a Magángaléria, a Beszéljünk a szexualitásról és a Diákszem sorozat, a Tan-tárgy rovat a földrajz, a német, a matematika, a zene és az alsó tagozatos magyar nyelvtan tanításában nyújt ötleteket. A mellékletben a Katedra magyar irodalmi és történelmi levelező versenyének teljes kiértékelését találhatják meg az olvasók. Bemutatja a lap Csicsay Alajos és Balázsy Géza: Apáink öröksége című színes, kiegészítő tankönyvét az általános iskolai természetrajz-oktatáshoz, amelyre a kiadó e hónapban jelentős árkedvezményt ad. (N. A.)