Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-17 / 111. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. POLITIKA 5 A dumában megbukott az orosz elnök elleni vádemelés, szerdán már Sztyepasinról szavaz a törvényhozás Jelcin Clinton nyomában Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóházában szombaton megbukott a Borisz Jelcin orosz elnök elleni vádemelési eljárás, amelyet csaknem egy évig készített elő a baloldal. MTI-HÍREK A duma a szükséges, kétharmados többséget, vagyis 300 szavazatot az öt vádpont egyikében sem tudta összegyűjteni a név szerinti szavazáson. Az Állami Duma még januárban úgy határozott, ha a vádak nem kapnak többséget, akkor lemond az elnök felelősségre vonásának terveiről. A legnagyobb támogatást a Csecsenföld elleni háború kirobbantásának vádja kapta (283 igen szavazat), ezt követte az orosz törvényhozás épületének 1993-as szétlövetése (263), a hadsereg szétzüllesztése (241), a Szovjetunió feldarabolása (239) és az orosz nép ellen elkövetett népirtás (238 igen szavazat). A hosszadalmas vádemelési eljárás a baloldal erőfeszítései ellenére nem hozott eredményt, noha sokan - a Primakov-kabinet szerdai menesztése kapcsán - adtak esélyt a vádpontok megszavazására. De talán éppen Jelcin elnök „megelőző csapása" késztette a képviselőket arra, hogy az államfő által gerjesztett kormányválság, s a duma feloszlatásának veszélye miatt ne szavazzák meg a vádpontokat. Az orosz „impeachment" lezárult, újabb kudarcot hozott a baloldalnak, amelynek képviselői valószínűleg nem lesznek kormánytagok már az új kabinetben. A figyelem most az új orosz kabinet összetételére irányul, arra, hogy Szergej Sztyepasin miniszterelnöki jelölését szerdán vajon megszavazza-e a duma. Ha ugyanis háromszor viszszautasítja Jelcin jelöltjét, az alkotmány előírásai szerint az államfőnek fel kell oszlatni az alsóházat. A jobboldal - amely most nagyban ünnepli a kommunisták kudarcát kész támogatni, vagy szükség szerint akár elutasítani Sztyepasin személyét. Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt vezetője kertelés nélkül kimondta, Jelcin akaratának megfelelően szavaznak: ha valóban kormányfőnek akarja Szytepasint, akkor igent mondanak, ha viszont az elnök a Jelcin nyugodta fogadta az impeachment végét. duma feloszlatására játszik és a baloldalra akar csapást mérni, akkor nemmel szavaznak. Sztyepasin a józan ész, a demokrácia győzelmének" minősítette a szavazást, és reményét fejezte ki, hogy a duma a decemberi választásokig sokkal nagyobb együttműködési készséget tanúsít a végrehajtó hatalom irányában. A baloldali többség képviselői elég furcsa helyzetbe kerültek. Sztyepasint megszavazták volna, ha beindul az elnök elleni vádemelés, most viszont sarokba szorítva kell politizálniuk, és Jelcin jelöltjének elfogadása meghunyászkodásukat jelentené a választók szemében. Sztyepasin elA parlament nem értett egyet a köznéppel utasításával viszont saját csapdájukba esnének, mert Jelcin másodszorra Nyikolaj Akszjonyenko első miniszterelnök-helyettest jelölheti kormányfőnek, aki Borisz Berezovszkij ipar- és sajtómágnás emberének számít, s méginkább elfogadhatatlan a baloldalnak. Innen A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa: Markó maradt az elnök Győzött a kormánypárti vonal ÖSSZEFOGLALÓNK Csíkszereda. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddigi stratégiájának megerősítéséről a kormányzati szerepvállalás folytatásáról döntött az RMDSZ Csíkszeredában rendezett VI. kongresszusa. A küldöttek az eddigi szövetségi elnököt, Markó Bélát választották meg ismét az RMDSZ vezetőjének 274 szavazattal. Az RMDSZ megújulásának programjával fellépő Kincses Elődre 157 küldött voksolt. A kongresszus első munkanapján hosszú, de a vártnál kevésbé heves vita folyt az eddigi politika folytatását helyeslő és a kormányzati szerepet alapvetően kudarcnak, az RMDSZ eredeti programjától való eltávolodásnak ítélő két tábor között. A 67 hozzászólásból kirajzolódott, a többség a nehézségek és kudarcok ellenére azt támogatja, hogy az RMDSZ továbbra is a döntéshozatalokban való részvétellel próbáljon érvényt szerezni a magyar nemzeti kisebbség jogainak. A hozzászólók egyetértettek abban: a cél az, hogy a romániai magyarság magyarként maradhasson meg szülőföldjén a maga sorsáról sajátmaga dönthessen és ehhez nélkülözhetetlen eszköznek tartja az autonómiát. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke azt a véleményt fogalmazta meg, hogy vértelen formában ugyan, de az erdélyi magyarok, németek, szlávok és cigányok ugyanannak az etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak van kitéve, mint a koszovói albánok, vagy a Bejelentette kilépést az RMDSZ-ből Szőcs Géza. vajdasági magyarok. Ezzel szemben Frunda György arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Koszovóban 1998. óta a kisebbségi jogok módszeres felszámolása folyt, Romániában 1989 után a kisebbségi jogok bővülésének lassú, de visszafordíthatatlan folyamata indult el. Az RMDSZ kongresszusára a magyar parlamenti pártok közül egyedül a MIÉP-et nem hívták meg, mert mint Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke fogalmazott: a párt nem tartja szükségesnek az együttműködést az olyan román vagy külföldi pártokkal, amelyek programjával ellentétes nézeteket vall. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli magyarok minden országban, ahol jelentős számban élnek, kinyilvánították akaratukat valamifajta autonómia iránt. Ez olyan stratégiai cél, amelyről egyetlen közösség sem kíván lemondani. „A magyar kormány álláspontja az, hogy az eddig kidolgozott, egymástól gyakorta különböző erdélyi, felvidéki, délvidéki autonómia-koncepciók kiállták az idők próbáját" szögezte le. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kiemelte, a romániai és a szlovákiai magyar közösség immár „azonos cipőben jár", hiszen a magyarok mindkét országban tagjai a kormánykoalíciónak. „Természetes kell, hogy legyen a magyarok részvétele minden olyan kormányban, amely kiegyensúlyozott, s amelyben nincsenek jelen a szélsőségek. Mivel a kisebbségi politikai viszonyt csak így lehet partnerséggé változtatni" hangsúlyozta. Bejelentette kilépést az RMDSZből Szőcs Géza, aki 1990 és 1993 között a szövetség főtitkára volt. A NATO elismerte: tíz bombát dobott le a koszovói Korisa falu közelében Élő pajzsként használt albánok MTI-HÍREK Brüsszel. A NATO összesen tíz bombát dobott le a koszovói Korisa falu közelében, ahol jugoszláv vádak szerint legalább 80 ember életét vesztette a támadás következtében - jelentette be a szövetség katonai szóvivője. Walter Jertz tábornok elmondta, három NATO-gép összesen négy lézerirányítású rakétát és hat, irányítás nélküli bombát indított a cél ellen, amelyet előzőleg többször is ellenőriztek, és jogos katonai célpontnak minősítettek. A NATO amellett is kitart, hogy nem tudott polgári személyek jelenlétéről a cél közelében, így az sem kizárt, hogy a támadáskor, nem is voltak ott. A szövetség poltikai szóvivője utalt arra, elképzelhető: a szerbek élő pajzs gyanánt vittek polgárokat a katonai állomáshelyre. A NATO sajnálatát fejezi ki minden esetleges polgári áldozat miatt - ismételte meg Peter Dániel. Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette, az atlanti haderő fokozni fogja légitámadásai hevességét, bár a szövetség tudatában van annak a veszélynek, amit ez az „élő pajzsként" használt polgári személyek számára jelent. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet értesülései szerint március óta „a szerb rendőrség és a jugoszláv hadsereg részéről több támadás érte" a délkoszovói Korisa települést. A nyilatkozat „kettős tragédiának" nevezte a Korisában történteket, és felszólította Szlobodan Milosevics elnököt, a NATO-t és a Koszovói Felszabadítási Hadsereget egyaránt: tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogokat, nevezetesen a harcokban részt nem vevő személyek védelmét. (ČTK/AP) egyenes út vezet majd az alsóház feloszlatásához. Az orosz államfő „nyugodtan" fogadta, hogy az alsóházban megbukott a személye elleni vádemelési eljárás - közölre szombaton Dmitrij Jakuskin, az orosz elnök sajtószóvivője. Ellentétes vélemények Folytatni a támadást? Brüsszel. A jugoszláviai célpontok elleni NATO-csapások leállítása azzal a kockázattal járhat, hogy Milosevicsnek olyan érzése támad, mintha nyert volna - jelentette ki Hubert Védrine francia külügyminiszter. Ezzel szemben az olasz kormányfő elképzelhetőnek tart egy olyan megoldást, amelyben a NÁTO még a szerb erők kivonása előtt beszüntethetné a bombázásokat. Massimo D'Alema szerint az egyetlen kiút a válságból, hogy a Nyolcak állásfogalását magáévá teszi az ENSZ BT. A BT egyébként először „mélységes fájdaímát és aggodalmát" fejezte ki a kínai kormánynak és az áldozatok családtagjainak. (MTI) Állampolgárság és fejkendő Dagadó török botrány Ankara. Megfosztották állampolgárságától azt a török képviselőnőt, aki az iszlám hagyományokhoz ragaszkodva fejkendőben jelent meg az új parlament alakuló ülésén, s ezzel belpolitikai botrányt kavart. Bülent Ecevit miniszterelnök bejelentette, Süleyman Demirel államfő ratifikálta a kormányrendeletet. A legfelső választási bizottság visszavonja a képviselőnő mandátumát, mivel az alkotmány értelmében csak török állampolgár lehet a parlament tagja. A 31 éves Merve Kavakci, az iszlám Erény Pártjának képviselője. Az Ecevit miniszterelnök vezette DBP képviselői asztalukat csapkodva próbálták távozásra bírni a képviselőnőt. Törökországban a hagyományos női fejkendőt úgy tekintik, mint a radikális iszlám elvekhez való ragaszkodást. Tovább fokozta a botrányt Kavakci bejelentése, hogy kettős állampolgár: egy jordániai származású amerikai férfihoz ment feleségül és felvette az amerikai állampolgárságot. (MTI) RÖVIDEN Közép-európai elnökök Koszovóról Lemberg (Lvov). A koszovói válság rendezésével kapcsolatos közös nyilatkozat elfogadásával zárult a közép-európai elnökök VI. találkozója az ukrajnai Lembergben. A kilenc államfő a közösen elfogadott dokumentumban határozottan elítélte a Koszovóban az etnikai tisztogatás eszközeként alkalmazott rendszeres terrort. Az elnökök felhívták a belgrádi kormányt: fogadja el a a békés rendezés nemzetközi közösség által támasztott előfeltételeit. (MTI) Indítvány a román kormány ellen Bukarest. Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a román koalíciós kormány ellen a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR). A legnagyobb román ellenzéki párt bizalmatlansági indítványának tárgya a gazdasági reform felgyorsításáról szóló törvénytervezet, amelyet szerdán terjesztett a parlament elé Radu Vasile kormányfő. (MTI) Eltűnt fehérorosz ellenzékiek Moszkva. Az Emberi Jogok Nemzetközi Ligája élesen elítélte és „a fehéroroszországi diktatórikus rezsim megerősödése jelének" minősítette, hogy a közelmúltban eltűnt két neves belorusz ellenzéki személyiség. Tamara Vinnyikova 1995. szeptemberétől másfél éven át a Fehérorosz Nemzeti Bank elnöke volt, ellenzéki körök március vége óta nem tudnak hollétéről. Jurij Zaharenkót 1995. októberében mentette fel az államfő a belügyminiszteri tisztségből. Zaharenko május 7-én tűnt el. (MTI) Robbantások Vlagyikavkazban Moszkva. Oroszországban az észak-oszét főváros, Vlagyikavkaz külvárosában tegnap reggel egy katonai lakótelep három lakóházában nagy erejű robbanások voltak. Az első jelentések szerint pokolgépes merényletek történtek, amelyek komoly károkat okoztak az épületekben, négy ember életét vesztette, tucatnyian megsebesültek. (MTI) Scalfaro aláírta lemondását Róma. Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő szombaton aláírta lemondását posztjáról, lehetővé téve ezzel, hogy utódja, Carlo Azeglio Ciampi mielőbb hivatalba léphessen. Scalfaro, akinek megbízatása május 28-án járna le, azonnal el is hagyta a Quirinale-palotát, a köztársasági elnök székhelyét, Ciampit, az eddigi pénzügyminisztert csütörtökön választottak meg államfővé. (MTI) Scalfaro kiöregedett (TA SR) Göncz-Kucsma megbeszélés a kisebbségi oktatásról Szűkre szabott ruha MTI-HÍREK Ungvár. Leonyid Kucsma ukrán elnök a hét végi közép-európai elnöki találkozó után állítólag támogatásáról biztosította Göncz Árpád magyar államfőt abban, hogy a magyar nyelven érettségizők számára megmaradjon a magyar nyelven történő egyetemi felvételi lehetősége. A magyar államfő felvetette a kétnyelvű bizonyítványok bevezetését is, amelyet Kucsma szintén támogatott, a kérdés megoldását a helyi adminisztrációhoz „utalta". „Én úgy érzem, és most már ez egyértelműen kiderül a központi hatóságok nyilatkozataiból, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségi politizálásában váltás történt: 1996-ban lezárult a kisebbségbarát politika korszaka" - nyilatkozta Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. Szerinte Ukrajnában a központi hatalom már egyértelműen nemzetállamot épít, amelybe a nemzeti kisebbségek nem férnek bele, s ezért megpróbál egy sokkal szűkebb ruhát rájuk szabni. A KMPSZ szombaton tartotta hetedik közgyűlését. Izraeli választás: Mordehai, Bsara és Begin visszalépett Baloldali remények MTI-HÍR Tel-Aviv. Egy nappal az izraeli választások előtt Jichák Mordehai bejelentette, visszalép a kormányfői posztért folyó versengéstől. A Centrumpárt vezetőjének visszalépése Ehud Baraknak, a Munkapárt jelöltjének győzelmi esélyeit javítja. Mordehai fel is szólította híveit, hogy Barakot támogassák, akinek a felmérések szerint már négypontos előnye volt Benjamin Netanjahuval szemben. Barak győzelmi reményeit alátámaszthatja az is, hogy „kiszállt" a versenyből az egyetlen arab miniszterelnök-jelölt, Azmi Bsara is. Visszalépett viszont az ortodox Benny Begin is, ami Netanjahunak kedvez. Az északír nemzetgyűlés tárgyalásai Blairrel és Ahernnel Új határidőt kaptak MTI-HÍR London. A brit kormány június 30ig adott határidőt az északír nemzetgyűlés pártjainak arra, hogy rendezzék nézetkülönbségeiket a félkatonai csoportok leszereléséről és alakítsák meg a tartomány új kormányát, hogy július elsejével, csakúgy mint a skót parlament és walesi nemzetgyűlés esetében, a belfasti törvényhozás is a kezébe vehesse a tartomány életének irányítását. Tony Blair brit miniszterelnök és Bertie Ahern ír kormányfő maratoni tárgyalásokat folytatott Londonban az északír nemzetgyűlés pártjainak vezetőivel. Blair közölte, a hatalomátadás újonnan kitűzött határideje „megváltoztathatatlan".