Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-17 / 111. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kelendő a Škoda Prága. A Škoda Auto az első négy hónapban 125 389 kocsit értékesített, 7 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az autógyár pénteki jelentése szerint a hazai eladás áprilisban 4,1 százalékkal, az első négy hónapban összesen 15,8 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakokhoz képest. A cég szerint ennek egyetlen oka a csehországi gazdasági recesszió. Az első négy hónapban 54 118 Feliciát értékesítettek több mint 60 országban. Közép-Európában 29 781 kocsit értékesítettek, 38,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Németország után a második legnagyobb piac Lengyelország, de a szlovák piacon is csaknem 30 százalékkal több kocsit sikerült értékesíteniük. (MTI) A Világbank kivár Washington. A Világbank az Oroszországnak szánt új programok meghirdetésével megvárja, amíg az új moszkvai vezetés szilárdan megkapaszkodik a hatalomban - mondta pénteken a pénzügyi szervezet első embere. James Wolfensohn szerint a már folyamatban lévő oroszországi programokat a Világbank nem állítja le, a halasztás csak az újjab segélycsomagok összeállítására vonatkozik. (MTI) Japán-francia autó Tokió. A japán Nissan és a francia Renault autógyár Nagy-Britanniában és Japánban fogja gyártani az első, közös részegységekből összeszerelt kocsitípusát. Az új autó lesz a két gyár szövetségének első konkrét eredménye. A Renault ugyanis márciusban fizetett 643 milliárdjent a Nissan 36 százalékáért. A két gyár által külön forgalmazott kocsit egyfelől Nissan Micrának, másfelől Renault Clionak fogják hívni. (MTI) Növekvő devizatartalékok Pozsony. A szlovák devizatartalékok több hetes visszaesése után az utóbbi napokban enyhe növekedést értek el. Május 12én a devizatartalékok nagysága elérte a 4,1445 milliárd dollárt, ami 1,2 millió dolláros növekedéstjelent az előző héthez viszonyítva. Az ország devizatartalékai tavaly szeptemberben érték el a történelmi maximumot, amikor meghaladták a 8 milliárd dollárt. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. május 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,713 Magyar forint (100) 18,280 Angol font 69,252 Német márka 23,373 Cseh korona 1,216 Olasz líra (1000) 23,609 Francia frank 6,969 Osztrák schilling 3,322 Japán jen (100) 35,034 Spanyol peseta (100) 27,474 Kanadai dollár 29,460 Svájci frank 28,539 Lengyel zloty 10,915 USA-dollár 42,859 Nyílt levél Mikuláš Dzurinda kormányfőhöz Tiltakozó agrárszféra SITA-HlR " Pozsony. A lemaradófélben levő mezőgazdasági vállalatok mellett már a közepes vállalatok és a magángazdák is a csőd szélére kerül tek - áll abban a nyílt levélben, amelyet az agrárkamara kelet-szlovákiai regionális elnökei intéztek Mikuláš Dzurinda kormányfőhöz. A mezőgazdászok a problémát főleg a befektetések hiányos megtérülésében, a többlettermelés exportjának ellehetetlenítésében és a hazai piac védelmének elhanyagolásában látják. A mezőgazdaságban található hiányosságok felhalmozódásához szerintük az összes 1989 utáni kormány hozzájárult. A keletszlovákiai regionális kamarák elnökei szerint a kormány nem tartja be a törvény által előírt mezőgazdasági dotációs politikát. Idén a tavalyi Tatra Bank: kiváló eredmények 1998-ban Megduplázott alaptőke ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A szlovákiai viszonyokhoz képest rendkívül sikeres gazdasági évet zárt az osztrák érdekeltségű ZRB által felügyelt Tatra Bank - tájékoztatott Milan Vršovský a pénzintézet igazgatótanácsának elnöke. A bank adózás előtti nyeresége meghaladja a másfél milliárd koronát, a közgyűlés határozata értelmében ennek meghatározó részét a tartalékalapok forrásainak felhasználásával az alaptőke emelésére használják fel, s így a Tatra Bank eddigi 500 millió koronás alaptőkéjét a duplájára, 1 milliárd koronára emelik. Rainer Franz, a pénzintézet vezérigazgatója a gazdasági eredmények elemzésekor rámutatott, megfonA katonai beavatkozás ára: Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát a teljes ellehetetlenülés fenyegeti Maradandó háborús sérülések Háborús menekültek. Az albán kormány adatai szerint csupán a menekültek befogadása ebben az esztendőben 1 milliárd dollárral terheli meg az albán büdzsét. (TA SR-felvétel) son hitelt számára. A háborús hatások költség-haszon mérlege kiegyenlített képet fest a közlekedési ágazatban. Román illetékesek szerint a vasúti, a légi és a szárazföldi közlekedést nem igazán érinti majd negatívan a háború. A vasúti közlekedésben 50 ezer dolláros pótlólagos heti bevétel könyvelhető el, mivel a Görögországba tartó vonatok Jugoszláviát elkerülve Románián keresztül haladnak át. Hasonló a helyzet a légi közlekedésben: a román légteret jelenleg naponta 1500 repülő veszi igénybe a máskor szokásos 640-nel szemben. A Balkánról érkező és Magyarország, Franciaország és Spanyolország felé tartó kamionok is a román utakat választják, ami havi 670 ezer eurós tranzitbevétel-többletet jelent. E növekedés mellett komoly károkat is szenved az ottani közlekedési ágazat képzeletbeli költségvetése. A speditőr cégek 1,5 millió dollár értékben bontottak fel szerződéseket. A vizekre evezve: az illetékes hatóságok azt közölték, hogy U millió dollár az alágazat vesztesége. A Balkánon további veszélyt rejt magában a gazdaság kriminalizálódása és a korrupció erősödése. A kilencvenes évek elején, a Jugoszlávia elleni első embargó során már beigazolódtak ezek a félelmek. A bolgár hatóságok ugyan tagadják, hogy most komolyan fennáll ilyen veszély, azt állítják, „a kormány ma erősebb és keményebb a maffiával szemben". Ami Bulgáriában és Romániában még csak fenyegető lehetőség, az Albániában, a háború által leginévhez viszonyítva 1,3 milliárd koronával kevesebb dotációt juttatott az állam a mezőgazdaságnak. A hazai piac hatékony védelmének elhanyagolásán kívül a politikusok egy részének demagóg okfejtéseit is elítélik. A politikusok szerint ugyanis az egy főre eső mezőgazdasági dotációk jelenleg a legmagasabbak, elfelejtik ugyanakkor közölni, hogy az energiaárakat a világpiaci árakhoz közelítették, a mezőgazdasági termékek árát ellenben a piac szeszélyeire bízták. A kelet-szlovákiai járásoknak emellett továbbra is problémát jelentenek az árvíz okozta károk. A mezőgazdászok szerint a kormány annak ellenére sem foglalkozott az árvízkárok kompenzálásával, hogy ezt törvény úja elő számára, és Pavel Koncoš mezőgazdasági miniszter már elkészítette az ehhez szükséges szakmai tervet. A közép- és kelet-európai térség gazdaságait eltérő mértékben érinti a jugoszláviai háború. Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát a teljes ellehetetlenülés fenyegeti. ÖSSZEFOGLALÓ Erőteljesen csökkent, helyenként megszűnt a nyugati befektetői bizalom - így lehet összefoglalni a Jugoszláviával szomszédos országok helyzetéről szóló jelentéseket. A nemzetközi sajtó és a külföldi politikusok egyre nagyobb figyelmet szentelnek a kérdésnek, hogy a térség gazdaságai miként vészelik át a háborút. A minap Kofi Annan ENSZ-főtitkár arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy ne hagyja magára a válság által sújtott délkelet- és kelet-európai országokat. A biztatásra szükség is van. A bolgár gazdaság például máris súlyos károkat volt kénytelen elszenvedni - az utóbbi egy hónapban a háború 33 millió dollárba került az országnak. Összehasonlításképpen: a bosnyák konfliktus költségeit 1,5 és 7 milliárd dollár közöttire becslik. Tekintettel arra, hogy Szerbián keresztül lehetedenné vált a dunai hajózás, a Nyugat-Európa felé vezető egyetlen út - amely a bolgár kereskedelmi forgalom 50 százalékát „továbbítja" - Románián keresztül vezet. A mintegy 1000 kilométeres bolgár-román határszakaszon csupán egyetlen híd köti össze a két államot. Bulgáriát szintén sújtja, hogy a külkereskedelemből származó bevétel csökkent, mérséklődtek a külföldi befektetések is (pedig már tavaly is 40 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban), valamint emelkedett a benzin ára, ami az infláció növekedéséhez vezetett. A háború azért is rosszkor jött, mert az ország már éppen kifelé mászott abból az igen mély gödörbőt, amelybe a transzformációs válság során került. A tavalyi esztendő a stabilizáció éve volt, s az idén következett volna a növekedés, amelyet - jóllehet több más tényező is közrejátszott, így például a szerkezetátalakítás lassúsága - derékba tört a szomszédban dúló háború. Nem írhatók csak a koszovói válság számlájára a román gazdaság gondjai, a NATO-akció mégis érzékenyen érinti az országot. Az országnak már jó ideje nem sikerült számottevő külföldi befektetőt csalogatnia. Az 1998 végén regisztrált 3 milliárd dolláros külföldi működőtőke-állománnyal Románia az egy főre jutó befektetéTovábbi veszélyt rejt magában a gazdaság kriminalizálódása. sek tekintetében az utolsó helyen áll a közép- és kelet-európai államok között. Mértékadó romániai elemzők éppen ezt - a hőn áhított invesztíciók elmaradását - tartják a legnagyobb veszélynek arra az esetre, ha a háború elhúzódik. A politikai klíma rosszabbra fordulása lehetett az oka annak, hogy a bukaresti kormányzat kérte a Nemzetközi Valutaalapot (IMF): 475 millió dollár értékben nyújtA balkáni újjáépítés hozzávetőleg 30 milliárd dollárt igényel Brüsszel. Az Európai Unió a Világbankkal közös tervet készít elő a jugoszláviai háború által sújtott balkáni országok megsegítésére - írja a Napi Gazdaság James Wolfensohnra, a Világbank elnökére hivatkozva. A terv egyik célja a háború következményeit áttételesen viselni kénytelen Albánia, Macedónia, illetve Montenegró gazdasági stabilitásának biztosítása, a másik pedig a háború újjáépítési forrásainak előteremtése. A szükséges összeget illetően még nincs kialakult álláspont de azt már eldöntötték, hogy az újjáépítés előkészítésére különbizottságot hoznak létre, amely a Nemzetközi Valutaalappal együtt munkálkodik majd. Az EU illetékesei szerint az elkövetkező tíz évben körülbelül 30 milliárd dollárt kell majd a balkáni rekonstrukcióra fordítani. (NG) kább sújtott országban, már mindennapos valóság. Egy Tiranában dolgozó diplomata szerint az albán kormányzat az ország egyre kisebb részét tudja ellenőrzése alatt tartani. A hivatalos végrehajtó hatalom hatásköre a jelentések szerint nem terjed túl a fővároson és annak 50 kilométeres sugarú körzetén. A maffiák által rettegésben tartott ország gazdasága már amúgy is romokban hever. Becslések szerint csupán a menekültek befogadása ebben az esztendőben 1 milliárd dollárral terheli meg az albán büdzsét, az ipari termelés pedig gyakorlatilag megbénult; a nagyobb gyárakat Az Európa szegényházának tartott országaira az ellehetetlenülés vár. bezárták. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta 50 százalékra szökött fel, a Világbank becslése szerint pedig a lakosság 18 százaléka sorolható az inaktívak kategóriájába. Horvátország, Magyarország és Szlovénia esetében a jelek szerint néhány ágazat - mindenekelőtt a turizmus és a szállítmányozás kerülhet bajba, ha elhúzódik Jugoszlávia bombázása. Bulgáriának és Romániának még komoly nehézséget jelenthet, hogy a dunai vízi szállítási út nem használható. Az Európa szegényházának tartott Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia nyugati értékelés szerint a teljes ellehetetlenülés előtt áll. (A Figyelő alapján) tolt üzletpolitikájuk meghozta eredményét: mind a magánszemélyek, mind pedig a jogi személyek betétjei jelentősen növekedtek. Tavaly a betétek összege rekordot döntött, csaknem 29 milliárd koronát helyeztek el náluk az ügyfeleik. Kirendeltségeik országos hálózatának bővítését is a hozzájuk való kapcsolatépítés érdekében szervezik. 1998-ban 36 kirendeltségük működött, az idei év első negyedében további 4-et nyitottak. Miroslav Uličný, vezérigazgató-helyettes a bank hitelpolitikáját konzervatívnak és körültekintőnek értékelte, tavaly 21,7 milliárdos hitelkeretükkel a belföldi hitelpiacon 38%-os részesedést szereztek. A jövőben szeretnének jelzálog-hiteleket is folyósítani, (tszl) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, I, db) 20. hét MarhaSertéscomb Sertés Fagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény KristályKerület hátszín (csont oldalas csirke tojás -félzsíros tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül) aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 164,80 143,50 68,85 57,16 2,65 13,90 30,60 18,10 1,40 20,00 Nagyszombat 169,40 142,95 79,00 58,05 2,45 12,40 30,40 18,10 1,45 20,20 Trencsén 155,30 132,20 65,90 59,90 2,30 12,20 29,50 15,60 1,40 20,05 Nyitra 169,20 146,40 74,60 57,40 2,40 12,55 30,75 19,20 1,50 19,85 Besztercebánya 169,30 145,20 62,60 58,90 2,30 13,00 29,50 18,10 1,45 19,75 Zsolna 162,00 140,30 65,60 61,60 2,60 14,40 31,10 15,20 1,35 19,70 Kassa 164,10 157,90 71,00 57,75 2,20 13,00 27,55 15,90 1,50 19,75 Eperjes 161,40 148,10 67,30 58,20 2,10 12,75 27,30 16,80 1,40 19,40 Szlovákia 164,44 144,57 69,36 58,62 2,38 13,03 29,59 17,13 1,43 19,84