Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-15 / 110. szám, szombat

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. Bin Laden pénzelte Kairó. A szaúdi állampolgárságától megfosztott milliárdos, Oszama bin Laden pénzelte az 1997-es luxori mészárlást, amely 58 ember életét követelte - közölte a svájci rendőrség. Az egyiptomi hatóságok szintén arra a következtetésrejutottak, hogy a pénzügyi támogató bin Laden volt, aki a Dzsamáa Iszlámija egyiptomi fegyveres csoportot bérelte fel. (MTI) Bubópestis Namíbiában Johannesburg. Kilencven bubópestises megbetegedést észleltek Namíbiban, kilencen már meghaltak. A bubópestis nagy lázzal, eszméletzavarral, elgennyesedő nyirokcsomóduzzanatokkal jár. A betegséget fertőzött patkányokról emberre átkerülő bolhák csípése terjeszti. (MTI) Hillary Macedóniában Szkopje. Az amerikai elnök felesége tegnap humanitárius jellegű látogatásra Macedóniába érkezett. A repülőtérről rögtön egy koszovói albánoknak menedéket nyújtó táborba indult, a brit NAŤO-katonák által épített Stenkovec 1 nevű táborban mintegy húszezer menekült él. (MTI) Hillary Clinton találkozott a macedón elnökkel és kormányfővel, valamint a segélyszervezetek képviselőivel is (ČTK) Fegyvertartási szigorítások Washington. Az amerikai szenátus megszavazott két olyan javaslatot, amely szerény mértékben korlátozza a nagy tűzerejű fegyverek lakossági vásárlását. Az egyik értelmében 18 év alatt ezentúl nem szabad géppisztolyt vásárolni, a másik pedig betiltja a nagy kapacitású tölténytárak importját. (MTI) Cseh hivatásos hadsereg 2010-re Prága. Csehországban várhatóan 2010-re teremtődnek meg az alapjai a hivatásos hadsereg létrehozásának. A védelmi tárca tervei szerint 2002-re a hadsereg létszáma 55 000 főre csökken. A hivatásos katonák aránya 37 százalék lenne, a sorkatonáké 35, a többiek civil alkalmazottak lennének. (MTI) Új kínai nukleáris rakéta New York. Kína olyan új hadászati rakétát épít, amelynek robbanótöltetét az Egyesült Államoktól ellopott atomtechnológiára alapozták - állítja a The New York Times. A Tung Feng 31 jelzésű rakéta 3-4 éve múlva lesz bevethető. (MTI) NATO-katonák gyakorlatoznak Albániában, a jugoszláv határ közelében (ČTK/AP) Viktor Csernomirgyin és Marti Ahtisaari várhatóan hamarosan Belgrádba utazik Közvetítői körutak Helsinki. Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök jugoszláviai különmegbízottja és Martti Ahtisaari finn államfő azt tervezik, hogy együtt utaznak Belgrádba, előtte még hármas találkozót tartanak Strobe Talbott amerikai külügyminiszterhelyettessel. MTI-HÍR Helsinki tárgyalásairól elégedetten nyilatkozott Csernomirgyin, mondván, hogy finn tárgyalópartnereivel „azonos módon látják a problémát". Moszkva üdvözölte a közös utazás tervét, amelyre valószínűleg kedden kerül sor. Közben Ibrahim Rugova Londonban tárgyalt, s a brit kormány arról biztosította a koszovói albán vezetőt, hogy a nemzetközi közösség eltökélt szándéka az etnikai tisztogatás leállítása és az elűzött albán lakosság hazatelepítése. Robin Cook brit külügyminiszter szerint az oroszországi belpolitikai változások nem akadályozzák a konfliktus megoldását. Ismételten hangsúlyozta, hogy a koszovói albán lakosság védelmét biztosító majdani nemzetközi erők magvát a NATO-nak kell adnia. A hírek szerint Rugova a napokban Albániában találkozik a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) képviselőivel, hogy eloszlassa a személye körül kialakult bizonytalanságot Milosevics jugoszláv elnökkel folytatott ellentmondásos tárgyalásai nyomán. Pavle Bulatovics jugoszláv nemzetvédelmi miniszter szerint a NATO-nak nem sikerült elpusztítania a jugoszláv hadsereget. „Ha elpusztították, mi az, amit most kivonunk Koszovóból?" - tette fel a kérdést, s azt állította, a háború 51 napja után Folytatódott a Borisz Jelcin elnök elleni vádemelés vitája az állami dumában Gorbacsov nem tanúskodott MTI-HIR Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap a tanúk és szakértők meghallgatásával, valamint a frakciók képviselőinek felszólalásával folytatta vitáját a Borisz Jelcin elnök ellen emelt vádakról. Az állami duma várhatóan ma szavaz az öt vádpontról, amelyek a következők: a Szovjetunió feldarabolása, az orosz törvényhozás épületének 1993-as szétlövetése, a hadsereg szétzüllesztése, az orosz nép ellen elkövetett népirtás, illetve a csecsenföldi hadjárat. A vitára rányomta bélyegét az orosz kormányválság, a Primakovkabinet szerdai menesztése. Talán ennek is tudható be, hogy a 29 meghívott szakértő és tanú közül mindössze öten jelentek meg. A nagy nevek közül senki sem jött el, így hiába várták Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt. Gennagyij Szeleznyov, a duma elnöke megpendítette, hogy a meghívottaknak a hatalom alighanem „megtiltotta" a megjelenést, ezt azonban rögvest cáfolta a Kreml képviselője. Azt is sérelmezte, hogy az orosz állami tv nem közvetíti egyenesben a vitáját, ami „szabotázs". A frakciók képviselőinek felszólalásai nem hoztak szenzációt, a képviselőcsoportok már hetekkel ezelőtt HIRH ATTER A román kormány fügefalevele? ACZÉL PÉTER LÁSZLÓ A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mai, VI. kongresszusa meghívójának címlapját egy csíkszeredai kilométerkő uralja. Tényleg mérföldkő az érdekvédelmi szervezet idei legmagasabb fóruma, vagy csak egy állomás a szövetség tízéves történelmében? Markó Bélának, az RMDSZ elnökének május 3-án kiadott közleménye, melyben 1999. május 15re hivatalosan is összehívja a romániai magyarok érdekvédelmi szervezeteként számon tartott politikai alakulat VI. kongresszusát, több okból is rendkívüli fórumot vetít előre. Az első, ami viszont még az alapszabályból adódik, hogy ezen a kongresszuson tisztújításra is sor kerül, és ez a tisztújítás ebben a pillanatban rendkívüli feszültségeket sejtet. A két elnökjelölt, Markó Béla és Kincses Előd ugyanis az RMDSZpolitikusok által képviselt romániai magyarság két eléggé elkülönülő pólusát képviseli. Markó az ún. mérsékeltek, Kincses viszont a radikálisok exponense. Az előbbiek a folytonosságot, a „kis lépések politikáját", az RMDSZ kormányban betöltött szerepét és - bizonyos megkötésekkel - további kormányban maradást szorgalmazzák, míg az utóbbiak véleménye a kormányzati szerepről az, amit Kincses Előd a legplasztikusabban úgy fogalmazott meg egyik legutóbbi korteskörútján, hogy „... a király meztelen, mi vagyunk rajta a fügefalevél". A második ok, amiért közgyűlés rendkívülinek ígérkezik az, hogy itt dől el tízéves, néhol keményebb, máskor lanyhább belső csatározás után, hogy valóban kenyértörésre kerül-e sor a két szárny között, ami hosszú távon csak árthat a romániai magyarság érdekeinek, vagy az ellentétek valóban az elvek síkján maradnak, és a politikai józanság felülkerekedik a sokszor kicsinyes érdekeken. A szerző erdélyi munkatársunk Ukrán középiskolai oktatási törvény Kárpátalján nem lesz kétnyelvű bizonyítvány MTI-HIR Ungvár. Az ukrán parlament csütörtökön tárgyalta és fogadta el a kötelező középiskolai oktatásról szóló törvényt, amelyből kimaradt a nemzetiségi kisebbségek oktatási jogainak bővítése, így egyebek mellett a kétnyelvű bizonyítvány bevezetése is. A kárpátaljai magyar oktatást alapjaiban érintő új oktatási törvény meghozatalának körülményeiről Kovács Miklós, a kijevi parlament egyetlen magyar képviselője, egyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy tájékoztatott, hogy a kisebbségi szempontból különösen fontos törvényt az Ukrán Legfelső Tanács a házszabály megsértésével fogadta el. Mint elmondta: nyolc olyan javaslatot nyújtott be a törvényhez, amelyek a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatásának feltételeit lettek volna hivatva megkönnyíteni, ám a kommunista többségű parlament oktatási bizottsága egyet sem javasolt elfogadásra. Mi több, a házszabályt semmibe véve a képviselők mindössze három javaslatról voksoltak, a többit az ülést vezető szavazásra sem tűzte. Az elvetett javaslatok között több vonatkozott az anyanyelvhasználatra és a szülői közösségek helyzetének erősítésére. A hétvégén kétfordulós kormányföválasztás Izraeli hatalomváltás? nincsenek komoly veszteségeik. Szerinte Jugoszlávia több mint 70 repülőgépet, 180 rakétát, 10 pilóta nélküli felderítő repülőgépet és 10 helikoptert lőtt le, továbbá egy „lopakodó" repülőgépet. A béke legelső feltétele - mondta - az, hogy a NATO szüntesse be a bombázásokat, akkor „készek vagyunk autonómiát adni Koszovónak a jugoszláv kormány irányítása alatt, beengedjük a humanitárius szervezeteket, és hozzájárulunk a menekültek visszatérésének megindulásához". Csiang Cö-min kínai államfő már hajlandó telefonon megbeszélést folytatni Bili Clinton amerikai elnökkel. A Fehér Ház a belgrádi kínai nagykövetség ellen tévedésből végrehajtott támadás után eddig sikertelenül kezdeményezett ilyen beszélgetést. Kínában az amerikai külképviseletek fenyegetettsége is alábbhagyott és elcsitultak az Amerika-ellenes tömegmegmozdulások. MTI-HIR Tel-Aviv. Nő az izraeli hatalomváltás esélye - erre engednek következtetni a választások előtt alig 72 órával készített körkérdések eredményei. Az adatok szerint Ehud Barak munkapárti vezető akár már az első fordulóban is megszerezheti n leadott szavazatok győzelemhez szükséges 50 százalékát s ezzel vereséget mérhet Benjamin Netanjahu kormányfőre. Ha egyik jelölt sem szerzi meg az 50 százalékot, június l-jén tartják a második fordulót. A Gallup szerint szerint Barak 48,5 százalékra, Netanjahu 35,5 százalékra számíthat, a Barakra szavazók száma azonban megnövekedhet, ha a többi jelölt valamelyike „kiszáll" a versenyből. A legvalószínűbbnek ez Aszmi Bisara, az arab jelölt esetében látszik, de Barak esélyeit javítaná az is, ha Jichák Mordehai volt hadügyminiszter lépne vissza. Az utóbbi napokban egyre nagyobb nyomás nehezedik Bisarára és Mordehaira, de Benny Beginre, a nacionalisták jelöltjére is, egyelőre azonban mindannyian versenyben vannak. Hírszerzők és titkosügynökök egy kaliforniai weboldalon Pácban a brit hírszerzés eldöntötték, miként szavaznak a vádpontokról. Némi színt vitt a vitába Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt vezetőjének felszólalása, aki közölte: az LDP nem szavaz a vádemelésre, viszont támogatja Szergej Sztyepasin miniszterelnöki megbízatását, s erről mielőbbi szavazást követel. A dumában is folyik az esélylatolgatás, ugyanis még mindig nem dőlt el, hogy összegyűlik-e a vádemeléshez szükséges 300 szavazat, a kétharmados többség. Egyöntetű a vélemény, hogy valószínűleg csak a csecsen háború kirobbantásért mondja ki bűnösnek Jelcint az állami duma. MTI-HIR London. A brit kormány és a hírszerző szolgálat versenyt fut az idővel és a szólásszabadsággal azután, hogy a külföldi hírszerzés állítólagos tisztjeinek nevei az interneten felkerültek egy kaliforniai weboldalra. A hírszerzés számos tisztjére és a diplomáciai szolgálat számos munkatársára vár visszahívás a 116 név nyilvánosságra hozatala után, noha jó néhány személynek semmi köze sincs az MI6-hoz. A brit ügyészség ugyanakkor megpróbálja megakadályozni, hogy egy amerikai hetilap nyilvánosságra hozza az „ölébe hullott" információkat. A The Independent brit napilap szerint a megnevezett személyek nagy része nem ismeretlen: a diplomáciai szolgálat tagjainak hivatalos listájáról másolták ki nevüket - köztük számos Moszkvában, Washingtonban és Belgrádban szolgálatot teljesítő magas rangú diplomata nevét -, illetve olyan ügynökök, akik már nyugdíjba vonultak. Szerepelnek a névsorban azonban a hírszerzés londoni központjának magas rangú vezetői is, továbbá egy tekintélyes cambridge-i akadémikus is az „ügynökpalánták" fő beszervezőjeként, sőt a korábbi konzervatív kormány egy miniszterének fiát is megnevezték. Leginkább azokért a hírszerzőkért aggódnak, akik vezető szerepet játszanak külföldön a szervezett bűnözés, a kábítószer-csempészet, az illegális fegyverkereskedelem elleni harcban. Hivatali titkok súlyos megsértése címén a Scotland Yard is bekapcsolódott annak felderítésébe, hogy ki hozta nyilvánosságra az adatokat. Az első számú gyanúsított, a cambridge-i végzettségű, 35 éves Richard Tomlinson, a MI6 volt ügynöke, aki korábban azzal fenyegetőzött, hogy felfedi volt kollégái nevét. Szlovákia az ismert okból nem volt képviselve Kilenc elnök találkozója MTI-HIR Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök a VI. közép-európai köztársasági elnöki találkozó megnyitóján tegnap az ukrajnai Lembergben (Lvov) üdvözölte a nyolc vendégét, köztük a három új közép-európai NATO-tagország államfőjét. Mint hangsúlyozta, az észak-atlanti szövetség kibővítése bizonyosan kedvező hatással lesz az európai térség stabilitására. Kucsma kiemelten foglalkozott a balkáni válsággal. Azt mondta, a helyzet súlyosságát elsősorban az okozta, hogy a világ nem válaszolt egyértelműen a balkáni szembenállásra. Megismételte a hivatalos ukrán álláspontot: Ukrajna elítéli az ENSZ BT megkerülésével végrehajtott NATO-támadást. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy már most el kell kezdeni gondolkodni a délszláv háború utáni rendezésről. Felajánlotta, hogy 2000-ben, amikor Magyarország ezeréves fennállását ünnepli, Székesfehérváron kerüljön sor az elnökök találkozójára. Göncz különmegbeszélést is folytatott Emil Constantinescu román és Milan Kucan szlovén államfővel. Kucan a kilenc elnök közül a legrégebben, 1990 májusa óta van hivatalban. Mint mondta, a NATO-beavatkozás figyelmeztetés arra, hogy „a kisebbségi és emberi jogok magasabb szintűek, mint egy adott ország belső törvényei. Egyúttal hangsúlyozta: egy államot sem szabad kizárni az európai demokratikus fejlődésből. Felmerült, hogy az ukrán, a magyar, a német, az osztrák, a cseh, a bolgár, a román, a lengyel és a szlovén elnök közös állásfoglalást fogadjon el a koszovói válságról, ám ez aligha születhet meg, mert lényegesen eltérő álláspontot képviselnek a NATO-tagállamok és a szövetségen kívüli közép-európai államok egy része.