Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-15 / 110. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. POLITIKA 5 Štefan Markuš, leendő nagykövet: A regionális együttműködés jelzés lehet az Európai Unió felé is A kutya ugat, a karaván halad Szlovákia magyarországi nagyköveti posztja már nem sokáig marad betöltetlen. Az új kormány Štefan Márkust, a Szlovákiai Helsinki Bizott­ság volt elnökét javasolta a tisztségre. Budapest pár hét­tel ezelőtt hivatalosan is jó­váhagyta a jelölést. Markuš úr várhatóan június közepén utazik Magyarországra. SZABÓ MÓNIKA Van-e kidolgozott koncepciója, hogyan kezdi ténykedését? Tevékenységemet elsősorban az Orbán-kormány programjához kí­vánom igazítani, melynek egyik alappillére a jószomszédi kapcso­latok kialakítása. És ez természete­sen Szlovákiát is érinti. A nagykö­veti misszió éppen a jószomszédi kapcsolatok építéséről szól. Ezek alapja pedig a kölcsönös bizalom. Azonban az utóbbi években ez alaposan megrendült Szlovákia és Magyarország közti. Hogyan lehetne felújítani? Ez hosszú távú folyamat. A szlo­vák-magyar kapcsolatokat, sajnos, nagyon terheli a történelmi múlt. Ennek az lehet az oka, hogy egyik fél sem fogalmazta meg világosan és ismerte el a múltban elkövetett hibákat, sérelmeket, tévedéseket. A bizalom csak úgy erősíthető meg, ha objektíven magyarázzuk a múltat, megbékélünk vele és köl csönösen bocsánatot kérünk. Ezek után kezdhetjük az előítéletek és a vv Fel kell ébreszteni a magyarországi szlovákok öntuda­tát, mozgósítani // kell őket. múlt komplexusai nélküli jövő ki­alakítását. A jövő az integráció, melyben Magyarország megelőzte Szlo­vákiát. A NATO-bővítés első köréből ki­maradtunk, az Európai Unióhoz El kell kezdenünk az előítéletek és a múlt komplexusai nélküli jövő kiala­kítását (Somogyi Tibor felvétele) való csatlakozási törekvéseink azonban a visegrádi államokkal közös összefogásban még sikere­sek lehetnek. Hogyan befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat, hogy Magyaror­szág már NATO-tag? Szlovákiának mindenekelőtt ki kell használnia Magyarország ta­pasztalatait, melyekre a csatlako­zásra való felkészülés során tett szert. Déli szomszédunknak Cseh­országgal és Lengyelországgal együtt sikerült megragadnia az al­kalmat a csatlakozásra. A szövet­ség washingtoni értekezlete rámu­tatott, hogy idővel valamelyest megváltoztak, szigorodtak a felvé­teli követelmények. Szlovákia szá­mára ezért nagyon fontos, hogy át­vegye Magyarország tapasztalatait a biztonságpolitika kiépítése, a hadsereg felkészítése, valamint a törvényhozás terén. Nagykövetként mit tehet ennek érdekében? Kapcsolatok kialakítására fogok törekedni, és arra, hogy megtud­jam, megtanuljam, a magyar poli­tika hogyan volt képes megbir­kózni a NATO-ba vezető út akadá­lyaival. A két ország között több vitás kérdés is megoldásra vár. Példá­ul a vízlépcsőrendszer. Bős-Nagymaros ügyét sajnos túl­politizálták, pedig elsősorban szak­mai problémáról van szó. Nagyra értékelem viszont, hogy a magyar kormány a hágai döntés után nem kizárólag jogi és politikai, hanem szakmai szempontból is szemléli az ügyet. Felmerül azonban a kérdés, hogy a szakemberek nem enged­nek-e a politikai nyomásnak, hogy döntéseiket nem a politika árnyé­kában hozzák-e meg. Természetes, hogy nem lehet teljesen elválaszta­ni a politikától, de mindkét félnek törekednie kell erre. A Mária Valéria híddal mi a hely­zet? Mindkét kormány egyetért abban, hogy a hidat fel kell építeni. A híd összeköt, ezért a jószomszédi kap­csolatok jelképe lehet. Akkor len­nék a legboldogabb, ha még meg­bízatásom alatt felépülne. Bízom abban, hogy ennek sem politikai, sem anyagi akadálya nem lesz. További mindkét országot érin­tő kérdés a regionális együttmű­ködés. Szlovákia és Magyarország között számtalan lehetőség kínálkozik az együttműködés elmélyítésére. A megoldást mégis a visegrádi orszá­gok közötti kapcsolatok fellendíté­sében látom. A visegrádi együtt­működés lényegében a regionális együttműködésről szól. A regioná­lis együttműködés, az eurorégiók fejlesztése pedig a soknemzetiségű és multikulturális Közép-Európa jövőjét jelenti. A kultúrák közötti különbségektől független, erős re­gionális együttműködés jelzés le­het az Európai Unió felé is. Hogyan látja a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét? Ez összetett problémakör. Elsősor­ban a Magyarországon élő szlová­kok önbizalmának erősítésére van szükség, hogy meg tudják őrizni identitásukat, kultúrájukat, szoká­saikat, és ezáltal az ország javát szolgálják. Fel kell ébreszteni ön­Szlovákia számára fontosak Magyaror­szág integrációs tapasztalatai. tudatukat, mozgósítani kell őket, hogy kezdeményezővé váljanak. Az oktatás terén például igényt tartsanak az iskolákra. Pontos vá­laszt azonban majd akkor tudok adni, ha a részletekkel is megis­merkedtem. Mi a véleménye ellenzéki politi­kusaink Magyarország-ellenes nacionalista megnyilvánulásai­ról? Nem nehezítik meg a leendő nagykövet dolgát? Elítélem az ilyen kijelentéseket, oda kell rájuk figyelni, de nem kell komolyan venni őket. A kutya ugat, a karaván halad. Arra kell tö­rekednünk, hogy minél kevesebb legyen a kutya, és ugatásuk ne hal­latsszék messzire. A cseh-görög kezdeményezésről tárgyalnak A szocdemek új időszámításban bíznak Kulcan-Kavan találkozó A haladás kerékkötői SITA-HIR Pozsony. A koszovói válság meg­oldására irányuló cseh-görög kez­deményezés a fő témája a szlovák külügyminiszter és koszovói ENSZ különmegbízott Eduard Kukán, il­letve a cseh diplomácia irányítója, Jan Kavan mai megbeszélésének, melyre a szlovák fővárosban kerül sor. Eduard Kukán a Kofi Annan ENSZ főtitkárral folytatott genfi tanácskozásáról hazatérve találko­zik a szomszédos ország külügymi­niszterével, és a rendezés alapjá­nak a G8-ak által megállapított el­veket tekinti. Kavan még a megbeszélések előtt megjegyezte, a koszovói válság megoldása érdekében egyeztetni kell a lépéseket, és meggyőződése, hogy a cseh-görög kezdeménye­zés alapelveiben egyezik, illetve konkrétumokkal egészíti ki a leg­fejlettebb ipari országok és Orosz­ország (G8) által elfogadott rende­zési alapelveket. A cseh külügymi­niszter reményei szerint sikerül közös álláspontra jutniuk szlovák kollégájával. SITA- és TA SR-HlR Pozsony. Általános elvárás, hogy az államfőválasztást követően új időszámítás kezdődik a kormány­koalíción belül, és elfogadják az SZDK stabilitási paktumát is - je­lentette ki tegnap a Szociálde­mokrata Párt alelnöke. František Halmeš szerint ez azért is indo­kolt, mivel véget kell vetni a gaz­dasági helyzettel kapcsolatos kormányon belüli ellentmondá­sos nézeteknek. Nehezményezte, hogy eddig nem sikerült áttörést elérni az ország kedvezőtlen gaz­dasági állapotában. A párt képvi­selői elégedetlenek a koalíciós ta­nács munkájával is, mert a fóru­mon gyakran akadnak el a kor­mányülésre elkészített anyagok. Jozef Krumpolec alelnök szerint ez azért történik, mivel a koalíció egynémely pártja a dokumentu­mokat elmulasztja megvitatni sa­ját soraiban. A kérdésre, hogy melyek ezek a pártok, csak annyit jegyzett meg: ha nem az SZDK és nem is az MKP, akkor csupán két másik párt jöhet szóba. Fordulat állt be a romakérdés megítélésében A parlament alelnöke a Legfelsőbb Bíróságon Lényegi változások Székházkereső bíróság SITA-HÍR Pozsony. A tavalyi parlamenti vá­lasztások óta törés állt be a roma­kérdés megítélésében - jelentette ki a parlament emberi jogi bizott­ságának elnöke. A. Nagy László elutasította azt a véleményt, mely szerint a kérdés megoldását illető­en - a Mečiar-kabinet tevékenysé­gével összevetve - nem történt vol­na semmilyen lényegi változás. Ki­fejtette, sor került az új intézményi rendszer alapjainak lefektetésére, a kormány nemzetiségi tanácsá­nak létrehozására, és kinevezték a romák problémáival foglalkozó kormánybiztost is. A parlamenten belül létrejött az emberi jogok és kisebbségek bizottsága, illetve megalakult a romák jogait felügye­lő bizottság is. A korábbi gyakorlattal való szakí­tást is bizonyítja, hogy a bizottság és Csáky Pál kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes nyomására eltörölték a kelet-szlo­vákiai ňagovi és rokytovcei ön­kormányzatok romákra nézve diszkriminatív döntését. Mint is­meretes a két település mára ha­tályon kívül helyezett határozata megakadályozta a romák letele­pedését területükön. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Alkotmányban kellene megszabni, hogy ne csökkenthes­sék a bírák fizetését, a független bíróságok igazgatását pedig az erre a célra létrehozandó bírói fő­tanácsnak kellene átvennie. A bí­rákat a főtanács javaslatára az ál­lamfő nevezné ki, a Legfelsőbb Bíróság költségvetését pedig kü­lön fejezetben kellene biztosíta­ni. Ezek azok a legfőbb követelé­sek, amelyeket a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke, illetve a bírói kollégi­umok elnökei tolmácsoltak teg­nap Pavol Hrušovskýnak. A parla­ment alelnöke az alkotmánymó­dosítást előkészítő bizottság el nőkéként látogatott a Legfelsőbb Bíróságra. Štefan Harabin, a bíróság elnöke elmondta, a bíróságnak saját épületre lenne szüksége, mert se­hol a világon nincs arra példa, hogy a bírói hatalom legfelsőbb szerve az igazságügyi minisztéri­ummal és a legfőbb ügyészséggel közös épületben székeljen. A Leg­felsőbb Bíróság a parlament régi épületét szeretné megszerezni, de Hrušovský szerint ez nem valósítható meg, más megoldást kell keresni. (G. L.) RÖVIDEN Visszavont beismerő vallomás Pozsony. Jaroslav S., a SZISZ volt magas beosztású vezetője állító­lag visszavonta beismerő vallomását, amelyben ifj. Michal Kováč el­rablásának egyes részleteiről tanúskodott. A hírről S. ügyvédje szá­molt be, azzal indokolva a történteket, hogy védence erős pszichi­kai nyomás alatt tett vallomást, s azt ígérték neki, szabadlábra he­lyezik amint Lexát őrizetbe vették. Jaroslav Ivor, a nyomozóhival vezetője közölte, nem tud a vallomás visszavonásáról. (SITA) Történelmi mélyponton a korona Pozsony. A szlovák korona tegnap történelmi mélypontjára süly­lyedt: az euróhoz viszonyított árfolyama 45,830-45,900 SKK/EURÓ sávban állapodott meg. Nyitáskor az árfolyam még 45,450-45,550 SKK/F.URÓ volt. (SITA) Egy komolytalan felhívás Pozsony. A DBP nem tartja válaszra méltónak a Kommunista Párt (KSS) elnökének, Juraj Ševcnek a baloldali pártok egyesülését szorgalmazó, áprilisban tett felhívását. Braňo Ondruš, a párt szóvi­vője kifejtette: a felhívást már csak azért sem lehet komolyan ven­ni, mivel a KSS vezetője a baloldali pártok mellett a DSZM-et és az SZNP-t is megszólította. (SITA) Mulasztás-e a börtönpostastop? Pozsony. A DSZM nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a parla­ment következő ülésén kezdeményezni fogja a házelnök Jozef Mi­gaš visszahívását-jelentette ki a mozgalom frakcióvezetője. Tibor Cabaj úgy véli, a parlament elnöke elmulasztotta bebiztosítani a vizsgálati fogságba vetett Ivan Lexa honatyának a parlament által tárgyalt kérdések iratait, és ezzel rászolgált a menesztésre. (TA SR) Túlpolitizált amnesztiarendeletek Pozsony. Katarína Tóthová (DSZM) szerint a koalíciós képvise­lők alkotmánybírósághoz intézett beadványa a kézzelfogható bi­zonyíték a Mikuláš Dzurinda által eltörölt Mečiar-féle amnesztia­rendelet kérdésének túlpolitizálására. Úgy véli, a koalíciós hon­atyák csupán a taláros testület határozatának kihirdetését szeret­nék hátráltatni. (TA SR) Eltérő vélemények a vagyonvitában Pozsony. A cseh-szlovák vagyonmegosztási kérdésben elfoglalt cseh álláspont Szlovákiára nézve nem a legkedvezőbb - derült ki Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter nyilatkozatából. A DBP-s politikus elmondta, Mikuláš Dzurinda tegnap „kissé eltérő terveze­tet" nyújt át Miloš Zeman cseh kormányfőnek. Ma a Tátrában har­madszor találkozik a szlovák és a cseh kormányfő kétoldalú ta­nácskozás alkalmával, ahol a megbeszélések fő témája a két állam közti vagyonmegosztási kérdés lesz. (SITA) Csak ideiglenes megoldás Pozsony. A gyógyszertárak tulajdonosainak grémiuma a gyógy­szerellátás helyzetének ideiglenes megoldásaként fogja fel, hogy a parlament május 12-én elfogadta a gyógyszerekről és az egészség­ügyi segédeszközökről szóló törvényt. (TA SR) Közel hatezer oldalas vádirat Besztercebánya. Ján Gereg, Mikuláš Černák védőügyvédjének beszámolója szerint a vádiratok áttanulmányozásával május 11­én befejeződött Cérnák és társai ügyének vizsgálata. Az ügyvéd elmondta, az 5900 oldalas vádiratot, mely alapján eljárás indult a besztercebányai alvilág fejének tartott letartóztatott és hat tár­sa ellen, a nyomozó szervek a Trencséni Kerületi Ügyészségnek továbbították. Jelenleg még nem tisztázott, melyik bíróság elé kerül az ügy. (TA SR) 2000 legyen a tolerancia éve a régióban Legközelebb a Tátrában ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A visegrádi országok kormányfői tegnap természetesen Koszovó kérdését is érintették. Ál­lásfoglalásukban felszólították Ju­goszláviát, hogy állítsa le a népir­tást, és fogadja el a NATO által tá­masztott öt feltételt. Abban is egyetértettek, hogy amíg ez nem történik meg, a bombázásokat nem lehet leállítani. A kisebbsé­gekkel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, mind a négy országra a demokratikus irányvonal a jellemző, s ebben a kérdésben Szlovákiában is pozitív fejlődés tapasztalható, ezért az utóbbi hónapok fejleményeivel nemcsak kormányfőként, hanem magyarként is elégedett lehet. Jerzy Buzek kijelentene, Lengyel­ország plusz jogokat biztosít ki­sebbségeinek, s ennek pozitív kö­vetkezményei vannak. Miloš Ze­man cseh államfő is elmondta, Prága mielőbb rendezni kívánja a kisebbségek kérdését. Zeman arról is szólt, ha a terveket megvalósít­ják, megmutathatják a világnak, hogy a csoport fejlődőképes. Or­bán Viktor ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a visegrádi térség Eu­rópa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója, s az is marad. Ezt hivatottak biztosítani azok a szerződések, melyeket most írtak alá, s az a megegyezés is, hogy ezentúl a négy kormányfő évente egyszer hivatalosan, és Zeman sza­vai szerint „nyakkendő nélkül" is találkozik. A legközelebbi ilyen nem hivatalos megbeszélésekre ősszel a Tátrában kerül sor. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök meghívására az úgynevezett har­madik szektor, vagyis a civil szer­vezetek képviselői is részt vettek a találkozón. A Márai Sándor Alapít­vány és a Nyílt Társadalom Alapít­vány konkrét tervezetet is bemuta­tott a találkozó résztvevőinek, me­lyet Magyarországon, Szlovákiá­ban, Lengyelországban és Csehor­szágban is meg szeretnének valósí­tani. A cél a régión belüli együttműködési szándék és a tole­rancia erősítése. A két alapítvány ezzel is hozzá szeretne járulni a négy ország integrációs törekvése­ihez. Ezért felhívták a találkozó résztvevőit, hogy a 2000-es évet nyilvánítsák a tolerancia esztende­jévé a visegrádi régióban, (sóti)

Next

/
Thumbnails
Contents