Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-14 / 109. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 15. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK FJ Miloš Zeman kormánya döntött: Csehország mégis befejezi a temelini atomerőmű első és második blokkját Václav Havel ellenezte Prága. A cseh kormány szerdáról csütörtökre virradó éjjel úgy döntött, hogy befejezi a nyolcvanas évek közepétől épülő temelini atomerőművet. A sokat vitatott beruházást 11 miniszter támogatta, 8 ellene szavazott. Miroslav Grégr, ipari és kereskedelmi miniszter feladatul kapta bebiztosítani, hogy a végleges költségek ne haladják meg a 98,6 milliárd koronát. Az első blokkot 2000-ben, a másodikat 2001-ben kell üzembe helyezni. Néhány órával a kormányülés előtt váratlanul rendkívül éles vita bontakozott ki a vezető cseh politikusok között arról, hogy be kell-e fejezni a temelini erőművet, vagy sem. Václav Havel államfő nyilatkozatban az atomerőmű befejezése ellen foglalt állást. Veszélyes vállalkozások - megtakarított pénzünk elhelyezésekor magunknak kell mérlegelnünk a kockázatot ígéretek és ami mögöttük van Pozsony. A Goldfin Invest kezdte, de április folyamán legalább három további társaságjelentette be, hogy ügyfeleinek nemcsak a beígért hasznot nem képes biztosítani, hanem még az átvett pénz visszaadását sem garantálja. TUBA LAJOS Az állami szervek ezzel kapcsolatban különféle intézkedéseket terveznek, de továbbra is érvényes, hogy mindenki maga felelős a pénze sorsáért. Nincs olyan kamat, amely fölé nem tudnánk ígérni így jellemezhetnénk sok olyan ajánlatot, amellyel az elmúlt években különféle társaságok pályáztak a polgárok megtakarított pénzére. A 40-50%-os hozamok már első látásra gyanúsak voltak, de azért mindig akadt néhány száz, esetleg ezer ember, aki kockáztatott. A probléma az, hogy ezt megfelelő pénzpiaci ismeretek nélkül vállalták. Ma már egyre nyilvánvalóbb, ebben ludas a bankfelügyelet is, amely nem üldözte elég következetesen a banktörvény megsértésével gyanúsítható cégeket. Jó pár év eltelt azóta, hogy megtakarításainkat már nem csak egyedül az állami takarékpénztárra bízhatjuk, de sokan közülünk még mindig nem tudnak különbséget tenni az új lehetőségek kockázatai között. Pedig általánosan érvényes, hogy ez a várható haszon nagyságával párhuzamosan nő. Mivel nálunk még a pénzügyminisztérium a magánszemélyek számára nem alakította ki az állampapírok vásárlásának rendszerét, pénzünket legkisebb kockázattal a bankokba helyezhetjük el. A banktörvény szerint ezek alaptőkéje legalább 500 millió korona, és az ügyfeleik előre tudják, hogy a bankba elhelyezett pénzükért mekkora haszonra számíthatnak. A bankok tevékenységét a bankfelügyelet ellenőrzi, bár az IRB-ügy és sajnos hamarosan talán néhány más eset is mutatja, hogy nálunk egyelőre ez sem áll teljesen feladata magaslatán. Bankcsőd esetén az erre képzett bankgarancia-alap a névre szóló betéteket az átlagbér harmincszorosának megfelelő öszszegig téríti. A kockázati sorban a befektetési alapok következnek. Ezek előre nem határozhatnak meg fix hasznot, a rájuk bízott pénz hozama a befektetési stratégiájuk sikerességétől függ. A pénzt értékpapírokba, ingatlanokba fektethetik be és tevékenységüket a pénzügyi tárca ellenőrzi. A megkötések közé tartozik például, hogy az egy-egy értékpapírba fektetett pénz nem haladhatja meg a befektetési alap vaA 40-50%-os hozamok már első látásra gyanúsak voltak. gyonának 10%-át. Az elérhető hozam általában magasabb a banki kamatoknál, de nincs például garanciaalap. Bár az elmúlt években ezen a téren is sok volt a visszaélés, több sikeres alap eredményei bizonyítják, hogy a kollektív befektetésnek Szlovákiában is megvan az értelme. Évek óta tapasztalhatjuk, amint különféle kft.-k és rt.-k hangzatos médiakampányokkal igyekeznek meggyőzni bennünket, hogy megtakarításainkat még a bankoknál és a befektetési társaságoknál is jobb helyre fektethetjük be. Ha hozzájuk fordulunk, olyan világba érkezünk, ahol nagyon körültekintően kell eljárnunk, ellenkező esetben nemcsak a haszontól esünk el, hanem még a pénzünket is elveszthetjük. A banktörvény értelmében pénz másoktól továbbforgatás céljából csak banki engedéllyel fogadható el. Kiskapuk persze itt is akadnak. A pénz átvétele történhet csendestársi szerződéssel, kölcsönszerződéssel, pénzeszközök kezeléséről szóló szerződéssel, vagy a megvásárolt részvények határidős visszavásárlásáról szóló szerződéssel. Az áprilisi kedvezőtlen tapasztalatok ellenére nagyon egyszerű lenne kijelenteni, hogy az összes, ilyen eszközökkel dolgozó cég csaló, és nagy ívben el kell őket kerülni. Ehelyett inkább vizsgáljuk meg, hogy mire is figyeljenek azok, akik pénzük elhelyezésekor hajlandóak ilyen mértékű kockázatot vállalni. Fontos tájékozódási pont az ígért kamatok nagysága. 40-50%-os hozamot napjaink Szlovákiájában csak nagyon kockázatos üzletekkel lehet elérni. Ezzel arányos a bukás esélye, arról nem is szólva, hogy az akció esetleg piszkos pénzek mosására szolgál, vagy a szervezők már eleve azzal kalkulálnak, hogy a beszedett pénzzel egyszerűen meglépnek. Fontos információként szolgálhat az ajánlattevő személye is. Ha olyan cégről van szó, amely évi forgalma, illetve egyéb tevékenysége reálissá tesz, mondjuk, 30% körüli hozamot, akkor esetleg elgondolkodhatunk az ajánlatukon. Ez érvényes akkor is, ha valaki egy új, várhatóan bombasikerű termék piaci bevezetéséhez gyűjt forrásokat ily módon. Legyünk viszont óvatosak, ha valaki az ismeretlenségből felbukkanva állítja magáról, hogy pénzügyi zseni. Legyünk nagyon óvatosak, ha a felkínált szerződésben nem az a cég neve szerepel, amely eredetileg megszólított bennünket. Ez már annak a jele, hogy nem teljesen tiszta az ügy, és valaki esetleg megpróbálja előkészíteni a terepet a jogi felelősségvállalás alóli kibúváshoz. Az elmúlt hetekben végre a bankfelügyelet is lépett, és többéves tétlenség után komolyabban vizsgálni kezdte a kereskedelmi társaságok pénzhasznosítási akcióit. A pénzügyminisztérium pedig azt Mindig akadt néhány száz, esetleg ezer ember, aki kockáztatott. ígéri, hogy hamarosan befejezi a befektetési alapokról szóló törvény módosításának előkészítését. Ennek értelmében befektetési alapnak minősülne minden olyan cég, amely legalább ötven ügyféltől nyilvános felhívás útján szeretne pénzt átvenni. Ezután már a pénzügyminisztérium ellenőrzése alá tartozna, és kénytelen lenne betartani a kockázat csökkentésére szolgáló befektetési korlátozásokat. Ne legyünk azonban naivak, aki akarja, a gazdasági jog útvesztőiben mindig megtalálja a kiskaput. Egyéni döntés dolga, hogy ki mekkora kockázatot vállal, az államnakebben annyi szerepe van, hogy remélhetőleg hamarosan megteremti az ehhez kapcsolódó megbízható ellenőrzési mechanizmust. A pénzügyi tárca csak a pénzpiacra támaszkodhat A vagyonalap letétbe helyezte a PNS részvényeit Pénztárjegyek kamatai Harc a lapterjesztőért ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLLTÁS Pozsony. Vladimír Masár jegybanki elnök szerint a korona árfolyamának stabilizálása miatt volt szükség arra, hogy korlátozzák az állami költségvetés hiányának fedezésére szolgáló jegybanki forrásokat. A pénzügyminisztérium hónapok óta állami pénztárjegyeknek a jegybanki portfólióba való kibocsátásával igyekezett elkerülni, hogy a költségvetési hiány fedezésére kizárólag a kereskedelmi bankoknak kelljen eladnia az állampapírokat. Masár a hét elején kijelentette: a kormány ilyen jellegű közvetlen hitelezése csak kivételes esetekben megengedhető. Szerinte most a helyzet normális, ezért ez a megoldás negarívan befolyásolná a korona árfolyamának alakulását. A jegybanki döntés miatt a pénzpiac kíváncsian várta a pénzügyminisztérium szerdai pénzpiaci aukcióját. Az elvárásoknak megfelelően ezen az állami pénztárjegyek csak a korábbinál valamivel magasabb, 12,97%-os hozamot biztosító szinten keltek el. A banki kereslet meghaladta a kínálatot, a pénzügyminisztérium a felkínált 5,22 milliárd koronából 4,77 milliárd koronára szóló ajánlatot fogadott el, maximálisan 13,99%-os kamattal. A jövő héten a minisztérium hosszabb távú, 16%-os kamatozású egyéves lejáratú államkötvény kibocsátásával is megpróbálkozik. Az eredeti tervek szerint ebben az időszakban kétéves futamidejű államkötvények kibocsátását tervezték, de ezeket a szakértők a jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan eladhatatlannak tartották. (P) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap kedden féléves repoügyletet kötött a Szlovák Takarékpénztárral, ennek értelmében az alap az Első Lapterjesztő Társaság (PNS) 76,58%-os részvénycsomagját a takarékpénztárra ruházta át. Ha az aiap fél éven belül nem fizeti vissza a felvett kölcsönt, a részvények a takarékpénztár tulajdonában maradnak. Az alap 70 142 részvényt ruházott át a takarékpénztárra, részvényenként 100 koronáért, tehát több mint 7 millió koronához jutott. A tőzsde szerdán oldotta fel a PNS részvényeivel folytatott üzletelés tilalmát, az alap kihasználta az első lehetséges alkalmat az üzlet lebonyolítására. A Pravda információi szerint azonban a valódi ok az ügylet megkötésére a bíróság esetleges előzetes döntésének kikerülése lehet. A lapterjesztő társaság előző tulajdonosa, a Danubiaprint ugyanis nemrég előzetes döntés meghozatalára kérte a bíróságot, amelyben felfüggesztenék az alap részvényesi jogait a lapterjesztővel szemben. Az előzetes döntés lehetővé tenné a régi tulajdonosnak a lapterjesztő vezetői posztjainak megtartását. A Danubiaprint ez irányú igyekezetét az is alátámasztja, hogy a PNS igazgatótanácsának elnöke, Stanislav Srník csaknem egy hónapja nem reagál a közgyűlés összehívására, melyen kicserélnék a vállalat vezetését. A PNS tavalyi vesztesége eléri a 185 millió koronát, ami azt jelenti, hogy saját tőkéje 54 millió koronás hiányban van. (SITA, P) CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Értékpapírtőzsdén 1999. május 12-én. (HN) Befektetési alap 1. IF Živnobanka IF Bohatství Komerční banka IF Obchodu Kŕištálový IF SPIF Všeobecný IF Jablonecká biž Zlatý IF Kvanto Radegast IF árfolyam (Kč) 534 1231 558 870 1010 75 217,00 411 379,60 forgalom (ezer Kč) 1799 324 381 569 89 181 7927 320 200 GAZDASAGI HÍRMORZSÁK IRB-közgyülés Pozsony. A Szlovák Biztosító Rt. a jövő héten rendkívüli közgyűlés összehívását fogja javasolni a Befektetési és Fejlesztési Banknál (IRB). Vladimír Vrtiak, a biztosító első alelnöke szerint a közgyűlés fő programpontjai az IRB felügyelő és igazgató tanácsi tagjainak a visszahívása és az alapszabály módosítása lesznek. A közgyűlésen téma lesz az IRB pénzügyi konszolidációja is. A program a bank alaptőkéjének 25 százalékos csökkentésével számol, ami csaknem 750 millió koronának felel meg. (SITA) Eladók a Postabank részvényei Budapest. Papíronként ötforintos vételi ajánlatot tesz a magyar pénzügyminisztérium a Postabank kisrészvényeseinek. Az ajánlat kézhezvétele után várhatóan tömegesen perelik be a magyar államot és a Postabankot az eredetileg 10 ezer forintos névértékű értékpapírokat birtokló kisbefektetők, hiszen ők részvényenként 13-14 ezer forintot tartanak elfogadható árnak. (VG) Veszélyben az IMF-támogatás Moszkva. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) minap kötött hitelegyezmény újratárgyalásához és fizetésképtelenséghez vezethet Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök leváltása, aminek hírére azonnal gyengülni kezdtek az európai piacok. Gyakorlatilag semmisnek tekinthető a Primakov-kormány által nemrég tető alá hozott 4,45 milliárd dolláros IMF-hitelegyezmény. James Wolfer Világbank-elnök bejelentette: egyelőre visszatartják a 3 milliárd dolláros orosz hitelcsomagjukat. A külföldi pénzcsapok elzárásával megakadhatnak a Párizsi és Londoni Klubbal folytatott adósságátütemezési tárgyalások is, így Moszkva teljes mértékben fizetésképtelenné válhat. (VG) A nyersanyagpiac nem reagált Moszkva. A nemzetközi árupiacok gyakorlatilag meg sem rezzentek a legújabb orosz fordulatok hírére, mert úgy érzik, hogy egy-egy kormányváltozás kevéssé befolyásolhatja az orosz nyersanyagexportot. Az orosz keményvaluta export körülbelül 70 százalékát adja a kőolaj, a gáz és a fém, függően a világpiaci áraktól, ezért Oroszország érzékeny az ármozgásra. Elvileg idegesíthetné a piacokat, hogy a világ egyik legnagyobb nyersanyagexportőre akár egy hónapig is hatékony vezetés nélkül marad, de Oroszországtól már megszokták ezt. (MTI) Lebegtetik a zlotyt Varsó. A lengyel jegybank az év végéig át akar térni a zloty szabad lebegtetésére - jelentette a Dow Jones Krzysztof Majczukra, a lengyel jegybank illetékesére hivatkozva. A lépés pontos időzítése a kormánytól függ, mivel ehhez módosítani kell a jelenleg hatályos banktörvényt. Az új szabályozás várhatóan-június 7én lép életbe. (NG) Devizapiaci várakozások London. Csütörtökön erősödött a dollár az európai devizapiacokon, mert a kereskedők nagy reményekkel várják a leköszönt Robert Rubin helyébe lépő új amerikai pénzügyminiszter, Lawrence Summerst. A nemzetközi pénzügyi korifeusok valóságos kampányt indítottak Summers kiválóságának reklámozására. Summers négy éve Rubin helyettese, tehát az amerikai pénzügypolitika folytonossága egészen biztos - tartják pénzügyi körökben. Az euró közben tovább romlott a legújabb orosz válságjelenségek, Jevgenyij Primakov kormányfő leváltása, és a Borisz Jelcin elnök esetleges leváltásáról folyó parlamenti vita hatására. Az euró nem tud kitörni az 1,07 dolláros szint alól, ahová Primakov leváltásának hírére zuhant. (MTI) Horvát veszteségek Zágráb. I lorvátországban a NATO jugoszláviai akciója miatti közvetlen és közvetett gazdasági veszteségek összege 11 milliárd kuna. A kormány hivatalos adatai szerint a horvát ipar mintegy 800 millió dollár, a közlekedésszállítás májusig 82 millió kuna veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Az idegenforgalom és a vendéglátás szezonmunkáiból mintegy 20 ezer foglalkoztatott fog kiesni. (MTI) Pótvám a cukorra Budapest. Lapértesülések szerint heteken belül pótvámot vezet be Magyarország a cukorimportra. A Világgazdaság értesülése szerint az erről szóló rendeletet a napokban írják alá. Az intézkedés valószínűleg még májusban hatályba lép. A pótvámot a hazai termelés védelmére hivatkozva vetik ki. A hatályos vám 70 százalékos, (ú) VALUTA AR FOLYAMOK Érvényben 1999. május 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,433 Magyar forint (100) 18,158 Angol font 69,060 Német márka 23,230 Cseh korona 1,202 Olasz líra (1000) 23,464 Francia frank 6,926 Osztrák schilling 3,302 Japán jen (100) 35,121 Spanyol peseta (100) 27,306 Kanadai dollár 29,201 Svájci frank 28,385 Lengyel zloty 10,804 USA-dollár 42,648 ; . . Václav Klaus volt kormányfő szerint Havel nyilatkozata „teljesen elfogadhatatlan kísérlet a kormány befolyásolására", hasonlít a „kommunista pártfőtitkárok praktikáihoz", s az elnök „túllépte hatáskörét mert megkérdőjelezte a kormány jogkörét" (TA SR-felvétel)