Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-14 / 109. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkentik a vámtarifákat Pozsony. Az elmúlt héten a szlovák kormány elfogadta a hazai borellátás megoldását cél­zójavaslatot, és a pénzügymi­niszter asszonyt bízta meg az­zal, hogy 4 héten belül ideigle­nes vámintézkedést vezessen be. Ennek lényege, hogy 1999­ben 50 ezer hektoliter, két lite­res kiszerelésű vörösborra 25 százalékos importvám vonatko­zik majd. A Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kama­ra, valamint a Szlovákiai Bor­termelők Szövetségének számí­tása szerint ugyanis 50 ezer hektoliteres hiány mutatkozik vörösborból a hazai piacon. Ha viszont maradna az eddig érvé­nyes 78,9 százalékos vám, nem valószínű, hogy sikerülne beho­zatallal pótolni a hiányt. A lé­pést a vámunió keretében a szlovák fél megtárgyalta cseh partnerével. (TASR) Kérdéses a konzervgyár sorsa Diószeg. A másodlagos fizetés­képtelenség miatt a diószegi CK Bavex Rt. cukor- és konzervgyár nem teljesítette fizetési kötele­zettségeit, ezért márciusban csődeljárást indított ellene egyik hitelezője. Az adósság nagyságát Roman Belcák, a tár­saság igazgatója nem konkreti­zálta, csupán annyit árult el, hogy a termelők megkapták a terményükért járó pénzt. A be­főzési szezon közeledtével, amely a gyárban az eper kon­zerválásával kezdődik, rendkí­vül aktuálissá vált a kérdés: mi lesz a konzerváló részleg továb­bi sorsa. Mivel a társaság már megkötötte a szállítóival a szer­ződéseket, keresi annak lehető­ségét, hogy beindulhasson a fel­dolgozás. Az egyik lehetséges megoldás a konzervgyár bérbe adása, erről azonban a csődbiztosnak kell döntenie. A társaság ugyancsak bérlőt vagy vásárlót keres a cukorgyártó részlegre. Belcák szerint nem kizárt, hogy valamelyik erősebb cukorgyárhoz csatolják a dió­szegi gyárat. Mindeddig azon­ban semmilyen konkrét szerző­dést nem kötöttek. (TA SR) Lakhatási hozzájárulás Pozsony. A kormány a gazdasá­gi megszorító intézkedések el­lentételezésekéntjúlius elsejei hatállyal lakhatási hozzájárulás bevezetését ígérte. Bauer Edit, a munkaügyi tárca államtitkára szerint ugyanakkor a hozzájá­rulás bevezetésével legkoráb­ban a harmadik negyedévben, november tájékán számolha­tunk. A késés szerinte az állam rossz anyagi helyzetével ma­gyarázható, ugyanakkor azt is tekintetbe kell venni, hogy egy­előre a lakások fenntartási költ­ségei sem nőttek olyan mérték­ben, mint azt a megszorító intézkedések megkövetelték volna. (SITA) Több átadott lakás Poprád. Az idei év első negyedé­ben valamivel több lakás épült, mint a tavalyi év hasonló idősza­kában, ugyanakkor a tavalyi év­hez viszonyítva idén 42 száza­lékkal kevesebb lakás építését kezdték el - nyilatkozta Ľubor Čuda az építésügyi minisztérium szekcióvezetője. Szavai szerint a visszaesés elsősorban az anyagi­ak és a technikai infrastruktúra hiányának tudható be. Az építés­ügyi tárcának jelenleg az 1998­as, községek számára beindított lakásfejlesztési program hátra­hagyott kötelezettségeit is ren­deznie kell. Az előző kormány tavaly 1 milliárd koronát ígért az infrastruktúrára és a bérlakások építésére, ugyanakkor ennek csak felét sikerült betartania. A jelenlegi kormány ígéretei sze­rint a fennmaradó összeget is át­utalják a községeknek. (SITA) Nyereséges az SPP Pozsony. A Szlovák Gázipari Vállalat (SPP) tavalyi adózás előtti nyeresége elérte a 8,6 mil­liárd koronát. Mivel a cég által kifizetett jövedelemadó 4,9 mil­liárd koronát tett ki, adózás utá­ni tiszta nyereségük 3,7 milliárd korona volt. Az egy évvel koráb­bi tiszta nyereség elérte az 5,5 milliárd koronát. (SITA) Növekvő utasforgalom Besztercebánya. Tavaly csak­nem 120 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva a sliači repülőtér látogatóinak száma. A reptér tavalyi utasforgalma meghaladta a 3700 főt, a szállí­tott áru súlya 384 tonna körül mozgott. A közép-szlovákiai re­pülőtérrel elsősorban a bécsi és prágai repülőterek szeretnék fenntartani a kapcsolatot, hi­ányzik azonban az olyan légi­forgalmi vállalat, amely stan­dard géppel tudná biztosítani a kapcsolatot. (SITA) Orosz fegyverexport Moszkva. Oroszország tavaly 2,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket a világ 64 országá­ba, s ezzel az ötödik helyet fog­lalja el az exportőrök sorában ­közölte Grigorij Rapota, a Rosz­vooruzsenyije orosz állami fegy­verexportőr cég vezérigazgatója. Az orosz fegyverek 82%-a hét or­szágba - Kínába, Indiába, Iránba, az Égyesült Arab Emirátusokba, Vietnamba, Görögországba és Al­gériába került. A cég rendelésál­lományának értéke 2004-ig eléri a 8,4 milliárd dollárt. A világ fegyverpiacát 1998-ban egyéb­ként az Egyesült Államok uralta 19,3 milliárd dolláros exporttal, a britek 8,8 milliárdért, a franci­ák pedig 5,6 milliárdért adtak el fegyvereket. Oroszország tavaly elsősorban Szu-27-es harci gépe­ket, 636-os típusú tengeralattjá­rókat, szállító harcjárműveket, Tunguszka-M légvédelmi rend­szereket értékesített, a kivitel csaknem felét a légierő által használt eszközök tették ki. (NG) Az elmúlt ötven év alatt csaknem 100 ezer lakás tervét vetette papírra a kassai Stavoprojekting tervezővállalat Helybenjárás helyett tervek Kassa. A napokban ünnepel­te ötvenéves fennállását a kassai Stavoprojekting, amely 1992-ben alakult át ál­lami vállalatból részvénytár­sasággá. Részvényeseinek száma mintegy háromszáz, az elmúlt évet a cég 3,7 milli­ós tiszta nyereséggel zárta. JUHÁSZ KATALIN Jozef Pavlo, az rt. vezérigazgatója szerint a vállalat építészeti szem­pontból meghatározó nyomot ha­gyott Kelet-Szlovákia városainak ar­culatán - egyike hazánk két legré­gebben működő tervezővállalatá­nak. 1960 óta saját városrendezési, geodéziai és mérnöki kutatóköz­ponttal rendelkezik, továbbá öt vá­rosban kirendeltséget működtet. Az ötven év alatt 100 ezer lakást ter­veztek, csupán a Kassai járásban 58 218 lakás épült fel terveik alapján, ezen kívül bevásárlóközpontok, óvodák és iskolák, kultúrházak és sportlétesítmények százait tervez­ték meg. 1996-ban az első helyen végeztek az ukrán külügyminiszté­rium versenypályázatán, így a válla­lat tervezhette meg a közúti teher­forgalom számára létesülő ungvári határátkelőhelyet, melynek kivite­lezése jelenleg már folyamatban van. A vállalat lakáseladással is fog­A lakosság nagy részének tudatában a jelzáloghitelek fogalma a magas kamatlábakkal párosul Gyors hitelnyújtás - lassú törlesztés ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. Az építésügyi tárca költ­ségvetéséből az idei évben 85 millió koronát fordítanak a jelzáloghitelek bonifikálására. Ha a parlamentnek még május folyamán sikerülne elfo­gadnia a banktörvény módosítását, akkor a második félévben már bein­dulhatna a lakásépítés támogatásá­nak ez a formája is. A bankok által nyújtott hitelnyújtási feltételek mi­att azonban a lakosság nagyrésze egyelőre nem engedheti meg magá­nak a hitelfelvételt. A jelzáloghite­lek bonifikációjára juttatott 85 mil­lió koronát az Állami Lakásfejleszté­si Alapon (ÁLA) keresztül folyósít­ják. Kása Zoltán, az alap igazgatója szerint azonban egyelőre nincs ki­dolgozott stratégia a pénz hatékony elosztására. A 85 millió koronából egyelőre egy fillért sem költöttek el, és ha nem sikerül beindítani a jelzá­logkölcsönök támogatását, akkor ezt a pénzt kénytelenek lesznek más célokra felhasználni. A támogatás jövőjéről a napokban tárgyalnak. A jelzáloghitel-intézetek csaknem másfél évvel ezelőtt kezdték meg működésüket, felsorakozva így a la­kásépítés finanszírozását támogató intézmények táborába. A lakosság nagy részének tudatában a jelzálog­hitelek fogalma a magas kamadá­bakkal párosul, amelyek nagysága első látásra kétszeresen is megha­ladja a lakástakarék-pénztárak által nyújtott kamatokat. Ha azonban a végeredményt tekintjük, a jelzálog­hitel-intézetek által nyújtott kölcsön A variáns B variáns bank lakástakarék-pénztár Jelzáloghitel Kamat bonifikációja (4%) Jelzáloghitel azonnali köztes hitel (8%), (13,5%) jelzáloghitel (9,5%) bonifikációja (8,5%) két év után építkezési hitel (6%) Hitel 500 000 500 000 500 000 1 000 000 Havi részlet 8271 7092 6809 6667 Futamidő években 9 9 9 2 1. évben kifizetve 99 252 85 102 81 712 80 000 Kamatok hozama (1. év) 15 000 Állami prémium 6 000 2. évben kifizetve 99 252 85 102 81 172 80 000 Kamatok hozama (2. év) 15 630 Két év után a lakástakarékpénztárak építkezési hitelt nyújtanak Fizetési kötelezettség 3.év 99 252 85 102 81 712 84 000 4. év 99 252 85 102 81 712 84 000 5. év 99 252 85 102 81 712 84 000 6.év 99 252 85 102 81 712 84 000 7.év 99 252 85 102 81 712 84 000 8.év 99 252 85 102 81 712 84 000 9.év 99 252 85 102 81 712 84 000 lOsszesen 893 268 765 918 735 408 711 370 Lakástakarék-pénztárhoz viszonyított különbség 181 898 54 548 24 038 0 (Az adatok koronában értendők. Forrás:HN) csupán 25%-kal drágább, mint a la­kástakarék-pénztáraké. Hatalmas előnye ellenben, hogy ha a hitelt kérvényező megfelel a bank által tá­masztott követelményeknek, akkor a hitelt azonnal folyósíthatják. Mindezt előzetes spórolás nélkül, akár 30 éves fisszafizetési idővel. Ugyanakkor a lakástakarék-pénztá­rak esetében legalább két évet kell spórolnia az ügyfélnek, hogy lakás­építési hitelhez jusson, az azonnal felvehető köztes hitel esetében pe­dig a célösszeg 50%-ának megfelelő pénzösszeget kell felmutatnia. Konkrét helyzettel élve, ha a hitel iránt érdeklődő 1 millió korona ér­tékű ingatlant szeretne vásárolni, és ennek az összegnek a felével rendelkezik, akkor két lehetőség áll előtte. Egyrészt kérvényezheti a jelzáloghitel megadását 500 ezer korona értékben, mivel rendelke­zik akkora összeggel, amely meg­felelő fedezetnek bizonyul. For­dulhat ugyanakkor lakástakarék­pénztárhoz is, ahol az 500 ezer ko­rona letétbe helyezése után azon­nali 1 millió koronás köztes hitelt nyújtanak számára. Mindkét vál­tozat anyagi kihatásait az alábbi táblázat szemlélteti, amelyben nem vettük figyelembe az egyes pénzintézeteknél és lakástakarék­pénztáraknál előforduló különbsé­geket. (mi) Csőd szélén a kis- és középvállalkozói szféra Az ország egyik legszegényebb régiójában a falusi turizmus kiépítésével, elterjesztésével próbálkoznak A kormány sem segít Gazdaságilag lendítene a Szobránci járáson SITA-HlR Pozsony. Megszűnés fenyegeti a kis- és középvállalkozásokat Szlo­vákiában - tartják az érintettek. Úgy vélik: az előző kormány nagy­vállalatokat támogató politikája az összeomlás szélére sodorta ezt a gazdaság számára fontos vállalko­zói réteget. Ugyanakkor jelentős mértékben nem változott a helyzet a kormányváltást követően sem. A Vállalkozók Szövetsége nyilatko­zatban figyelmeztetett: a jelenlegi kormány annak ellenére, hogy a sajtóban vállalkozásbarát politikát hirdet, háttérbe szorítja a kisvállal­kozókat. A szövetség szerint a kormány tör­vényalkotó munkája arról tanúsko­dik, hogy a koalíció baloldali párt­jai a rossz gazdasági helyzet keze­lésének terheit a kis- és középvál­lalkozókra igyekszenek hárítani. Épp ezért a szövetség a koalíciós partnerekkel együttműködve sze­retne bekapcsolódni a törvény-elő­készítő munkába. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nagykapos. A legutóbbi terület­rendezés során létrehozott Szob­ránci járás a legszegényebb terüle­tek egyike a keleti végeken. Sok a munkanélküli és kevés a munkale­hetőség. A Kassai Kerületi Hivatal vezetői korábban ígéretet tettek, hogy a járások gazdaságfejlesztési programjának elbírálása során megkülönböztetett figyelmet szen­telnek a különösen segítségre szo­ruló térségeknek, köztük a szobránci régiónak is. Az itt élők azonban úgy vélik, nem biztos, hogy a tervek belátható időn belül megvalósítást nyernek, ezért meg­próbálnak egyedül javítani helyze­tükön. Elsősorban a falusi turizmus kiépítésével, ami jelentősen hozzá­járulna a járás gazdasági fellendíté­séhez, és sokban segítené a még mindig kialakulóban levő új típusú kisvállalkozások fejlesztését és az elhanyagolt régió felemelkedését. A járás vezetői felmérték a lehető­ségeket, és hozzáláttak a tervek el­készítéséhez. A térség természeti és ember alkotta adottságai, a régió lehetőségei megismertetésének szándékával idegenforgalmi kiad­ványt készítettek, amelyben felvá­zolják a térség nevezetességeit, ter­mészeti kincseit. A Zempléni-tó kö­zelsége, a tájegység egyedülálló fló­rája és faunája, a régióban található gyógyforrások és a külföldi turisták áítal sűrűn látogatott Tengerszem, mind az idegenforgalom kiépítésé­nek alapját képezheti. A tervezet megalkotói a Vihorlát lankáin elte­rülő hegyaljai kisközségekben falu­múzeumok, illetve régi mestersége­ket bemutató tájházak és műhelyek létesítésével is számolnak. A térség kultúrájának nyomai fel­lelhetők a görögkeleti templomok­ban, a lakó- és gazdasági épületek­ben, az itt élők szokásvilágában. A régióban található az ország legna­gyobb és legforgalmasabb keleti át­járója, a felsőnémeti határátkelő­hely, s mindez alapot szolgáltat ah­hoz, hogy az elhanyagolt régió a fa­lusi turizmus részévé váljék, (kat) IT*™ t»f «.« ,*a s* »» ;» Ez az épületegyüttes csak papíron létezik Kassa mindeddig még a terveket sem tudta kifizetni a vállalatnak. (A vállalat archívumából) lalkozik, amit korszerű számítógé­pes rendszer segít. Ennek köszön­hetően 1995-ben és 1996-ban a Kassai kerületben több lakás került magántulajdonba, mint egész Szlo­vákia területén együttvéve. A jelen­legi nehéz gazdasági helyzetet a tervezők is megérzik, mivel az utóbbi évek legnagyobb szabású kassai építkezése, a téhányi lakóte­lep még mindig nem készült el ­egy épületegyüttes csak papíron lé­tezik, a város pedig eddig a terve­kért sem tudott fizetni a vállalat­nak. Ezért a Stavoprojekting a köz­lejövőben jövedelmezőbb vállalko­zásba fog - utazási irodát kíván mű­ködtetni. A cég vezetése szerint „a turizmus lesz az elkövetkező évti­zed legdinamikusabban fejlődő, és legnyereségesebb ágazata".

Next

/
Thumbnails
Contents