Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-07 / 79. szám, szerda

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 7. Kényes témák, nézeteltérések Peking. Kilencnapos látogatásra az Egyesült Államokba utazott Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök. Tizenöt év óta ez lesz az első kínai kormányfői látogatás. Útjának első állomása Los Angeles. A hírügynökségek utalnak rá, hogy a két ország viszonyára több kényes téma hat kedvezőtlenül. Az emberi jogi, a kereskedelmi, a nukleáris titkok és nem utolsósorban Tajvan, valamint a Jugoszlávia elleni NATO-csapások kérdésében fennálló nézeteltérések miatt Csu Zsung-csi nem számíthat túl szívélyes fogadtatásra. A kínai kormányfő holnap találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel. (MTI) Kim Dzsong II a legfőbb vezér Phenjan. A Koreai Munkapárt egyik pártvezetőknek szóló dokumentumában az állam legfőbb vezetőjének nevezte Kim Dzsong lit. Dél-koreai lapok szerint azért van jelentősége e minősítésnek, mert Kimnek a nemzetvédelmi bizottság elnöki pozíciójába történt szeptemberi kinevezésekor nem tették egyértelművé, ki gyakorolja az országban a legfőbb hatalmat. Az akkori kinevezéssel egyidejűleg módosították az alkotmányt, megszüntetve az államelnöki funciót, amelyet Kim apjának, Kim Ir Szennek a halála óta nem töltöttek be. (MTI) Öt egyezmény egy napon Peking. Egyiptom és Kína gazdasági kapcsolatainak bővítéséről született megállapodás Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ötnapos kínai látogatásának első napján - közölték tegnap a kínai tömegtájékoztatási eszközök. A felek öt megállapodást írtak alá, köztük a gazdasági, illetve a mezőgazdasági együttműködésről. Egyiptom Kína legfontosabb partnere Afrikában és az arab világban. A tárgyalások során a két államfő egyetértett az ENSZ Biztonsági Tanács reformjának és a közel-keleti tömegpusztító fegyverek betiltásának kérdésében. (MTI) Kínai tartózkodása után Hoszni Mubarak ellátogat még DélKoreába és Japánba is. (Archívum) Rendőrnek lenni veszélyes Peking. Kínában 443 rendőr vesztette életét és 8396 sebesült meg szolgálat közben 1998 folyamán - közölte tegnap a rendőrség napilapja a közbiztonsági miniszterre hivatkozva. Kínában a bűnözés aránya a kommunisták hatalomra jutása után viszszaszorult, majd 1978-tól, a radikális gazdasági reformok bevezetésétől kezdve ismét felerősödött. Az említett lap szerint 1949-1977 között 894,1978 óta pedig 4900 rendőrt öltek meg, éves átlagban 245 főt. (MTI) Bonn/Párizs/London/Brüszszel. Joschka Fischer német külügyminiszter bejelentette: ma tartják Brüsszelben a koszovói válságban közvetítő hathatalmi összekötő csoport következő összejövetelét, a külügyminisztériumok politikai igazgatóinak szintjén. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Röviddel előtte Xavier Delcourt tábornok, a francia vezérkar helyettes főnöke közölte: a következő 24 órában kezdődnek a minden korábbinál erőteljesebb NATO-csapások a jugoszláviai katonai célpontok ellen. A párizsi védelmi minisztériumban tegnap délután tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott a tábornok, aki szerint az atlanti műveletek kezdete, március 24. óta a mostani bevetések lesznek a legkeményebbek - köszönhetően egyrészt a korábbinál sokkal kedvezőbb, felhőmentes időjárásnak, valamint annak, hogy időközben megérkezett az Adria térségébe a komoly erősítést jelentő Theodore Roosevelt amerikai repülőgéphordozó. Delcourt tábornok szerint a NATO eddigi légi csapásainak - melyben francia harci gépek is rendre részt vesznek - már látszanak az eredményei. Kijelentette: „gyakorlatilag nem létezik már" a szerbiai léA NATO fellépése arányban áll Milosevics hajthatatlanságával. gierő, miután a még megmaradt, korszerűnek számító öt MiG-29esük nem száll fel. George Robertson brit védelmi miniszter hasonlóan optimista, tegnapi sajtóértekezletén úgy vélekedett, a NATO-légicsapások módszeresen csökkentik Szlobodan Milosevics hadigépezetének mozgatóerőit. A támadások megállás nélkül folytatódnak mindaddig, Wesley Clark tábornok: a NATO képtelen a mészárlások megakadályozására „Ilymódon ez nem megy" MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. Wesley Clark tábornok, az észak-atlanti szövetség európai haderőinek főparancsnoka a francia La Croix című katolikus napilapban tegnap megjelent interjújában arra a kérdésre, hogy a NATO meg tudja-e állítani a koszovóiak lemészárlását, egyértelműen kijelentette: „Nem, erre nem vagyunk képesek. És soha nem is hittük, hogy azt meg tudjuk akadályozni". Majd hozzátette: „Lelkünkre súlyos teherként nehezedik" a menekülttömegek iszonyatos sorsa. Clark tábornok leszögezte: a légi csapások nem elegendőek arra, hogy megakadályozzák a legsúlyosabb atrocitásokat. Ilymódon ez nem megy. „A harci gépekkel csapásokat tudunk mérni a szerb elnyomó gépezetre, a nagyobb egységekre, nehézfegyverzetükre és kaFolyamatosan módosul az orosz politikusok véleménye a koszovói válságról Sok szó, még több homály MTI-TUDOSITAS Moszkva. A Belgrád elleni NATOcsapásokat „barbár cselekedetnek" minősítette Borisz Jelcin orosz államfő, aki tegnap a Kremlben Jevgenyij Primakov kormányfővel folytatott eszmecserét a jugoszláviai válságról. Jelcin újságírók előtt ismét megengedhetetlennek minősítette a katonai akciókat, s jelezte, hogy Oroszország változatlanul a politikai megoldást szorgalmazza. Kitért arra, hogy Oroszország jelentős humanitárius segélyt küld a térségbe, és „nem tesz különbséget nemzetiségi vagy területi hovatartozás alapján", egész Jugoszláviának nyújt támogatást, nemcsak Koszovó lakóinak. Igor Ivanov sajtónyilatkozatában nem zárta ki Moszkva újabb kezdeményezéseit, találkozóit a G-7 külpolitikájának irányítóival és „más kapcsolatfelvételeket". Az orosz diplomácia vezetője ismét a fejlett ipari országok és Oroszország külügyminiszterének rendkívüli találkozóját szorgalmazta. Szavai szerint a helyzet olyan, hogy nem tesz lehetővé „köztes", előkészítő megbeszéléseket. Ivanov ismét kizárta, hogy Oroszország belekeveredne a háborúba. „Teljességgel lehetetlen és felesleges" az orosz katonai segítségnyújtás Jugoszláviának - jelentette ld tegnap Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes, aki a hadiipari komplexumot is felügyeli. „Valóban akadtak olyan őrültek Oroszországban, akik fegyvereket akarnak szállítani Jugoszláviába?" - tette fel a kérdést az orosz kommunista politikus, amikor újságírók a Belgrád elleni nemzetközi büntetőintézkedések betartásáról kérdezték. Maszljukov kizárt minden összefüggést az orosz-IMF tárgyalások és aközött, hogy Moszkva miként ítéli meg a balkáni válságot. A Nemzetközi Valutaalap szakértői tegnap érkeztek az orosz fővárosba, hogy véglegesítsék a Jevgenyij Primakov és Michel Camdessus, az IMF ügyvezető igazgatója között Moszkvában létrejött hitelmegállapodást. II. János Pál kérte egy humanitárius folyosó megnyitását Feltételes szerb ígéret MTI-TUDOSITAS Róma. Szerbia engedélyezni fogja a pápa által kért humanitárius folyosó megnyitását Koszovóban, de a NATO-csapatok jelenléte nélkül közölte Jugoszlávia szentszéki nagykövete a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában. „Úgy gondolom, hogy a válasz (a pápai felhívásra) hamar megérkezik és pozitív lesz, mert ilyen értelmű megállapodás jött létre Tauran érsek (vatikáni külügyminiszter) csütörtöki belgrádi látogatása alkalmával" - mondta Dojcsilo Maszlovarics, Jugoszlávia vatikáni nagykövete. „A humanitárius korridort azonban nem garantálhatják NATO-csapatok, mint azt Emma Bonino, az Európai Bizottság segélyügyekért felelős tagja követelte" - szögezte le a diplomata. II. János Pál pápa hagyományos húsvéti Urbi et orbi üzenetében szólította fel a belgrádi hatóságokat, hogy tegyék lehetővé egy emberiességi folyosó megnyitását a koszovói menekültek ellátása céljából. Skót felügyelet alatt a Lockerbie-ügy gyanúsítottjai Bírósági meghallgatás Egy kenyér, sok kéz. Albán katona kenyeret oszt a koszovói menekülteknek a kukesi táborban. (TA SR/EPA) Azt ígéri a NATO, hogy folytatódnak a minden eddiginél erősebb légi csapások Válasz az elutasításra amíg nem érik el céljukat, azaz nem vetnek véget a belgrádi vezetés etnikai háborújának. Robertson úgy vélte, hogy a NATO fellépése arányban áll Milosevics hajthatatlanságával. Minden eddiginél erősebb csapásokat intéztek a jugoszláv célponotk ellen hétfőn éjjel a NATO repülőgépei - közölték tegnap Brüszszelben a szövetség illetékesei. A NATO az időjárás javulásával párhuzamosan célpontok igen széles skáláját bombázta, köztük a Belgrád-Pristina főútvonalat, hogy elvágja az utánpótlástól a koszovói szerb egységeket. Találat érte a jugoszláv hadsereg nisi parancsnokságát és számos más célpontot - távközlési központokat, hidakat, olajraktárakat - is. Koszovóban egy prizreni jugoszláv laktanyát és szerb erőket értek légi csapások. A NATO repülőgépei hiánytalanul visszatértek bázisaikra - mondták a brüsszeli központban nem helytállóak tehát az ellenkező értelmű szerb információk. MTI-HIR Zeist. A 270 ember halálát okozó Lockerbie-merénylet két líbiai gyanúsítottját tegnap délután hallgatta meg először a hollandiai Zeist támaszponton az ügyben illetékes skót bíró, Graham Cox. A két férfit gyilkossággal, és a repülésre vonatkozó nemzetközi jogszabályok megsértésével vádolják. A zárt ajtók mögötti meghallgatáson bűnösségük elismerésérői kellett nyilatkozniuk a gyanúsítottaknak, ügyük esküdtszéki tárgyalásra történő utalását azonban feltehetően csak a jövő héten, egy újabb meghallgatás keretében hirdetik ki. A líbiaiak az éjszakát skót rendőrségi őrizetben töltötték az egykori amerikai légitámaszponton, amely az eljárás idejére brit fennhatóság alá került. A skót rendőrség tegnap ujjlenyomatokat és DNS-mintát vett a gyanúsítottakról, illetve fényképeket készített róluk. Jelcin és Arafat „május 4. problémájáról" Jobb lenne halasztani MTI-TUDOSITAS Moszkva. A Kreml támogatja Palesztinát, a palesztinok saját állam alapítására való jogát is - erről biztosította tegnap Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök Jasszer Arafatot, a palesztin kormány vezetőjét. Jelcin bejelentette: Igor Ivanov orosz külügyminiszter a hónap közepén körutat tesz a Közel-Kelet országaiban, hogy előmozdítsa a rendezési folyamatot. Jelcin a Kremlben hangsúlyozta Arafatnak, hogy az orosz álláspont értelmében a palesztin állam létrejötte „a közel-keleti rendezés folyamatának szükségszerű végeredménye, s megfelel a térség országai érdekeinek" -jelentette ki a tárgyalásokról beszámolva Szergej Prihogyko, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Beszámolója szerint a megbeszéléseken nagy figyelmet szenteltek „május 4. problémájának", hiszen a palesztin vezetés válaszút előtt áll: vagy kinyilvánítja a palesztin autonómia átalakulását, vagy „konkrét időre meghosszabbítja az átmeneti időszakot", amennyiben az izraeli vezetés részéről megfelelő politikai készséget tapasztal. Jelcin mindenesetre reményét fejezte ki, hogy Palesztina azonosul az orosz állásponttal, amely szerint „kölcsönösen elfogadható feltételek alapján meg kell hosszabbítani az átmeneti időszakot", vagyis halasztani kellene a palesztin állam kikiáltásának időpontját. Egy török lap állítja, a főügyész nem cáfolja Öcalan kegyelmet kér tonai intézményeikre. Ez az, amit most teszünk." Szárazföldi csapatok helyszínre küldésének lehetőségéről a NATO európai főparancsnoka csak annyit mondott, „erről a döntést a szérvezet politikai vezetői hozhatják meg, az ő hatáskörük a cél meghatározása. Mondják meg nekem, mi a feladat, s én megmondom, annak végrehajtásához mekkora létszámú és milyen katonai erő szükséges". MTI-HIR Ankara. Kegyelmet kért a török hatóságoktól Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér, akit hazaárulással vádolnak, s emiatt akár halálbüntetéssel is sújtható. Öcalan cserébe a Kurd Munkáspárt (PKK) harcosainak fegyverletételét ígérte - állította tegnap egy isztambuli napilap. A PKK tisztségviselői kijelentették: Öcalan egyetlen, nyilvánvalóan kényszer hatására tett nyilatkozatát sem fogják figyelembe venni. A Sabah című, nagy példányszámban megjelenő újság szerint az Imrali börtönszigeten raboskó Öcalan az állambiztonsági törvényszék ügyészeinek kijelentette: megbánta, hogy a PKK élén irányította a fegyveres szervezetnek a kurd önrendelkezésért 14 éve indított harcát. „Ez az ország az én hazám is. Adjanak nekem esélyt, és jó szolgálatot fogok tenni a hazámnak. Ha kegyelemben részesítenek, akkor rábírom a PKK-t a megadásra" - idézte a napilap Öcalan állítólagos kijelentését. Az állambiztonsági törvényszék egyik ügyésze a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, hogy a hétvégén valóban járt Öcalannál a márvány-tengeri szigeten, de nem tudta megerősíteni az újságban megjelenteket. „Nem lenne méltányos, ha nyilvánosan kommentálnám az ügyet" - közölte Cevdet Volkan főügyész. Moszkva a légi csapások beszüntetését követeli Kiállás Irak mellett MTI-TUDOSITAS Moszkva. Az orosz külügyminisztérium tegnap éles hangú közleményben követelte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia haladéktalanul vessen véget az Irak elleni légitámadásoknak. A moszkvai állásfoglalás szerint „rövid nyugalmi időszak" után Washington és London légiereje sorozatban támadott iraki létesítményeket az úgynevezett repülési tilalmi övezetben az ország déli részében. Oroszország felhívta a figyelmet arra, hogy a tilalmi zónákat önkényesen alakították ki, azokról az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hozott döntést, viszont Washington éppen a repülési tilalom megsértése ürügyével indokolja a légi csapásokat. Moszkva szerint az Irak elleni légi csapások jogtalanok, másrészt pedig teljesen elfogadhatatlan módszerek, a békés lakosságnak hoznak szenvedést, polgári célok károsodnak.