Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-07 / 79. szám, szerda

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 7. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Idén a reáljövedelmek csökkenése és az államilag szabályozott árak további növekedése várható Lehangoló az OECD jelentése Sztrájkbizottságot nevezett ki az Agrárkamara Trágyanap Pozsonyban? Pozsony. A gazdasági meg­szorító intézkedések sikeres végrehajtása esetén, a szlo­vák gazdaság újra stabil nö­vekedési pályára léphet. Rö­vid távon azonban az or­szág nem kerülheti el a gaz­dasági növekedés visszaesé­sét - áll a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szlováki­áról szóló legfrissebb jelen­tésében. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A leköszönő kormány négy éven keresztül az ország jó makroöko­nómiai mutatóival büszkélkedhe­tett. A bruttó nemzeti össztermék (GDP) évente több mint 6 száza­lékkal növekedett, ez Szlovákiát Lengyelországgal együtt a térség leggyorsabban növekvő gazdasá­gává emelte. Míg azonban a fejlő­dés motorja kezdetben a külső ke­reslet volt, 1995-től ez a folyamat megfordult, és a fejlődést egyre in­kább belső tényezők határozták meg. Az évi 6 százalékos növeke­déshez így főként a közkiadások és A befektetők bizalmát a reformok végrehajtásá­val lehet elnyerni. az állami befektetések járultak hozzá. Ilyen feltételek mellett a gazdaság további növekedése tart­hatatlanná vált. Az egyensúlyhi­ány elsősorban a folyó fizetési Szlovákia gazdasági kilátásai Mutatók 1995 1996 1997 1998 1999 2000 GDP-növekedés (%) 6,8 6,6 6,5 6,0 2,0 2,0 Infláció (%) 7,2 5,4 6,4 5,6 9-10 8,0 Munkanélküliség (%) 13,1 11,1 11,5 12,0 14,0 14,0 Folyó fizetési mérleg (milliárd USD) 0,4 -2,1 -1,9 -2,0 -1,3 -1,0 Az elkövetkező két évben az infláció növekedésével és a gazdaság teljesítőképességének csökkenésével számol­hatunk. (Forrás:OECD) mérleg és az állami költségvetés rekordokat döntögető hiányában mutatkozott meg. A gazdaság je­lenlegi szerkezete azonban lehe­tetlenné teszi az egyensúlyhiány önkorrekcióját, mivel a külföldi kölcsönöket nem az exportképes ágazatokba fektették. A folyó fizetési mérleg és az állami költségvetés hiánya negatív kiha­tással lesz a korona árfolyamára és a kamatlábakra. Ez rendkívül ked­vezőtlen feltételeket teremt a kül­földi kölcsönöket felvevő vállalko­zók számára. Tovább rontja a ha­zai vállalatok és bankok rossz anyagi helyzetét a szerkezetváltás következetlen végrehajtása is, ami főként a hitelek visszafizetésének elmaradásában nyilvánul majd meg. Idén az OECD szerint 6 százalékos­ra csökken a folyó fizetési mérleg hiánya, jövőre pedig 4 százalék kö­rüli értékkel számolhatunk. A gaz­dasági növekedés lassulásának in­tenzitása és ideje azonban a belső tényezőkön kívül a világgazdaság alakulásától is függ. Ez az elmúlt időszakban nem kedvezett a gaz­dasági növekedésnek és a külföldi befektetéseknek, s az elkövetkező' Az OECD szerint az idén 6%-osra csökken a folyó fizetési mérleg hiánya. időszakban sem várható jelentős javulás. A külföldi befektetők bi­zalmát csak a gazdasági reformok következetes végrehajtásával le­het elnyerni. Erre az országnak mindenképp szüksége lesz, mivel csak a külföldi tőke segítségével le­hetséges a problémákkal küszködő gazdaság átalakítása. Szlovákia exporttevékenységére ugyanakkor rendkívül rossz hatás­sal lesz a világgazdaság jelenlegi stagnálása. Ennek következtében az elkövetkező években a reáljöve­delmek csökkenésére és az állami­lag szabályozott árak növekedésé­re számíthatunk. A bruttó nemzeti össztermék ennek következtében a tavalyi 6 százalékos növekedést követően, idén csupán 2 százalé­kot érhet el. Az árak liberalizálása és a korona árfolyamának csökke­nése ugyanakkor az infláció növe­kedését eredményezheti, a kor­mány és a nemzeti bank is bejelen­tette azonban, hogy útját állják a nagyobb inflációnak. Ezek szerint idén 9-10, jövőre 8 százalék körüli inflációval számolhatunk. Továbbra sincs remény azonban a foglalkoztatottság növelésére, az elmúlt évek gazdasági növekedése ugyanis nem teremtett új munka­helyeket. Mivel a munkanélküliség nagyrészt a gazdaság szerkezeté­nek elmaradottságából ered, az el­következő évek szerkezetátalakí­tása a munkanélküliség további növekedését hozza magával. Az OECD az előttünk álló két évre 14 százalékos munkanélküliséget jó­sol. (mi) A párizsi székhelyű szervezet a szabályozott árfolyam-ingadozás helyett valódi reformokat sürget Lassul az expanzió az euróövezetben OSSZEFOGLALO Párizs. A szabályozott árfo­lyam-ingadozás helyett valódi re­formokat kell végrehajtani, és meg kell teremteni az euróövezet alkal­mazkodóképességét az újszerű globális viszonyokhoz - hangoz­tatja legújabb jelentésében a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD). A szervezet szerint a növekedésnek az idén várható lanyhulása is a rugalmat­lan piaci viszonyokra vezethető vissza. A szabályozott árfolyamok rend­szerének értelmi szerzője - Oskar Lafontaine német pénzügymi­niszter - ugyan már távozott posztjáról, a jegyzések ingadozási sávjának általa felvetett ötlete to­vábbra is vihart kavar. Most az OECD is elvetette az elképzelést, mégpedig részletes elméleti in­doklás mellett, nehogy valakinek eszébe jusson ismét elővenni - ír­ta a Reuters. A szervezet szerint a felvetéssel az a kisebbik baj, hogy a tagállamok számára problémás lenne a paritási centrum és az in­gadozási sáv szélességének meg­Most az OECD is el­vetette Lafontaine el­képzelését. határozása. A nagyobbik baj ­hangoztatja az OECD - ott jelent­kezne, hogy a valuták árfolyamá­nak stabilizálásával a bizonyta­lanságot a makrogazdaság más kritikus pontjára, mégpedig a pénz- és kötvénypiacra helyeznék át. A jegyzés szabályozásának el­sődleges eszköze ugyanis a ka­matlábak változtatása lehetne, ez a mechanizmus azonban elsődle­gesen az inflációellenes harcra és kisebb mértékben a konjunktúra befolyásolására van fenntartva. A monetáris politika éppen ez utób­bi két funkciójában mondana cső­döt, ha például az euró erősítése céljából emelné az irányadó ka­matot az Európai Központi Bank (ECB). Tanulmányának egy további fon­tos pontjában erőteljes munkaerő­piaci deregulációt sürget az OECD az euróövezet számára, mert az a külső és belső alkalmazkodás leg­fontosabb elemévé vált. A bérek mindkét irányú rugalmas alakítása döntő szerepet játszhat az egyes régiók egyenetlen fejlődésének ke­zelésében. A mai szabad tőke­áramlás keretei között rendkívül illékonnyá teszi a növekedést, ha a növekvő munkanélküliség által fe­nyegetett területeken nincs meg a készség arra, hogy'alacsonyabb bérekkel reagálva tegyenek vonzó­vá egy leszakadás előtt álló körze­tet. Hibáztatja az OECD az EU-t és tagállamait azért is, mert továbbra is rendkívül gyenge a munkaerő regionális mobilitása. Az immár 370 millió főre rúgó EU­lakosságból mindössze 5,5 millió lakik másik államban, a megfelelő - és mindössze 1,5 százalékos ­arány pedig egy évtizede változat­lan. Az eurózóna gazdasági expanzió­jának lassulásáról szóló OECD­előrejelzést megerősítve mindösz­sze 0,5 százalékos éves rátájú GDP-növekedést jelzett a legutób­bi három hónapos időszakra a JP Morgan befektetési bank. A havi görgetéssel számított és a február végéig tartó negyedéves időszakra érvényes adat tükrözi a kedvezőt­len februári időjárásnak az építő­iparra kifejtett hatását - tudósít a Dow Jones. Az OECD 2 százalék körüli növekedésre számít az eurótérség egészére. (VG) A DaimlerChrysler magyarországi terjeszkedése A pénzügyi tárca az ARDS körmére nézett ABS-félceket gyártanak Felfüggesztett engedély OSSZEFOGLALO Budapest. ABS-fékeket gyártó üzemet létesít Magyarországon a Temic Hungary Kft. A gyártásbőví­tés révén a DaimlerChrysler­érdekeltség Magyarországról látja majd el ABS-szel európai partnere­it. Május közepén kezdődik az az építkezés, amely során három lépcsőben személygépjárművek blokkolásgátlóit (ABS) előállító gyártóegységet létesítenek. Az eredeti tervekhez képest a beru­házás kezdő időpontja egy-két hónapot csúszik. Ennek az az oka, hogy a biztonságtechnikai beren­dezés kivitelezési jogának meg­szerzése a vártnál több időt igé­nyelt. A beruházás egyúttal azt is jelenti, hogy az anyavállalat, a Daimler-Chrysler AG tulajdoná­ban lévő nürnbergi Temic Telefunken Microeletronic GmbH fokozatosan, tervei szerint 2001­től teljes egészében magyarorszá­gi vállalkozásához telepíti nyu­gat-európai ABS-gyártását, azaz ebből az üzemből látják majd el az európai piacot, később pedig esetleg más kontinensre is szállí­tanak. Az üzem teljes kapacitású termelé­sekor a társaság 170-200 millió márka árbevételt tervez. A három­éves beruházási program végén a Temic Hungary Kft. meghárom­szorozza árbevételét, azaz a tava­lyi 7 milliárd forintot 20 milliárd fölé emeli. Az új gyáregység Buda­pesten kerül felépítésre a Termic Hungary jelenlegi gyártelepe szomszédságában. A beruházás 60 millió márkába kerül. A Napi Gaz­daság című lap hangoztatja: nem áttelepített, hanem új gépsorokat állítanak üzembe. UJ SZO-OSSZEFOGLALO Pozsony. Az ARDS o.c.p. Rt. nem üzletelhet értékpapírokkal. A tevé­kenység felfüggesztéséről szóló határozatot a pénzügyminisztéri­um, valamint az értékpapír-piaci felügyelet ellenőrzése előzte meg - adta hírül a Hospodárske noviny című gazdasági napilap. Az ARDS társaság (tulajdonosait homály fedi, egyes hírforrások sze­rint a céget a vasmű egykori erős emberei, Alexander Režeš, Drábik és Smerek alapították, amit vi­szont az érintettek határozottan cáfoltak) több érdekes üzletkötés­sel hívta fel magára a figyelmet. A társaság a Hutník Kft.-vel létrehoz­ta a Ferrimex Kft.-t, amely 1995 augusztusában megszerezte a kas­sai vasmű részvényeinek a 15,2 százalékát. Az értékpapír-piacon az ARDS volt a vasmű kizárólagos képviselője, üzletkötője. Az ARDS­nek köszönhetően szerezte meg a cég a Szlovák Biztosító részvényei­nek 20 százalékát valamint a Be­fektetési és Fejlesztési Bank (IRB) részvényeinek 40 százalékát. Az ARDS vezényelte le továbbá a Ferrimex kötvényeinek a kibocsá­tását is. Az ARDS társaság végzett néhány pénzügyi tranzakciót a Szlovák Biztosító Rt. (SP) megbízásából is. Az értékpapír-felügyelet egyebek között megállapította, hogy az SP vezetése megszegte a technikai tartalékkezelésről szóló előíráso­kat. Az ARDS társaság alaptőkéje 4,4 millió korona. Tagja a pozsonyi ér­tékpapír-központnak, az RM­Systém ügyfele. A Nemzeti Bank devizahatósági engedélye alapján a cseh cégek részvényeivel is üzle­tel. (HN) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Ipolynyék. A Szlovák Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Kamara múlt heti rendkívüli közgyűlésén Ján Paciga elnök vezetésével héttagú sztrájkbizottságot nevezett ki. Tag­jai fel kívánják venni a kapcsolatot a kormány, valamint a parlament tag­jaival és a tárgyalások eredményei­től teszik függővé a következő lépé­sek megtételét. Nem zárják ki, hogy Pozsony és a kerületi székhelyek ál­lami intézményei, bankjai előtt ún. trágyanapot tartanak. Így fejezve ki tiltakozásukat amiatt, hogy az üle­tékesek figyelmen kívül hagyják a földművesek és élelmiszeripari dol­gozók március 19-ei pozsonyi nagy­gyűlésén elfogadott felhívását. A kért intézkedések közül eddig csu­pán kettő teljesítésére tett ígéretet a kormány: mégpedig a harmadik ne­gyedévre szóló állami támogatás második félévben történő kifizeté­sére, valamint arra, hogy a mező­gazdasági vállalatok 1996-97-es privatizálásából származó bevéte­lekből a Nemzeti Vagyonalap 713 millió koronát átutal a Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Állami Tá­mogatási Alap számlájára. Ugyan­akkor a kormány nem hajlandó sem az állami támogatás 9,6 milliárd ko­ronára történő emelésére, sem az állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) költségvetésének 500 millió koro­nával történő megtoldására. A ka­mara szerint ezzel veszélybe kerül a tej- és tejtermékek, maláta, baromfi és egyéb termékek kivitelére vonat­kozó célkitűzés. Sőt, gond lesz a ser­téshús és gabona intervenciós felvá­sárlásával is, mivel a költségvetés­ben előirányzott pénz minderre ke­vés lesz. (-nica) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Ismét gyengült az euró Az elmúlt héten az euró az 1,06-1,08 USD, a dollár a 118-120 JPY szinteken ingado­zott. Az európai közös valuta ár­folyama a dollárral szemben újabb negatív rekordot döntött az 1,0678 USD/EUR értéken. A legfrissebb gazdasági adatok sze­rint az eurózónában az idei nö­vekedés a korábban jósolt 2,4 százalékkal szemben várhatóan legfeljebb 2,1 százalékot fog el­érni. Szinte biztosra vehető, hogy az Európai Központi Bank már nem halogatja sokáig az oly­annyira várt kamatcsökkentést, ami negatív alaphangot ad az euró jegyzéseinek. A koszovói válság elhúzódása is gyengítette a közös pénz árfolyamát. Átme­netileg kedvező lökést kaptak jegyzései a devizapiacokon a Bundesbank állítólagos euró­vásárlásairól szárnyra kelt hí­reszteléseknek köszönhetően, tényleges intervencióra azonban nem került sor. A devizapiaco­kon egyre határozottabb véle­mény szerint az euró árfolyama a dollárral szemben 1,05-ig eshet akár a közeli jövőben. A dollárt segítették a legújabb amerikai gazdasági adatok. Ezen a héten előreláthatólag az euró árfolya­ma az 1,06-1,09 USD szintek kö­rül fog ingadozni. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Harna István csehországi útja Pozsony. Harna István építés­ügyi miniszter a cseh vidékfej­lesztési miniszter Jaromír Cisaf meghívására holnap egynapos munkalátogatásra Csehország­ba utazik. A miniszterek a la­kásépítés és a közmunka terüle­tén szerzett tapasztalataikat osztják meg egymással. A szlo­vák építésügyi tárca vezetője tegnap megbeszélést folytatott Walter Róchel EU-nagykövettel Szlovákia integrációs szándéká­ról és a csatlakozási feltételek teljesítéséről. Külön megvitat­ták a közbeszerzési törvény ter­vezetét és az építőipari termé­kekről szóló törvényt, (ú) Orosz olajexport illetékkel Moszkva. Április végén ismét életbe lépteti az orosz kormány a kőolajexportra korábban meg­határozott illetéket. Az expor­tált nyersolaj minden tonnáját április 23-ától 2,50 euró kiviteli illeték terheli a január végén ho­zott orosz kormányhatározat­nak megfelelően. Á dekrétum szerint ennyit kell kiróni az orosz olajexportra, ha az uráli alaptípus hordónkénti ára 9,80 és 12,30 dollár között van rot­terdami vagy földközi-tengeri szállítással. Ha a világpiaci ár a felső határ alsó szintjét sem éri el, az exportőröknek nem kell il­letéket fizetniük. Március 24-e után négy hétre felfüggesztették az exportilleték alkalmazását az árak csökkenése miatt. (MTI) Márkás bőrcipő kizárólag exportra Túrócszentmárton. Már folyik a próbagyártás a túrócszent­mártoni cipőgyárban, amely dán zöldmezős beruházásként jött létre. A dánok egy irodaházat és további két gyárcsarnokot kíván­nak még építeni, így az ezredfor­dulóig 15 millió dollárt ruház­nak be az új cipőgyárba, amely jelenleg már 180 főt alkalmaz. Tervek szerint az Ecco Slovak Rt. 2000 végén már 1100 főt fog alkalmazni. A gyárban márkás női és férfi bőrcipőt készítenek kizárólag exportra. (HN) Alagút a csatorna alatt Kairó. Egyiptom alagutat épít a Szuezi-csatorna alatt a Szuezi­öbölben épülő ipari övezet (ipari park) forgalmának elősegítésére. A10 méter széles és 1876 méter hosszú építmény 330 millió ame­rikai dollárba kerül majd. Az építkezés 3-4 évig tart és fele részben az ipari övezet beruhá­zói, másik részben a kivitelező vállalat finanszírozza. Az alagút Port Szaid városától 20 km-re délre helyezkedik majd el és a kelet-afrikai kikötő melletti ipari övezet forgalmának lebonyolítá­sát segíti elő. A kikötő 2000 tava­szára készül el 200 millió dollá­ros beruházással. (MTI) IMF-hitel Macedóniának London. A Financial Times ér­tesülése szerint a Világbank kész 40 millió dollár rendkívüli hitelt nyújtani Macedóniának, hogy az ország képes legyen ke­zelni a koszovói válság gazda­sági hatásait. A brit üzleti körök lapja szerint a Világbank meg­erősítette: mérlegeli Albánia kérését is, hogy nyújtson segít­séget az ország fizetési mérle­géhez, konkrét összeget azon­ban nem jelölt meg. Mindkét kormány a hatalmas koszovói menekültáradat nyomán for­dult segítségért a nemzetközi pénzügyi szervezethez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents