Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-01 / 76. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. mÁRcIuS 5 POLITIKA 5 Szabó János honvédelmi miniszter Magyarország NATO-csatlakozásának tapasztalatairól Nem lógnak rajtunk ellenőrök Elsősorban Magyaroroszág NATO-csatlakozási tapasztalatairól, a koszovói helyzetről és az együttműködésről volt szó Pavol Kanis budapesti tárgyalásain. Ezekről a témákról kérdeztük Szabó János magyar honvédelmi minisztert is. GAÁL LÁSZLÓ Mi a legfontosabb a magyar hadsereg NATO-kompatibilitásának elérésében? A legalapvetőbb az egységes légtér-ellenőrzési rendszer kidolgozása. Ez a csatlakozás legfontosabb feltétele, s ez február 7-én teljesült, amikor Veszprémben átadták nekünk azt az ASOC rendszert, amely lehetővé teszi a légtérellenőrzésben való részvételt. Szlovákia is tervbe vette ennek a rendszernek a beszerzését, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat is készek vagyunk átadni. Természetesen egy NATO-ország rendszerét nem használhatja olyan állam, amely nem tagja az Észak-atlanti Szövetségnek, de az időbeni felzárkózáshoz mindenképpen meg kell tenni az előkészületi lépéseket. Hasonlóan fontosnak tartjuk a nyelvi képzést. Ezenkívül foglalkoznunk kellett a nemzetbiztonsággal, a nemzetbiztonsági szolgálatok felállításával és összetételével, illetve azok ellenőrzésével. Elmondható, hogy mennyibe került Magyarországnak a csatlaKifejezett ellenőrzés nincs, de természetesen nyitót- .

j tak vagyunk. >N kozás, és mennyit kell a jövőben költeni rá? Eddig a költségvetés keretei között mozgunk, tehát a felkészülés első lépcsőjének költségigénye kigazdálkodható az Országgyűlés által meghatározott keretből. Persze, ez Szabó János: Szerb támadástól nem kell tartanunk. (A szerző felvétele) nem egyszerű dolog. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy évről évre növeli honvédelmi költségvetését, és ez a nemzeti össztermékből számított 0,1 százalékos többletet jelent. Úgy tudom, a NATO a tagállamaitói megköveteli, hogy a nemzeti össztermék meghatározott részét fordítsa védelemre. Magyarország egyelőre 1,7 százalékot tudott vállalni, ezt fogja évenként növelni. Egy pozsonyi sajtótájékoztatón elhangzott: a csatlakozás után 48 órán belül NATO-csoport érkezett Magyarországra, hogy ellenőrizze, megtartják-e az említett vállalást. Igaz ez a hír? Bennünket nem kell, hogy ellenőrizzenek. Amit felvállaltunk, azt teljesítjük. Az Országgyűlés elhatározása, illetve a kormány elkötelezettsége folyamatos. A NATOban általában elvárható, hogy a tagállamok legalább ne csökkentsék a NATO-költségvetéshez való hozzájárulást, mert egyes régebbi tagországokban már ez a lehetőség is felmerült. Az USA védelmi minisztere egy washingtoni információs találkozón kifejtette, hogy ha az. egyes tagállamok képtelenek is növelni a védelmi kiadásokat, legalább ne csökkentsék, és példaként hozott fel minket, a három új csatlakozó országot. Nem igaz tehát az említett hír a NATO-ellenőrökről? Nem, kifejezett ellenőrzés nincs, de természetesen nyitottak vagyunk. Amikor valaki idejön és informálódik, mi megadjuk a szükséges válaszokat, de nem lógnak rajtunk kullancs módjára ellenőrök. Magyarország mint NATO-tagállam milyen formában vesz részt a Jugoszlávia elleni NATO-akciókban? Mi kizárólag a békefenntartásban vagyunk érdekeltek. Tehát ha valamennyi érdekelt fél aláírja a békeszerződést, és létre is jön a béke, akkor műszaki és egészségügyi egységet küldünk Macedóniába, így valósul meg a magyar részvétel. Az úgynevezett béketeremtésben, ami most folyik, Magyarország kizárólag az országgyűlési határozatban megfogalmazott feltételekkel és módon vesz részt. Eszerint a légterünket, repülőtereinket és a kiszolgáló személyzetet bocsátjuk a NATO rendelkezésére. VV Mi kizárólag a békefenntartásban vagyunk ér- y y dekeltek. N N Koszovóval kapcsolatban már olyan nézetek is elhangzottak, hogy ha a bombázások sikertelenek lesznek, szárazföldi erők bevetésére is sor kerülhet. Magyarország a szárazföldi NATO-egységek áthaladását is engedélyezné? Feltételezésekbe nem bocsátkoznék. A NATO-nak világos tervei vannak a szakaszolást illetően. Úgy tudom, a harmadik szakasz lenne a szárazföldi erők bevonása, de ezt a NATO nem Magyarországról, hanem Macedóniából tervezi. Nem tartanak attól, hogy ha elmérgesednek a fegyveres akciók, esetleg Magyarországot is támadás érheti Szerbia részéről? Szerintem ez teljes mértékben kizárt. A jugoszláv vezérkari főnök olyan dokumentumot bocsátott rendelkezésünkre, amelyben kifejtette, hogy nem kell tartanunk semmiféle Jugoszlávia felől érkező támadástól. Új intézkedések a korrupció és a gyermekpornográfia ellen Az érintett szerint megalapozatlanok a kiadatási kérelmek Szigorúbb büntetések Lexáról zárt ülésen UJ SZO-HIR Pozsony. A szlovák kormány elfogadta a büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatot jelentette be tegnap Ján Čarnogurský igazságügy-miniszter. Ha a tervezetet a parlament is jóváhagyja, szigorúbb elbírálásban részesülnek majd azok, akik megsértik az adótörvényeket, valamint azok is, akik gyermekpornográfiával kapcsolatos bűntettekben találtatnak vétkesnek. Az új rendelkezés szerint büntethető lesz az is, akinél akár csak egy, gyermeket ábrázoló pornográf képiét találnak. Újdonságot jelentenek a korrupcióval, a védelmi pénz szedésével és a vállalatok kifosztásával kapcsolatos rendelkezések. Ez utóbbiak lehetővé tennék, hogy a vasmű és az IRB esetéhez hasonló ügyekben büntetőjogi eljárás induljon a vétkesek ellen. A védelmi pénz szedését háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatnák. A módosítások keretén belül a kabinet elfogadta a rendőrségi ügynökök tevékenységét szabályozó rendelkezéseket is. Ezek szerint az ügynökök két csoportba sorolhatók. A passzívak beépülnek az alvilágba, s később tapasztalataik alapján tanúskodhatnak a bíróság előtt. Mivel tevékenységük során bűntettek végrehajtására is kényszerülhetnek, bizonyos fokú büntetlenséget élveznek majd. Az aktív ügynökök főleg a korrupciós ügyek és a hivatali jogkörrel való visszaélések felderítésében kapnak szerepet. A kabinet tegnapi ülésén ugyancsak elfogadta a minimálbéreket szabályozó törvény módosítását, (sóti) UJ SZO-TUDOSITAS Pozsony. Jogi és tárgyi megalapozatlanságra hivatkozva Ivan Lexa DSZM-képviselő, volt titkosszolgálati igazgató visszautasította a parlamenthez érkezett, kiadatását és vizsgálati fogságba vételét követelő összesen hét kérvényt, mivel azok szerinte politikai célokat szolgálnak. A kérvényekben felvonultatott vádak szerint SZISZigazgatóként Lexa hatáskörével visszaélve kötelezte titoktartásra különböző botrányokban érintett és beidézett alkalmazottait. Ezzel kapcsolatban Lexa hangsúlyozta, jogszerűen járt el, amit az is igazol, hogy az ügyében a mentelmi bizottság előtt megjelent vádló és kérvényező SZISZ-alkalmazottakat is jogosan kötelezi titoktartás. Cáfolta, hogy birtokában lenne az NMT 450-es lehallgatóberendezés, és hozzátette: a GSMrendszerű mobiltelefonok esetében az egyébként is használhatatlan, s csak egy mára már elavult rendszernél vethető be. A kiadatásról és a vizsgálati fogságról a parlament a jövő héten valószínűleg zárt ülésen tárgyal. (korp) Több tény arra vall, hogy szétlopják a Nafta Gbelyt Százezrek a vezetőknek PARLAMENTI ADOK-KAPOK Ján Cuper (DSZM): Hrušovský alelnök úr, ha ideges, ne elnököljön, menjen a meccsre. Pavol Hrušovský (SZDK): Képviselő úr, én nem megyek a focira, mint az ö n képviselőtársainak nagy része. Tibor Cabaj (DSZM): Bár nagyhét van, figyelmeztetnem kell képviselőtársaimat, ehhez a héthez köthetők a farizeusok is. Peter Osucký (SZDK): Nem tudom, a DSZM és az SZNP képviselői Milosevicset vagy Tudjmant részesítik-e előnyben, de el kellene dönteniük. Egy biztos, mindkettő zászlaja alatt gyilkoltak, a szerbek a szlovének ellen is harcoltak. A szlovének kevésbé szlávok? Tibor Cabaj (DSZM): Osucký képviselő úr, bár ön sokat olvas, mégis mindenből salátát csinál. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A botrányos körülmények között privatizált Nafta Gbely vállalat részvényei túlnyomó részének a közeljövőben vissza kellene kerülnie az Állami Vagyonalap, vagyis az állam tulajdonába. Kérdés azonban, hogy a részvényeknek lesz-e még valamilyen értékük. Az egykor jól jövedelmező cég ugyanis a privatizálás óta rohamosan megy tönkre. Egyes politikusok a vállalat vagyonának más vállalatokba történő átmentésétől tartanak. A Nafta gazdasági problémáit Arpád Demko vezérigazgató sem tagadta. Sok alkalmazottat kénytelenek lesznek elbocsátani, többen már jelenleg is csak 60 százalékos bért kapnak. A Twist rádió értesülései szerint a gazdasági nehézségek ellenére a cég vezetői több százezer koronás jutalmakat osztottak szét maguk között. Gerdhofer termelési igazgató a fizetésén felül 553 014, Juraj Grebáč stratégiai szakember két alkalommal 500 ezer, Holáň és Dudáé igazgatók szintén fél-fél millió, Cechovič igazgatótanácsi tag pedig több mint 700 ezer koronát kapott. A vezérigazgató nem volt hajlandó kommentálni a hírt, szerinte a vállalat belső ügyéről van szó. RÖVIDEN Koncoš ellenzi a légtérnyitást Pozsony. Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter az egyedüli, aki a kormánytagok közül ellenezte, hogy Szlovákia megnyissa légterét a Jugoszlávia felé tartó NATO-gépek előtt. Tragédiának nevezte a NATO döntését, és azt a véleményét is kifejtette, hogy nem híve a katonai szövetségek bővítésének. Koncoš bírálta a NATO-t, amiért az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulása nélkül döntött a bombázás mellett. (ČTK) Kikapcsolják a teletextet? Pozsony. A televízió- és rádiótanács tegnapi ülésén foglalkozott azzal a felvetéssel, hogy április elsejétől kikapcsolnák az SZTV teletextadását. A médiatanács szerint a teletext a közszolgálati televízió adásának része, de köteles fizetni a műsorszóró szolgáltatásaiért. A tanács felszólította a feleket, egyezzenek meg az anyagi feltételekben. A médiatanács napirendjén szerepelt a Markíza Slovakia társaságon belüli tulajdonviszonyok megváltozásának regisztrálására beadott kérelem is. Mivel a beadványt visszavonták, a médiatanács az ügyben megszüntette az eljárást. (TA SR) Cirill és Metód Komáromban Pozsony. A két hittérítő, Cirill és Metód szobrát szeretnék elhelyezni Komáromban. Erről tárgyaltak tegnap a városi hivatalban az államigazgatási szervek, a Matica slovenská, illetve a városi önkormányzat képviselői. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a Milan Gacík államtitkár által képviselt kulturális minisztérium kezdeményezését a városi képviselő-testület elé terjesztik. Az illetékesek a városatyák pozitív döntésére számítanak, mely esetben erre méltó közterületen már az idén július 5-éig felállíthatnák a szoborcsoportot. (SITA) Új köntösben a Roľnícke noviny Pozsony. A SME napilapot, a Domino fórum hetilapot és néhány regionális lapot ldadó VMV megvásárolta a Roľnícke noviny védjegyét. A napilap április 1-től új formátummal és új grafikai elrendezésben jelenik meg. (TASR) Az első hivatalos elnökjelölt Pozsony. Ferdinand Petrák, a Polgári Egyetértés Pártjának frakcióvezetője tegnap átadta Jozef Migaš pártelnöknek azt a javaslatot, amelyben a kormánykoalíció 4 pártjának 65 képviselője támogatja Rudolf Schuster jelölését a köztársasági elnöki posztra. Ezzel a PEP elnöke lett a május 15-ére kiírt elnökválasztás első hivatalos jelöltje. Petrák kijelentette, a PEP 15 ezer támogatói aláírást is össze kíván gyűjteni, hogy ne vádolhassák őket pártjelöltek előnyben részesítésével. (SITA) Bizottsági jelentés Irakról New York. Az Irak elleni gazdasági szankciók enyhítését javasolta jelentésében az a szakértői bizottság, amely emberiességi szempontból vizsgálta meg az iraki helyzetet. Ugyanakkor hangsúlyozta, fenn kell tartani az embargót, hogy az enyhítésekből adódó pluszbevételeket a bagdadi kormányzat ne katonai célokra használja fel. (MTI) A-vatikáni külügyminiszter Belgrádba Vatikánváros. Jean-Louis Tauran érsek, vatikáni külügyminiszter ma vagy holnap Belgrádba utazik, hogy találkozzék Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel - közölte egy vatikáni forrás. (MTI) NATO-csapás: eltérő ellenzéki és koalíciós megítélés Parlamenti Koszovó-vita ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A koszovói válságról és a jugoszláviai NATO-csapásról folytatott tegnap vitát a parlament. A külügyi bizottság határozattervezetet terjesztett a ház elé, melyben támogatásáról biztosítja a NATO-t, de az emberi jogok védelme és a politikai rendezés mellett száll síkra. A szlovák diplomácia vezetője, Eduard Kukán hangsúlyozta: a szlovák légtér részleges megnyitásával az ország nem csupán a katonai szövetség hadműveleteihez, hanem a térség biztonságához is hozzájárul. Közölte, a kormány egyelőre nem fontolgatja Szlovákia belgrádi nagykövetségének bezárását, mert az többek közt a vajdasági szlovákok lelkiállapotára is kedvezőtlenül hatna. Mikuláš Dzurida kabinetfőnök leszögezte, Szlovákia nem küld katonákat NATO-kötelékbe. Peter Tatár (SZDK) óva intett a balkánihoz hasonló szlovákiai nemzetiségi feszültségkeltéstől. Ján Cuper (DSZM) úgy véli, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ugyanúgy zsarolja a szlovák kormányt, mint Ibrahim Rugova albán vezető a szerbeket. Ľudmila Mušková (DSZM) szerint külön veszély, hogy a Nyugat már most úgy tudja, a szlovákiai magyarság el van nyomva, ezért elég, ha ez a kisebbség felemeli szavát és a NATO Szlovákiát is támadni fogja. Marta Podhradskának (DSZM) meggyőződése, a lakosságnak a kormányétól eltérő véleménye van a háború kérdésében. Augustín Marián Húska (DSZM) arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO-tag Csehország, szemben Szlovákiával, nem engedte át légterét. Dušan Švantnert (DSZM) szerint Clinton amerikai elnök elítélte az Egyesült Államok vietnami kalandját, de most egy másikba keveredik. Az ellenzék, elsősorban az SZNP alapállására mutatott rá Anna Malíková nemzeti párti alelnök kijelentése, hogy a koszovói albán kisebbség nem tekinthető nemzetnek, csak etnikai csoportnak, mert nemzetállamuk nyugatabbra terül el. Az MKP álláspontját ismertető Duka Zólyomi Árpád szerint Milosevics nemcsak nacionalista, hanem egyenesen fasiszta módszereket alkalmaz. A megoldás érdekében vissza kell térni a rambouillet-i egyezményhez. A Milosevicsrendszert pártoló DSZM és SZNP a kormánypártokat a Nyugat kozmopolita szekértolóinak, valamint a szlovák és szláv érdekek árulóinak nevezte. A koalíciós képviselők a válsággóc megszüntetése mellett érveltek. Eltérően nyilatkozott viszont a kormánypárti Viliam Sopko (DBP), jelezve, nem ért egyet a bombázásokkal, ezért elfogadhatatlan számára a külügyi bizottság parlamenti határozattervezete. Jozef Migaš házelnök kezdeményezésére délután összeült a házbizottság, de az elhúzódó vita lerövidítését nem sikerült elérni, (korp)