Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-01 / 76. szám, csütörtök

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 1 Elhunyt Gosztonyi Bern. Életének 68. évében kedden Bernben elhunyt Gosztonyi Péter magyar történész. Az 1956 óta Svájcban élt nemzetközi hírű Kelet-Európa- és Oroszországszakértőt március elején megoperálták. Akkor jobban lett, most váratlanul következett be a halála. Gosztonyi Péter 1963 és 1996 között a svájci Kelet-Európai Könyvtár vezetője volt, és elsősorban hadtörténettel foglalkozott. Számos könyve jelent meg az 1956-os magyarországi eseményekről, valamint a kelet- és közép-európai térségről. (MTI) Hongkongi határozat Tokió. A hongkongi bíróság úgy döntött, kitoloncolja a területről azokat a kínaiakat, akik nem rendelkeznek érvényes tartózkodási engedélylyel. A bíróság 17, megfelelő okmányokkal nem rendelkező, Kínából Hongkongba került polgár ügyében döntött így. A végzést azonban maga a bíróság is irányadónak tekinti, hogy ezzel megelőzze „kínaiak millióinak a bevándorlását". A hongkongi Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy a hongkongi állandó lakosok Kínában élő gyerekeit megilleti a hongkongi tartózkodási engedély. (MTI) Dacolva a tűző nappal, kínaiak százai tüntettek a hongkongi kormány épülete előtt a számukra hátrányos döntés ellen. (TA SR/AP) Újabb akció a B92 rádió ellen Washington. Szerb hatósági személyek jelentek meg kedden a betiltott B92 belgrádi rádió székhelyén, és az irodákból elvitték az újságírók nevét és lakcímét feltüntető listát - közölte tegnap a Human Rights Watch elnevezésű nemzetközi emberi jogi szervezet. A szerb kormány múlt csütörtökön tiltotta be a B92 műsorainak sugárzását, a hatóságok lefoglalták a rádió adóberendezését, a főszerkesztőt pedig nyolc órán át fogva tartották. A rádió azóta műholdon és az interneten folytatja tevékenységét. Meg kell azonban jegyezni, hogy az interneten maga a B92 nem közölte, hogy ismét hatósági „látogatói" voltak. (MTI) Soványka eredmény Tokió. Csak egy újabb találkozóról állapodtak meg az Egyesült Államok és ÉszakKorea képviselői Phenjanban folytatott kétnapos megbeszélésükön. Az Egyesült Államok célja az, hogy a várhatóan maratoni tárgyalássorozaton rakétaprogramja feladására bírja rá a KNDK-t, amit az utóbbi a leghatározottabban elutasít. (MTI) Macedónia legszívesebben kitenné a „Megtelt" táblát, bár egyre több a menekült Bili Clinton levele Václav Havelhez Ez etnikai tisztogatás New York/Zágráb/Belgrád. Az ENSZ főtitkárát mélyen felháborítja, hogy szerb katonai és félkatonai erők etnikai tisztogatást folytatnak Koszovóban. Felszólította a nemzetek közösségét, hogy nyújtson azonnal segítséget a menekülteknek és az őket befogadó országoknak. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kofi Annan a New Yorkban kedden kiadott közleményében hangsúlyozta: a Koszovóban történő események miatti nyugtalanságát csak tovább fokozza az a tény, hogy minden független külföldi megfigyelőnek el kellett hagynia a dél-szerbiai tartományt. Sürgette a Koszovóval szomszédos országokat, hogy hagyják nyitva határaikat, fogadják be a földönfutóvá lett embereket, és gondoskodjanak róluk. Egyben felszólította a nemzetek közösségét, hogy nyújtsanak anyagi, pénzügyi és logisztikai támogatást a menekülteket befogadó országoknak, különösen Albániának, Macedóniának és Montenegrónak. A világszervezet minden tőle telhetőt megtesz a koszovói menekültek szenvedéseinek megkönnyítésére - hangoztatta Kofi Annan, aki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát bízta meg a térségbe irányuló ENSZ-segélyakciók összehangolásával. Az emberi jogokat védő Human Rights Watch egyik képviselője megerősítette, hogy a szerb biztonsági erők Pristinában és környékén koszovói albán családokat gyűjtenek össze és kényszerítenek erőszakkal szülőföldjük elhagyására. Ezeket az információkat megerősítette Nairn Jerliu, a Koszovói Demokratikus Liga alelnöke. Az AFP független és megbízható forrásokból úgy tudja, hogy a szerb erők megkezdték Pristina albán nemzetiségű lakosságának (mintegy 150 ezer embernek) a módszeres elűzését. Hasim Taci, az UCK vezetője a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a szerb erők százezer koszovói albánt gyűjtöttek össze Pristina központjában. A nőktől és gyermekektől különválasztják a férfiakat, akiket a város focistadionjába szállítanak. A macedón határőrség visszafordított a koszovói határról egy menekültekkel teli vonatot-jelentette a CBS amerikai televízió. Néhány nőnek és gyermeknek engedélyezték a leszállást, utána a vagonokat lezárták, és visszaküldték Koszovóba. A szkopjei kormány kedden azt közölte, hogy legfeljebb 20 ezer menekültet képes befogadni. A hírügynökségek szerint ugyanakkor a macedón hatóságok szombat óta már 25 ezer koszovói menekültet regisztráltak. Jugoszláv javak lefoglalása Washington. Az Egyesült Államok tegnap lefoglalta az országban levő jugoszláv diplomáciai képviseleti épületeket és javakat. A lépésre annak nyomán került sor, hogy Belgrád a NATO légitámadásaira hivatkozva megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal. Az amerikai főváros központjában található jugoszláv nagykövetséget, valamint a nagyköveti rezidenciát kiürítették, miután az ott tartózkodókat távozásra szólították fel. (MTI) Primakov és küldöttségének tagjai nyilatkoztak belgrádi és bonni tárgyalásaikról Csak az oroszok elégedettek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva/Bonn. Jevgenyij Primakov hatórás belgrádi tárgyalása „több eredményt hozott, mint a bombázások hat napja" - írta tegnapi kommentárjában a Szevodnya című moszkvai lap. A NATO viszont egyértelművé tette: nem tartja elégségesnek a belgrádi találkozó eredményeit, és elutasítja Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök egyes követeléseit, közülük elsősorban azt, hogy elsőként a NATO hagyjon fel a támadással. Maga az orosz kormányfő a Gerhard Schroder német kancellárral kedd este folytatott tárgyalása után hangsúlyozta, hogy Oroszországnak meg kell őriznie pozitív közvetítői szerepét. Hasonló hangnemben nyilatkozott Primakov tegnap is, miután visszatért Moszkvába. Hangsúlyozta, Oroszország további erőfeszítéseket tesz, amelyek célja a tragikus hibát jelentő katonai akció beszüntetése, a Jugoszlávia elleni harci cselekmények megállítása. Ugyanakkor cáfolta azokat az állításokat, hogy népirtás folyna Koszovóban. A Primakovot Belgrádba és Bonnba elkísérő Igor Ivanov külügyminiszter szerint a koszovói válságot egymást követő, folyamatos lépésekkel lehet rendezni. Tévedésben van az, aki a megoldás valamiféle varázslatos formulájában reménykedik. Azt állította, bonni tárgyalópartnereik is elismerték, hogy a Jugoszlávia ellen indított NATO-csapások után bonyolultabbá vált a helyzet. Igor Szergejev védelmi miniszter, aki szintén a delegáció tagja volt, orosz újságíróknak adott nyilatkozatában azt állította: Koszovóban azután kezdődött el a humanitárius katasztrófa, hogy a tartományból kivonták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőit. Aláhúzta, hogy adataik szerint a NATO légi csapásainak 28 százalékát mindennap Koszovóban hajtja végre. „Még a legpontosabban vezérelt bombák sem válogatnak, hogy hol vannak a jugoszlávok, és hol az albánok. Légi csapások érik a kórházakat és a lakóházakat, és ez növeli a menekültek áradatát" - mondta. A marsall a jugoszláv hadsereg harci morálját magasnak értékelte. Elmondása szerint a vezérkarok és az irányítási szervek teljes mértékben alkalmazkodtak a háború feltételeihez, veszteségeik minimálisak, a jugoszláv légvédelem szinte teljes mértékben sértetlen maradt. Egyértelmű kiállás MTI-HIR Prága. Bili Clinton amerikai elnök levélben köszönte meg Václav Havel cseh államfőnek, hogy egyértelműen és nyíltan támogatta a NATO Jugoszlávia elleni légi csapásait. „A koszovói válság rendezésekor a szövetségesek kölcsönös szolidaritása alapvető jelentőségű volt a békés megoldás keresésekor" - írta Clinton. A levelet a prágai elnöki hivatal bocsátotta az újságírók rendelkezésére. Megfigyelők szerint a levél jelzésértékű, mert Csehországban a vezető politikusok közül egyértelműen csak Havel állt ki a NATO és az amerikaiak mellett. Miloš Zeman kormányfő, s még inkább Václav Klaus volt kormányfő, jelenleg képviselőházi elnök, igen óvatosan foglaltak állást, amiért a prágai sajtó többségének a kereszttüzébe kerültek. A központi prágai lapok közül egyébként csak a kommunista Haló Noviny ellenzi a támadást, s a NATO-t a fasiszta Németországhoz hasonlítja. Henry Kissinger Szerbia meggyengítése ellen Milosevics csak egy balkáni bűnöző Kicsi gyerekek nagy kenyérrel. Ők még a szerencsésebbek közé tartoznak, mert kedden érkeztek Macedóniába. Tegnap már több koszovói menekültet visszafordítottak a határról. (TA SR/AP) MTI-TUDÓSÍTÁS Róma. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint Szerbia túlzott meggyengítése a béke útjában álló akadály lenne a Balkánon. Az expolitikus a La Stampa című olasz és a Los Angeles Times című amerikai lap számára írt cikkében szólt erről. Kissinger szerint Clinton amerikai elnök téves történelmi megítélésből indul ki, mivel Milosevics nem Hitler, hanem csak egy balkáni bűnöző, a koszovói válságban pedig nincsenek analógiák az I. világháborút megelőző eseményekre. Kissinger szerint sántítanak a katonai akció mellett felhozott humanitárius érvek, mert ezen az alapon be kellett volna avatkozni olyan, a koszovóinál sokkal több áldozatot követelő válságokba is, mint a kelet-afrikai, a kurdisztáni, a kasmíri, a srí-lankai, az afganisztáni. Sem Milosevics, sem más balkáni vezetők nem jelentenek fenyegetést a globális egyensúlyra, a boszniai háborútól eltérően pedig a koszovói háború egy olyan területért folyik, amelyet a szerbek nemzetük bölcsőjének tekintenek, ezért is tapasztalható a belső ellenállás igen kevés jele Milosevics politikájával szemben. Kissinger szerint a rambouillet-i békeszerződés ingatag lábakon áll és ez fenyegeti a NATO egységét is. „Az összetartozás próbaköve lesz majd, amikor igazán érzékelhető lesz a közvélemény reagálása a bombázásokra és egyértelművé válik, hogy a légitámadások eredményeit hosszabb távon csak szárazföldi csapatokkal lehet majd fenntartani". Nem lehet szemet hunyni Milosevi brutalitása fölött, de Szerbia eltűnése a balkáni egyensúlyból robbanásokat provokálhat más környező országokban is, ahol nemzeti kisebbségek élnek. A területi integritás problémája különös erővel merülhet fel Macedóniában, ahol a lakosság egyharmada albán, de kiterjedhet a konfliktus Bulgáriára (a macedóniai lakosságnak majdnem egyharmada bolgár) és Görögországra is - figyelmeztetett cikkében Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter. Nemzetközi megfigyelők utaznak az Öcalan-perre Ankara ellenkezik MTI-HIR Róma. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kijelölte a Törökországban bebörtönzött kurd lázadóvezér, Abdullah Öcalan perét figyelemmel kísérő nemzetközi megfigyelőket. A küldöttségben többek között helyet kapott Lord Russel-Johnston brit konzervatív politikus, a közgyűlés elnöke, Bársony András magyar szocialista párti politikus és Walter Schwimmer, az Osztrák Néppárt tagja. Bár a török kormány a nemzetközi megfigyelők jelenléte ellen foglalt állást, egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az Ócalan-per „hozzáférhető lesz a nyilvánosság számára". A bírósági eljárást az Isztambul közelében fekvő Imrali börtönszigeten rendezik meg, a legszigorúbb biztonsági intézkedések között. A Kurd Munkáspárt (PKK) vezetője látványos kézre kerítése február közepétől tartják fogva a márványtengeri szigeten. A közgyűlés szóvivője elmondta: a kijelölt megfigyelőkön kívül számos képviselő jelezte, hogy szívesen kísérné figyelemmel a pert a helyszínen. Az AFP értesülése szerint az Európa Tanács megbízottai váltani fogják egymást az eljárás alatt, amely április 30-án kezdődik és valószínűleg több hétig is eltart. Hét kelet-európai ország lakóinak véleménye Ausztria nem vonzó Primakov és Milosevics feltűnően örültek egymásnak. (TA SR/AP) MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. A Fessel-GfK osztrák közvélemény-kutató intézet 23 országról kérdezte meg hét kelet-európai ország lakóinak a véleményét. Kiderült: a nyugati országok közül Ausztria a legkevésbé vonzó, nála már csak Törökország kapott roszszabb pontokat. A Die Presse című osztrák konzervatív lapban tegnap megjelent ismertetés szerint a magyarok, csehek, szlovákok, lengyelek, bolgárok, oroszok és románok számára a legvonzóbb ország az Amerikai Egyesült Államok: a megkérdezettek 42 százaléka tartja „nagyon vonzónak". 41 százalékkal Franciaország következik, 40 százalékot kapott Svájc, 37-et Olaszország, 33-at Japán. A megkérdezett 8000 személynek mindössze 25 százaléka nevezte meg nagyon vonzó országként Ausztriát. A többiekkel összehasonlítva még a magyarok vannak a legjobb véleménnyel az osztrákokról. Peter Ulram osztrák közvélemény-kutató szerint még mindig hat az Osztrák-Magyar Monarchia iránti nosztalgia. Ellenkező előjellel, de szintén történelmi okokra vezeti vissza a szakértő, hogy Csehországban és Szlovákiában némileg negatív érzelmekkel tekintenek Ausztriára. Ulramnak az a véleménye, hogy Ausztria igen csekély szerepet játszik a kelet-európaiak tudatában. A Die Presse viszont arra figyelt fel, hogy éppen a szomszédos országokban rossz Ausztria megítélése. Szerinte ennek oka van, elég megnézni, hogyan viselkednek az osztrákok Magyarországon vagy Csehországban.