Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-30 / 99. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 29. POLITIKA 1332 Bemutatjuk a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjának idei kitüntetettjeit - Liszka József Helyünk van a nagyvilágban Ha nem volna néprajzkuta­tó, vagy valamilyen társadal­mi posztot töltene be, vagy publicista lehetne. Évek óta mindenhez hozzászól, a saj­tón keresztül szervezte a szlovákiai magyar hivatásos és amatőr néprajzkutatók tevékenységét. GRENDEL ÁGOTA Mindenről van véleménye, és nem tartja meg magának. Mi ösztönzi erre az aktivitásra? Mi ösztönzi a vadászkutyát, hogy szaladjon a nyúl után? Gyakran kérik számon a nép­rajzkutatóktól, hogy - amint azt a „Tudománynak kezdetiről" cí­mű könyvében írja - „elsorvad a magyar népdal lányaink, fiaink ajkán, ha gyermekeink nem úgy kötődnek a hagyományokhoz, amint azt mi szeretnénk". Ki mit tehet azért, hogy ne így legyen? Nem az én tisztem ezt eldönteni, s azt sem, ha igaz, milyen mérték­ben baj. Az említett könyvemben éppen azt szerettem volna érzékel­tetni, ne a néprajzkutatókon kér­jünk már számon olyan vélt vagy valós hiányosságokat a népi kultú­ra továbbélését illetően, amelyek nem az ő feladatuk. Különben is: miért nem siránkozunk azon, hogy gyerekeink nem ismerik Liszt vagy Mozart zenéjét, sosem jártak a po­zsonyi Nemzeti Galériában vagy a budapesti Szépművészeti Múze­umban? Ezek bensőséges ismerete éppoly fontos, mint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumé. „A sors furcsa fintora, hogy miután visszatértem Szlovákiába, néprajzku­tatóként nem tudtam elhelyezkedni." (Dömötör Ede felvétele) vv Hosszú-hosszú folyamat kérdése, amíg valóban „elmegy a hírünk a világba". \\ És a világ néprajzának megisme­rése? Azért is, mert nem lehet nemzeti alapon néprajzkutatást végezni. Az egymás mellett élő népek jobban hatottak egymás­ra, mint például a szlovákiai ma­gyarok az erdélyiekre, és vi­szont. Ez tény. Szerintem nem az hiány­zik közműveltségünkből, hogy va­laki nem tudja, mi az a köpülő, vagy egy magyar népballadát sem ismer. A nagyobb gond az, hogy ezeket nem tudja elhelyezni Euró­pa térképén. Nemzeti ügynek tart olyan dolgokat is, amelyek szélté­ben ismertek, s alultájékozottsá­gunk teszi meg őket „csak a miénk­nek". Ha bevezetnék az iskolai ok­tatásban a néprajzot, el lehetne mondani a nebulóknak: ez és ez dédszüleid világa, de arra is rámu­tatva, bizony ez nem olyan sokban különbözött, mondjuk, egy német parasztcsaládétól. Világot járt emberként hogyan ítéli meg a hazai néprajzkuta­tást? Elmegy-e a hírünk határa­inkon túlra? Nem mondanám magamat „vilá­got jártnak", még csak Európát jártnak sem. Kontinensünk né­hány országát úgy-ahogy isme­rem, vannak összehasonlítási alapjaim, ezért a szlovákiai ma­gyar néprajzot inkább nem minő­síteném. Nagyot léptünk előre, most már legalább van szlovákiai magyar néprajzi tudományosság, húsz esztendeje ez sem volt, de még mindig nem hasonlítható ösz­sze például a német vagy a skandi­náv néprajzzal. Nem vagyok pesz­szimista: hosszú-hosszú folyamat, mire mások is megismernek ben­nünket. Világnyelveken megjelen­tetett tanulmányok sora, nemzet­közi tanácskozásokon való jelenlét segíthet hozzá. És persze az állan­dó és színvonalas munka. Budapesten végzett, az ELTE Bölcsészettudományi Karán, amikor divat volt néprajzot ta­nulni, és ugyancsak divat volt nem hazajönni. Ahogy nem divatból tanultam nép­rajzot, úgy azt a „divatot" sem kö­vettem, hogy ne jöjjek haza. Bizto­san kiábrándítóan hat: úgy men­tem Budapestre néprajzot tanulni, hogy azt sem tudtam, mi a nép­rajz. Azonosítottam magamban a Magda Vášáryová Schustert tartja az egyedüli vetélytársának Unalmas elnöknő leszek UJ SZO-TU DOSITAS Nyitra. Magda Vášáryová tegnap a nyitrai Régi Színházban találkozott a város polgáraival és a sajtó képvi­selőivel. Bevezetőben figyelmeztet­te a jelenlevőket: unalmas beszélge­tésre számítsanak, mert nem fognak elhangzani hazugságok, nagyzoló kijelentések. „Én a magam nevében beszélek, és a mondanivalóm a jö­vőről szól, nem pedig a múltról vagy az egy helyben topogásról. A jövőbe tekintve pedig köztársasági elnök­ként azt szeretném, hogy politikai szempontból Szlovákia is váljon végre unalmas országgá, ahol nem követik egymást a közéleti botrá­nyok" - mondta Vášáryová, majd hozzátette, hogy véleménye szerint Mečiar esélyeinek túlértékelése és az ettől való félelem művileg ger­jesztett, ami egyedül Schuster mal­mára hajtja a vizet. „Szlovákia pol­gárainak nem szabad engedni, hogy elvegyék tőlük az első forduló sza­bad választásának lehetőségét" ­szögezte le. Megjegyezte, számára csak Rudolf Schuster a vetélytárs, mert tudja, hogy a polgárok is tud­ják: Mečiar nem lehet Szlovákia el­nöke. Kérdésünkre, mi a véleménye a kisebbséginyelv-törvény vontatott előkészületeiről, azt válaszolta, bí­zik abban, hogy Szlovákia teljesíti az önként vállalt júniusi határidőt. „Ezen nincs mit vitatkozni: a kisebb­séginyelv-törvény elfogadására az alkotmány kötelezi a parlamentet. Itt az ideje tehát, hogy teljesítsék ezt az ígéretet." Hasonlóan, mint Schustert, tegnap Vášáryovát is kisebb baleset érte: gépkocsija szélvédőjének nekire­pült egy fácán. (bee) néprajzot, a népi kultúrát a Cse­madok által prezentált színpadi folklórral. Az meg nem érdekelt. Érdekelt viszont a régészet, s mivel abban az esztendőben nem nyílt régészet szak, azt a tanácsot kap­tam, jelentkezzem néprajzra, s majd második szakként fölvehe­tem a régészetet. így is történt. Nem telt bele fél esztendő, meg­szerettem a néprajzot. Kiderült, hogy sokkal inkább művelődéstör­ténet, mint csizmaszárverés - és e kifejezést csupán jelzésnek szá­nom arra, hogy egészen más a néprajztudomány és egészen más a színpadi folklór. A régészettől meg fokozatosan elhidegültem. A sors furcsa fintora: miután haza­jöttem, néprajzkutatóként nem tudtam elhelyezkedni, vagy egy évtizeden át kénytelen voltam régészkedni, csak szabad időmben foglalkozhattam a néprajzzal. Minden néprajzku­tatónak „nyitott­európa-kutatónak" . . kellene lennie. \\ Egyébként meg sem fordult a fe­jemben, hogy Magyarországon te­lepedjem le. Végül: nyitotteurópa-kutató? Találó szóösszetétel. Minden nép­rajzkutatónak „nyitotteurópa­kutatónak" kellene lennie. Ez ko­rábban sem volt, és sajnos, ma sincs így. Szinte minden rendszer, minden ideológia igyekszik a nép­rajztudomány eredményeit a ma­ga hasznára fordítani. Gondol­junk a nemzetiszocializmus által fel- és kihasznált néprajzkutatók­ra; a kommunista hatalom ugyan­így szorgalmazta a „haladó hagyo­mányok" kutatását, a monstre folklórrendezvényeket; a későbbi „nemzeti" és „polgári" kormány­zatok sem járnak el másként. Mindez nem a néprajzkutató gondja, hiszen azért, hogy hogyan használja fel eredményeit a társa­dalom, a kutató nem vállalhat fe­lelősséget. Kötelessége viszont hangsúlyozni: a néprajztudomány eredményei nem bezárnak vala­minő lokális, regionális vagy nem­zeti keretekbe, ellenkezőleg: szé­les ajtót nyitnak egész Európára, sőt Eurázsiára. Döntött a DU Ďuračka nem kell nekik Pozsony. A Demokratikus Unió Po­zsony II. kerületi járási tanácsa ko­rábbi határozatával ellentétben teg­nap úgy döntött, hogy Peter Ďurač­kát, az SZDK volt képviselőjét nem veszi vissza a párt tagjainak sorába. A DU politikai bizottsága tegnapi ülésén megelégedéssel nyugtázta a járási tanács döntését. Ďuračka még februárban közlekedési bal­esetet okozott, majd összetűzésbe keveredett a rendőrökkel. Ezt köve­tően kénytelen volt átadni parla­menti képviselői székét. (SITA) Bemutatkozott Budapesten a Fórum Intézet A VTV-röl legkésőbb májusban döntenek Új csatorna Pozsonyban Már van hagyománya MTI-HIR Budapest. Az 1996-ban alakult szlovákiai magyar kutatási műhely, a Fórum Intézet a hagyományokhoz híven az idén is a különböző kutatá­sokra és a magyar nyelvű publikáci­ókra összpontosít - közölte Tóth Károly igazgató tegnap Budapesten annak a programsorozatnak a kere­tében, amely a határon túli magyar tudományos műhelyeket mutatja be. Tóth Károly elmondta, jelenleg az intézet az ország öt pontján hat különböző részleget működtet. A gálantai központban dolgozik a je­lenkutató műhely és az információs centrum. A nemzetközi kooperációs részleg Pozsonyban, a Bibliotheca Hungarica gyűjtemény Somorján, az etnológiai központ Komárom­ban, a metodikai, pedagógiai mű­hely pedig Kassán, a Magyar Ház­ban kapott helyet. SITA-INFORMACIO Pozsony. A Telepon plus Kft kapta meg a Pozsonyt és környékét lefedő televíziós csatorna licencét - dön­tött titkos szavazással a frekvencia­tanács. A testület képviselője szerint a cég egy éven belül köteles meg­kezdeni az adást, az előzetes infor­mációk szerint naponta 10 órás mű­soridővel: délután háromtól éjjel egy óráig. Programjában túlnyomó­részt hírek és publicisztika szerepel­nek majd, „a régió legégetőbb prob­lémáival és az érdekesebb kulturális eseményekkel foglalkoznak". A Telepon képviselői megjegyezték: a többi televízióval is versenyképes esti főműsor-blokkról álmodnak. A VTV televízió ügyében csak a jogi vizsgálóbizottság értékelése után születhet döntés: a frekvenciata­nács május végi határidőben állapo­dott meg. RÖVIDEN Gusztustalan vádaskodás Pozsony. „1992-ben tisztán hagytam a miniszterelnöki hivatal fogadószobáját, de az elképzelhető, hogy Mečiar és Lexa a hata­lomátvétel örömében önfeledten „összepiszkította" - reagált tö­mören Ján Čamogurský (SZDK) Vladimír Mečiar vádjaira. Az előző kormány elnöke szerint Čamogurský disznóólat hagyott maga után, „a fogadószobát teleokádta, és a bútorokon vörös­bort öntött szét." (TA SR) Albániába - csak önkéntesek Pozsony. Negyvenfős, hivatásos katonákból áll az a csapat, mely­nek Albániába küldéséről szerdán döntött a kormány. Főleg utá­szokból áll, feladatuk menekülttáborok építése. (TA SR) Nemcsak Magyarország támogatja Pozsony. A Lengyelország EU-csatlakozási tárgyalásait vezető Jan Kulakowskyval tárgyalt Mikuláš Dzurinda. A kormányfő derűlátó­an nyilatkozott a találkozó után: Kulakowsky támogatásáról bizto­sította Szlovákia EU-, illetve NATO-csatlakozási törekvéseit. Sze­rinte az EU-n belül egyre nő a hajlandóság a bővítésre, ami Szlová­kiának a választások óta elért sikereivel magyarázható. (SITA) Eddig három NATO-vonat Pozsony. Eddig összesen három, NATO-országokból származó sze­relvény haladt át Szlovákia területén: kettő Csehországból, egy Len­gyelországból, kizárólag humanitárius jellegű rakománnyal - közölte a külügyminisztérium államtitkára. (TA SR) Még távoli az elfogatóparancs Pozsony. Először meg kell vizsgálni, hogy Karol M. valóban in­dokoltan nem ment el a kihallgatásra, elfogatóparancs csak ez­után állítható ki - közölte a belügyminisztériumi nyomozóhivatal vezetője. Jaroslav Ivor ezzel arra a levélre hivatkozott, melyben Karol M. „különböző okokat" jelöl meg távolmaradására. A tárca szóvivője nem tudta megerősíteni a gyanúsított (és felesége) egy „bizonyos muzulmán országba" való hirtelen elutazását. (SITA) Pozsonyban tárgyalt a magyar igazságügy-miniszter tt •• •• r 1 j t •• ••• rr Kozos múlt - lcozos jovo GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. Ján Čamogurský igaz­ságügy-miniszter tegnap magyar partnerével, Dávid Ibolyával tárgyalt. „Nemcsak ezeréves törté­nelmünk közös, hanem az előt­tünk álló feladatok, a társadalom demokratizálása, a gazdasági szer­kezetváltás, az euroatlanti integrá­ció is" - mondta a mintegy kétórás megbeszélést követő sajtóértekez­leten a magyar igazságügyi tárca vezetője. Dávid Ibolya örömét fe­jezte ki, hogy a tavalyi szlovákiai parlamenti választások után kiala­kult légkör jó alapot ad a további sikeres együttműködésnek. Meg­említette a kétnyelvű bizonyítvá­nyokvisszaállítását, a korábban le­váltott iskolaigazgatók ügyének rendezését és a kisebbségi nyelv­használati törvény kidolgozását. Megjegyezte: kevés az olyan jó kapcsolat, mint a szlovák és a ma­gyar igazságügyi tárca közötti. Ján Čamogurský emlékeztetett arra, hogy a szlovák jogrendben egé­szen 1950-ig a magyar polgárjog volt érvényben, sőt elsősorban in­gatlanügyi perekben még ma is előfordul, hogy ezekre a törvé­nyekre támaszkodnak. A két miniszter tárgyalt a korrup­cióellenes harcról is. Ezen a téren Magyarország az úgynevezett spe­ciális rendőrségi ügynök működé­sével kapcsolatban adhatja át ta­pasztalatait, mivel a nálunk csak előkészületben levő intézmény Magyarországon már régebben működik. Hasonló tapasztalatok­kal szolgálhat a magyar fél a bírói önkormányzatok esetében is. Négy éve gyilkolták meg Róbert Remiášt Szándékos baleset volt UJ SZO-TUDOSITAS Pozsony. Még mindig köztünk van­nak azok, akik homlokukon viselik a gyilkos bélyegét, s most úgy tesz­nek, mintha mi sem történt volna ­jelentette ki tegnap Peter Zajac, az SZDK parlamenti képviselője azon a megemlékezésen, amelyet Róbert Remiáš halálának 4. évfordulóján tartottak Pozsonyban. Rendőrségi források szerint indokolt a gyanú, hogy Remiáš halála szorosan össze­függ ilj. Michal Kováč elrablásával, hiszen ő tartotta a kapcsolatot a szlovák újságírók és a külföldön buj­káló Fegyveres Oszkár közt, aki az ifjabb Kovác-ügy egyik koronatanú­ja volt. A megemlékezésen több fel­szólaló is utalt arra, hogy a gyilkos­sághoz valószínűleg köze volt a SZISZ és az állam korábbi vezetésé­nek is. Erre utal az is, hogy a Remiášnak emléket állító keresztet többször is megpróbálták eltávolíta­ni. Milan Kňažko kulturális minisz­ter kijelentette: reméli, hogy jövőre ilyenkor a gyilkosok már ott lesz­nek, ahova valók. A megemlékezésen az SZDK több képviselője és Michal Kováč elnök­jelölt is jelen volt. (sóti) Kňažko és Kováč Remiáš keresztjénél (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents