Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-30 / 99. szám, péntek

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 30. Kofi Annan magas szintű tárgyalásai Moszkvában Dicséret Jelcintől •MTI-TUDOSITAS Moszkva. Az erőszak önkényuralma alá kerül a világ, ha nem sikerül helyreállítani a nemzetközi törvényességet - hangsúlyozta tegnap a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnök Kofi Annan ENSZ-főtitkárt fogadva. Annan - aki legutóbb tavaly márciusban, az iraki válság rendezése kapcsán járt az orosz fővárosban - szerdán érkezett rövid munkalátogatásra Moszkvába, hogy a jugoszláviai válság politikai rendezésének lehetőségeiről folytasson eszmecserét. Találkozott Viktor Csernomirgyin balkáni különmegbízottal, tegnap esti elutazása előtt pedig Jevgenyij Primakov miniszterelnökkel konzultált. Jelcin a Kremlben megtartott találkozón - amelyen részt vett Igor Ivanov külügyminiszter is - elégedetten szólt arról, hogy a világszervezet vezetője ellátogatott Moszkvába, s a koszovói rendezésről egyeztet. „Ez telitalálat" - jegyezte meg az orosz államfő. Cseh alkotmánybírák a beneši dekrétumok ellen Úgyse változna semmi... MTI-HIR Prága. A cseh alkotmánybíróság bírái támogatják kollégájuk, Vladimir Čermák azon véleményét, miszerint a cseh parlamentnek hatályon kívül kellene helyeznie Eduard Beneš volt csehszlovák államfő dekrétumait - írta tegnap a kormányhoz közelálló Právo című baloldali prágai napilap. „Már az alkotmánybíróság egyik, 1995 márciusában hozott döntésében kifejtettük azt a véleményt, hogy a dekrétumok kiadása a második világháború után törvényes és jogos cselekedet volt, amely nem a kollektív bűnösség, hanem az egyéni felelősség elvéből indult ki. Ezek a dekrétumok mára időszerűségüket vesztették, s hatályon kívül helyezésüknek nem lehet semmiféle reális hatása" - nyilatkozta a lapnak Čermák. Miloš Zeman kormányfő márciusi németországi látogatása idején szintén úgy fogalmazott, hogy a dekrétumok időszerűségüket vesztették. Ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a kormányfő vagy az alkotmánybírák bármilyen módon is megkérdőjeleznék a dekrétumok érvényességét és következményeit a II. világháború után - írta a Právo. Palesztin döntés az állam kikiáltásának elhalasztásáról Izraelnek ez is kevés MTI-HIR Gáza/Washington. A Palesztin Központi Tanács tegnap Gázában - három napig tartó ülésezés után - elsöprő többséggel megszavazta, hogy elhalasztják a független palesztin állam kikiáltásával kapcsolatos döntést, és júniusban - az izraeli választások eredményének ismeretében - újabb ülés keretében térnek vissza a témára. A Palesztin Felszabadítási Szervezet „miniparlamentje", a 124 tagú Központi Tanács a döntés során nyilván figyelembe vette, hogy a palesztin állam esetleges május 4-i kikiáltásának ügye az utóbbi hónapokban megnövelte a feszültséget Izrael és a palesztinok között. A PFSZ szűkebb döntési fóruma tegnapi határozatával lényegében eleget tett a nemzetközi közösség kívánságának is, hogy a szervezet tartózkodjék minden egyoldalú lépéstől. Az AP emlékeztet: cserében azért, hogy a palesztinok mégsem kiáltják ki május negyedikén független államukat, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke megnyerte magának az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását. A Washingtonban tartózkodó Mose Arensz izraeli védelmi miniszter máris kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy - amerikai elképzelés szerint - egy év alatt sikerülhet-e megállapodni a Palesztin Hatósággal azon területek tartós jogállásának kérdéseiben, amelyeket Izrael a megbékélési folyamat keretében visszaad a palesztinoknak. Moszkvai tanácskozás az orosz atomerő fejlesztéséről Válasz a NATO-csúcsra MTI-TUDOSITAS Moszkva. Az orosz nuldeáris erő és hadiipar fejlesztésének kérdéseit vitatta meg Jelcin államfő elnökletével tegnapi ülésén a nemzetbiztonsági tanács. Az eszmecsere eredménye két elnöki rendelet és egy program elfogadása. Az elnöki rendeletek a nukleáris hadiipar fejlődését, illetve a hadászati atomfegyverek fejlesztési és alkalmazási koncepcióit érintik, a program azonban teljesen titkos dokumentum - közölte a tanácskozás után Vlagyimir Putyin, a nemzetbiztonsági tanács titkára. A hét elején Igor Szergejev orosz védelmi miniszter jelentette be, hogy a washingtoni NATO-csúcson elfogadott stratégia, illetve a balkáni válság tapasztalatai katonai doktrínája megváltoztatására késztetik Oroszországot. Mint kiderült, Moszkva az atomkísérletek felújítását is fontolgatja. Washington mélyebben a zsebébe nyúl Jelentős csökkenés MTI-JELENTES Washington. Amerikai szenátorok beszámoltak arról: Clinton elnök késznek mutatkozik elfogadni olyan rendkívüli költségvetési felhatalmazást, amely az általa eredetileg kért 6 milliárd dollárnál lényegesen többet juttatna a Koszovóval kapcsolatban felmerült, illetve folyamatosan felmerülő extra kiadásokra. Republikánus törvényhozási körök további 5 milliárddal kívánják megnövelni az összeget. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi tanácskozása mentén tartott sajtótájékoztatók egyikén a két nemzetközi pénzügyi intézmény illetékesei úgy vélekedtek, hogy a koszovói válság folytán a környező országokra nehezedő anyagi terhek, illetve fellépő nehézségek is alighanem nagyobbak lesznek a korábban feltételezettnél. A Jugoszláviával szomszédos balkáni országokban - nem számítva ide Magyarországot és külön kezelve Romániát is - átlagosan 5 százalékponttal eshet vissza a gazdasági növekedés üteme. Szó szerint véresre koptatta a lábát az az idős koszovói albán férfi, akit a hosszú út végén családja már talicskán tolt át Morininál a jugoszláv-albán határon. (TA SR/AP) Viktor Csernomirgyin komoly útipoggyásszal vágott neki Nyugat-Európának Belgrád pereskedne Moszkva/Belgrád/Washington/Brüsszel. Borisz Jelcin orosz elnökkel egyeztetett, a jugoszláviai válság békés rendezését célzó konkrét javaslatokat visz magával bonni, római és belgrádi tárgyalásaira Viktor Csernomirgyin balkáni különmegbízott. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Erről a politikus maga nyilatkozott tegnap a moszkvai kormányrepülőtéren, mielőtt Németországba indult volna. A megbízott előzőleg konzultált Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is. Viktor Csernomirgyin nyilatkozata szerint Belgrád elfogadja az ENSZ égisze alatt szervezett koszovói nemzetközi jelenlétet „Oroszország jelentős részvételével". Kifejelentette, hogy a jugoszláv fél emellett kész megkezdeni a szerb hadsereg kivonását Koszovóból, és széles körű autonómiát biztosítani a területnek. Ugyanakkor jelezte, hogy a NATO részéről is szükség van bizonyos konkrét lépésekre, elsősorban a rakétacsapások és bombázások beszüntetésére. Kofi Annannal megtartott találkozójáról a megbízott hangsúlyozta, hogy az ENSZ változatlanul kiemelt jelentőséggel bír a világon, és a Biztonsági Tanácsnak mindenképpen közre kell működnie a balkáni válság megoldásában. Közben Jugoszlávia példa nélkül állójogi lépéssel tegnap panaszt nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságon a NATO tíz tagja ellen arra hivatkozva, hogy a szóban forgó országok légi hadjáratukkal megsértették a nemzetközi jogot. Belgrád arra kérte az ENSZ legfelsőbb jogi testületét, hogy azonnali hatállyal szólítsa fel a bepanaszolt országokat a légitámadások beszüntetésére arra az időre, amíg a panaszt elbírálja. (A hágai döntések meghozatala évekig is eltarthat.) Az első meghallgatást a Belgrád által kért „átmeneti intézkedések" ügyében egyes értesülések szerint sürgősségi eljárással már a jövő hét elején megtarthatják. A NATO harci gépei tegnap mintegy 30 légi csapást mértek a montenegrói főváros, Podgorica repülőterére - erősítette meg brüsszeli sajtóértekezletén Jamie Shea NATO-szóvivő. Azzal indokolta a légi csapásokat, hogy a jugoszláv légierő támaszpontként használta a podgoricai repülőteret. NATO-megítélés szerint a viszonylagos közelség miatt ez közvetlen fenyegetést jelentett az adanti szövetség Albániába telepített erőire, valamint a koszovói albán menekültekre nézve. A podgoricai radarberendezések a jugoszláv légvédelem fontos részét képezték, mert időben jelezhették a többi célpontra irányuló légi csapásokat. A jugoszláv katonai helikopterek korábban szakadár koszovói albán fegyveresek elleni bevetésekre indultak a podgoricai repülőtérről - tette hozzá a szóvivő, majd megjegyezte: a támadás ellenére az atlanti szövetség - Milo Djukanovic montenegrói elnök Nyugat-barát politikája miatt - a „lehetőségekhez mérten" továbbra is igyekszik kímélni a kisebbik jugoszláv köztársaságot. A NATO szóvivője elismerte, hogy a szövetség egy harci gépének rakétája csapódott be tegnap Szófia külvárosában, ahol lerombolt egy lakóházat. Shea szerint a NATOgép „önvédelemből egy olyan jugoszláv légvédelmi rakétára akart csapást mérni, amelynek radarja előzőleg bemérte". Szavai szerint a „rakéta az indítását követően letért a pályájáról, miután a radart kikapcsolták, és így véletlenül Bulgáriában csapódott be". Hozzátette, hogy tudomása szerint személyi sérülés nem történt. Rendőri védelem alatt a BBC hírigazgatója London. Rendőri védelmet biztosítottak Tony Halinak, a BBC hírigazgatójának, miután halálos fenyegetéseket kapott: A jelentések szerint egy magát szerb aktivistának nevező ismeretlen férfi kedden telefonon közölte a BBC-vel, hogy ő ölte meg Jill Dandót, a BBC neves riporterét, és azt mondta: a következő áldozata Tony Hall lesz. Hozzátette: Dandó meggyilkolását megtorlásul követték el a szerb nemzeti televízió belgrádi székházát ért NATO-támadás miatt. A telefonhívás ezért is keltett meglepetést, mert a hírigazgató személye még a brit tévénézők számára sem ismert igazán, viszont ő volt az, aki hétfőn este a képernyőkön a BBC nevében búcsút vett az aznap meggyilkolt újságírókollégától. (MTI) Nyugati szakértők Vuk Draskovics menesztésének okait elemzik Milosevics hajthatatlan HIROSSZEFOGLALONK Belgrád/Washington/Párizs/ London/Bonn/Bécs. Leváltották tisztségéből szerdán Vuk Draskovics jugoszláv miniszterelnökhelyettest, pártja, a Szerb Megújhodási Mozgalom is kivonult a kormányból. Elemzők ezt úgy értékelik, hogy Belgrád kitart keményvonalas álláspontja mellett. Draskovics a jugoszláv kormány mérsékelt tagjának számított, az elmúlt napokban feltűnő módon ENSZ-békeerő Koszovóba küldését szorgalmazta, azt állítva, hogy Milosevics nevében beszél. Az ország vezetőit és az álpatriótákat arra biztatta: „mondják meg végre az igazságot a népnek". A Fehér Ház szerint Draskovics menesztése megmutatta, Milosevics elnök mennyire elszigetelődött még saját vezetésének tagjaitól is. A francia külügyi szóvivő szerint Draskovics eltávolítása azt látszik megerősíteni, hogy Milosevics szerencsétlen politikájának van ellenzéke. Korábban fel lehetett tenni a kérdést, hogy Draskovics kijelentései az ő személyes véleményét tükrözték-e vagy pedig a belgrádi hatóságokét is képviselték. Most megszületett a válasz. Londoni elemzők úgy vélik, Belgrád egyértelműenjelezte, hogy nem áll szándékában békét kötni. A NATO csúcsértekezlete után újult erővel kibontakozó diplomáciai erőfeszítések, Oroszország szerepének előtérbe helyezése és Draskovics hét eleji nyilatkozatai mindinkább azt az érzést keltették, hogy valami elindult a béke irányában. Milosevics azonban nyersen a világ tudtára adta: nem hajlandó semmiféle kompromisszumra. Ugyanakkor Draskovics eltávolítása számos kockázattal jár Milosevics számára, aki az összes nagy politikai pártot fel akarta sorakoztatni maga mögé, hogy együtt vállalják a felelősséget a háborúért. „Draskovics menesztése nem gyengítette a belgrádi kormányt, mert ő soha nem tartozott a jugoszláv vezetés belső köréhez" - vélte Albert Rohan osztrák külügyi államtitkár-helyettes, hozzátéve: Draskovicsnál sokkal nagyobb befolyással rendelkezik a katonaság és a gazdaság szereplői között Milosevics feleségének taglétszámban nem túl jelentős pártja. „Pusztán sajtóesemény volt, minden politikai jelentőség nélkül. Draskovics leváltása semmi esetre sem jelez szakadást a jugoszláv kormányon belül" - mondotta Zorán Djindjics, aki egy ideig a Zajedno (Együtt) ellenzéki tömörülésen belül Draskovics szövetségese volt. Jugoszláv farakéták? Zágráb. A NATO fából készült „álrakétákat" is bombáz Jugoszláviában - adta hírül a Vjesnik zágrábi napilap. Irakhoz hasonlóan Jugoszláviának is több ezer olyan „álrakétája" van, amelyek a légi felvételeken valódinak látszanak, és sokat közülük már el is találtak a NATO-bombák. A lap szerint már Tito halála előtt atombiztos bunkerekbe telepítették a szerb légvédelmet, a radarrendszereket pedig vasúti kocsikba és kamionokba, hogy mozgathatók legyenek. (MTI) Bili Clinton Bonnba készül Washington/Bonn. Bili Clinton a jövő szerdán egy napra Németországba utazik, ahol amerikai támaszpontokat látogat meg, és Gerhard Schroder kancellárral folytat tárgyalásokat, egyebek között a koszovói helyzetről közölte egy bonni kormányszóvivő. (MTI) Orosz-dél-afrikai csúcstalálkozó Moszkva. Borisz Jelcin orosz és Nelson Mandela dél-afrikai elnök tegnap közös nyilatkozatot írt alá a két ország baráti és partneri kapcsolatainak alapelveiről. Mandela moszkvai látogatását legalább féltucatszor elhalasztották az orosz elnök gyengélkedése miatt. Jelcin a találkozón talán ezért is hangsúlyozta, hogy teljesen egészséges, jó erőben van, s „a kommunisták sem tudják legyőzni". Mandela ma Budapestre utazik. (MTI) Nelson Mandela is megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírtját. (TA SR/EPA) Elmarad a korbácsolás Teherán. Bírósági határozat született arról, hogy a közpénzek elsikkasztásával vádolt volt teheráni polgármesternek, Hatami elnök mérsékelt nézeteket valló szövetségesének meg kell kezdenie kétéves börtönbüntetését. A reformer politikusként ismert Golám-Hoszein Karbacsit eredetileg ötévi szabadságvesztésre ítélték. A halmazati büntetésként kirótt 60 korbácsütést a bíróság pénzbüntetésre változtatta. (MTI) Rendőri korrupció Peking. Egy kínai bíróság halálra ítélt két férfit, akiket egy volt rendőrfőnök-helyettes fogadott fel az északkelet-kínai Liaoning tartományban egy megyei párttitkár meggyilkolására. A kínai rendőrségen belül virágzik a korrupció. Sok rendőrnek érdekeltsége van éjszakai mulatókban vagy a szórakoztató iparból származó pénzeket csikarnak ki, szemet hunynak továbbá a prostitúció és más törvényellenes üzelmek felett. (MTI)