Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-24 / 94. szám, szombat

1256 Tévé és Rádió - vAsárnap ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 24. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Koldusopera sz., vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Orpheusz alá­száll sz., v. 19 KASSA BORODÁČ SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia sz. 19 Hófehérke v. 14.30 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Bunbury avagy hazudj igazat! sz. 19.30, v. 15 TATABÁNY A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem sz. 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Patch Adams (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Marsbéli nagybácsi (am.) sz., v. 14, 16 Szerelmes Shakespeare (am.) sz., v. 18, 20.30 MLADOSŤ: Nemzetközi diákfilmfesztivál sz. 11, 13, 15, 17.30, 19.30, 21.30 Fiatal filmesek: Kínai szervisz (or.) v. 17 Funny Games (osztr.) v. 19.30 Szerelmi történetek (lengy.) v. 22.30 CHARLIE CENTRUM: sz., v. A szerelem hálójá­ban (am.) 18.15 Apád, anyád idejöjjön! (am.) sz., v.16 Halálos bu­meráng (am.) sz., v. 20.15 KASS A DRUŽBA: A szerelem hálójában (am.) sz. 15.30,17.45,20 TATRA: Marsbéli nagybácsi (am.) sz., v. 15.30,17.45 Két apának hány a fe­le? (fr.) sz., v. 20 CAPITOL: Angyalok városa (am.) sz., v. 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Patch Adams (am.') sz., v. 16, 18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Ronin (am.) sz., v. 17.30, 20 VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Egy bogár élete (am.) sz., v. 17.30, 20 GALÁNTA- MOZI: Ronin (am.) sz., v. 15,17.30 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Pokoli szerencse (cseh) sz., v. 17 Az elátko­zott farm (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Adósságok ideje (cseh) sz. 16.30, 19 Kettős szerep (am.) v. 16.30,19 SLOVAN: Szerelmes Shakespeare (am.) sz. 19 Mulan (am.) v. 15 LOSONC - APOLLO: Pokoli szerencse (cseh) sz., v. 17 Rush Hour (am.) sz., v. 19.30 ZSELÍZ - SPUTNIK: Dr. Doolittle (am.) sz., v. NAGYMEGYER ­SLOVAN: Szükségállapot (am.) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: Az őrület határán (am.) sz. 19 GYŐ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Jackie Brown (am.) 17, 19.45 Joe, az óriásgorilla (am.) 14.45 Vizes nyolcas (am.) 12,14,16,18,20 Vi­zes nyolcas (am.) 14,16,18, 20 Az invázium (am.) 15.30,17.45,20 Babe 2. (am.) 13.15 Marvin szobája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 13.15, 15.30, 17.45,20 Édesek és mostohák (am.) 13.15,15.30,17.45,20 Ameri­kai história X (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 Az élet szép (ol.) 14.45, 17.15,19.45 A velencei kurtizán (am.) 14.45,17.15, 19.45 Szerel­mes Shakespeare (am.) 15.30, 20.15 Életem szerelme (am.) 13, 18 Az Interneten keresztül levelezgetnek, aztán kiderül, hogy az életben túlságosan is jól ismerik egymást Meg és Tom a szerelem hálójában Meg Ryan és Tom Hanks filmszínészeket már évekkel ezelőtt a szívembe zártam A szerelem hullámhosszán cí­mű filmjük kapcsán. Nem­csak színészi teljesítményük miatt szerettem meg őket, hanem azért is, mert szá­momra ők jelentik az igazi, összeillő párost. ERDÉLYI EDIT Az említett filmet pedig az a Nora Ephron rendezte, aid az új filmjében ismét „összehozta" Ryant és Hanksot. A film magyar címe, A szerelem há­lójában (You've Got Mail) több ok­ból is igencsak találó. Egyrészt, mert utal az említett közös filmjükre, másrészt pedig a szerelem csapdája is benne rejlik. A háló természete­sen az Internet elterjedt megneve­zése, és ezt a modern kori vívmányt, amely már eddig is emberek millióit ejtette rabul, használta fel filmjéhez a rendezőnő. Joe Fox (Tom Hanks) és Kathleen Kelly (Meg Ryan) csupán egy ház­tömbnyire él egymástól New York­ban. Kathleen a kis sarki könyves­bolt vezetője, amelyet a mamájától örökölt. Számára sokkal fontosabb a minőség, a barátságos kiszolgálás és a mesedélutánok, mint a mennyi­ség. Joe Fox viszont a hatalmas Fox­könyvesbolthálózat gazdag tulajdo­nosa. Új, szupermodern üzlete ép­Tom Hanks és Meg Ryan újra párban pen a pici könyvesbolt szomszédsá­gában épül, így azt csőd fenyegeti. Joe és Kathleen a hálózaton keresz­tül ismerkednek meg, ugyanis e­maü formájában üzengetnek. Min­dennap izgatottan lesik, vajon van-e valami postájuk. Csodálatosan megértik egymást, ám a kilétüket „elektromos" barátsága fokozato­san szerelemmé alakul, de mi lesz, ha felfedik kilétüket?! Ennyi tehát az alaptörténet, ame­lyet a forgatókönyvírók, Nora és Delia Ephron egész ügyesen „tolda­nak" meg ötíetes és humoros jelene­tekkel. Persze azt, hogy A szerelem nem fedik fel. NY 152 és Shopgirl hálójában végül is egy jól sikerült, (Foto: Continental Film) bájos, romantikus és szórakoztató alkotás lett, elsősorban hőseinknek, Tom Hanksnak és Meg Ryannak kö­szönhetjük. Ők ugyanis nemcsak sármosak, kedvesek és romantiku­sak, hanem nagyszerű színészek, akik ráadásul még össze is illenek Nora Ephron mindezt jól tudja ­azért bízta rájuk a főszerepet. CEDULAJEGYZETEK Gyűjtés a Szlovák Filharmónia épületének rekonstrukciójára Versmondás és őszinteség Pozsonyi Zenei Tavasz '99 DUSZA ISTVÁN (Amikor néhányan összehajolnak) Talán nem is azzal a szándékkal, hogy verset mondjanak. Először ta­lán csupán az egymásnak szerezhe­tő öröm, a rejtett verskincsek felfe­dezése, az anyanyelv szeretete és a költők gondolataival való azonosu­lás vonzza őket egymás köreibe. Ta­lán egyikük-másikuk számára vala­mikor a közösség (mennyire lejárat­tuk ezt a szót is?) erejének a felis­merésével egyszerre jelentett célt a versek mondása, másokkal történő megszerettetése. Lehet, néhányan kiváló vers- és prózamondókként évek óta szerepeltek a nagy nyilvá­nosság előtt. Lehet, hogy a szakmai indíttatás, népművelői vagy peda­gógusi elhivatottság készteti őket erre az önmagukat és másokat gaz­dagító gesztusra, mert a célt, a megszülető szellemi szabadságot nem pótolhatja semmi más. (Győri versmondók Dunaszerda­helyen) Nem először hallgatom őket. Mind-mind más előadói atti­tűdöt mutatnak, nem beszélve a fel­fogásukról, a használt megjelenítő eszközökről, a kiválasztott versekés az előadók lelki összecsengéséről. A győri versmondó-stúdió tagjai hisz­nek a versben. Hiszik, hogy amit mondanak, amit előadnak, azt csak ők tudják megtenni, senki más. Et­től olyan őszinte minden találkozá­suk a közönségükkel. Nincsenek pó­zaik, nincsenek üres gesztusaik. Amit előadnak, az nemcsak megta­nult lelki akció a közönség felé in­dítva, hanem a költészetből vett szeretet és gondolat. Még a Vámbéry irodalmi kávéházban is, ahol másodszor szerepeltek, s a kö­zönségük, ha kétucatnyi volt. Sze­rintem ez is sok, ha arra az érdekte­lenségre gondolok, amit a verseskö­tetek eladási statisztikája mutat. Weöres Sándor, József Attila és Nagy László verseit mondták ezút­tal. Gondosan kiválogatva, figyel­mesen egymás mellé szerkesztve, a megzenésített versekkel oldva a költők gondolati és érzelmi kozmo­szaiban feszülő ellentéteket. Nehéz feladat ezt úgy tenni, hogy közben egyeden pillanatig sem érzi a verset hallgató a kényszeredettséget, a pózt és az álságot. Pontosan a figye­lem lanyhulásának határán innen ért véget a versmondóest. Ez mutat­ta azt is, hogy lehetséges és kell is az értő szerkesztés, amelynek nyomán minden előadóművész megtalálja a helyét a versfüzérek koszorújának jelképes megfonásakor. Ha tudá­som nem csal meg, nálunk nem mű­ködik ilyen versmondó-stúdió, pe­dig Dunaszerdahelyen, Komárom­ban és Kassán is élnek olyan vers­mondók, akik tudásukat egy ilyen közösség megformálásában is hasz­nosíthatnák. U J SZO-HIR Csak a név változik, a minőség ma­rad - hangsúlyozták az 1997 óta évente megrendezésre kerülő Ta­vaszi Kamarazenei Fesztivál - az idei évtől Pozsonyi Zenei Tavasz ­szervezői tegnapi sajtótájékozta­tójukon. A névváltoztatást az tette szükségessé, hogy a rendezvény a lausanne-i székhelyű Zenei Feszti­válok Nemzetközi Társulása tagjá­vá kíván válni, s ennek egyik felté­tele a fesztivál színhelyét és idő­pontját tartalmazó elnevezés. A hangversenyek az idén is a Szlo­vák Filharmónia koncerttermében zajlanak, annál is inkább, mivel a kiváló együttes az idén ünnepli megalakulásának 50. évforduló­ját. Ebből az alkalomból a május 30-i záróesten, amelyen nem ki­sebb művész énekel, mint Edita Grúberová, a világhírű koloratúr­szoprán, országos gyűjtést hirdet­nek meg a filharmóniának otthont adó Redut rekonstrukciójára. Az ünnepélyes megnyitón, május 2­án a legnépszerűbb hazai kamara­együttes, a Bohdan Warchal vezet­te Szlovák Kamarazenekar Mo­zart-műveketjátszik. Május 9-én a Camerata Academica Salzburg, május 16-án a Südwestdeutsches Kammerorchester Pforzheim, má­jus 23-án pedig a budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar mutatko­zik be, az utóbbi Perényi Miklós gordonkaművész közreműködésé­vel. A rendezvény szponzorainak sorában a hazai cégek mellett ott található az Eurotel, a Siemens, a Volkswagen, a magyar Richter Ge­deon Rt. és a Magyarok Világszö­vetsége. Anyagilag támogatja a pozsonyi osztrák nagykövetség is, sőt a nagykövet asszony, Gabrielle Matzner-Holzer festőként is be­mutatkozik, ugyanis minden kon­certhez egy képzőművészeti kiállí­tás társul, amelyet a Redut elő­csarnokában tekinthet meg a kö­zönség. A rendezvény védnöksé­gét Milan Kňažko kulturális mi­niszter vállalta. „A kulturális mi­nisztériumban egyedül nála talál­tunk megértésre és támogatásra" ­kommentálták a szervezők, (vk) Crunwalsky Ferenc képeinek főszereplője Ladányi Andrea balettművész (Archívum) Grunwalsky Ferenc fotókiállítása a Ludwig Múzeumban Térteremtő test Könyvbemutató az Osiris Könyvesházban. A kötet szerkesztője Voigt Vilmos professzor, az ELTE tanszékvezetője Új egyetemi tankönyv: A magyar folklór Budapest. Grunwalsky Ferenc, sok kitűnő film rendezője és operatőre (pl. Vörös rekviem, Könnyű testi sértés, Falfúró, Roncsfilm, Egy tel­jes nap, Nekem lámpást adott ke­zembe az Úr Pesten, Visszatérés) az 1995-ös Danaidák (Ernst Múzeum) című fotókiállítása után idén a Ludwig Múzeum aulájában a Test­Tér című mozgás-fotó-mozgáskép projektjét mutatja be a közönség­nek, melynek külön érdekessége, hogy a kiállítás időtartama alatt ­péntekenként - Ladányi Andrea, a Grunwalsky-fotók szereplője meg­eleveníti s egyben hitelesíti a ké­pekre vitt látványt. Grunwalsky azt vizsgálja, képes-e a fotográfia a test térbeliségét - a szobrászathoz hasonlatosan - meg­ragadni. Míg a Danaidák női aktjai illusztrációként is értelmezhetők voltak, és a klasszikus fényképezés technikai-kompozíciós hagyomá­nyait követték, addig a Test-Tér al­kotásai egy tökéletesen „képzett" testen keresztül az emberi test tér­szervező erejét közvetítik. A kiállí­tás anyaga bizonyítékokat szolgál­tat arra, hogy a test nemcsak jelen­tésteremtő, hanem térteremtő ké­pességgel is rendelkezik. Grunwals­ky Ferenc fotókiállítása május 15-ig látható a Ludwig Múzeumban, (lm) LISZKA JÓZSEF Budapest. Európai mércével mér­ve is egyedülálló teljesítményként értékelte Paládi-Kovács Attila pro­fesszor, az MTA Néprajzi Kutató Intézetének igazgatója a Voigt Vil­mos által szerkesztett, A magyar folklór című egyetemi tankönyvet. A méltatás az Osiris Kiadó buda­pesti könyvesházában, 1999. ápri­lis 20-án hangzott el. Paládi­Kovács Attila mellett a kiadvány erényeiről és hiányosságairól is szólt a Néprajzi Múzeum igazgató­ja, Fejős Zoltán, valamint Pócs Éva, a pécsi Janus Pannonius Egyetem docense. Előbbi erős empátiával a kiadvány azon (jó és rossz) tulaj­donságaira mutatott rá, amelyek reá, mint ,jó diákra", illetve „rossz diákra" hatottak az első áttanulmá­nyozás során. Mindhárom méltató fölvetett olyan szempontokat is, amelyeket egy későbbi kiadás so­rán lehetne érvényesíteni, illetve már itt és most körvonalazódott legalább két tóegészítő tanköny igénye. Egy amolyan elméleti alap­vetés kötetről lenne szó egyrészt, s egy magyar népköltészeti szöveg­gyűjteményről másrészt. A kötet szerkesztője, Voigt Vilmos profesz­szor, az Eötvös Lóránd Tudomány­egyetem Folklór Tanszékének ve­zetője a szerkesztő gondjait-örö­meit osztotta meg a nagyszámú hallgatósággal. A sűrűn tömött széksorokban a kötet szerzői épp­úgy helyet foglaltak, mint a ma­gyar folklorisztika és néprajz legje­lentősebb képviselői. A kötet rész­letesebb bemutatására és méltatá­sára a közeljövőben még visszaté­rek, így most csak annyit jegyzek meg, hogy az összeállítás az egye­temes magyar néprajz eredménye­it egységben láttatva az egészet az európai néprajz összefüggésrend­szerében is elhelyezi. Mindezek­ben nagy segítségére lehet az olva­sónak-használónak az a töménte­len mennyiségű, szerteágazóan kö­rültekintő, (Fejős Zoltán szavaival) a „világ összes lehető nyelvén meg­jelent" fontosabb folklorisztikai (és nemcsak folklorisztikai!) munká­kat felölelő bibliográfia, amely a ,jó diákot" örömteli búvárkodásra készteti, a „rossz diákot" pedig va­lószínűleg elriasztja. Ez igaz lehet, ám én úgy vélem, hogy egyetemi tankönyvet csak ,jó diákoknak" szabad írni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents