Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-24 / 94. szám, szombat

6 Tévé és rádIó - vAsárnap ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 24. Meditációval a békéért Brüsszel. Egy parányi euró­pai párt, a Természetes Tör­vény Pártja felajánlotta, hogy transzcendentális meditáció­ra képzi ki a Balkánon állomá­sozó tízezer NATO-katonát. A NATO-nak küldött nyílt leve­lében kifejti: meditációval és jógával olyan légkör teremt­hető a Balkánon, hogy magá­tól megoldódnak a konfliktusok, méghozzá tartó­san. Nincs szükség sé tárgya­lásra, se bombázásra, elég a transzcendentális békesugár­zás - szól a háborús válságot megoldó recept. A párt jóga­mestereket küld a horvátor­szági Dubrovnikba, hogy bé­kés atmoszférát teremtsenek az egész térségben. (MTI) Orosz műholdak végnapjai Moszkva. Kritikus állapotban van az orosz műholdak több­sége, közölte az orosz űrhiva­tal. A127 műhold 72 százalé­ka már túljutott műszaki élet­tartamán, a meghibásodások egymás után várhatók. Orosz­ország idén a költségvetés 2 százalékát fordítja űrkutatás­ra, szemben a tíz éwel ezelőtti 18 százalékkal, India is többet költ ilyen célokra. (MTI) Ukrajna a partnerség ellen Kijev. Az ukrán parlament pénteken úgy szavazott, hogy az ország függessze fel rész­vételét a NATO békepartner­ségi programjában, és állítsák le a rakétakilövő berendezé­sek megsemmisítését. (MTI) Moszkva a halasztás mellett Jeruzsálem. Moszkva szerint a palesztinoknak el kell halasz­taniuk államuk május 4-ére tervezett kikiáltását, és folytat­niuk kell Izraellel a tárgyalást. Oroszország véleményét Igor Ivanov külügyminiszter fejtet­te ki Izraelben. (MTI) Zsirinovszkij-szobor az orosz Duma épületében. A szélsősé­ges orosz nacionalista politi­kus tegnap avatta fel saját szobrát a törvényhozás épüle­tének egyik halljában. (TA SR) Az ENSZ elítélte Kubát Genf. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága tegnap határozat­ban ítélte el e jogok megsér­tését Kubában, de elutasította Oroszország aggodalmait a Jugoszláviában okozott hábo­rús károk miatt. A bizottság elfogadta a cseh-lengyel ja­vaslatot, amely elítéli a politi­kai elnyomást, és megállapít­ja, hogy Kuba továbbra is megsérti az emberi és sza­badságjogokat. Moszkva azt akarta elérni, hogy a Bizott­ság követelje a bombázások leállítását, mert az az emberi jogok megsértésének minő­sül. A tagállamok szerint az orosz tervezet elhallgatja az albán lakosság ellen elköve­tett atrocitásokat. (MTI) A NATO péntek virradóra a szerb katonai gépezet „agyát" támadta Ellenszolgáltatás a magyar NATO-támogatásért Csurka olajat önt a tűzre MTI-HIR Bécs. Csurka István, a Magyar Igaz­ság és Élet Pártjának elnöke területi követelésekkel lép fel Szerbiával szemben, s ezzel olajat önt a tűzre ­fejtette ki az osztrák APA hírügy­nökség. A beszámoló szerint Ma­gyarországon vita bontakozott ki „a szélsőségesen nacionalista Csurka István azon követelésével kapcso­latban, hogy Jugoszlávia szétesése esetén úgymond hozzák haza a Vaj­daság többségében magyarok lakta részeit". Az ellenzéki MSZP és SZDSZ határozottan visszautsította ezeket az elképzeléseket, Orbán Viktor kormányfő azt hangsúlyoz­ta, hogy Csurka javaslata nem esik egybe a magyar érdekekkel, s a MIÉP elnöke nem hivatalosan ter­jesztette elő javaslatát, így a ma­gyar kormánynak nem kell azzal foglalkoznia. Csurka egy televíziós interjúban az­zal érvelve követelte vissza Magyar­ország „történelmi területeit", hogy Jugoszlávia így is, úgy is szétesik. Ezenkívül azt mondta, hogy ha a szerbek Koszovóval kapcsolatban az „őshazájukról" beszélnek, akkor a magyaroknak is joguk van ma­gyar területként visszakövetelniük a Bácskát. Az APA szerint Csurka nyilvánvalóan arra spekulál, hogy tőkét lehet kovácsolni Jugoszlávia NATO-val szembeni vereségéből. „Úgy véli: a NATO-akciók magyar támogatása miatt nem maradhat el a szövetség ellenszolgáltatása". Elnökválasztás előtt az RMDSZ kongresszusa Markó és Kincses vitája MTI-HIR Bukarest. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség politikájáról, a kormányzati részvétel előnyeiről és hátrányairól, a romániai ma­gyarság stratégiájáról és taktikájá­ról, jogegyenlőségi törekvéseiről fejtette ki véleményét nyilvános tévévita keretében Markó Béla és Kincses Előd, a szövetség két el­nökjelöltje. Az RMDSZ új elnökét a szövetség május 15-16-ára össze­hívott kongresszusa választja meg. Markó Béla szerint a szövetségben folytatni kell a „folyamatosan megvalósuló újulást". Kincses Előd a megújulást hangsúlyozta, ki­emelve, hogy az RMDSZ-ben „esélyt kell adni a Fidesz-korú fia­taloknak". Markó hangsúlyozta: az RMDSZ programja jó, azon alapvetően változtatni nem kell, viszont szükségesnek mutatkozik az azonnali és közép távú cselek­vési prioritások felfrissítése. Kin­cses a program céljainak határo­. zottabb megvalósítását szorgal­mazta, és számon kérte az RMDSZ kormányzati részvételének cse­kély hatékonyságát. Maga Markó is elégedetlen a kormányzati rész­vétel eredményével, de ezt nem az RMDSZ politizálásának fogyaté­kosságaival, hanem azzal magya­rázta, hogy a román kormánykoa­líciót súlyos belső ellentmondások akadályozzák az átfogó gazdasá­gi, társadalmi reform megvalósí­tásában és a nemzetiségek jog­egyenlőségének gyakorlati meg­valósításában. Az EU nem válhat Washington fegyverhordozójává Schmidt NATO-bírálata MTI-HIR Bonn. Helmut Schmidt volt német kancellár a NATO jubileumi ta­nácskozásához időzített elemzésé­ben bírálta az adanti szövetség és az Egyesült Államok vezetését, amiért nem rendelkezik átfogó stratégiával a világot fenyegető ki­hívásokkal szemben. Szerinte az elmúlt 50 évben voltak érdemei a NATO-nak; ám aki megpróbálja fölmérni a következő 50 évet, az aligha képes elnyomni kételyeit. A világunk előtt tornyosuló problé­mák - túlnépesedés, élelmiszer- és vízhiány, helyi háborúk, légköri változások - közepette nem jelent megoldást az USA szándéka, hogy a NATO-t világszerte fellépő inter­venciós haderővé alakítsa át. A NA­TO nem lenne képes megbirkózni a jövendő ázsiai, afrikai, latin-ameri­kai válságokkal, a Balkánon is csak erővel képes elfojtani a konfliktu­sokat, megoldani azonban nem. Az amerikai szándék szerint az „új NATO" feladata az, hogy Európa az új évszázadban is átengedje a veze­tő szerepet Washingtonnak. A 80 éves volt kancellár szemére veti az amerikaiaknak, hogy nem rendel­keznek hosszú távú globális straté­giával; nincs egyértelmű politikai vonaluk sem Oroszországgal, sem Kínával szemben, Indiáról vagy az iszlám világról nem is szólva. Kizá­rólag önnön világhatalmi és kato­nai szerepükről vallott elképzelé­sük nevezhető egyértelműnek; en­nek a következménye a három új NATO-tag fölvétele is. A bővítést részben belpolitikai okokra (a len­gyel, cseh és magyar származású amerikai polgárok elnyerni kívánt szavazataira), valamint az ameri­kai hadiipar által megcélzott busás megrendelésekre vezeti vissza. „Mintha Varsó, Prága és "Budapest számára nem volnának fontosab­bak a polgári célú beruházások, mint egy új fegyverkezési verseny. „A z Európa és Észak-Amerika kö­zötti partnerség kívánatos, ám az EU nem válhat Washington straté­giai fegyverhordozójává. Ezért a si­keres szövetség 50. születésnapján a túláradó érzelmek nem szoríthat­ják háttérbe a jövendő feladatok és lehetőségek józan elemzését". öccse Oroszországban bonyolítja az ügyeket, ahol azonban a cégnek van egy orosz-jugoszláv leányvál­lalata, az AKA kereskedelmi bank. A kör viszont itt bezárul, mert a Serbia Inc. ebben a bankban ren­delkezik olyan devizaszámlával, amelyről belgrádi meghatalma­zással rendszeresen hétjegyű ösz­szegeket emelnek le. Á még ott várakozó összegek rendkívül ér­dekesek lehetnek azok számára, akik Milosevics milliói után nyo­moznak. Újabb említésre méltó részlet, hogy az említett AKA bank több európai nagybankkal, így a Deutsche Bank- Lenin élt, él, és élni fog - legalábbis addig, amíg Fidel Castro. Kubában kal és a Commerzbankkal is szoros április 22. -én idén is megünnepelték Lenin születésnapját (TA SR) kapcsolatot tart fenn. Kohl az évtized államférfija MTI-HÍR New York. Helmut Kohl volt né­met kancellár magas elismerésben részesült: az amerikai Kelet-nyu­gati Intézet a - most első ízben odaítélt - „Évtized Államférfija" cí­met adományozta a politikusnak. A New York-i Manhattan szállodá­ban rendezett ünnepségen mint­egy tucat hivatalban levő és egyko­ri állam- és kormányfő volt tanúja, amint George Bush volt amerikai elnök átnyújtotta a kitüntetést az­zal a megjegyzéssel, hogy „a Kelet­nyugati Intézet jól választott". A láthatóan megilletődött Kohl, aki 1982 és 1998 között volt Né­metország kancellárja, rövid be­szédéBen elmondta: háború dúlta német szülővárosában 1945-ben „álmodni sem mert volna arról, hogy szoros munkakapcsolatba kerül majd az Egyesült Államok három elnökével", köztük Bush-sal is. Közölte: a német nép és személy szerint ő maga úgy érzi, hálával tartozik az Egyesült Államoknak, ami különösen érvényes a II. világ­háborút, Németország vereségét követő évekre. „Rendkívül fontos, hogy most, amikor látjuk a Koszo­vóból érkező szörnyű képeket és egy új diktatúra születését Európa szívében, hálával emlékezzünk ar­ra, amit Önök tettek értünk. A bor­zalmas szenvedés ellenére, amely­nek Koszovóban tanúi lehetünk, mégis meggyőződésem: soha nem volt ennyi kínálkozó lehetősé­günk, hogy a szabadság új idősza­kába lépjünk. A XX. század tapasz­talatainak felhasználásával egy jobb évszázadot teremthetünk." Á hatalmas európai változásokat említve Kohl úgy fejezte be mon­dandóját, hogy „a múlt látnokai a jövő realistáinak bizonyultak". A jugoszláv elnök több százmillió dollárt helyezett el orosz bankokban Milosevics Moszkvában mosat MTI-HÍR Bécs. Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök megbízottai a kilencve­nes évek eleje óta több moszkvai bankban különböző számlákon több százmillió dollárt helyeztek el, illetve pénzmosásra használták fel a számlákat - írta orosz sajtóér­tesülésekre hivatkozva a Die Presse osztrák lap moszkvai tudósítója. A tranzakciók a Serbia Incorpo­rated nevű, bonyolult felépítésű, az államhoz közel álló jugoszláv pénzügyi impériumon keresztül zajlottak. Ennek nemcsak Oro­szországban voltak érdekeltségei, hanem Kínában, Görögország­ban, Cipruson, Ausztriában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A cég felügyelőbizottságában ma­gas rangú jugoszláv politikusok ülnek, akik az ország nagy állami vállalatai fölött gyakorolnak el­lenőrzést. A tagok között megta­lálható Boriszlav Milosevics, a ju­goszláv elnök fivére is, aki 1998 októbere óta Jugoszlávia moszk­vai nagykövete. Az osztrák lap részletesen ismerteti a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap cikkét. Ebből az is kiderül, hogy a tranzakciókat az a négy Karics-testvér bonyolította, akik­nek a tulajdonában vannak Szerbia legnagyobb kereskedelmi bankjai. A cég vezetője a Serbia Inc. fe­lügyelőbizottságának tagja. Az ő Kilőtték a képernyőről Belgrád/Brüsszel/Moszkva. A jugoszláv hatóságok sze­rint kilenc halálos áldozata van az RTS szerb televízió egyik belgrádi székháza elle­ni péntek hajnali bombatá­madásnak. Hat órával a tá­madás után az RTS felújítot­ta adását. MTI-HÍR A televízió éppen Milosevics beszédét közvetítette, amikor sor került a támadásra. Egyes hírek szerint legalább 70 ember tartóz­kodott az épületben, amikor egy lézerirányítású bomba találta el a székház központi irányítótermét. A NATO gépei most hajtották vég­re az egyik legnagyobb pusztítást végző támadássorozatot, s ennek keretében más televíziós átjátszó­ádókat is támadtak a fővárosban. Támadás érte Pancsova és Rako­vica peremkerületeket és a bajni­cai katonai létesítményt, valamint Obrenovac, Makis és Zeleznik kör­nyékét is. Mivel az áramszolgálta­tó vállalat létesítményeit is támad­ták, a főváros nagy részére sötét­ség borult. A NATO bejelentette, hogy Milo­sevics államfő katonai gépezeté­nek „agya" ellen mértek csapást. NATO-tisztségviselők közölték: a szövetség mindig igyekszik úgy végrehajtani támadásait, hogy a lehető legkevesebb polgári áldoza­tot szedjen, s előre figyelmeztették Belgrádot. Minden NÁTO-gép sér­tetlenül visszatért kiindulópontjá­ra. ,A jugoszláv elnök nem cél­pontja a NATO-nak, de az etnikai tisztogatások agyának számító lé­tesítmények közül egy sem számít­hat menedékként" - mondta a NA­TO szóvivője. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­ságának (UNHCR) alkalmazottai péntekre virradóra el tudtak jutni hétezer olyan koszovói menekült­höz, aki a hét eleje óta élelem nél­kül, nyomorúságos körülmények között összesen mintegy 60 ház­ban zsúfolódik össze Maiina falu­Ami a szerb tévészékházból megmaradt (ČTK/AP) ban a hófedte macedón hegyek kö­zött. Sokuknak a szabadban, a ha­von kellett töltenie az éjszakákat. Az ENSZ Világélelmezési Prog­ramja felkészül arra, hogy akár 950 ezer ember is elmenekülhet még Koszovóból, közülük mintegy félmillió Albániába. Ogata Sza­dako, az UNHCR főbiztosa is kö­zölte Genfben: a szervezet felké­szült a menekültáradatra, de kife­jezte aggodalmát amiatt is, hogy a NATO jugoszlávellenes támadása­inak polgári áldozatai és el szenve­dői is vannak. Oroszország „magyarázatot kért" a NATO-tól azzal kapcsolatban, hogy „a szövetség tömeges mére­tekben sértette meg az emberi jo­gokat és az alapvető szabadságjo­gokat, valamint a humanitárius kötelezettségeket. Az orosz kül­ügyminisztérium a hivatalos jegy­zékben közölte: "Tájékoztatást vá­runk azokról a károkról, vesztesé­gekről, amelyeket a szövetség te­vékenysége a békés lakosság köré­ben, valamint a jugoszláv gazda­ságban okozott. Tudni szeretnénk azt is, hogy a katonai cselekmé­nyek beszüntetését követően ho­gyan tervezik jóvátenni az EBESZ­tag Jugoszláviának okozott gazda­sági és egyéb károkat". A volt amerikai elnök adta át a kitüntetést a volt német kancellárnak

Next

/
Thumbnails
Contents