Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-24 / 94. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 5. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS Magyarország, Lengyelország és Csehország március 12-i belépésével új korszak kezdődött a NATO életében A hidegháború győztese A NATO a washingtoni csúcstalálkozón ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját. ONDREJCSÁK RÓBERT A második világháború utáni megromlott nemzetközi légkörnek, a Hitler-ellenes szövetség szétesésének, a két szuperhatalom (USA, Szovjetunió) közötti ellenségeskedés kiéleződésének, Európa két táborra szakadásának (e folyamat része volt az 1948-as februári kommunista hatalomátvétel Csehszlovákiában) hatására Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői 1948. március 17-én megkötötték a brüsszeli szerződést a kulturális, gazdasági és szociális együttműködésről, valamint a kollektív védelemről. Ugyanabban az évben az amerikai szenátus elfogadta az ún. Vandenberg-határozatot, amely lehetővé tette, hogy az USA védelmi szövetségekbe lépjen be, ha nemzetbiztonsági érdekei úgy kívánják. Ezután tárgyalások kezdődtek a Brüsszeli Szerződés aláírói, az USA és Kanada között, amelyekre további európai országokat is meghívtak. A tárgyalások eredményeképpen 1949. április 4-én Belgium, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok Washingtonban aláírják az Észak-atlanti Szerződést. A szerződés preambuluma tartalmazza azokat az elveket, értékeket, amelyeknek védelmében a szövetség létrejött: a nemzetek szabadságának biztosítása, a közös kulturális örökség, civilizáció, demokrácia védelme, a személyes szabadság és a törvény uralma. A dokumentum leglényegesebb része az 5. cikkely, amelyben lefektették a kollektív védelem alapjait. Eszerint bármely tagállam elleni támadás valamennyi szerződő fél elleni támadásnak minősül. Mindennek legjelentősebb követBármely tagállam elleni támadás a szövetség elleni támadásnak minősül. kezménye, hogy az USA feladva izolacionista hagyományait, elkötelezte magát Nyugat-Európa védelmére, amely a második világháború pusztítása után képtelen volt biztosítani magát a szovjet fenyegetéssel szemben (a gyakorlatilag Európa szívében állomásozó 175 szovjet hadosztály ellenében nem egész tízet tudott felállítani). Az aláírás pillanatában a szerződésnek főleg politikai jelentősége volt, és csak kevesen feltételezték, hogy a későbbiekben a katonai integráció kerül előtérbe. A washingtoni szerződés bázisán csak valamivel később alakult ki az igazi szervezet, elsősorban két esemény hatására: az egyik az amerikai atommonopólium megtörése az 1949es szovjet atomrobbantással, a másik a koreai háború kitörése. Az attól való félelem, hogy a Vörös Hadsereg éppen olyan gyorsan söpör végig Nyugat-Európán, mint tették azt a kínai „önkéntesek" a koreai Jalu folyón, arra késztette a szervezetet irányító Észak-atlanti Tanácsot (NAC), hogy elfogadja az „előretolt védelem" stratégiáját, melynek alapján a szövetséges erőknek minél keletebbre kell megállítaniuk az esetleges szovjet támadást. Mindez az amerikai katonai jelenlét megerősítéséhez vezetett a kontinensen, és végső soron ennek köszönhető Nyugat-Németország remilitalizálása és felvétele a NATO-ba 1955-ben. 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz Görögország és Törökország, ami a szövetség további megerősödéséhez vezetett, mivel az újabb huszonöt hadosztályon kívül képessé vált a déli irányú szovjet előrenyomulás megakadályozására is. Sztálin halála után Moszkva „békeoffenzívába" kezdett, Nyugat és Kelet békés egymás mellett élésének szükségességét hangoztatva. A katonai fenyegetés csökkenésének és az enyhülésnek (détente) az 1956-os események - Magyarország megszállása, Szuezi-válság - vetnek véget. A Nyugat rájött, hogy a hagyományos fegyverek terén képtelen egyensúlyt teremteni a Szovjetunióval. Ezért 1956-ban az elrettenA NATO a hidegháború végéig „kettős politikát" folytatott. tést hangsúlyozva a NATO elfogadja a „tömeges megtorlás" stratégiáját, melynek alapján bármilyen szovjet támadásra nukleáris csapással válaszol. Bármennyire is kételkedtek a nyugat-európaiak, hogy az ő megmentésük érdekében az USA vállalja a nukleáris pusztulást, a berlini válság (1961) és főleg a kubai rakétaválság (1962) idején a világ a nukleáris katasztrófa szélére jutott. A veszélyérzet megnyitotta az utat a leszerelési tárgyalások felé. Ezután következett be a NATO legnagyobb belső válsága is, amikor 1966-ban de Gaulle tábornok az amerikai dominancia csökkentésére irányuló francia követelések elutasítása után kiléptette Párizst a szervezet katonai vezetéséből (a politikaiból nem!). 1967-ben a NATO tudatosítva, mekkora veszélyeket rejt magában előző doktrínája, Az atlanti szövetség 19 tagállama egységes a Jugoszláviai hadműveletek kérdésében Eltérő álláspontok Megkezdődött a NATO-csúcs MTI-HIR Washington. A NATO 19 tagállamának vezetői tegnap - Washingtonban tartott rendkívüli Koszovó-értekezletük után - nyilatkozatot fogadtak el a Jugoszlávia elleni közös fellépés további szükséges lépéseiről. A nyilatkozat három pontból áll, s mindenekelőtt leszögezi, hogy a NATO egységes, a 19 tagállam között teljes az egyetértés a hadműveleteket illetően. Állásfoglalás született amellett, hogy a NATO folytatja és fokozza a légi csapásokat, ugyanakkor a szárazföldi erők telepítéséről egyelőre nem esett szó Washingtonban. A nyilatkozat harmadik pontja kimondja, hogy a koszovói albánoknak vissza kell térniük szülőföldjükre, mégpedig nemzetközi katonai erők felügyelete mellett. A washingtoni rendezvénysorozat tegnapi eseménye volt még az atlanti szövetség 50 éves fennállásának megünneplése az amerikai főváros szívében található Mellon auditórium nevű patinás díszteremben, valamint a három új tagállam - Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság - képviselőinek üdvözlése az amerikai kongresszus épületében. A nagyszabású nemzetközi esemény mentén a jelen levő küldöttségek számos kétoldalú tanácskozást is tartottak, így Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozott Gerhard Schroder német kancellárral. Ma tartják a tulajdonképpeni NATO-csúcsértekezletet, vagyis az Észak-atlanti Tanács ülését az állam-, illetve kormányfők részvételével. Vasárnap a NATO-tagállamokhoz csatlakozik a békepartnerségi programban részt vevő országok csaknem mindegyike - az eddigi jelzések szerint a „nagy távollévő" Oroszország kivételével -, és az Euroatlanti Partnerségi Tanács csúcsszintű ülését rendezik meg. A 19 tagállam és a békepartnerségi programban részt vevő 23 ország 42 elnöke, illetve miniszterelnöke tartózkodik Washingtonban, hogy részt vegyen a háromnapos csúcsértekezleten. Washington eddigi történetében ez a legnagyobb diplomáciai rendezvény. A találkozósorozat legtöbb eseményénének otthont adó Ronald Reagan kongresszusi központ környékén példátlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a washingtoni belváros jelentős részét lezárták a gépkocsiforgalom elől, valamint több utca- és sugárútszakaszt a gyalogosok elől is. Alcszenyonok Csákynál Pozsony. Csáky Pál, a kormány alelnöke tegnap saját kérésére fogadta Alekszandr Akszenyonok pozsonyi orosz nagykövetet. A felek eltérően ítélik meg a NATO jugoszláviai hadműveleteit, a nagykövet az orosz álláspontnak megfelelően agressziónak minősítette azt, és szerinte minden segédkezet nyújtó ország részese az erőszaknak. Csernomirgyin belgrádi útjával kapcsolatban megjegyezte, a NATO-n a sor, hogy véleményezze az oroszjugoszláv egyezményt. Csáky jelezte, eltérően ítélik meg a válság okait, de abban egyetértenek, mielőbbi békés rendezésre van szükség. A szlovák kormány mindent megtesz azért, hogy a vajdasági szlovákok helyzete a lehető legbiztonságosabb legyen. Az orosz nagykövet szerint Szlovákiában nagy előrelépés tapasztalható a kisebbségpolitika terén, (kor) A történelmi pillanat. 1949. április 4-én 12 állam aláírta az Észak-atlanti szerződést. Középen Harry Truman, az Egyesült Államok elnöke (Archív) elfogadta az ún. „rugalmas reagálás" koncepcióját. Ennek értelmében a szövetség olyan fegyverekkel és olyan mértékben válaszol az őt ért támadásra, amilyeneket az agresszor használ. Ugyanebben az évben elfogadják Pierre Harmel belga külügyminiszter jelentését, melynek alapján a katonai biztonság és az enyhülés politikája egymással nem ellentétes. Ettől kezdve a NATO a hidegháború végéig „kettős politikát" folytatott: a hagyományos elrettentés politikája kiegészült az enyhülés és a leszerelés szorgalmazásával. Néhány kivétellel (az 1968-as csehszlovákiai és az 1979-es afganisztáni szovjet bevonulás) Nyugat és Kelet kapcsolatai javulni kezdtek, amit az 1975-ös Helsinki Záróokmány elfogadása, a Berlinről és Németországról kötött négyhatalmi megállapodás, a hagyományos fegyverek egyensúlyáról és a stratégiai nukleáris fegyverek ellenőrzéséről és csökkentéséről kötött szerződés (SALT I) is jelez. Az enyhülés Gorbacsov fellépésével tovább gyorsult, és gyakorlatilag a Szovjetunió és a Varsói Szerződés széthullásával fejeződött be a '90-es évek elején. A NATO "megnyerte a hidegháborút, amelynek szelleme Magyarország, Lengyelország és Csehország március 12-i belépésével végleg eltemetődött. RÖVIDEN Migaš Csernomirgyin missziójáról Besztercebánya. Viktor Csernomirgyinnek a koszovói válság rendezésére tett javaslata fény az alagút végén - jelentette kí Jozef Migaš, a parlament és a DBP elnöke. Olyan kompromisszumot kell keresni, amely mindkét félnek elfogadható, a lényeg az etnikai tisztogatás megállítása, a menekültek hazatérésének, illetve Koszovó Jugoszlávián belüli autonómiájának biztosítása - mondta Migaš. (SITA) Wolf vagy Krumpolec? Pozsony. Ján Krumpolec, a szociáldemokrata párt alelnöke úgy véli, a pártban szükség van változtatásokra. A tisztújítás előtt álló szocdemeknél két jelölt van az elnöki posztra: Jaroslav Volf jelenlegi elnök és Krumpolec. A párt szóvivője Miroslav Špejl szerint valószínű, hogy a közelgő közgyűlés e két jelölt közül fog választani. Špejl a kormány újabb túlkapásának tekinti, hogy utólagosan tájékoztatott a NATO-gépek átrepülésének engedélyezéséről. (TA SR) Külföldi Szlovákok Hivatala Pozsony. A kormány tervei szerint 2000-ben létrejön a Külföldi Szlovákok Hivatala, amely a kulturális minisztérium felügyelete alá tartozik majd. Azt a tevékenységet fogja irányítani, melyet eddig több minisztérium végzett. A hivatal létrehozása szükségessé teszi az 1997-ben elfogadott, külföldi szlovákokról szóló törvény módosítását. (SITA) Szerkezetváltás és tőkecsalogatás New York. A szlovák gazdaság szerkezetváltásának alapvető feltétele a külföldi tőke beáramlása, ezért fontosak a múltban elhanyagolt közvetíen kapcsolatok - jelentette ki Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes az európai és ázsiai befektetési lehetőségekről szóló konferencián. Mikloš elmondta, hogy az amerikai U.S. Steel társaság megerősítette azt a szándékát, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű részvényesévé kíván válni. (SITA) Százmilliós tavaszi árvízkárok Pozsony. A tavaszi árvizek okozta károk előzetes becslések szerint elérik a 472 millió koronát. A mentési és az árvízvédelmi munkálatok költségei a Kassai és az Eperjesi kerületekben meghaladták az 57 millió koronát - tájékoztatott a Központi Árvízvédelmi Bizottság. A mezőgazdaságban, víz- és erdőgazdálkodásban okozott károk értéke 415 millió korona. (TA SR) Nincs több állatkísérlet Pozsony. Az Állatok Szabadságáért szervezet tagjai tegnap az egészségügyi minisztérium elé vonultak, hogy köszönetüket fejezzék ki,' amiért leállította a kozmetikai termékek állatokon való tesztelését. Egyébként a lakosság 61 százaléka ellenzi az állatkísérleteket, melyek évente 10 000 állat halálát okozták. (SITA) Módosul a kórházak támogatása Pozsony. Májustól változik az intézeti egészségügyi ellátás anyagi térítésének módja, az intézményeket távlati költségvetéssel finanszírozzák majd. A módszer bevezetése csak az első lépés a kórházak átláthatatlan anyagi támogatásának felszámolása felé, és teljesen új környezetet teremt a kórházak vezetése számára. (TA SR) Az oktatási miniszter munkalátogatása Milan Ftáčnik Losoncon A szerző állandó munkatársunk ÚJ SZÓ-HÍR Losonc/Fülek. A Losonci járásban járt tegnap Milan Ftáčnik. Az oktatási miniszter Losoncon meglátogatott néhány iskolát, Füleken a város vezetőivel és a helyi iskolák pedagógusaival találkozott. Beszámolójában az oktatási tárca legfontosabb feladatait emelte ki, s említést tett a még várható törvénymódosításokról, az arányos pénzelosztásról és egy korszerű okatási program kidolgozásáról. A tárcavezető a füleki pedagógusoktól tájékozódott a magyar alapiskolák speciális problémáiról. Kéthárom éve a magyar iskolákban eltörölték az előkészítő osztályokat, és ez nehezíti a tanítók munkáját. Az igazgatók kérték a minisztert, hogy azokban az osztályokban, ahol magas a roma diákok létszáma, csökkenthessék a tanulók számát. Ftáčnik szerint a papréti alapiskola mellett megkezdett építkezés folytatására 2000-ben vagy 2001-ben kerülhet sor. (kas) Várszegi Asztrik bencés főapát Pozsonyban Lehetőségek és remény UJ SZO-TU DOSITAS Pozsony. Tegnap Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát volt a vendége a Márai Sándor Alapítvány által rendezett találkozónak a pozsonyi Zichy-palotában. A beszélgetésen megjelent Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke és Boros Miklós, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete is. A beszélgetést Hunčík Péter, a Márai Alapítvány igazgatója vezette. Szó esett a főapát úr életpályájáról, arról a korról, amelyet a hatvanashetvenes évek politikai viszonyai befolyásoltak, amelyben a katolikus egyháznak nem volt kedvező a helyzete. Várszegi Asztrik elmondta azt is, mi vezette őt a bencés rendbe. Elsősorban a szentírásra támaszkodó hitélet és az európaiság volt az, amelynek fontosságát II. János Pál pápa 1996-ban Pannonhalmán tett látogatása is megerősített és kiemelt. Ennek megfelelően a főapát úr kezdeményezésére sor került a keresztény-zsidó párbeszéd elindítására, de a keleti és a nyugati kereszténység közeledésére tett lépésekről is szólt. A szlovák-magyar egyházi kapcsolatokról elmondta, hogy szerinte a katolikus egyház a jelenlegi politikához képest lépéshátrányban van, mert fél a kölcsönös nyitástól. Pedig szerinte a Kárpát-medence népeinek közösen kellene élniük a keresztény hitben, (d-n)