Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-24 / 94. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 5. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS Magyarország, Lengyelország és Csehország március 12-i belépésével új korszak kezdődött a NATO életében A hidegháború győztese A NATO a washingtoni csúcstalálkozón ünnepli megalakulásának 50. év­fordulóját. ONDREJCSÁK RÓBERT A második világháború utáni meg­romlott nemzetközi légkörnek, a Hitler-ellenes szövetség szétesésé­nek, a két szuperhatalom (USA, Szovjetunió) közötti ellenségeske­dés kiéleződésének, Európa két tá­borra szakadásának (e folyamat ré­sze volt az 1948-as februári kom­munista hatalomátvétel Csehszlo­vákiában) hatására Belgium, Hol­landia, Luxemburg, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői 1948. március 17-én megkötötték a brüsszeli szerződést a kulturális, gazdasági és szociális együttműkö­désről, valamint a kollektív véde­lemről. Ugyanabban az évben az amerikai szenátus elfogadta az ún. Vandenberg-határozatot, amely le­hetővé tette, hogy az USA védelmi szövetségekbe lépjen be, ha nem­zetbiztonsági érdekei úgy kíván­ják. Ezután tárgyalások kezdődtek a Brüsszeli Szerződés aláírói, az USA és Kanada között, amelyekre további európai országokat is meg­hívtak. A tárgyalások eredménye­képpen 1949. április 4-én Belgium, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok Washingtonban aláírják az Észak-atlanti Szerző­dést. A szerződés preambuluma tartalmazza azokat az elveket, ér­tékeket, amelyeknek védelmében a szövetség létrejött: a nemzetek szabadságának biztosítása, a közös kulturális örökség, civilizáció, de­mokrácia védelme, a személyes szabadság és a törvény uralma. A dokumentum leglényegesebb ré­sze az 5. cikkely, amelyben lefek­tették a kollektív védelem alapjait. Eszerint bármely tagállam elleni támadás valamennyi szerződő fél elleni támadásnak minősül. Mindennek legjelentősebb követ­Bármely tagállam elleni támadás a szövetség elle­ni támadásnak minősül. kezménye, hogy az USA feladva izolacionista hagyományait, elkö­telezte magát Nyugat-Európa vé­delmére, amely a második világhá­ború pusztítása után képtelen volt biztosítani magát a szovjet fenye­getéssel szemben (a gyakorlatilag Európa szívében állomásozó 175 szovjet hadosztály ellenében nem egész tízet tudott felállítani). Az aláírás pillanatában a szerződés­nek főleg politikai jelentősége volt, és csak kevesen feltételezték, hogy a későbbiekben a katonai integrá­ció kerül előtérbe. A washingtoni szerződés bázisán csak valamivel később alakult ki az igazi szerve­zet, elsősorban két esemény hatá­sára: az egyik az amerikai atom­monopólium megtörése az 1949­es szovjet atomrobbantással, a má­sik a koreai háború kitörése. Az at­tól való félelem, hogy a Vörös Had­sereg éppen olyan gyorsan söpör végig Nyugat-Európán, mint tették azt a kínai „önkéntesek" a koreai Jalu folyón, arra késztette a szerve­zetet irányító Észak-atlanti Taná­csot (NAC), hogy elfogadja az „elő­retolt védelem" stratégiáját, mely­nek alapján a szövetséges erőknek minél keletebbre kell megállítani­uk az esetleges szovjet támadást. Mindez az amerikai katonai jelen­lét megerősítéséhez vezetett a kon­tinensen, és végső soron ennek kö­szönhető Nyugat-Németország remilitalizálása és felvétele a NATO-ba 1955-ben. 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz Görögor­szág és Törökország, ami a szövet­ség további megerősödéséhez ve­zetett, mivel az újabb huszonöt hadosztályon kívül képessé vált a déli irányú szovjet előrenyomulás megakadályozására is. Sztálin ha­lála után Moszkva „békeoffenzívá­ba" kezdett, Nyugat és Kelet békés egymás mellett élésének szüksé­gességét hangoztatva. A katonai fenyegetés csökkenésének és az enyhülésnek (détente) az 1956-os események - Magyarország meg­szállása, Szuezi-válság - vetnek vé­get. A Nyugat rájött, hogy a hagyo­mányos fegyverek terén képtelen egyensúlyt teremteni a Szovjetuni­óval. Ezért 1956-ban az elretten­A NATO a hideghá­ború végéig „kettős poli­tikát" folytatott. tést hangsúlyozva a NATO elfogad­ja a „tömeges megtorlás" stratégiá­ját, melynek alapján bármilyen szovjet támadásra nukleáris csa­pással válaszol. Bármennyire is ké­telkedtek a nyugat-európaiak, hogy az ő megmentésük érdekében az USA vállalja a nukleáris pusztulást, a berlini válság (1961) és főleg a kubai rakétaválság (1962) idején a világ a nukleáris katasztrófa szélére jutott. A veszélyérzet megnyitotta az utat a leszerelési tárgyalások fe­lé. Ezután következett be a NATO legnagyobb belső válsága is, ami­kor 1966-ban de Gaulle tábornok az amerikai dominancia csökkenté­sére irányuló francia követelések elutasítása után kiléptette Párizst a szervezet katonai vezetéséből (a politikaiból nem!). 1967-ben a NA­TO tudatosítva, mekkora veszélye­ket rejt magában előző doktrínája, Az atlanti szövetség 19 tagállama egységes a Jugoszláviai hadműveletek kérdésében Eltérő álláspontok Megkezdődött a NATO-csúcs MTI-HIR Washington. A NATO 19 tagálla­mának vezetői tegnap - Wa­shingtonban tartott rendkívüli Koszovó-értekezletük után - nyi­latkozatot fogadtak el a Jugoszlá­via elleni közös fellépés további szükséges lépéseiről. A nyilatko­zat három pontból áll, s minde­nekelőtt leszögezi, hogy a NATO egységes, a 19 tagállam között teljes az egyetértés a hadművele­teket illetően. Állásfoglalás született amellett, hogy a NATO folytatja és fokozza a légi csapásokat, ugyanakkor a szárazföldi erők telepítéséről egyelőre nem esett szó Washing­tonban. A nyilatkozat harmadik pontja kimondja, hogy a koszo­vói albánoknak vissza kell térni­ük szülőföldjükre, mégpedig nemzetközi katonai erők fel­ügyelete mellett. A washingtoni rendezvénysorozat tegnapi eseménye volt még az at­lanti szövetség 50 éves fennállásá­nak megünneplése az amerikai fő­város szívében található Mellon auditórium nevű patinás díszte­remben, valamint a három új tag­állam - Magyarország, Lengyelor­szág és a Cseh Köztársaság - kép­viselőinek üdvözlése az amerikai kongresszus épületében. A nagyszabású nemzetközi ese­mény mentén a jelen levő kül­döttségek számos kétoldalú ta­nácskozást is tartottak, így Orbán Viktor magyar miniszterelnök ta­lálkozott Gerhard Schroder né­met kancellárral. Ma tartják a tulajdonképpeni NATO-csúcsértekezletet, vagyis az Észak-atlanti Tanács ülését az állam-, illetve kormányfők rész­vételével. Vasárnap a NATO-tag­államokhoz csatlakozik a béke­partnerségi programban részt ve­vő országok csaknem mindegyike - az eddigi jelzések szerint a „nagy távollévő" Oroszország ki­vételével -, és az Euroatlanti Partnerségi Tanács csúcsszintű ülését rendezik meg. A 19 tagállam és a békepartner­ségi programban részt vevő 23 ország 42 elnöke, illetve minisz­terelnöke tartózkodik Washing­tonban, hogy részt vegyen a há­romnapos csúcsértekezleten. Washington eddigi történetében ez a legnagyobb diplomáciai ren­dezvény. A találkozósorozat legtöbb ese­ményénének otthont adó Ronald Reagan kongresszusi központ környékén példátlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a washingtoni belváros jelentős részét lezárták a gépkocsiforga­lom elől, valamint több utca- és sugárútszakaszt a gyalogosok elől is. Alcszenyonok Csákynál Pozsony. Csáky Pál, a kormány al­elnöke tegnap saját kérésére fogad­ta Alekszandr Akszenyonok pozso­nyi orosz nagykövetet. A felek elté­rően ítélik meg a NATO jugoszláviai hadműveleteit, a nagykövet az orosz álláspontnak megfelelően ag­ressziónak minősítette azt, és sze­rinte minden segédkezet nyújtó or­szág részese az erőszaknak. Cser­nomirgyin belgrádi útjával kapcso­latban megjegyezte, a NATO-n a sor, hogy véleményezze az orosz­jugoszláv egyezményt. Csáky jelez­te, eltérően ítélik meg a válság oka­it, de abban egyetértenek, mielőbbi békés rendezésre van szükség. A szlovák kormány mindent megtesz azért, hogy a vajdasági szlovákok helyzete a lehető legbiztonságo­sabb legyen. Az orosz nagykövet szerint Szlovákiában nagy előrelé­pés tapasztalható a kisebbségpoliti­ka terén, (kor) A történelmi pillanat. 1949. április 4-én 12 állam aláírta az Észak-atlanti szerződést. Középen Harry Truman, az Egyesült Államok elnöke (Archív) elfogadta az ún. „rugalmas reagá­lás" koncepcióját. Ennek értelmé­ben a szövetség olyan fegyverekkel és olyan mértékben válaszol az őt ért támadásra, amilyeneket az ag­resszor használ. Ugyanebben az év­ben elfogadják Pierre Harmel belga külügyminiszter jelentését, mely­nek alapján a katonai biztonság és az enyhülés politikája egymással nem ellentétes. Ettől kezdve a NA­TO a hidegháború végéig „kettős politikát" folytatott: a hagyomá­nyos elrettentés politikája kiegé­szült az enyhülés és a leszerelés szorgalmazásával. Néhány kivétel­lel (az 1968-as csehszlovákiai és az 1979-es afganisztáni szovjet bevo­nulás) Nyugat és Kelet kapcsolatai javulni kezdtek, amit az 1975-ös Helsinki Záróokmány elfogadása, a Berlinről és Németországról kötött négyhatalmi megállapodás, a ha­gyományos fegyverek egyensúlyá­ról és a stratégiai nukleáris fegyve­rek ellenőrzéséről és csökkentésé­ről kötött szerződés (SALT I) is je­lez. Az enyhülés Gorbacsov fellépé­sével tovább gyorsult, és gyakorla­tilag a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés széthullásával fejeződött be a '90-es évek elején. A NATO "meg­nyerte a hidegháborút, amelynek szelleme Magyarország, Lengyelor­szág és Csehország március 12-i be­lépésével végleg eltemetődött. RÖVIDEN Migaš Csernomirgyin missziójáról Besztercebánya. Viktor Csernomirgyinnek a koszovói válság ren­dezésére tett javaslata fény az alagút végén - jelentette kí Jozef Migaš, a parlament és a DBP elnöke. Olyan kompromisszumot kell keresni, amely mindkét félnek elfogadható, a lényeg az etnikai tisztogatás megállítása, a menekültek hazatérésének, illetve Ko­szovó Jugoszlávián belüli autonómiájának biztosítása - mondta Migaš. (SITA) Wolf vagy Krumpolec? Pozsony. Ján Krumpolec, a szociáldemokrata párt alelnöke úgy véli, a pártban szükség van változtatásokra. A tisztújítás előtt álló szocdemeknél két jelölt van az elnöki posztra: Jaroslav Volf jelen­legi elnök és Krumpolec. A párt szóvivője Miroslav Špejl szerint va­lószínű, hogy a közelgő közgyűlés e két jelölt közül fog választani. Špejl a kormány újabb túlkapásának tekinti, hogy utólagosan tájé­koztatott a NATO-gépek átrepülésének engedélyezéséről. (TA SR) Külföldi Szlovákok Hivatala Pozsony. A kormány tervei szerint 2000-ben létrejön a Külföldi Szlovákok Hivatala, amely a kulturális minisztérium felügyelete alá tartozik majd. Azt a tevékenységet fogja irányítani, melyet ed­dig több minisztérium végzett. A hivatal létrehozása szükségessé teszi az 1997-ben elfogadott, külföldi szlovákokról szóló törvény módosítását. (SITA) Szerkezetváltás és tőkecsalogatás New York. A szlovák gazdaság szerkezetváltásának alapvető felté­tele a külföldi tőke beáramlása, ezért fontosak a múltban elhanya­golt közvetíen kapcsolatok - jelentette ki Ivan Mikloš miniszterel­nök-helyettes az európai és ázsiai befektetési lehetőségekről szóló konferencián. Mikloš elmondta, hogy az amerikai U.S. Steel társa­ság megerősítette azt a szándékát, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű részvényesévé kíván válni. (SITA) Százmilliós tavaszi árvízkárok Pozsony. A tavaszi árvizek okozta károk előzetes becslések szerint elérik a 472 millió koronát. A mentési és az árvízvédelmi munkála­tok költségei a Kassai és az Eperjesi kerületekben meghaladták az 57 millió koronát - tájékoztatott a Központi Árvízvédelmi Bizott­ság. A mezőgazdaságban, víz- és erdőgazdálkodásban okozott károk értéke 415 millió korona. (TA SR) Nincs több állatkísérlet Pozsony. Az Állatok Szabadságáért szervezet tagjai tegnap az egészségügyi minisztérium elé vonultak, hogy köszönetüket fejez­zék ki,' amiért leállította a kozmetikai termékek állatokon való tesztelését. Egyébként a lakosság 61 százaléka ellenzi az állatkísér­leteket, melyek évente 10 000 állat halálát okozták. (SITA) Módosul a kórházak támogatása Pozsony. Májustól változik az intézeti egészségügyi ellátás anyagi térítésének módja, az intézményeket távlati költségvetéssel finan­szírozzák majd. A módszer bevezetése csak az első lépés a kórhá­zak átláthatatlan anyagi támogatásának felszámolása felé, és telje­sen új környezetet teremt a kórházak vezetése számára. (TA SR) Az oktatási miniszter munkalátogatása Milan Ftáčnik Losoncon A szerző állandó munkatársunk ÚJ SZÓ-HÍR Losonc/Fülek. A Losonci járásban járt tegnap Milan Ftáčnik. Az okta­tási miniszter Losoncon megláto­gatott néhány iskolát, Füleken a város vezetőivel és a helyi iskolák pedagógusaival találkozott. Be­számolójában az oktatási tárca legfontosabb feladatait emelte ki, s említést tett a még várható tör­vénymódosításokról, az arányos pénzelosztásról és egy korszerű okatási program kidolgozásáról. A tárcavezető a füleki pedagógusok­tól tájékozódott a magyar alapis­kolák speciális problémáiról. Két­három éve a magyar iskolákban el­törölték az előkészítő osztályokat, és ez nehezíti a tanítók munkáját. Az igazgatók kérték a minisztert, hogy azokban az osztályokban, ahol magas a roma diákok létszá­ma, csökkenthessék a tanulók szá­mát. Ftáčnik szerint a papréti alap­iskola mellett megkezdett építke­zés folytatására 2000-ben vagy 2001-ben kerülhet sor. (kas) Várszegi Asztrik bencés főapát Pozsonyban Lehetőségek és remény UJ SZO-TU DOSITAS Pozsony. Tegnap Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát volt a vendége a Márai Sándor Alapít­vány által rendezett találkozónak a pozsonyi Zichy-palotában. A be­szélgetésen megjelent Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke és Bo­ros Miklós, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete is. A beszél­getést Hunčík Péter, a Márai Ala­pítvány igazgatója vezette. Szó esett a főapát úr életpályájáról, ar­ról a korról, amelyet a hatvanas­hetvenes évek politikai viszonyai befolyásoltak, amelyben a katoli­kus egyháznak nem volt kedvező a helyzete. Várszegi Asztrik el­mondta azt is, mi vezette őt a ben­cés rendbe. Elsősorban a szent­írásra támaszkodó hitélet és az eu­rópaiság volt az, amelynek fontos­ságát II. János Pál pápa 1996-ban Pannonhalmán tett látogatása is megerősített és kiemelt. Ennek megfelelően a főapát úr kezde­ményezésére sor került a ke­resztény-zsidó párbeszéd elindí­tására, de a keleti és a nyugati ke­reszténység közeledésére tett lé­pésekről is szólt. A szlovák-ma­gyar egyházi kapcsolatokról el­mondta, hogy szerinte a katoli­kus egyház a jelenlegi politiká­hoz képest lépéshátrányban van, mert fél a kölcsönös nyitástól. Pe­dig szerinte a Kárpát-medence népeinek közösen kellene élniük a keresztény hitben, (d-n)

Next

/
Thumbnails
Contents