Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-24 / 94. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 24. VENDÉGKOMMENTÁR Magyar kötelezettség Közelség, személyes érintettség ez a két szó jutott eszembe, amikor néhány napos párizsi út után hazatértem, és arra a felismerésrejutottam, a franciákat sokkal kevésbé izgatja a koszovói válság, mint minket, magyarokat. Solrféleképpen vagyunk érintettek, hiszen néhány kilométerre a magyar határtól is hullanak a NATO bombái, aggódynk a vajdasági magyarokért, és nem utolsósorban friss tagjai vagyunk annak a szövetségnek, amely a bombákat hullatja. Hogy ez utóbbiból mi hárul ránk, azon felesleges sopánkodni. Belépésünk pillanatától ugyanis nem fakultatív a dolog. Nem mi határozzuk meg, hogy a NATO vezetése mit tegyen, nem mi tervezzük a hadműveleteket, legfeljebb szerény észrevételeink lehetnek, de ahogy pestiesen mondják, nem mi fújjuk a paszszát szelet. Emellett persze természetes az aggodalom, de tudomásul kell venni, hogy egy korábban népszavazással döntő mértékben támogatott lépésnek vannak következményei. Ilyen például, hogy - megtartva a törvényeket - rendelkezésre bocsátjuk légterünket, és átengedjük a NATO-vonatokat is. Ha ezeket nem kísérik katonák, akik működésbe tudnák hozni a hadfelszerelést, akkor az országgyűlés támogatása sem kell. Az, hogy egy esedeges szárazföldi támadáskor mi a teendő, mit várnak el tőlünk a brüsszeli NATO-központban, más kérdés. A térképre nézve lényegesen nagyobb esélye van egy montenegrói partraszállásnak, vagy akár egy Bulgária felől érkező akciónak, mint a magyarországi kiindulópontnak. Milosevics bizonyára tudja, hogy a bombák meglehetősen nagy találati pontossággal hullanak. A napokban eltalálták Milosevics pártjának székházát, majd bomba landolt az államfő magánházában, éppen az elnök hálószobájában, ahol nem tartózkodott senki. Valószínűleg véletlen, hogy éppen „személyes érintettség", vagyis a rezidencia romhalmazzá tétele után tárgyalt Milosevics az orosz elnök különmegbízottjával, Viktor Csernomirgyinnel, és első hallásra elég látványos eredményt értek el. Papíron legalábbis szerepelnek olyan kitételek, hogy a menekülteknek vissza kell térniük otthonukba, és orosz részvétellel nemzetközi jelenlét szükséges Koszovóban. Hogy a gyakorlatban mi valósul meg ebből, arra csak az elkövetkező napok adnak választ. Ennek részleteit feltehetően Milosevics ismeri a legjobban. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa JEGYZET Ismerős panoptikum VRABEC MÁRIA Új erőre kapott a DSZM, amióta Mečiar bejelentette, hogy megrohamozza a Grassalkovich-palotát. A vének hadserege már készül is a csatákra - nyelvét köszörüli, furkósbotját szorongatja, alig vátja, hogy a vezér kiadja a parancsot. El tudom képzelni, milyen bizsergés járta át a végtagoltat és a szíveket az örömhír hallatán, hogy nincs minden veszve, lesz még másodvirágzás, harmadik amnesztia, negyedik visszatérés és kolbászból kerítés. Mert ott is nagy ám a sürgésforgás: aki él és mozog, az mind munkát kapott mostanában. Akiről meg ez nem mondható el, azt érdemei elismerése mellett nyugdíjba küldték, lásd Húska-apó. Lehet, hogy már ők se értették, mit mond? Cuperral bezzeg nincsenek ilyen gondok, ő aztán nevén nevezi a dolgokat, még akkor is, ha lassan minden mondata ötezer koronába kerül a parlamentben. De sebaj, amit ő elveszteget, azt Hofbauer meg Slobodník megkeresi a Slovenská republikában. Az egyik földrajzi, a másik történelmi szakértő, hol Damaszkuszt keverik Bagdaddal, hol március idusát Horthy bevonulásával a Felvidékre, de lehet, hogy ez is csak a „dolgok okozati folytonossága", ahogy Húska mondaná. Sokáig azt lehetett hinni, hogy most majd jön a reformer Keltošová aranykora, no de a mozgalomban nem tudtak mit kezdeni a fehér térdzoknival meg a zongorával. Az úriember szerepét Gašparovič alakítja kisebb-nagyobb bakikkal, kérdés persze, lesz-e még hol, mert a Markovič-estre nem hívják meg még egyszer, a készülő Mečiar-parádékon pedig merőben más lesz a stílus. Ami biztos, hogy bőven lesz még részünk meglepetésekben, hiszen bizonyára Kozlík sem azért utazott Kubába, hogy cukornádat vágjon. Talán a sors akarta így, hogy még egyszer mementóként teljes pompájában és maximális erőbedobással végigvonuljon előttünk ez a panoptikum. Már csak azért is, nehogy elbízzuk magunkat ebben a fene nagy demokráciában, és a polgáribbnál polgáribb elnökjelöltek között dúskálva megfeledkezzünk arról, hol is vagyunk. Még mindig ugyanabban a Szlovákiában, ahol még mindig túl sokan várják, hogy bármelyik vezér á-t mondjon, és még mindig nagyon sokan vágják rá gondolkodás nélkül a „bééé"-t. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorfn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Manapság már mindenhol megrendezik a nyitott ajtók napját. Erzsi, holnaptól idehaza legalább egyszer hetente megtartjuk a csukott száj napját! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Az elmúlt időszakban minden, ami a stratégiai vállalatok magánosításával függött össze, csaknem hazaárulásnak minősült. Ezzel szemben a valóságban a stratégiai vállalatok nagy hányada részben vagy teljesen magánkézbe került, mégpedig áron alul - nyilatkozta a lapnak Mária Machová privatizációs miniszter. A nem magánosított vállalatokból sem lett „aranytojást tojó tyúk". Éppen ellenkezőleg. A vagyonkimentés és a gazdaságtalan vagyonkezelés következtében súlyos problémákkal küszködnek. A stratégiai vállalatokról rendelkező törvényt nem tartják tiszteletben, és azok a vállalatok, melyekre vonatkozik, nem konkurenciaképesek. A jogszabály a lakosságnak is csak ártott, mivel nem védte érdekeit. Azt teljesen más intézkedésekkel lehetne csak biztosítani, ami még mindig jobb volna, mint mesterségesen megtartani az állami tulajdont, mely gyakran csak a vállalatvezetők szabad vagyonkezelésének leplezésére szolgál - mondta Machová. A nemzetiek és a mečiaristák szalonképes politikai nézeteiből gyúrta egybe politikai hitvallását Robert Fico populizmusa Sokan akkor figyeltek fel rá, amikor a mečiarista hatalom bizalmat szavazott Robert Ficónak: legyen ő a strassbourgi emberjogi bíróságon a szlovák államérdekek képviselője. DÜSZA ISTVÁN Akkor az állam még egy volt Mečiarral és a DSZM-mel. Megfelelő embert a megfelelő posztra(l) - gondolhatjuk, hiszen ez volt az előző politikai hatalom vezérelve. Vagyis mindenképpen olyat, aki megfelelt az ő politikai céljaiknak, így aztán nem lehetett véletlen, hogy egyik alkalommal hazaérkezve az Európa Tanács székvárosából, Robert Fico úgy nyilatkozott, hogy a szlovákiai magyarok ne panaszkodjanak helyzetükre, mert egyetlen keresetet sem nyújtottak be az emberjogi bírósághoz. Ez az elektronikus sajtóban kiválóan szereplő, világosan érvelő fiatal jogász a tavalyi parlamenti választások utáni megnyüvánulásaival (törvényjavaslat a vizsgálati fogság időtartamáról stb.) fokozatosan elérte, hogy egyre feljebb kapaszkodott a népszerűségi listákon. Legutóbb idén februárban Mikuláš Dzurinda után 17,6 százalékkal a második helyet foglalta el. Ekkor már a sajtó nyilvánossága előtt lezajlott a vita a Demokratikus Baloldal Pártjában arról, hogy lemond-e Fico az ott viselt tisztségeiről. Nyilvánosságra került az is, hogy Robert Fico a háttérben egy új politikai szubjektum megalakításáról folytat tárgyalásokat Anna Maitkovával (SZNP) és Ivan Mjartannal (DSZM). Nem kizárt, hogy felfutó népszerűségének hátterében az a populizmus áll, amelyet sajtóbeli szereplései során a nemzetiek és a mečiaristák szalonképes politikai nézeteiből gyúrt egybe. Ezt valószínűsíti, hogy a hatalmon levő kormánykoalíció politikusai közül Fico az egyetlen, akinek igencsak magas a népszerűségi indexe az ellenzéki pártok szimpatizánsainak körében. Hozzájárul ehhez, hogy legújabban olyan törvénytervezeteket terjeszt elő a parlamentben a földtulajdonról, a földalapról és a képviselői mentelmi jogról, amelyek kapcsolatosak az éppen aktuális politikai botrányokkal. A fegyveres erők támogatása nagyon fontos Törökországban az iszlámista erők visszaszorítására Gondolkodásuk keleti, céljaik nyugatiak ONDREJCSÁK RÓBERT év múlva pártját is betiltották. A hez és a muzulmán országok felé őrizhető a Földközi-tenger keleti hadsereg mindig a modern török ál- fordulásához vezethet. Ékes példá- medencéje, a Fekete-tenger, valaA törökországi választások után fel- lam megalapítójára, Musztafa Ke- ja volt ennek az iszlámista volt mi- mint a közöttük átjárást biztosító csillant a remény, hogy az ország maira hivatkozik, aki szétválasztot- niszterelnök, Necmettin Erbakan Boszporusz és Dardanellák tengervégre kilábal a politikai instabilitás ta az államot és az egyházat, mo- iráni látogatása 1995-ben. A gene- szorosok. Kis-ázsiai területei közállapotából, amellyel a kilencvenes dernizálta az országot és a politikai ralitás tudatában van annak, hogy vetlenül határosak az arab olajforévekben küszködött, folyamatos rendszert. Érdemeiéit a törökök az az esetleges keleti orientáltság ve- rásokkal, a területén levő Ingicirlik kormányváltásokat, idő előtti vá- Atatürk („A törökök atyja") névvel szélybe sodorja az ország NATO- támaszpontról ellenőrzik az amerilasztásokat megélve. A nagy nyer- ruházták fel. A generálisok mind- ban játszott jelentős szerepét és az kai repülők az észak-iraki repüléstes a demokratikus baloldal (DSP) annyiszor őrá hivatkoztak, amikor ebből származó előnyöket. A szö- tilalmi övezetet. Törökország a vezére, Bülent Ecevit, akinek nép- a viíági állam megmentése érdeké- vétség tagjaként Ankarának kedve- szokásos déli irányú orosz tetjeszszerűsége a kurd vezér, Abdullah zőbb a nemzetközi megítélése, kedéssel szembeni védőbástya szeÖcalan letartóztatása után jelentő- , .. mint bármely más iszlám államnak, repét is betölti. Ezen kívül a Nyugat sen megnövekedett, és akit a nagy 1 orokorszag össze- s enn

ek komoly gazdasági előnyei alapvető érdeke, hogy a volt Szovbefolyással bíró hadsereg is támo- kötő kapocs ^ ^ vannak. Ha a nyugati orientáció jetunió közép-ázsiai muzulmán álgat. A fegyveres erők támogatása Kelet és Nyugat között. megkérdőjeleződik, mindez elvesz- lamaiban egy erős, nyugati elkötenagyon fontos, hiszen a törökorszá- het. Nem hiába erősödött meg Er- lezettségű Törökország terjessze ki gi politikai élet legfőbb sajátossága bakan miniszterelnöksége idején befolyását, ne a szélsőségesen iszéppen a hadsereg domináns szere- ben 1960-ban, 1971-ben és 1980- Románia NATO-csatlakozási esé- lámista Irán. Ennek megfelelően pe, amelyet az iszlámista erők visz- ban katonai puccsot hajtottak vég- lye, hiszen Bukarest - igaz csak Törökországban, amely az összeszaszorítására, a szekuláris állam re. Az ország gazdasági helyzete részben - de át tudta volna venni kötő kapocs Kelet és Nyugat kővédelmére használt fel. Amikor az nem a legrózsásabb, ami az iszlám- Ankara szerepét a Balkánon. A zött, a mostani választások során 1995-ös választásokon az iszlám párti erők malmára hajtja a vizet, Nyugat számára szintén létfontos- megerősödni látszanak a nyugati Jólét Pártja győzött, és elnöke Nec- hiszen a legszegényebb rétegek ságú, hogy Törökország világi ál- orientációt szorgalmazó erők. mettin Erbakan, a modern Törökőr- könnyen fanatizálhatok. Győzel- lam maradjon, amely képes megál- Mindez a törökök érdeke is, akikszág történelmének első iszlámista műk elfogadhatatlan a hadsereg lítani az iszlám behatolását Európá- nek gondolkodása még sokban kekormányfője lett, a generalitás aka- számára, de Európa és az USA sem ba a Közel-Kelet felől, ugyanakkor a leti, de céljaik, eszményeik már a dályozta meg, hogy véghezvigye a kívánja. Ugyanis ha ők veszik át a NATO egyik legfontosabb tagálla- Nyugathoz kötik őket. társadalom iszlamizálását. Sőt, Er- hatalmat, az Törökország nyugati ma, elsősorban stratégiai jelentősébakant 1997-ben lemondatták, egy orientációjának megkérdőjelezésé- gű fekvése miatt. Területéről ellen- A szerző állandó munkatársunk OLVASÓI LEVÉL Növekvő munkanélküliség Szlovákia az európai fő útvonalaktól egyre távolodva, perifériára kényszerítve - Adyval szólva - döcög egy ócska konflisban a nagy semmi felé. Vajon kinek, kiknek van megnyugtató, biztos jövője ebben az országban? Egyes peszszimista előrejelzések szerint a munkanélküliség aránya az év végére elérheti a 20-22 százalékot. A munkaügyi tárca közlése szerint azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik a hivataltól kapott segély mellett úgynevezett feketemunkát vállalnak, eléri a 130 ezer főt. Ha tudnak ezekről az esetekről, akkor miért ismételgetik ezt a tényt már évek óta? Vonják meg tőlük a munkanélküli-segélyt, és adják azoknak, akik igazán rászorulnak, mert vannak bőven olyanok, akik tényleg a nyomorszint alatt tengetik örömtelen életüket máról holnapra. Remélem, a júliusra tervezett szigorítások riem a legelesettebb embereket fogják még kilátástalanabb helyzetbe kényszeríteni. Gyakorta hangoztatott állítás, hogy a munkanélküliek zöme nem is akar dolgozni. Az alacsony átlagkereset, az utazási költségek állandó növekedése, a megfizethetetlen albérlet és a nehéz életfeltételek a fő okai annak, hogy sokan nem találják a kiutat ebből az ördögi körből. Miért nem emelik az átlagkeresetet? Hogy nincs miből? Akkor meg ne a szegénységben tengődő embereket hibáztassák, hanem azokat, akik a kialakult áldatlan helyzetért felelősek, akik szarkamód szétlopkodták az ország javait, tönkretették gazdaságát, egyetlen célt tartva szem előtt, egyéni gyarapodásukat, saját bankszámlájuk növelését, emberek sokaságát munkanélküliségbe, reménytelenségbe taszítva. Előfordulhat, hogy a jelenlegi áldatlan gazdasági helyzetet meglovagolva azok az egyének, akik Szlobodan Milosevics „humánus" koszovói politikájának tapsolnak, Szlovákiában is hasonló módon szeretnék megoldani a „fennálló nehézségeket". Szabó Sándor Királyrév Forró Evelyn