Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-20 / 90. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 20. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK H Ma fejeződik be a térségünket finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni éves közgyűlése Fékeződik növekedési ütemünk London. A térségünk megsegítését szolgáló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ma befejeződő négynapos éves közgyűlésén aggódva értékelték térségünk gazdásági helyzetét: a bank szerint az idén növekedés helyett visszaesés várható. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Londonban szombaton elkezdődött és ma véget érő, a közép- és kelet-európai országok piacgazdasági átalakulásának elősegítésére létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) négynapos közgyűlésén ismertették a pénzintézet által kidolgozott Transition Report c. éves jelentést, amely szerint a tavaly nyáron kezdődött orosz válság visszavetette térségünk gazdasági növekedését. Az 1999-ben eredetileg várt 3,5 százalékos növekedés helyett valószínűleg 1 százalékos viszaeséssel vagyunkkénytelenek szembenézni. A kelet- és közép-európai térség legnagyobb külföldi pénzügyi befektetőinek közgyűlésére sajátos körülmények között került sor, mivel az orosz válság hatására megváltozott a térség gazdasági légköre, és a válság kezelése az EBRD számára is hatalmas kihívásokkal járt. Bár a bank elmúlt évi új kötelezettségvállalása 2,4 milliárd ecut tett ki 24 ország 96 programjában, ami 2,5 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest, a pénzintézet 1991. évi alapítása óta először jelentős A grafikon az 1998. december 31-i állapotot tükrözi. Az adatok millió ECU-ben értendők. (Forrás: Népszabadság) veszteséggel zárta az évet. A térség gazdaságának átalakulásában amely sokkal hosszabb időt igényel, mint ahogyan korábban a közgazdászok, politikusok gondolták alábecsülték a megfelelő intézményi háttér kiépítésének fontoságáthangoztatta Horst Köhler, az EBRD tavaly szeptemberben kinevezett német elnöke. A térség legújabb válsága, a koszovói tragédia is káros következményekkel jár a balkáni térség, leginkább Albánia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina gazdasági fejlődésére, de hatása nem kerüli el a kelet-közép-európai övezet más gazdaságait sem. Egy elhúzódó háború általában magában rejti a befektetők óvatosságának, távolmaradásának veszélyeit a Jugoszláviával szomszédos összes ország esetében - hangoztatta Nicholas Stern, az EBRD vezető közgazdásza. A koszovói válság lezárása után az EBRD kömoly szerepet játszhat az újjáépítésben, a Bosznia-Hercegovinára 1995 után kidolgozott programja alapján, amelyek az infrastrukturális beruházások, a közutak, repülőterek építésének finanszírozását, a külkereskedelem fejlesztését szolgálják. Ermelinde Meksi albán gazdasági és kereskedelmi miniszter a közgyűlésen kijelentette: Tiranának a lehető legsürgősebben 200 millió dollár költségvetési támogatásra és 600 millió dollár humanitárius segélyre van szüksége. Az orosz politikai vezetés, a kiélezett koszovói helyzet árnyékában benyújtotta a számláját a Nyugatnak Moszkva: hitelből fedezett hiteltörlesztés GAL ZSOLT A NATO Jugoszlávia elleni támadásait kisérő orosz kirohanások és fenyegetőzések úgy látszik, megtették a hatásukat. A koszovói helyzetet persze nem sikerült megoldani, de Moszkva végül kibokszolta magának a Nyugattól esedékes következő hiteleket. Jevgenyij Primakov miniszterelnök és Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója közötti elvi megállapodás már létrejött, a Valutaalap Moszkvában tartózkodó küldöttsége azonban feltételekhez köti a 4,8 milliárd dolláros hitelcsomag odaítélését. Mindenekelőtt a költségvetési kiadások lefaragását és az orosz bankrendszer rendbetételét követelik a Primakov-kormánytól. A tavaly augusztusi pénzügyi összeomlás ugyanis az egész bankvilágot szétzilálta. Csak az idei év első két hónapjában 47 bank működési engedélyét vonták be, és a 20 legnagyobb pénzintézet kétharmada súlyos fizetési gondokkal küzd. Nem áll jobban maga az orosz állam sem, amely 150 milliárd dolláros adóssághegyet görget maga előtt, ennek hatvan százalékát még a Szovjetuniótól örökölte. Moszkva a tavaly augusztusi csőd óta képtelen fizetni a szovjet érából visszamaradt kölcsönöket, és Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes április elején már azt javasolta, hogy a nyugati hitelezők engedjék el Oroszországnak a Szovjetuniótól örökölt adóssága 75%-át. Ha ezt talán nem is, de a kölcsönök törlesztésének átütemezését mindenképpen el szeretné érni a Primakov-kabinet, és ennek érdekében lobbizik a hitelező kormányokat és magánbankokat tömörítő Párizsi ill. Londoni Klubnál. Az igyekezet teljesen érthető, hisz az Orosz Föderáció az 1992. január 1. után felhalmozott „saját" hiteleket is csak nagy nehézségek árán képes fizetni, és csak az elkövetkező időszakban 5 milliárd dollárnyi törlesztési kötelezettség nehezedik a káoszba süllyedt kolosszusra. Ezek után már világos, hogy mire kell az IMF 4,8 milliárd dollárja. Elkerülendő, hogy az újabb hatalmas nyugati hitelcsomagból csak a korábbi kölcsönök visszafizetésére fussa, a legújabb mentőakcióba a Világbank és a japán kormány is kész beszállni 2,3, ill. 1 milliárd dollárral. Ezek az őszszegek már konkrét programokra lennének költhetők a szénbányászat reorganizációjától kezdve az úthálózat fejlesztéséig. A hitelnyújtás feltétele azonban az, hogy létrejöjjön a megállapodás az orosz kormány és az IMF között, így minden a moszkvai tárgyalásoktól függ. A fővárosi régiók súlya Európában az ország népessége és a bruttó nemzeti össztermékből való részesedés alapján Túlsúlyos központok Budapest. Az ország népességéből való részedés tekintetében a fővárosi régiók közül Európában Hollandia fővárosa emelkedik ki. Ott a lakosság csaknem 50 százaléka a főváros vonzáskörében él, ezek részesedése az ország bruttó nemzeti össztermékéből azonban alig haladja meg a 20 százalékot. Az ország lakosságához viszonyítva négy fővárosi régió lakossága haladja meg még a 30 százalékot. Ezek Portugália, Magyarország, Nagy-Britannia és Görögország fővárosai. Közülük Lisszabon és környékének részesedése az ország GDP-jéből Európában a legnagyobb, messze meghaladva a 40 százalékot. A reformországok közül Szlovákia, Csehország és Románia fővárosi régióinak az ország népességéhez viszonyított aránya 10 százalék körül mozog. A GDP-t tekintve azonban a román főváros elmarad Pozsony és Prága mögött, ahol a GDP-ből való részesedés aránya csaknem eléri a 20 százalékot. A fővárosi régió súlya Németországban a legkisebb, ami öszszefügg az ország nagyságával és gazdasági erejével. (Forrás: MH) A fővárosi régiók súlya egyes európai országokban A sötét oszlop az ország népességéből való részesedést, a világos oszlop az ország GDP-jéből való részesedést tükrözi. Az adatok százalékban értendők. (Forrás: MH) TANÁCSADÓ Rossz szomszédság K. L. Szomszédom házától két méterre van a garázsom. Mivel a garázsom alacsonyabb, mint a szomszéd háza, minden télen garázsomra csúszik a hó, tönkreteszi a csatornát és megrongálja a garázs tetejét. Hiába mondom, hogy tegyen fel hófogót, nem hajlandó megtenni. Második problémám az, hogy a szomszédom állandóan hallgatózik az ablakokon át. Figyelmeztetésemre pedig agyonveréssel fenyeget. Szeretném tudni, hogy miként védekezhetek a szomszédom cselekedetei ellen? CSEKES ERIKA A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy minden tulajdonos, függetlenül attól, hogy ingó vagy ingaüan tulajdonáról van szó, jogosult a törvény adta keretek között a saját tulajdonába tartozó tárgyat tartani, használni, valamint azzal szabadon rendelkezni. Minden tulajdonosnak ugyanolyan joga és kötelessége van és egyformán jogi védelmet élvez. A tulajdonosnak jogában áll védelmet kérni, ha valaki jogtalanul avatkozik bele a tulajdonjogába. Ami a szomszédi viszonyokat illeti, minden tulajdonos köteles visszatartani magát mindentől, amivel a körülményekhez képest aránytalanul zavarná a másik tulajdonost, valamint komolyan veszélyeztetné a tulajdonjogának végrehajtását. Ez azt jelenti, hogy többek közt nem veszélyeztetheti a szomszéd épületét, se telkét, valamint nem zavarhatja őt folyékony vagy szilárd hulladékokkal. Mivel a szomszédja nem hajlandó megegyezés alapján megoldani az Önök között létező problémát, azt tanácsoljuk, hogy ebben az esetben forduljon bírósághoz. A bíróság kötelezheti a szomszédját arra, hogy tegyen meg olyan lépéseket, melyek megakadályozzák az Ön garázsának és csatornájának károsodását. Ami pedig az ablakokat illeti, konkrétan, hogy a szomszédjának állandóan nyitottak az ablakai, melyek az Ön udvarára néznek, ebben az esetben nem lehetséges őt semmilyen módon kényszeríteni arra, hogy ezeket csukja be. A szerző a Csekes-Világi ügyvédi iroda munkatársa. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE A jen volt a favorit Az elmúlt héten az euró árfolyama az 1,06-1,08 USD, a dolláré a 117-120 JPY szinten ingadozott. A devizapiacok favoritjává a jen vált azt követően, hogy egy újsághír szerint a legnagyobb japán biztosítótársaságok csökkenteni szándékoznak külföldi kötvényvásárlásaikat, nagyobb hangsúlyt helyezve a hazai befektetési lehetőségekre. Az egyik európai autógyár részesedésvásárlása egy japán autóipari cégben nagyságrendjénél fogva szintén erősítette a jent. Újabb negatív rekordot döntött azonban a múlt héten az európai közös valuta, amelynek árfolyama a dollárral szemben az 1,0628 USD/EUR értékig esett. A koszovói válság elhúzódása, nagyobb területre való kiterjedésének lehetősége felhőssé tette az európai kilátásokat. Amennyiben a konfliktus rövid időn belül nem oldódik meg békésen, az egész Európa növekedését vissza fogja vetni. A legfrisebb amerikai adatok szerint az idei első negyedévet tekintve az ipari termelés bővülése mindössze 0,7 százalékos volt, szemben a tavalyi negyedik negyedéves 2,2 százalékkal. A New York-i tőzsdeindexen ugyan még nem látszanak az elbizonytalanodásjelei, a tendencia folytatódása esetén azonban idővel a Dow Jones-index is ereszkedni fog, ami hosszabb távon a dollár gyengüléséhez fog vezetni. Ezen a héten a koszovói helyzettől föggően az euró további gyengélkedése várható, árfolyama előreláthatólag az 1,05-1,08 USD szintek között fog ingadozni. (MH) 150 autóbusz Szentpétervárnak Pozsony. A szentpétervári önkormányzat idén 150 szlovák autóbusz vásárlását tervezi. A megrendelésre versenypályázatot írnak ki, amelyen mindhárom szlovák gyártó részt vesz. A szlovák buszokat is besorolták azon áruk körébe, amelyekkel az Oroszországból behozott gáz 40 százalékát egyenlítik ki. (HN) Sztrájkoló románok Bukarest. Az április 26-ra meghirdetett romániai általános sztrájk bevezetőjeként tegnap a kora reggeli óráktól délelőtt 11ig tartó ágazatonkénti kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. A reggel hétkor kezdődött kétórás szállítási és közszolgáltatási munkabeszüntetés hatására négy órára megbénult az ország nemzetközi forgalma. Az április 26-ai általános sztrájk követelései közt szerepel a reálbér megkétszerezése és számos szociális vonatkozású jogszabály megalkotása. Romániában az átlagbér jelenleg 80 dollár körül mozog. (MTI) Csökkenő ipari termelés Pozsony. Az ipari termelés indexe februárban elérte a 87 százalékot, vagyis a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 13 százalékkal csökkent. A csökkenéshez 4,9 százalékkaljárult hozzá a bányászat, 17,9 százalékkal az ipar és 11 százalékkal az energiatermelés. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényb ;n 1999. április 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,994 Magyar forint (100) 17,848 Angol font 68,492 Német márka 23,005 Cseh korona 1,186 Olasz líra (1000) 23,237 Francia frank 6,859 Osztrák schilling 3,270 Japán jen (100) 35,868 Spanyol peseta (100) 27,042 Kanadai dollár 28,548 Svájci frank 28,100 Lengyel zloty 10,511 USA-dollár 41,288 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK