Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-20 / 90. szám, kedd

14 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 20. A munkanélküliség aránya elérheti a 22 százalékot Illegális munkavállalók ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. Az Állami Munkaügyi Hivatal előzetes adatai szerint márciusban a munkanélküliség aránya elérte a 17,6 százalékot. Ez magában foglalja azokat is, akik nem tudnak azonnal munkába állni, ilyenek a pillanatnyilag betegállományban lévők és az átképzések résztvevői. Azok aránya, akik a munkahely felajánlása esetén azonnal képesek munkába állni, eléri a 16,5 százalékot. A 2,7 millió gazdaságilag aktív lakosból csaknem 470 ezer maradt munka nélkül, az előző hónaphoz viszonyítva ez 5200-zal több. Peszszimista előrejelzések szerint a munkanélküliség aránya az év végére elérheti a 20 százalékot, egyes elemzések azonban a 22 százalékos munkanélküliséget sem zárják ki, ami 590 ezer állástalant jelent. A munkaügyi hivatal jelentése szerint azonban azok száma, akik a hivataltól kapott segély mellett még feketemunkát is vállalnak, 130 ezer körül mozog. (NO) Több mint 6,4 milliárd koronára rúg az adótúlfizetés Visszakapják pénzüket HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Március 31-ig több mint 58 ezer jogi és 373 ezer fizikai személy nyújtotta be a tavalyi évre szóló adóbevallását. A Národná Obroda információja szerint az adóbevallásokból kitűnik, hogy óriási túlfizetésekre került sor, amelyet az államnak vissza kell juttatnia az adózóknak. A túlfizetések nagysága eléri a 6,41 milliárd koronát, ami 2 milliárd koronával több, mint az előző évben. Magyarország: Fokozatos búcsú az áfa nulla kulcsától Kell az adóharmonizáció HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Megszűnik az áfa nulla kulcsa - ez az egyik legjelentősebb eleme a magyar adórendszer EUharmonizációjából következő változtatásoknak. A nulla kulcsot a tervek szerint két lépésben törlik el. Az idesorolt termékek után 2001. január l-jétől 3 százalékos áfát kell fizetni, 2002-től pedig már 5 százalékot. Ez például a gyógyszerek esetében 11,6 százalékos drágulást okoz, mert a társadalombiztosítási támogatásra is ki kell vetni az áfát. Az uniós harmonizációs kényszer miatt szűkítik a jövedéki adó hatálya alá eső ásványolajtermékek körét, jövedéki termékké alakítják a bort és - több éven át, fokozatosan - jelentősen emelik a cigaretta jövedéki adóját. Számos olyan termék és szolgáltatás, amely után eddig 12 százalékos áfát fizettek, a csatlakozásig átkerül a 25 százalékos normálkulcs hatálya alá. Hogy pontosan melyek lesznek ezek, az attól függ, hogy az EU mit fogad el a magyar derogációs kérelmekből. (Magyarország egyelőre csak három téren szeretne derogációt.) Ha semmit, az 101 milliárd forintot jelenthet a büdzsének, de egyúttal 1,6 százalékos árszínvonal-emelkedést is. (VG) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gyengélkedő korona Pozsony. A szlovák devizapiac tegnap mozgalmas napot tudhatott maga mögött. A szlovák korona árfolyama az üzletelés megkezdése után a pénteki 44,83-44,93 SKK/EUR záróárról 44,95-45,05 SKK/EUR árfolyamra csökkent, újra átlépve a 45 koronás pszichológiai határt. Az árfolyamcsökkenés elsősorban a hazai bankok koronaeladásainak volt köszönhető. Dél körül aztán a korona enyhén megerősödve elérve a 44,92045,02 SKK/EUR szintet. (SITA) Idén 72 ezer PC-t adnak el Pozsony. Szlovákiában tavaly 65 410 személyi számítógépet adtak el, ami 5,2 százalékos növekedéstjelent az előző évhez viszonyítva. Ebből 57 834 volt az asztali, 7576 pedig a hordozható számítógép. Előrejelzések szerint idén 10 százalékkal nő az eladás, amivel elérik a 72 ezer darabos forgalmat. (SITA) Tavaly 192 ezer tonna sertéshús Pozsony. Szlovákiában 1998 végén 1,68 millió sertést tartottak nyilván, ami 16 százalékkal kevesebb mint 1996ban. A tavalyi hústermelés 192 ezer tonna körül mozgott, az ország éves szükséglete azonban 200 ezer tonna. Míg tavaly 5789 tonna sertéshúst hoztak be az országba, addig egy éwel korábban ez csak 70 tonna volt. Idén április 5-ig a sertéshús behozatala elérte a 6722 tonnát. (SITA) IMF-hitel Romániának Bukarest. A román jegybank helyettes vezetőjének reményei szerint a balkáni ország és a Nemzetközi Valutaalap még e hét folyamán, ma vagy szerdán emlékeztetőt ír alá a pénzintézet 450 millió dolláros készenléti hitelnyújtásáról. Az országnak nagy szüksége van az IMF-fel létrejövő megállapodásra, mivel májusban és júniusban 900 millió dollárnyi adósságot kell rendeznie. (MTI) A Karstadt és a Quelle fúziója Essen. A német szupermarketműködtető cég, a Karstadt AG tegnap megerősítette egyesülési szándékát a Quelle csomagküldő szolgálattal. Az új vállalat Karstadt Quelle név alatt 120 ezer alkalmazottat foglalkoztat majd. A fúziót előbb azonban mindkét cég részvényeseinek el kell fogadniuk. (SITA) Az olajáremelés következménye: megszűnik az inflációra és a kereskedelmi mérlegre gyakorolt kedvező hatás Változások a világ olajpiacán Ebből a jogi személyeknek 5,56 milliárd koronát, a fizikai személyeknek 850,3 millió koronát kéne visszatéríteni. A jelenleg hatályos törvények szerint, ha az adózó kérvényezi, az államnak 30 napon belül kéne visszatérítenie a felülfizetéseket. Az adóhivatalok azonban még széleskörű ellenőrzéseket hajtanak végre, hogy kiderítsék, a túlfizetések valóban megalapozottak-e. A hivatal május elejére ígéri az erről szóló jelentés nyilvánosságra hozatalát. Három hónap alatt a felével drágult a kőolaj a nemzetközi piacokon, szakértők szerint azonban inkább a december végi mélypont volt szokatlanul alacsony. HÁTTÉR Ritkán látott éles áringadozások jellemezték az olajpiacokat az idei első negyedévben. A tavaly decemberi mélypont után - amikor egy barrel kőolaj ára 10 dollár alá esett - januárban és február elején jórészt folytatódott a mélyrepülés, és úgy tűnt, hogy az idén nem lesz gyökeres fordulat. Az áremelkeA 15 dolláros olajárak szakértők szerint nem nevezhetők magasnak. dést elsősorban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) termelés-visszafogása indította el. A jegyzés alig egy hónap alatt 4 dollárral emelkedett. A NATO Jugoszlávia elleni támadása tovább erősítette a fekete arany árát, amely immár napok óta 15 dollár körül alakul. A piackutatók azonban azt remélik, hogy már a harmadik negyedévben 17-19 dollárA benzinárak jelenleg is magasak. Ennek ellenére ne csodálkozzunk, ha rövid időn belül ismét többet fizetünk a tankolásért. (Somogyi Tibor felvétele) AZ OPEC-TAGORSZAGOK OLAJTERMELESE 1998 DECEMBEREBEN (w illió tiordá/nap) Szaútí-Arabia .. „Jí.8t Irán j 3.58 Kuvait EgyssÉift A. E, Katar i 0.64 Algéria J 0,79 f&S^I I 27,14 i Utt* tt

13

5 Nigéria Indonézia ijw VsnwueiB iüfil

30

6 Irak 12.39 01234567S9 Forrás; OfCC A világ legnagyobb kőolajtermelője továbbra is Szaúd-Arábia ra emelkedik a jegyzés, függeden elemzők óvatosabban ítélik meg a helyzetet. A korábbi alacsony olajárak kétségtelenül jótékonyan hatottak az importőr országokban az infláció, valamint a kereskedelmi mérleg alakulására? A jelenlegi 15 dolláros árszint elemzők szerint még nem okoz számottevő inflációs nyomást az importőr országokban. A 15 dollár fölé került olajárak szakmai körök szerint nem nevezhetők magasnak, és még bőven belefér abba az 1996-ban indult csökkenő ártrendbe, amely a lényegében azóta sem változott nemzetközi gazdasági hatások nyomán indult. Az OPEC-miniszterek március 23án vállalták, hogy az összkínálatukat napi 1,716 millió barrellel csökkentik. Az olaj-világkínálat mintegy 55 százalékát adó kartell árszilárdító törekvését néhány független olajtermelő (Mexikó, Norvégia, Oroszország és Omán) is támogatta, együttesen napi 388 ezer barreles csökkentést tervezve. A piacról így több mint 2,1 millió barrel nyersolaj tűnhet el, ami egyesek szerint már 75 százalékos megvalósulás esetén is tartósan szilárdíthatja a világpiaci árakat. Az olajkartell tényleges kiviteli adatai azonban majd csak április végén látnak napvilágot, s ha - eddigi gyakorlatuk szerint - megint kiderül, hogy nem fogták kellően vissza eladásaikat, ismét gyengülhet az olaj ára. Az árak mostani emelkedése miatt egyes szakértők máris attól tartanak, hogy az USA-ban meglódulhat a mindeddig rendkívül lassú ütemű infláció, ami esetleg a gazdasági növekedést is visszafogó kamatemelésre kényszerítheti a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) döntéshozóit. Alan Greenspan Fed-elnök már februárban jelezte: szükségessé válhat a tavaly követett kamatcsökkentési politika felülvizsgálata. A monetáris politika szigorítását azonban a legtöbb szakértő egyelőre nem tartja szükségesnek. A világgazdaság nagy része stagnál, ami visszafogja az inflációs folyamatokat - húzza alá a detroiti Comerica Bank elemzője. A tekintélyes Journal of Commerce hasonlóan kiáll a monetáris politika változadansága mellett, hangsúlyozva: az infláció üteme egyelőore nem aggasztó, bár az idén minden bizonnyal meghaladja a tavalyi szintet. Nagy-Britanniában az olajár-emelkedés nem a kamatemelés, hanem a további csökkentés elmaradásának veszélyét veti fel. A piaci folyamatok az Európai Központi Bankot is aggasztják; a frankfurti testület már márciusban felhívta a figyelmet a pénzromlás gyorsuláA jelenlegi olajárszint még nem okoz számottevő inflációs nyomást. sának veszélyére. A kőolaj jegyzésének emelkedése nem csak az infláció alakulását, hanem a kereskedelmi mérleg helyzetét is kedvezőtlenül érinti az importőr országokban. Az olajárak emelkedése jót tett a nagy olajipari cégek tőzsdei árfolyamának. Áz Egyesült Államokban a Texaco és az Exxon árfolyamát megvizsgálva egyértelmű az árfolyamok emelkedése az utolsó bő egy hónapban. A két cég részvénye ugyanazon a napon, március 2-án érte el az idei legalacsonyabb értékét - a Texaco 45,4 dollárt, az Exxon 64,81 dollárt ért. Ehhez az árszinthez viszonyítva a Texacopapírokon elérhető hozam a napokban 23,4 százalék, az Exxonrészvények esetében 14,5 százalék volt. (A Világgazdaság alapján) Soros György pénzügyi mágus változtat üzletpolitikáján A német vállalatok Holocaustalapja kártérítést fizet Amerika után Európa A Lufthansa is lépett ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/London. Szakítva eddigi üzletpolitikájával, Soros György Európában is beindítja a kockázatitőke-befektetéseket. A Financial Times szerint a magyar származású amerikai üzletember több mint egymilliárd dollárt különített el erre a célra. Irodát nyitott a napokban Londonban, a kimondottan kockázatitőke-befektetésekre szakosodott Soros Private Equity Partners. A Soros Fund Management befektetési csoporton belül már évek óta működő szervezet eddig szinte kizárólag Észak-Amerikára korlátozta tevékenységét. Soros György tervei szerint év végére feláll az európai ügyletekkel foglalkozó csapat, amely a Soros-birodalom két globális befektetési alapja - a 3,5 milliárd dollárt kezelő Quantum Industrial Holdings Fund és a 600 millió dolláros, zömmel ingatlanügyletekben „utazó" Quantum Realty Fund - forrásait felhasználva vállalkozik befektetésekre. Az első körben elkülönített 1 milliárd dollár a kínálkozó lehetőségek függvényében növekedhet. Az európai divízió élére Soros a Goldman Sachs befektetési igazgatóját, Ramez Sousout nyerte meg vezetőnek. Rajta kívül további nyolc neves befektetési szakember irányítja majd a tevékenységet. Az utóbbi időben több kockázati befektetésre specializálódott amerikai társaság is megjelent Londonban - köztük a Kohlberg, Kravis and Roberts (KKR), a Carlyle Év végére feláll az európai ügyletekkel foglalkozó csapat. Group és a Hicks Muse -, arra építve, hogy az európai piacon számos alulértékelt vállalat kínálkozik felvásárlási célpontként. Egyes szakértők máris attól tartanak, hogy Soros megjelenésével a piacnak ez a szegmense túltelítetté válik, azaz egész egyszerűen kevesebb kockázati befektetési lehetőség lesz, mint amire a társaságok potenciálja elegendő. Sousou maga is elismerte, hogy nagy versenyre számítanak, de bízik benne, hogy a Soros-hálózat erejére támaszkodva képesek lesznek riválisaiknál jobb ajánlatokkal előállni. (Figyelő) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bonn/Budapest. A Lufthansa német légitársaság csadakozik azokhoz a német vállalatokhoz, amelyek megalakították a német holocaust-emlékalapot - adta hírül a Reuters a Zsidó Világkongresszus (WJC) igazgatójára, Elan Steinbergre hivatkozva. A világ egyik legnagyobb légitársaságának elhatározását a többi német vállalkozással vállalt szolidaritás diktálta - mondja Steinberg, aki szerint az sem mellékes, hogy a cég elődje, a Deutsche Luft Hansa kényszermunkásokat foglalkoztatott a náci időkben. A csatlakozás előzményeként a minap holocausttúlélők egy csoportja, a kaliforniai kormányzó és a Simon Wiesenthalközpont hat nagyobb amerikai és német vállalatot - közöttük a Lufthansát - perelt be arra hivatkozva, hogy kényszermunkából tettek szert nyereségre. A Lufthansa csatlakozása a holocaustemlékalaphoz jelképesen is nagyra értékelendő - véli Steinberg -, mivel jó előjel ahhoz, hogy az alap eredményes legyen. Az emlékalap létrehozását tavaly határozta el a Deutsche Bank és mintegy tucatnyi más német pénzintézet és iparvállalat, 2-3 milliárd márka értékben. A Lufthansa hozzájárulásának mértéke egyelőre nem ismeretes. Nyomás nehezedik a francia bankokra is, hogy fizessenek kártérítést azoknak a francia zsidóknak, illetve leszármazottaiknak, akiket a nácikkal kollaboráló vichyi kormányzat közreműködésével hurcoltak koncentrációs táborba. Serge Klarsfeld náciüldöző - a WJC közleménye szerint - azt .javasolja", hogy a francia bankok folyósítsanak nyugdíjat azoknak a franciáknak, akik akkor lettek árvák, amikor szüleiket koncentrációs táborba vitték. A WJC támogatja Klarsfeld javaslatát - mondta Steinberg. A támogatás kollektív keresetek benyújtását, a bankok elleni szankciókkal való fenyegetést jelenthet. Hasonló eljárások vezettek tavaly arra, hogy a svájci bankok késznek mutatkoztak 1,25 milliárd dollárt fizetni a holocaust áldozatainak. Márciusban jelentették be a francia bankok, hogy hajlandók kárpótlást fizetni az áldozatok második világháború óta alvó számlái után. (VG)