Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-03 / 77. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 3. TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ Egy morzsányi Holdra leltek Idén februárban amatőr csillagászok egy, mintegy 50 méter átmérőjű szikladarabot fedeztek fel. A kicsinyke égitest csakem kör alakú pályán kering a Nap körül, pályája mindössze 9 millió kilométerrel nyúlik túl a Földén, keringési ideje pedig 1,09 év. A bolygócska eredetére a legvalószínűbb magyarázat, hogy az a Holdból kiszakadt sziklarög lehet. Mivel a Hold kicsi, gravitációja gyenge, s ezért viszonylag könnyen leszakadhatnak róla kisebb-nagyobb törmelékek. A Földön is tucatnyi, a Holdról származó meteoritdarabkát találtak. A holdi eredetet legmeggyőzőbben a kis égitest összetétele igazolhatná. Ezt egyelőre még nem sikerült meghatározni, de a csillagászok remélik, hogy ez hamarosan megtörténhet. (É. T.) A kínai selyem ezer évvel idősebb Kínai régészek egy gyereksírban selyemfoszlányokat találtak, amelyekről a textilszakértők megállapították, hogy 5500 évesek, vagyis ezer esztendővel idősebbek, mint az eddig ismert legrégibb kínai selyem, amelyet Kína keleti részén, Csöcsiang tartományban találtak meg. A mostani lelet a Kína középső részén lévő Henam tartományban került napvilágra. A Csengcsoui Régészeti Kutatóintézet munkatársa, Csang Songlin elmondta, hogy a selyemdarabok kétezer más tárgy - agyagedények, kőeszközök, kések, csonttűk mellett feküdtek. A Sanghaji Textilkutató Intézet szakértői elmondták, hogy a szürke-fehér és szürke-barna selyemfoszlányok, amelyek egy gyermek csontjai közelében voltak, koruk ellenére, megőrizték fényes ragyogásukat. (E. T.) Kell a szünet két szülés között Két terhesség között 18-23 hónapot kell tartani! Amerikai orvosok szerint a koraszülés, a kis súly vagy a kicsi termet azokat a csecsemőket fenyegeti legkevésbé, akiket 18-23 hónappal a nagyobb testvér megszületése után nemzenek. A szülés után hat hónapnál hamarabb nemzett újabb csecsemők körében viszont ez a veszély 30-40 százalékkal nő. (É. T.) Bravúros agyműtét távvezérléssel A St. Louis-i Barnes-Jewish Kórházban először próbálták ki egy 31 éves agydaganatos férfin elvégzett műtétben azt a forradalmian újnak mondott sebészeti eljárást, amely a szupravezető mágnesek alkalmazását és a fejlett számítógépes képalkotási technológiát ötvözve automatikusan vezérli egy katéter mozgását az agyban. A mindössze 5 percig tartó műtétben a sebészprofesszor emberi kéz érintése nélkül, a pácienstől néhány méterre levő számítógép képernyőjén „vezényelte le" a műtétet. Az orvosi műszereket gyártó és fejlesztő Stereotaxis cég kutatói és a műtétben résztvevő orvosok szerint az agydaganatminták vételére kidolgozott mágneses sebészeti rendszer a korábbiaknál hatékonyabb és biztonságosabb, s hamarosan az ér- és idegrendszeri műtétekben is alkalmazható lesz. (É. T.) A szimmetria valóban szép Vajon egy teljesen szimmetrikus emberi test szebb tud-e lenni a kicsit szabálytalanabbnál? Gondolom, Önök is inkább az igenre hajlanának, ahogy szinte minden megkérdezett. A feltevést azonban nem könnyű igazolni, hiszen ha egy szimmetrikus arcot hasonlítunk össze egy aszimmetrikussal, akkor számos más bélyeg is befolyásolja a döntést (szemszín, hajviselet, arcvonások). Ezért a kutatók arra kérték az önkénteseket, hogy harmincnégy egypetéjű ikerpárból válasszák ki, a testvérek közül melyik a szebb. Az egypetéjű ikrek lényegében mindenben egyformák, csak a szimmetriájukban van eltérés, mert a méhen belüli helyzetük miatt a magzati élet során testük némileg torzul. Az eredmény az lett, amit vártak: valóban a szimmetrikusabb ikertestvért látták szebbnek a kísérletben részt vevők. Minél szimmetrikusabb volt valaki, annál „szebbnek" látták. (É. T.) A hazai PosAm versenyképes szoftvereket gyárt A tudás mint exportcikk JUHASZ KATALIN Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor bizony a hegynek kell szedelőzködnie. Ezt tették a PosAm számítástechnikai cég képviselői is, figyelembe véve azt a tényt, hogy meglévő és potenciális ügyfeleik nem mindig érnek el a pozsonyi COFAX kiállításra. Ezért a minap Kassán rendeztek szemináriumot és termékbemutatót „A harmadik évezred információs megoldásai" címmel, melyen 35 kelet-szlovákiai cég informatikai szakemberei vettek részt. A rendezvény címe által sugallt, 2000ben várható számítógép-csőd helyett új technológiákról, hatékonyabb szoftverekről volt szó, amelyek nagy része a közeljövőben jelenik meg a hazai piacon. A PosAm ugyanis nemcsak a HewlettPackard és az IBM szlovákiai közvetítője, hanem mélyebben foglalkozik az egyes problémákkal is. Ezek közül a legérdekesebb az információk gyors összegyűjtésére kifejlesztett számítógépes program, amely időt és pénzt takarít meg. A másik az úgynevezett Knowlodge Management, amely piackutatást, helyzetfelmérést jelent. Egy új termék bevezetése esetén ugyanis a szakemberek felhasználhatják az előző munkacsoport kutatási eredményeit, persze csak ha ezek könnyen kezelhető szoftver segítségével vannak feldolgozva. Szintén a jövő kecsegtető panorámáját vetítik elő a számítógépes tanácskozások, vállalati értekezletek, ez rendszer főleg a kiterjedt fiókegység-hálózattal rendelkező vállalatok érdeklődésére számíthat. Nem lesz többé felesleges utazgatás, a cégek vezetői mindent digitálisan „beszélnek meg". Lehetővé válik továbbá az is, hogy ugyanazon időben több különböző helyen dolgozzanak együtt egy adott problémán a kollégák. A PosAm vezetői szeretnék elérni, hogy a számítógép több legyen intelligens írógépnél, hogy minél hatékonyabban kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. Ők fejlesztették ki többek közt a pénzügyminisztérium szoftver-rendszerét, az Eurotel hálózatát, egy tavalyi amerikai Lotus-találkozón pedig 150 cég közül a második helyen végeztek, ami természetesen Szlovákia számára is jó reklámot jelent. A cég vezetői nem titkolják, hogy kicsi nekik a hazai piac, külföldi megrendelőket is kielégítenek, többek közt Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban is. A tudósok szerint meg tudják magyarázni a vízözön okát. A kétkedők viszont csak félsikerről beszélnek. Zuhogó eső helyett szökőár? A Nőének hírnevet hozó özönvíz nem az Úr haragjának vagy egy negyvennapi esőzésnek, hanem az óceánok világméretű vízszintemelkedésének volt köszönhető, ami csak Dél-Európában vezetett kataklizmához jelentették be az amerikai tudósok, miután bizonyítékot véltek felfedezni a Feketetenger üledékes kőzeteiben. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „A szamothrakébeliek beszélik, hogy a Fekete-tenger megdagadt, átlépte a partjait, a Hellészpontosz partjaira zúdult, s elöntve Szamothraké földjét, nem csekély részben tengerré változtatta azt" - idézi az antik történetíró Diodórosz a Szamothraké szigetét a görögök előtti időben benépesítő „őslakók" egyik mítoszát. Az emberiség közös emlékezetében élő többi özönvízlegendával kapcsolatban a tudományos közvélemény igen sokáig a svájci pszichoanalitikus Carl Gustáv Jung mítoszelemző magyarázataival értett egyet. Eszerint az özönvízmondák csupán szimbolikus jelentésű ősképet jelentenek. Vagyis nem megtörtént eseményekről van szó, hanem a kollektív tudatalatti ősfélelmeiről. Ezt cáfolja az a hír, miszerint amerikai geológusok valóban egykor volt özönvíz nyomára bukkantak. A kutatók nyomozása akkor kezdődött, amikor 1993-ban egy orosz kutatóhajó rutinfúrásokat végzett a Fekete-tengeren. A mélyből felkerült üledékes kőzetminták arra engedtek következtetni, hogy valamikor, a kőkorszaknak nevezett periódus vége felé a tenger még hatalmas édes vizű tó volt. Ennek nyomán nemrégiben bejelentették, immár semmi kétségük: a Fekete-tenger hullámai, nagyjából 9-10 ezer évvel ezelőtt, legalább 100 ezer négyzetkilométernyi olyan szárazföldet árasztottak el, ahol korábban nem hogy víz nem volt, de akkor már igen rég különféFöldünk jelenlegi leglátványosabb és legbővizűbb vízesései is eltörpülnek a Fekete-tenger medencéjében mintegy 10 ezer éve történt vízáradat mellett. (Illusztrációs felvétel) le fejlett emberi kultúrák virágzottak. Az időszámítás előtti 10. évezred körül véget érő - eddigi utolsó jégkorszak végkifejletekor a felmelegedés következtében megolvadó jég és hó ekkor oly mértékben megemelte a világtengerek szintjét, hogy a víz, a mai Boszporusz magasságában áttörte a Fekete-tengert, pontosabban az elődjét ezektől elválasztó földszorost. A nemzetközi tudósstáb a kőzetmagminták elemzése nyomán olyan hatalmas árhullám nyomait vélte felfedezni, ami az akkoriban a Földközitenger szintjénél mintegy 150 méterrel alacsonyabban fekvő Fekete(elő)tenger szintjét igen rövid idő alatt a világtengerek szintjére emelte, és egyben a tengerrendszer részévé tette. Hogy a folyamat milyen gyorsan játszódhatott le, pontosan még nem tudható, de egyes feltételezések szerint a betörés akár több száz kilométer szélességben és toronymagasságú szökőár formájában is történhetett. A korabeli, valószínűleg igen kevés életben maradt szemtanú aligha túlzásként vélte végítéletnek a száz kilométerekre elhallatszó, mennydörgő robajjal alázúduló víz „élményét" nyilatkozta a kutatást vezető New York-i geológus, William Ryan. Gondoljuk csak el, az amerikai tudósok egyik forgatókönyve szerint a víz napi 1 kilométeres sebességgel hatolt egyre mélyebben az egykori szárazföld belsejébe, meg sem állva a mai ismert bulgáriai, ületve ukrajnai partvonalig, tengerfenékké tett addig virágzó településeket, termőföldeket. „Ez az az időszak, amikor olvadni kezdenek az olykor több kilométer vastagságú, addig egész Skandináviát és Észak-Európát is lefedő jégtakarók. Pontosan olyanok, mint amilyenek jelenleg is borítják az Antarktiszt" - magyarázta Juhász Árpád geológus. A Feketetengerben feltárt ókori romok, amelyek közül jó néhány bizonyítottan a görögség előtti korból származik, a tengerszint alatt folytatódó, fejlett szántóföldi művelésről is tanúskodú folyóvölgyek különböző ősi, de mára szinte nyomtalanul eltűnt kultúrák virágzásáról adnak hírt. Természetesen ha a feltételezés igaznak bizonyul, az sok új kérdést vet fel. Például, hogy ha a hatalmas, ámde mégiscsak lokális katasztrófa az új kutatások szerinti formában zajlott le, miképpen kerülhetett be története egészen más tájakon élő, az adott földközi-tengeri régiókkal akkoriban biztosan kapcsolatban nem levő embercsoportok emlékezetébe, ugyanis a vízözönmotívum majd minden kultúra mitológiájában megtalálható. (A HVG nyomán) Brit búvárrégészek híres hajóroncsot vizsgálnak Csillagjelenségek modellezése földi körülmények között Királyi kincsekre leltek Napkitörés laborban ABC NEWS-HIR A Brit Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy búvárrégészek feltehetően azt a hajóroncsot találták meg egy skóciai folyóban, amely 366 évvel ezelőtt, 1633-ban Stuart I. Károly (Cromwell végeztette ki) mesés gazdagságú kincseivel megrakodva süllyedt el. A hajó a Firth of Forth mélyén vastag iszaprétegbe ágyazódva fekszik, s ha igaz a feltevés, hogy ez az egykori The Blessing of Burntisland nevű révhajó, akkor az elveszettnek hitt királyi kincsekre bukkantak. A brit tengerészet azonban még nem állítja bizonyossággal, hogy I. Károly kincsestárát találták volna meg. Á fahajó vastag iszapréteggel teljesen be van fedve, szabad szemmel nem is igen látszik. Úgy vették észre, hogy a haditengerészet hajójáról felvett digitális képeket kinagyították. Búvárrégészek derítik ki: valóban a Britannia Tutenkhamonjának nevezett király kincseire akadtak-e. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Gyönyörű látványt nyújtanak a Nap felszínéről felemelkedő hatalmas tűzcsóvák, a nemritkán több száz kilométert is átívelő napkitörések. A földi és az űrbe telepített Napmegfigyelő obszervatóriumok jóvoltából a kutatók már nagyon sokat tudnak a kitörések keletkezéséről. Egy új tudományág van születőben, a laboratóriumi asztrofizika, amely nemcsak a napkitöréseket, hanem a csillagok és a galaxisok születését és fejlődését is laboratóriumi körülmények között kívánja tanulmányozni. A Kalifornia Műszaki Egyetem laboratóriumában az égi jelenséget egy 1,2 m átmérőjű, 2 m hosszú vákuumkamrában állították elő. A kb. 10 mikroszekundumig tartó, csaknem 20 cm magasra emelkedő plazmakitörés terjedési sebessége elérte a másodpercenkénti 70 km-t. A kutatók szerint a „palackba zárt Napjuk" minden eddigi kísérletnél hívebben utánozza a valóságos napkitörést. (É. T.) A sínt nélkülöző, pályatesttel nem érintkező vonatok a francia TGV és a japán Sinkanzen örökébe lépnek Lebegés mágneseken HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Világszerte működnek már elektromosan lebegtetett, a pályával nem érintkező vonatok, úgynevezett Magievek (Magnetic levitádon, azaz mágneses lebegtetés). Ilyen csodavasutakkal azonban mindeddig csupán repülőterek épületei között vagy kiállítási területek fölötti rövidebb pályákon találkozhattunk. Európában az első nagy távolságú és 400 kilométer/óra sebességet is elérő igazi expressz, a Transrapid oszlopokra emelt pályáját Berlin és Hamburg között tervezik megépíteni. A már működő Magieveket elektromágnesek segítségével emelik centiméterekkel a lapos, sínt nélkülöző pálya fölé, egy másik elektromágneses rendszer feladata pedig, hogy a pálya fölött előremozgassa a szerelvényt. A világhírű amerikai Lawrence Livermore laboratórium részlegvezetője, Richard Post legutóbbi javaslata az elektromágnesek helyett egyeden állandó mágneses rendszerrel kívánja megoldani a lebegtetést és az előrehajtást. A szerelvény kocsijai e szerint az állomásokon kisegítő kerekekre nehezednek, ám amikor a szerelvény megindul, és a kocsi felgyorsul, már az aljára épített permanensmágnesek kezdik lebegtetni. Ezek áramot indukálnak ugyanis a pályatestbe épített tekercsekben, vagyis elmaradhat az előrahajtó rendszer. A San Franciscó-i mérnökök máris építik azt a 150 méteres kísérleti pályát, amelyen 560 kilométer/órára remélnek felgyorsítani egy kísérleti kocsialvázat. A munkákat a NASA is támogatja, mert elképzelhető, hogy ilyen módon műholdszállító eszközöket is felgyorsíthatnak a fellövéshez szükséges sebességre. (N-g) A Transrapid oszlopokra emelt pályáját Berlin és Hamburg között tervezik megépíteni. (Illusztrációs felvétel)