Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-20 / 90. szám, kedd

14 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 20. Érvénytelen népszavazás Róma. Az olasz választói rendszer módosítása céljából megtartott népszavazáson a résztvevők száma nem érte el az eredmény érvényességéhez szükségeset: a szavazatok teljes összesítése után kiderült: a jogosultak 49,6 százaléka adta csak le szavazatát. A népszavazás kezdeményezői a politikai intézmények modernizálását várták a népszavazástól, s a szavazás vasárnap este közzé tett részeredményei szerint a résztvevők 90 százaléka támogatta a módosítást. A NATO jugoszláviai légi csapásait ellenző politikai erők azonban a szavazástól való távolmaradásra szólítottak fel. (MTI) Macedónia kérése London. A segélyszervezetek ne külföldről szállítsanak élelmiszert Macedóniába a koszovói menekülteknek, hanem vásárolják fel számukra a jugoszláviai háború miatt exportálhatatlanná vált macedóniai élelmiszerfelesleget kérte Macedónia londoni nagykövete. Kifejtette: hazájának a háború miatt hatalmas eladatlan élelmiszerkészletei halmozódtak fel, s ha a segélyszervezetek a helyben megtermelt élelmiszert veszik meg, a szállítási költségek és a szállítási idő megtakarításával olcsóbban, jobb minőségű ellátást tudnak a menekülteknek biztosítani. (MTI) Berezovszkij kórházban Moszkva. A Kreml-kórházba vonult tegnap „kivizsgálásra" Borisz Berezovszkij orosz iparés sajtómágnás, akit az orosz főügyészség pénzmosással és más gazdasági bűncselekmények elkövetésével gyanúsít. Berezovszkij - akit néhány hete menesztettek a FÁK végrehajtó titkárának posztjáról leváltása után tartózkodott attól, hogy visszatérjen Moszkvába, mert a hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Ezt a múlt héten visszavonták, miután Berezovszkij ígéretet tett arra, hogy Franciaországból visszatér Moszkvába, s a hatóságok rendelkezésére áll. (MTI) Berezovszkij politikai hatalma és vállalatbirodalma Jevgenyij Primakov kormányfővel való viszálya nyomán gyengült meg. (TA SR/AP) Születésnap Dél-Koreában Szöul. Dél-Koreába érkezett tegnap Erzsébet királynő, aki holnap a tiszteletére rendezett koreai stílusú születésnapi banketten vesz részt. A 73 éves királynő Andong városában, a konfuciánus hagyományokat őrző városban ünnepli majd születésnapját. Első ízben tesz látogatást a Koreai-félszigeten brit uralkodó azóta, hogy Korea és Nagy-Britannia 1883ban diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással. (MTI) Öt szerb kísérlet a NATO védelmi falának áttörésére Egyszer sem sikerült Csak egyetek, kisunokáim, most már van mit. Egy Koszovóból menekült csonka albán család a macedóniai Brazda menekülttáborban, amelynek már kb. 50 ezer lakója van. (TA SR/EPA) Nincs döntés, de zajlik a vita a NATO szárazföldi erőinek Koszovóba küldéséről Moszkva „jólértesült" Washington/V arsó/Moszkva. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter és Javier Solana NATO-főtitkár egybehangzóan azt állította, hogy nincs napirenden a NATO szárazföldi erőinek Koszovóba küldése, de egyikük sem zárta ki, hogy később felmerülhet üyen eshetőség. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Albright az ABC hálózatnak, Solana a Fox televíziónak nyilatkozott vasárnap. A külügyminiszter aszszony szerint a szövetségesek elemezték, milyen következményekkel járhatna a szárazföldi csapatok alkalmazása, és jelenleg nem terveznek ilyen lépést. De - tette hozzá - a helyzetelemzést gyorsan lehet igazítani a friss fejleményekhez. Solana is arra helyezte a hangsúlyt, hogy most a légitámadások stratégiájának a megvalósítása folytatódik, és nincsenek tervek „Jugoszlávia elleni invázióra". A NATO vezetőinek minden ellenkező állítása ellenére Igor Szergejev orosz védelmi miniszter tegnap ismét azt hangsúlyozta, hogy tárcája információi szerint a NATO „aktív előkészületekbe" fogott a szárazföldi erők bevetése érdekében Jugoszláviában. Az orosz marsall - miután részt vett a Kremlben a balkáni válságról tartott megbeszélésen - újságíróknak kifejtette: „puha" és „aktív" katonai akciókat egyaránt tervbe vettek Brüsszelben. Szavai szerint a „puha" akciók alatt a békefenntartó feladatokat kell érteni, vagyis a politikai megállapodások nyomán a NATO nem mondott le arról, „Puha" és „aktív" katonai akciókat egyaránt tervbe vettek. hogy fegyveres erőivel szavatolja a koszovói albán menekültek viszszatérését. Figyelmet érdemlő nyilatkozat hangzott el tegnap Varsóban. Marek Siwiec, a lengyel nemzetbiztonsági hivatal vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy bár Lengyelország anyagi lehetőségei jelenleg nem teszik lehetővé a NATO balkáni akciójának jelentős támogatását, teljesen új helyzet állna elő, ha a szövetség szárazföldi intervenciót indítana Koszovóban. A politikus szerint ebben az esetben teljesen természetes lenne az állami költségvetés felülvizsgálata. Siwiec közölte, hogy a lengyel hadesereg rendelkezik olyan alakulatokkal, amelyek fel vannak készítve egy ilyen típusú akcióban való részvételre. Tudni kell viszont, hogy fegyveres katonák külföldi bevetése nagyságrendekkel többe kerül, mint a menekülttáborokat építő lengyel katonák kiküldése - hangsúlyozta a nemzetbiztonsági hivatal vezetője. A lengyel külügyminiszter ugyancsak tegnap úgy nyilatkozott, jobban szeretné, ha a szárazföldi beavatkozás helyett inkább a békés megoldások kerülnének előtérbe. Bronislaw Geremek kifejtette: legjobb lenne, ha Koszovóba az EBESZ mandátumát bíró nemzetközi alakulatok vonulnának be, mert enélkül nem lehet szó semmiféle békés megoldásról. Az orosz vezetés ismét a balkáni válságról tárgyalt és ismét a NATO-t bírálta Moszkva mindent bevet MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök felhívja telefonon Bili Clinton amerikai elnököt, hogy a jugoszláviai helyzetről tárgyaljanak - közölte Szergej Prihogyko, Jelcin külpolitikai tanácsadója a Kremlben tegnap a balkáni válságról tartott tanácskozást követően. A két elnök március 24-én, közvetlenül a NATO-akció megindítása előtt folytatott hosszas és elég feszült eszmecserét telefonon. Prihogyko úgy fogalmazott, hogy Jelcin elnök most úgy döntött: kedvező választ ad Clinton kezdeményezésére, s telefonon beszél az amerikai elnökkel. Viktor Csernomirgyin különmegbízott újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Oroszország további erőfeszítéseket tesz a balkáni konfliktus rendezése érdekében, s a jugoszláv féllel és a NATO-val is tárgyalásokat folytat majd. Jelezte: az orosz kormány képviselői a közeljövőben több külföldi útra vállalkoznak a rendezés előmozdítása érdekében. Igor Ivanov külügyminiszter ugyancsak azt hangoztatta, hogy a válságnak nincs katonai megoldása, s az utóbbi napok eseményei is igazolták a politikai rendezést szorgalmazó moszkvai álláspont megalapozottságát. Amerikai segélyt osztanak szét az orosz Távol-Keleten fekvő Magadanban Szegények, mint az albánok MTI-HIR Nahodl<a. Amerikai élelmiszersegélyt osztanak szét a rászorulók között az orosz Távol-Keleten fekvő Magadan városában. A hátrányos helyzetű és többgyermekes családok, a rokkantak, valamint a nyugdíjasok tizenhat kilogrammos segélycsomagokat - bennük rizst, lisztet, makarónit és tejport - kapnak. A segélyt Magadan testvérvárosának, az alaszkai Anchorage-nak a lakói gyűjtötték össze, s két katonai teherszállító repülőgéppel és egy orosz hajóval vitték Magadan kikötőjébe. Több mint tízezer magadani lakos, valamint a kolimai terület további néhány ezer lakosa részesül az élelmiszerküldeményben. A washingtoni kormány külön is szervezett egy segélyakciót, amelynek keretében az idén hárommillió tonna élelmiszersegélyt kap Oroszország az Egyesült Államoktól. Noha Oroszországban - szemben a jóslatokkal - ezen a télen nem volt súlyos élelmiszerhiány, a nagy szegénység miatt sokan nem tudnak hozzájutni az alapvető élelmiszerekhez. MTI-TUDÓÍTÁS Róma. MIG-29-es szerb vadászgépek öt alkalommal megpróbáltak áthatolni a szövetséges légtér olaszok által is ellenőrzött falán és egyszer kis híján légi ütközetbe keveredtek olasz felségjelű Tornádókkal - vált tegnap ismeretessé. A szerb légierő egy alkalommal az SFOR keretében Boszniában állomásozó amerikai kontingenst próbálta meg célba venni, a másik négy alkalommal pedig az Adriaitenger fölött kísérelte meg a behatolást a szövetséges légtérbe. Az Adriai-tenger átrepülésére tett április 9-i kísérlet során egy szerb és egy olasz repülőraj majdnem észrevétlenül elhaladt egymás mellett. A szerb MiG-ek már megkezdték a tenger fölötti átkelést, amikor a NATO-parancsnokság által a délolaszországi Amendolából riasztott két F-104-es vadászgép megfutamította őket. Az összes többi támadási kísérlet során lelőtték az ellenséges MiGeket: az első kettőt mindjárt a légi csapás első napján, március 24-én, az egyiket bosnyák légtérben, a másikat pedig a boszniai szerb zóna határán - közölték szövetséges katonai források, amelyek úgy tudják, hogy az utóbbi gép roncsait egy orosz mentőalakulat szedte össze. Egy más alkalommal a lelőtt szerb vadászgépek közül legalább az egyik az Adriai-tengerbe zuhant, fegyverrakományával együtt. Az első parlamenti ülés az újjáépített berlini Reichstagban Elismerés a keletieknek MTI-TUDÓSÍTÁS Bonn. Az újjáépített berlini Reichstagban tartott első parlamenti ülésen előadott kormánynyilatkozatában a német kancellár tegnap alapvetően pozitív mérleget vont az egyesülés óta eltelt nyolc és fél évről. A Bonnból Berlinbe mutató politikai súlypontáthelyezés mérföldkövének tekintett ülésen, amelyen a Bundestag 669 képviselője mellett a tartományi kamara, a Bundesrat tagjai is részt vettek, Gerhard Schroder hosszasan sorolta a keleti országrészben végzett gazdasági újjáépítés eredményeit. Egyúttal azonban elismerte azt is, hogy a gazdaságnál nehezebb feladat a belső egység helyreállítása, a fejekben meglévő falak lebontása. A nyugatnémetek hozzáállását bírálva a kancellár kijelentette: sokan közülük megvetően vagy lekicsinylően nyilatkoznak keleti honfitársaik életrajzáról. Elmulasztják viszont föltenni maguknak a kérdést: vajon ők hogyan viselkedtek volna az NDK-ra nehezedő diktatúra körülményei között? Az egyesülés utáni új helyzet „szinte kizárólag az új tartományok lakosságától követelt alkalmazkodást, beilleszkedést, amely nehéz, helyenként fájdalmas folyamat volt. Ezért tisztelettel tartozunk nekik" - szögezte le Schroder. Külpolitikai síkon a német kancellár kitért Németország újfajta nemzetközi felelősségére, amely különösen a koszovói válság elmérgesedése óta érzékelhető. Előrehozott parlamenti választások voltak Törökországban Ecevit végzett az élen MTI-HIR Ankara. Egyelőre még nem hivatalos, de véglegesnek tekinthető adatok szerint Bülent Ecevit kormányfő Demokratikus Baloldal (DSP) pártja szerezte a legtöbb szavazatot az előrehozott parlamenti választásokon. A baloldali nacionalista DSP-re az eddigi adatok szerint a választók 24 százaléka adta voksát. A jobboldali nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjára, az MHP-re a szavazatok 17 százaléka jutott. Erősen megcsappant az iszlámbarát Erény Pártjának támogatottsága, amely a harmadik helyen áll a voksok 15,7 százalékával. Utána következik Mesut Yilmaz volt miniszterelnök vezette konzervatív-jobboldali Haza Pártja 13,6 százalékkal, majd Tansu Ciller asszony Igaz Út Pártja (DYP) 12,1 százalékkal. Csak az említett öt párt szerezte meg a parlamentbe jutáshoz szükséges tíz százalékot. A választásokon a szavazásra jogosultak 81,3 százaléka vett részt. Bülent Ecevit, a boldog győztes (TA SR/AP) Netanjahu kirohanása Arafat ellen a választások kapcsán Előzetes viharok MTI-HIR Jeruzsálem. Benjamin Netanjahu tegnap azzal vádolta Jasszer Arafatot, hogy beavatkozik az izraeli választási kampányba. Szerinte arra akarja rábírni Azmi Bisarát, Izrael első arab származású miniszterelnök-jelöltjét, hogy szálljon ki a versenyből, és az arabok szavazatait engedje át Ehud Barak munkapárti vezetőnek, Netanjahu vetélytársának. Netanjahu szerint Arafat azért avatkozik be a választások ügyébe, mert „visszakívánja a régi szép időket, amikor megkaphatott mindent, és semmit sem kellett cserébe adnia". A május 17-én esedékes választások egyik kormányfőjelöltje a 43 éves Azmi Bisara, a filozófia professzora, parlamenti képviselő és az izraeli arabok érdekeit képviselő kicsiny párt elnöke. Ő az első nem zsidó, aki indul a kormányfői tisztségért. Netanjahu vádjaival kapcsolatban Bisara nem foglalt állást. Ehud Barak úgy nyilatkozott, hogy Netanjahuból az elkeseredés beszél. Hasszán Aszfur, az Izraellel folytatott tárgyalásokkal megbízott palesztin államminiszter pedig szintén úgy vélekedett, hogy Netanjahu mély politikai válságban van. „Arafatnak nem kell beavatkoznia ahhoz, hogy az izraeliek lássák Netanjahu igazi arcát" - mondta. Netanjahu egyébként vasárnap Jeruzsálemben kezdte meg választási kampányát, és arról beszélt, hogy ő és pártja, a Likud soha nem engedi át Jeruzsálemet senkinek. A közvélemény-kutatások szerint Netanjahu és fő vetélytársa, Barak fej fej mellett áll a választók kegyeiben az első fordulóban, de Barak a második fordulóban 47 százalékot érhet el Netanjahu 42 százalékával szemben.