Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-17 / 88. szám, szombat

8 GazDasÁg ÉS fogyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 16. Összeomlott a megcélzott információs rendszer Digitális hadviselés MH-INFORMÁCIÓ Egyenlőtlen háború folyik Jugoszlávia és a NATO között. Az információs hadviselés szókincsével jellemezve, azért egyenlőtlen, mert a jugoszláv fél a fejlődés második hullámában tart, míg a NATO - s benne elsősorban az Egyesült Államok - a harmadik hullámba lépett, és fokozatosan képes lesz digitális hadviselésre. Ez annyit jelent, hogy egy „harmadik hullámos" hatalom mintegy háromszoros tudásbeli és technikai fölényben van egy előző korszakot reprezentáló hadsereggel szemben. Az egyik fél - ez esetben Jugoszlávia - nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, technikákkal, amelyekkel kivédhetné a másik fél csapásait. A következmény: elégséges egy-négy nap ahhoz, hogy az információs fölényben lévő fél következetesen érvényesítse erejét, megsemmisítse az ellenfél háborús információs rendszerét és infrastruktúráját. A NATO kiszámíthatja a célpont-koordinátákat, amelyekre precíziós pontossággal irányíthat célzó eszközöket, s ez elvileg tökéletes találati pontosságot jelent. Mindez nem egyszerűen informatikai fölényt jelent, hanem a hadviselő felek tudásának minőségi különbségét. Ebből adódik az információs hadműveleti biztonság jelentős eltérése, a NATO pszichológiai és elektronikai fölénye. A NATO ereje megmutatkozhat abban is, hogy az egyik fél nem csupán a másiknak katonai jellegű rendszereit is képes lebénítani: korlátozthatja döntéseiben az államvezetést, támadást indíthat az ellenség nemzeti valutája ellen. Képes egy-egy manőverrel a pénzautomaták és a kereskedelmi, valamint szállító eszközök, fő útvonalak és közlekedésirányító rendszerek működését megzavarni vagy megsemmisíteni. Az impulzusfegyver - aminek bevetésére egyelőre nincs bizonyíték - tönkreteheti a polgári pénzforgalmat. De egyes feltételezések szerint impulzusfegyverrel tették használhatatlanná a jugoszláv lokátorokat, ami miatt képtelen bármily kis mértékben korlátozni a jugoszláv fél a NATOerők csapásmérő képességét. A korlátlan légi fölény révén a chipgyártó háttéripar gyorsan megsemmisíthető, a minden elemi szükségletet biztosító számítógéprendszer lebénítható, a határőrség és a vámrendszer működésképtelenné tehető. Kiterjedhet az információs hadművelet a hírszolgálat zavarására és a jugoszláv kommunikáció hatásának minimalizálására is. A NATO információs központja, úgy látszik, bele tud nyúlni az elektronikus médiába. A NATO közreműködésével sugároztak Jugoszlávia számos helyére Milosevics-szózat helyett Clinton-beszédet. Végre elkészült az első teljes genetikai tervrajz Féreg után ember HÍRÖSSZEFOGLALÓ Minden valószínűség szerint örökre beírta nevét a tudománytörténetbe a Caenorhabditis elegáns. Ez az aprócska féreg - egy tű hegyén több is elférne belőle - alig ezer sejtből áll. A St. Louis-i Washington Egyetem és a Cambridge-i Sanger Centre kutatói megfejtették a féreg teljes genetikai kódját - így a világon először sikerült elkészíteniük egy többsejtű állat teljes géntérképét. Az emberrel összehasonlítva a C. elegáns primitív lénynek látszhat: genomja alig 97 millió DNS-bázispárt tartalmaz a Homo sapiens több mint 3 milliárdjával szemben. Mégis meglepően sok rokon vonást mutat a fejlettebb élőlényekkel. A felnőtt féreg 959 sejtjéből mintegy 300 alkotja az idegrendszert, amely szaglásra, ízlésre, tapintásra, hőérzékelésre képes. A test hosszában egy emésztőcsatorna húzódik végig. Rövid, két-három hetes élete során az állati lét szinte valamennyi fontos szakaszán végigmegy: embrionálisán fejlődik, táplálkozik, szaporodik szexuális életben nem szűkölködik, mivel a faj legtöbb tagja hímnős -, öregszik, majd elpusztul. Életének Évente 65 milliárd euróba kerül a szennyezéselhárítás Kibocsátási határértékek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió brüsszeli bizottsága rövidesen elkészíti annak a jogszabálytervezetnek a végleges változatát, amely a kormányokat arra kötelezné, hogy tetszőleges intézkedésekkel ugyan, de drasztikusan csökkentsék országukban a szmogért és a savas esőért felelős négy gázvegyület légkörbe jutásának arányát. A tervezet értelmében a kén-dioxid kibocsátását 78 százalékkal, az illékony szerves anyagokét 60, a nitrogén-oxidokét 55, az ammóniáét pedig 21 százalékkal kell csökkenteni 2010-ig az 1990-es szinthez képest. Az emissziókorlátozás állítólag az utóbbi öt év legköltségesebb és legkiterjedtebb érvényű bizottsági intézkedése lesz. Ahhoz, hogy a megadott határidőre eleget tegyenek a kívánalmaknak, a tagországoknak összesen mintegy 7,5 milliárd euró többletkiadást kell vállalniuk évente azon az 58 milliárdon felül, amelyet a már meglévő jogszabályok betartása igényel. Noha a tervezett intézkedés épp csak egy lépéssel viszi közelebb az uniót a hosszabb távú környezeti célok felé - mint amilyen a savasodásnak kitett területek tíz éven belül feleakkorára történő csökkentése vagy az ózonhatárérték kétharmados túllépésének szigorúbb ellenőrzése -, az ipar máris lázad az irreálisnak vélt szennyezéscsökkentési célértékek ellen. A tagországok gyáriparosi és munkaadói szövetségeit tömörítő egylet érvelése szerint a kibocsátási határértékek megszigorítása értelmeden többletterhet róna a fogyasztókra. A bizottság által elvégeztetett számítások ezzel szemben arra mutatnak rá, hogy az egészségi és a környezeti állapot javulása bőven ellensúlyozná a szennyezéscsökkentés költségeit. (NG) A NATO Jugoszlávia ellen indított háborúja egyben a legkorszerűbb haditechnika gyakorlóterepe is Tomahawk, Lopakodó, Szellem minden egyes mozzanata jól megfigyelhető a mikroszkóp alatt, hiszen a parányi féreg szinte teljesen átlátszó. A kutatócsoportok jó egy évtizede láttak neki a munkának, amely csak az utóbbi években gyorsult fel a nagy teljesítményű számítógépeknek és az Emberi Genom Projektnek köszönhetően. Ez utóbbi tudományos igazgatója, Francis Collins a hírt követően bejelentette, hogy a teljes emberi géntérkép elkészítésének eredeti határidejét két éwel lerövidítik. Addig is a féreg géntérképe értékes segítséget nyújthat a kutatóknak. A teljes genetikai anyagot hat kromoszóma hordozza. Ezek sokkal inkább hasonlítanak az emberéhez, mint a korábban már feltérképezett baktériumoké vagy élesztőgombáké. Nagy számban tartalmaznak olyan ismétlődő DNS-szakaszokat, amelyek nem kódolnak fehérjét, és valószínűleg a gének szerveződésében vagy tevékenységük összehangolásában játszanak szerepet. A fehérjét kódoló gének mintegy 40 százaléka megfelel a fejlettebb élőlények - köztük az ember - génjeinek. A fennmaradó 60 százalék rendeltetése egyelőre még megfejtésre vár. (É. T.) A NATO Szerbia ellen indított háborúja a hadtudomány laboratóriuma, alkalom a modern haditechnika kipróbálására. Nem ez az első eset, a Sivatagi Vihar is ezt a célt szolgálta, csak más földrajzi, hadműveleti körülmények között. Három, valóban igen modern fegyverrendszer szerepét kíséreljük meg vizsgálni cikkünkben. MH-INFORMÁCIÓ Három fegyverfajta játszott főszerepet a jugoszláviai háború eddigi eseményeiben. A támadást a hajóról vagy tengeralattjáróról kilőhető Tomahawk típusú, mintegy 450 kg súlyú robbanóanyagot hordozó rakéták indították meg. Ezeket követték a repülőgépről - főleg a 40 éve konstruált B-52 nehézbombázókról - indított AGM-86C típusú cirkálórakéták, amelyeknek robbanóereje kétszerese az előzőnek. Mindkettőnek közös jellemzője, hogy az indítóállás „nagyjából" határozza meg az irányt. A kilövés után a Föld felett keringő GPS (Global Positioning System) műholdak veszik át az irányítást. Ezek hasonlítanak azokhoz a békés célú kozmikus eszközökhöz, amelyek a kereskedelmi hajók, a gépkocsik pillanatnyi helyzetét határozzák meg. Az eredményhez pontosan ismerni kell a cél koordinátáit, valamint az Ezeknek az eszközöknek a találati pontossága felülmúl minden korábbit. irányítandó fegyver viselkedését. Ez utóbbi tényezővel nincs gond, mert előre betáplálhatók az adatok, és a rakéta jelentkezése után helyzete folyamatosan követhető. Legfeljebb az a körülmény okozhat némi zavart, ha egy műholdra egy időben túl sok irányítani való jut, de ez is megoldható, mert a mai modern elektronika igen gyors. A célpont azonban már más kérdés. Tudni kell, mit akarunk támadni és pontosan hol van a cél. Irakban ez először nehezen ment. Most más a helyzet. Egyrészt a jugoszláv hadsereget a hidegháború éveiben a nyugati hadseregek látták el hadianyaggal, know-howval, s persze az USA haditechnikája élenjárt e téren. Másrészt a felderítő műholdak sok mindent kiderítenek. így ezeknek az eszközöknek a találati pontossága felülmúl minden korábbit. Ezért sikerült Líbiában is pontosan eltalálni Kadhafi üres - szobáját. A rakéták ellen kétAt f-liy-ess, a«iíMy«t véihetősn á jwgötóáv erók lőttek t mafcfetote 0k> jói se»pR m 1991 * ftMfeftxnútat, «tnes „tacMcsó™ típuM feeffcňdeiés, atmrty a w^íiNftésÉ motor eirejtt a fóttff tégvia«t«<m «fif másik gép rakétái elől. maJSertt. m HSA-ratk K(s»M«áH farokS^ťMiwet, fefcetestéfflÉktel kojflt g»!W««í, Mílitettítét, j»íi«r»tá«' (kés*ii« szárnyak, «í«m«l< Motor *t*it&£nyH«*a VissMhitttoté antenna tégt ta«rr»njt«gtéitó csenli Mrs»w&rte céítewtöAz F-117A Lopakodó részletes tervrajza féleképpen lehet védekezni. Vagy a kilövőhelyet (repülőgépet, hajót) semmisíti meg az egyik oldal, vagy működésképtelenné teszi az irányító műholdat. Az előbbihez van a jugoszláv hadseregnek eszköze, az utóbbihoz nincs. Meglepő, hogy már a háború négyedik napján jelentette az USA vezérkara, hogy rakétáik veszedelmesen fogyatkoznak. A jelentés drámaiságát utólag magyarázza a kongresszus gyors döntése: rakétasebességgel megszavaztak a honatyák néhány százmillió dollárt a pótlásra. A másik főszereplő az F-117A vadászbombázó volt. Az Éjszakai Sólyomnak becézett Lopakodók a maguk nemében elsők voltak ebben a műfajban a világon. Ugyan nem itt vetették be őket először: mostanáig összesen közel 2000 bevetést teljesítettek. Az volt a hírük - akárcsak az amerikai elnököt védő titkosszolgálatosoknak hogy sebezhetetlenek. Kétségtelen, a ma használatos lokátorok csak elmosódott, pontatlan képet adnak róluk, pontosabban nem is a gépről, hanem a gépet körülvevő légáramlatokról. Ennek kettős oka van. Egyrészt a gép alakját úgy alakították ki, hogy nem visszaveri, hanem szétszórja a radarhullámokat. Másrészt - és ez a nehezebb olyan anyagokkal burkolták, amelyek „elnyelik" a hullámokat, így csakugyan bajos felfedezni ezeket az eszközöket. Az első ilyen gép lelövése sokkot okozott a vezérkaroknak (bár nem zárható ki teljesen a véletlen szerepe). Már a Lopakodót kiötlő szovjet tudós is megállapította, hogy lehetetlen olyan anyagot készíteni és olyan formát kitalálni, amely az elektromágneses sugárzás minden tartományában egyformán kicsiny visszavert jelet ad. Ahogy a vietnami háború újra felfedezte a légvédelmi ütegek szerepét, úgy ennek a repülőgépnek a tömeges megjelenése is visszahozta a régebbi, a mostaniaknál sokkal hosszabb hullámokkal dolgozó rádiólokátorokat. VárEz olyan fegyver, amelyet éles helyzetben most próbálták ki először. ható, hogy az egész manővert vezérlő AWACS gépek (ezek elektronikus felderítést és irányítást végeznek, lényegében fegyvertelenek) felszerelését is sürgősen módosítani fogják. A támadó arzenál sztárjai a B-2A jelű, Szellem névre keresztelt bombázók. Tudomásunk szerint, ez olyan jelentős fegyver, amelyet éles helyzetben most próbálták ki első ízben. Voltaképpen nem tarto(Forrás: Népszabadság) zik szorosan a NATO fegyverzetéhez, ez kizárólagosan az USA fegyveres erőinek eszköze. A delfinre emlékeztető alakú, a lokátorok számára nehezen látható szerkezet Amerikából, Missouri államból indult, átrepülte az óceánt, majd elvégezve feladatát, ugyanazon az úton visszatért állomáshelyére. A kirándulás mintegy 31 órát vett igénybe, s ezalatt - valószínűleg többször is tankok a levegőben. Felszerelése 16 darab, egymástól független, műholdról igen nagy pontossággal irányítható, 970 kg robbanóanyagot szállító rakéta. Ez a rendszer alkalmas egymástól távol levő, elszórtan települt célok leküzdésére. Az USA-nak jelenleg 10 ilyen gépe van, de a hírek szerint még 11 készül a Northrop gyáraiban. A B-2A gépek különleges hangárokban „rejtőzködnek", kiszolgálásukhoz nagy létszámú speciálisan kiképzett személyzetet kell foglalkoztatni. Fontos szempont, hogy ezek a lopakodó Szellem bombázók amerikai mértékben is igen drágák. A beszerzési és az életciklusuk alatt a fenntartási költségek meghaladják a 2 milliárd dollárt darabonként! Várható, hogy ezt a gépet nem fogják az Egyesült Államokon kívül állomásoztatni, ezért volt olyan fontos, hogy kipróbálják, bevethető-e a várható hadszíntereken. A legújabb elmélet szerint a 2,6 millió éve kezdődött jégkorszakok sorát nagy tűzhányókitörések okozták Vulkánok és jégkorszakok HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Föld történetében időnként bekövetkező jégkorszakok egyik lehetséges kiváltó oka a légkörbe került nagy mennyiségű por, amely leárnyékolta a napsugárzást és több fokkal csökkentette az átlaghőmérsékletet. Az utóbbi időben két elmélet is megjelent a szakirodalomban erről a témáról. David Rea és Libby Prueher, a Michigani Egyetem geológusai egyenesen azt állítják, hogy a körülbelül 2,6 millió éve kezdődött jégkorszakok sorozatát nagy vulkánkitörések okozták. A szakértők egy része a Föld forgástengelyének és pályájának periodikus változására vezeti viszsza a jégkorszakokat, mások a lehűléseket olyan tektonikus változásoknak tulajdonítják, mint például a Himalája fennsíkjának kiemelkedése és az azt követő víz- és levegőáramlatok megváltozása. A michigani kutatók szerint viszont ezek a változások csak lehetővé teszik az eljegesedést, valójában mindig egy nagy vulkáni kitöréstsorozat) okozza a klímaváltozást. Elméletüket a legújabb északcsendes-óceáni fúrásokra alapozzák. A minták elemzése alapján kimutatták, hogy mintegy 3000 éve eljegesedés kezdődött a térségben. A jelenség nem magyarázható a Föld keringési adatainak megváltozásával, és ebből az időből tektonikus eredetű változásokra utaló nyomokat sem találtak a térségben. Megállapítható viszont, hogy ekkor kezdtek el aktívan működni a térségben található vulkánok. A légkörbe került nagy menynyiségű vulkáni por pedig leárnyékolja a napsugarakat, ami általános lehűlést eredményez. Ugyanerre a hatásra alapozott elméletet közölt nemrégen egy kaliforniai fizikus, Richard Muller, aki szerint a Föld légkörét bombázó bolygóközi por mennyiségi ingadozásai okozzák a jégkorszakokat. A kutató szerint a Föld Nap körüli keringése soA vulkáni kitöréseket követő porfelhő leárnyékolja a napsugarakat, ami globális lehűléshez vezet. (Illusztrációs felvétel) rán körülbelül 100 ezer évenként kozmikus por is kering. A porfelhő olyan pályára kerül, amelyen há- leárnyékolja a napsugarakat, ami rom kisbolygócsalád által elszórt globális lehűléshez vezet. (N-g)