Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-12 / 83. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 12. A Magyar Szó az Interneten Washington. Az Interneten is olvasható a Magyar Szó jugoszláviai magyar nyelvű napilap. Awww.magyarszo.org címen elérhető kiadványt az Egyesült Államokban szerkesztik, miután Belgrád közvetlen irányítása alá vonta az összes sajtóterméket. „Az országban tartózkodó kollégák az életükkel játszanak, ha független szerkesztéspolitikát folytatnak" - olvasható az internet-oldalon. A szerkesztők úgy vélekednek, mintegy 10-15 ezren rendelkeznek a jugoszláviai magyarok közül számítógéppel, tehát az internetes változat sokakhoz eljuthat, feltéve, ha tudnak a létezéséről. (MTI) Rugovát kényszerítették Bonn. Ibrahim Rugova koszovói albán vezetőt a Der Spiegel német hetilap szerint kényszerítették arra, hogy találkozzon Milosevics elnökkel. Mindezt a lap saját munkatársnőjének beszámolója alapján írta, aki hat napot töltött Rugova pristinai lakásán. A német magazin idézte Rugovát, aki szerint találkozója Miloseviccsel „macskaegér" játék volt, amellyel a koszovói albánok árulójaként próbálták őt beállítani. (MTI) Miloš Zemant újraválasztották Prága. Miloš Zeman cseh kormányfőt újabb négy évre a Cseh Szociáldemokrata Párt elnökévé választották a kisebbségben kormányzó párt tisztújító kongresszusán. A kongresszus váratlan eseménye, hogy több mint 150 küldött petíciót írt alá, amelyben élesen elítélte a Jugoszlávia elleni NATO-csapást, s azt nyíltan „egy szuverén állam elleni agressziónak minősítette". Ez az álláspont ellentétes a kormány hivatalos álláspontjával. (MTI) Ellenfél nélkül győzött (ČTK) Újabb NATOerők a térségbe Washington. Az Egyesült Államok további 82 repülőgéppel erősíti a Jugoszlávia elleni légicsapásokban részt vevő, jelenleg mintegy 600 NATOgépből álló légierő ütőerejét. Nagy-Britannia az Adriára vezényelte a Invincible repülőgép-hordozó anyhajót, tíz Sea King helikopterrel és 1200 katonával a fedélzetén. (MTI) Színes történet a lopakodóról Belgrád/Brüsszel. Jugoszlávia azt állítja, ismét lelőtt egy F-117-es „lopakodót", szemtanúk állítólag azt is látták, amint a pilóta el akart menekülni, miután földet ért, de később a szerb rendőrök letartóztatták a színes bőrű katonát. A NATO cáfolta a „lelőtt lopakodó és színes bőrű püótájának" a történetét. (MTI) Moszkva nem akar belekeveredni a válságba Orosz hangnemváltás MTI-HIR London. Oroszország nem akar belekeveredni a koszovói válságba, s nem akarja, hogy a válság kiszélesedjék - közölte Igor Ivanov orosz külügyminiszter brit kollégájával, Robin Cookkal. A két külügyminiszter megállapodott, hogy folyamatosan tartják a kapcsolatot annak érdekében, hogy kerüljék a feszültség fokozódását a Balkánon. Cook közölte, hogy a NATO csapásai az etnikai tisztogatás megszűnését célozzák és nem a béke, illetve Oroszország biztonságának veszélyeztetése a cél. Doug Henderson brit államminiszter megerősítette: a támadások addig tartanak, amíg csak szükséges, s fokozzák a csapásokat. A NATO rövidesen nyolcezer katonát telepít Albániába Humanitárius küldetés Ko s z ovó-kommandó London/Pristina/Brüsszel. Brit kommandósok hatoltak be Koszovóba, hogy a NATOvadászbombázók számára meghatározzák az albánokat elűző szerb egységek helyét, felkutassák a tömegsírokat és a „halálosztagok" parancsnokait. MTI-HÍR A Sunday Telegraph londoni lap szerint a szigorúan titkos akciókat végrehajtó, Különleges Légi Szolgálatok (SAS) elnevezésű elitalakulat 80 kommandósát küldték Koszovóba, miután a washingtoni törvényhozás még mindig nem adott felhatalmazást amerikai fegyveres erők bevetésére. Az iraki öbölháborúban is felhasznált kommandósok feladata között szerepel, hogy felderítsék a szerb nehézfegyverek rejtekhelyeit, és kimenekítsék „a csapdába csalt vagy kivégzésre váró" koszovóiakat. Becslések szerint mintegy 100 ezer koszovói albán férfinak nyoma veszett, néhány menekülttáborban mindössze 10 százalék a férfiak aránya, de az átlagos adat sem haladja meg a 35 százalékot. A férfiakat lemészárolták a szerbek, vagy csatlakoztak a Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (UCK), vagy túszként fogva tartják őket. Javier Solana NATO-főtikár úgy vélekedett: bizonyos jelek arra utalnak, hogy Milosevics jugoszláv elnök Koszovóról vallott álláspontjában elmozdulás tapasztalható. Megerősítette, hogy a légi csapások „teljes elszántsággal" folytatódnak, „de némi elmozdulás várható a diplomáciai fronton". A NATO-gépek tegnap nem csak bombákat dobtak Szerbiára: 2,5 millió röplapot szórtak szét, hogy tájékoztassák a szerb népet, miért támadja hazájukat a szövetség. A röplapok elmagyarázzák a szerb embereknek, hogy a NATO leállítja a légi csapásokat, ha Milosevics visszavonja Koszovóból a erőket, engedélyezi a menekültek hazatérését és elfogadja egy nemzetközi békefenntartó erő jelenlétét a tartományban. A légi csapásokkal már megsemmisítették a nem mozgó célpontok ötven százalékát Új Marshall-tervet a Balkánnak MTI-HIR Madrid/London/Bonn. A háború után a nemzetközi közösségnek elő kell terjesztenie egy átfogó, a Balkánra vonatkozó stabilitási paktumot, amely a politikai és biztonsági kérdések mellett a gazdasági és kereskedelmi szektorokra is kiterjedne - közölte Javier Solana NATOfőtitkár. Solana úgy vélte: lehetetlen egy tartós béke Koszovóban, ha Jugoszlávia nem demokratizálódik, meg van győződve arról, hogy Milosevics elnök végül engedni fog a nemzetközi közösség követeléseinek, s nem engedi meg, hogy hadserege teljesen megsemmisüljön. Robin Cook brit külügyminiszter kijelentése szerint a NATO tovább fokozza a nyomást. Elmondotta, hogy a légi támadások következtében megcsappant a szerb erők üzemanyagtartaléka. A távközlési rendszer olyan mértékben károsodott, hogy a szárazföldi erők parancsnokai csupán mobiltelefonon képesek a kapcsolatot tartani egységeikkel. Cook figyelmeztetett arra is, hogy az esetleges szárazföldi támadás mindkét fél számára jóval nagyobb veszteségekkel járna. Klaus Naumann tábornok, a szövetség egyik tábornoka kijelentette, a légi csapások lerombolták a nem mozgó jugoszláviai célpontok ötven százalékát, további negyven százalékát pedig erősen megrongálták. Rexhep Meidani albán elnök egy új Marshall-tervet sürgetett a Balkán számára. Szerinte a segély nyomán elinduló gazdasági fejlődés „új rendet" hozna létre a térségben, eltűnnének, elszigetelődnének a nacionalista érzelmek és a Balkánon ismét helyreállnának a normális körülmények. A túlélő albán menekültek beszámolói a szerb katonák kegyetlenkedéseiről „Ti csak patkányok vagytok" MTI-HIR Tirana. „Ti csak patkányok vagytok" - ordította magából kivetkőzve egy szerb tiszt, miközben egy kannából üzemanyagot locsolt a koszovói Krusa falu tizenöt lelőtt, s összeesve haldokló lakosának testére. Erről egy túlélő számolt be, akinek félholtan sikerült eljutnia Albániába, s most súlyos, harmadfokú égési sebekkel fekszik egy kórházban. A 33 éves Selami Elcami beszámolója szerint - aid a falu egyetlen férfi túlélőjének tudja magát - a szerb fegyveresek hajnali öt órakor jelentek meg a településen. Betörték a házak kapuit, s kihajtották az utcára az embereket, különválasztva a nőket és a férfiakat. A mecset előtti téren vele együtt-15 férfi állt: a szerbek lőni kezdtek rájuk, ő maga is golyót kapott a vállába, s az emberek a golyózápor nyomán sorra estek össze. Egy szerb katonának akitor az az ötlete támadt, hogy élve el kell égetni őket: a testek még akkor is égtek, amikor a szerbek egy órával később elmentek. „Nem éreztem a tagjaimat, de a szívem még vert: sikerült félretolnom testvérem és apám holttestét. Az ő testük védett meg engem. Kimásztam, eloltottam égő ruhámat, azután eszméletemet vesztettem" - mondta fájdalomtól elcsukló hangon a férfi, akit nem sokkal később néhány menekülő talált meg, s átvitt Albániába. Egy krusai asszony is megerősítette ezeket a szörnyűségeket. Mint mondta, a szerbek elvittek a faluból négy fiatal lányt, akiknek sorsáról azóta nem tudni, a többi nőnek pedig azt parancsolták, hogy távozzon a településről. Beszámolója szerint az út mentén számtalan holttestet láttak, de már nem tudtak megállni összeszedni azokat, mert életben akartak maradni. A hírügynökségek jelentése szerint a szerb katonák számos albán fiatal nőt megerőszakoltak, sőt többet magukkal hurcolnak, s miután kiélik magukat, végeznek velük. Az Egyesült Államokból terhességmegszakító tabletták is érkeztek a Jugoszláviával szomszédos államokban felállítói menekülttáborokba. A NATO-gépek tegnap nem csak bombákat, röplapokat is szórtak Jugoszlávia felett Katonai járművek az orosz-belorusz teharautó-konvojban Páncélozott segély Záhony. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa embargós határozatata ellenére az orosz és a belorusz kormány öt páncélozott járművet próbált eljuttatni Magyarországon át Jugoszláviába egy segélyadományt szállító teherautó-konvojban. A magyar vámhatóságok Záhonynál visszafordították a páncélozott, lőréssel ellátott fülkéjű öt katonai szállítójárművet. A konvoj üzemanyagellátását szállító, előrejelzett három autó helyett tíz érkezett a határra, s mivel az üzemanyag is embargó alá esik,, a hét kocsit szintén visszafordítják. A többi autó, melyek mobü kórházat, egészségügyi felszerelést, élelmiszert, tisztálkodószereket, takarót visz, felsorakozva várja Záhonynál, hogy elindulhasson. Mario Vargas Llosa a koszovói válságról Tíz év késésben a NATO MTI-HIR Madrid. ,A NATO-nak nem azt kell a szemére hányni, hogy beavatkozott, hanem, hogy tíz éves késéssel tette, és azt, hogy kizárta a szárazföldi akciót, és ezzel megengedte a koszovói etnikai tisztogatást" - írta egy spanyol lapban Mario Vargas Llosa, a világszerte ismert perui író. Szerint a koszovói háború 1989ben kezdődött, amikor Milosevics megszerezte a hatalmat. „Ha a Nyugat támogatta volna a demokratákat, Európa megtakarította volna a Balkán minden szenvedését. Ha Belgrádban kialakult volna a demokrácia, akkor a térség megoszlása olyan békésen következett volna be, ahogy Szlovákia és Csehország kettéválása". Vargas Llosa szerint a szuverenitásnak is megvan a határa, és ha egy államban emberiség elleni bűncselekményeket követnek el, akkor a demokratikus országoknak kötelessége a beavatkozás. Görögország, II. János Pál és Pavle pátriárka felhívása losan a NATO még soha nem bonyolított le humanitárius küldetést. A Macedóniában állomásozó 12 ezer emberrel együtt a szövetség összesen 20 ezer katonával segít majd a Koszovóból ldűzött albánokon. Az albániai küldetés hivatalos célja, hogy biztosítsa az érkező humanitárius segítséget, annak szállítását és szétosztását. A NATO-erők várhatóan menekülttáborok építésében is részt vesznek. Ortodox húsvét Ételkimérés a menekölttáborban MTI-HÍR Brüsszel. A NATO humanitárius megbízással mintegy 8 ezer katonát telepít Albániába. A szövetség a jövő héten kezdi meg a csapatok végleges összeállítását, de előzetesen már felmérték a tagországok és a partnerállamok felajánlásait. A csapatok gerincét olasz egységek adják, Magyarország legfeljebb néhány orvos(ČTK/AP) sal vesz részt a küldetésben. HivataMTI-HÍR Brüsszel/Vatikánváros. A NATO a hétvégi ortodox húsvét alatt is bombázott szerbiai célpontokat, annak ellenére, hogy a szövetségi tag Görögország a támadások felfüggesztését kérte. II. János Pál pápa szintén ismételten kérte, hogy hallgassanak el a fegyverek és kezdődjön újra a párbeszéd Koszovó ügyében. A katolikus egyházfő köszöntötte az „ortodox testvéreket" és hangoztatta, hogy együttérez a háború szenvedőivel. Urangyala-imádságában azt mondta, hogy békefelhívását nemcsak a hit, sokkal inkább az értelem diktálja. Az egyházfő felszólította a híveket, hogy fokozzák imáikat a békéért, "mert ami most emberileg lehetetlennek tűnik, azt az Úr megadja annak, aki kitartóan kéri. Egy újabb NATO-célpont. A légi csapások megihlették a belgrádi húsvétitojás-festőket (TA SR/EPA)