Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-10 / 82. szám, szombat

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK n Az MKP mezőgazdasági szakbizottsága egyelőre csak a megalakulásig jutott, érdemi munka nem folyik Látszatszervezetre nincs szükség Komárom. Február ötödikén Farkas Pálnak, az MKP alel­nökének kezdeményezésére tartotta alakuló - és minded­dig egyetlen - ülését az MKP mezőgazdasági bizottsága. V. KRASZNICA MELITTA Ezen az MKP gazdasági kormány­tagjain, államtitkárain és parla­menti képviselőin kívül mintegy 15 agrárszakember vett részt, bár a meghívottak száma ennél lényege­sen nagyobb volt. A bizottság tagja Könözsi László is, az egykori Ma­gyar Polgári Párt mezőgazdasági szakértője, agrárprogramjának ki­dolgozója. Két hónappal az alakuló ülés után csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a bizottság azóta sem fejt ki érdemi tevékenységet, sőt, a következő összejövetelük ideje sem ismert. Nem tisztázódott, mi lenne a bizottság feladata, milyen formá­ban segíthetné az MKP kormány­tagjainak, képviselőinek munkáját. Véleménye szerint ilyen alapállás­ból nehéz lesz elérni azt, hogy való­ban szakmai műhely jöjjön létre. Olyan szakmai csoport, amely véle­ményezni tudná például a mező­gazdasággal kapcsolatos törvényja­vaslatokat, a költségvetés-terveze­tet stb., és megállapításai, észrevé­telei részét képeznék az MKP hiva­talos álláspontjának a koalíciós tár­gyalások, a parlamenti munka, il­letve az agrártárcán belüli egyezte­tések során. Annak ugyanis nincs sok értelme, hogy csupán „házon belüli" vitafórummá váljék. - A választások előtt az MKP veze­tői hangoztatták, hogy programju­kon belül kiemelt helyen szerepel a mezőgazdaság. Addig azonban, míg az MKP nem szorgalmazza a földadó eltörlését, nehezen hihető, Amíg az MKP nem szorgalmazza a földadó eltörlését, nehezen hihető, hogy valóban komolyan gondolja a me­zőgazdaság fellendítésére tett ígéreteit. (TA SR-felvétel) hogy valóban komolyan gondolja a mezőgazdaság fellendítésére tett ígéreteit - mondta Könözsi László. - Addig csupán arra lehet következ­tetni, hogy az agrárszektor érdekei­vel szemben többet nyom a latban az önkormányzati lobby. Hiszen köztudott: a földadó az önkor­mányzatok bevételeit növeli, ezért ragaszkodnak hozzá a polgármes­terek. Azzal viszont, hogy a nevesítetlen földek a községek ke­zelésébe kerülnek, kompenzálódna a földadó eltörléséből származó be­vételkiesésük. Tudomásom szerint a kormány idei legiszlatív program­jában szerepel a földadó csökkenté­se. Ám nem mindegy, hogy ez mi­lyen mértékű lesz, az pedig pláne nem, hogy az MKP milyen álláspon­tot képvisel a témával kapcsolatos tanácskozások során. A földadó el­törlésének kérdését felvetettem a mezőgazdasági bizottság alakuló ülésén is, mert rendkívül fontosnak tartom, hogy az MKP határozottan képviselje a termelők érdekeit. Ta­lán kevesen tudják, hogy Magya­Van ugyan mezőgazda­sági szakbizottság, ám munkát nem fejt ki. rországon már 1995-ben eltörölték a földadót. Felteszem a kérdést, mi­ként lehetnének a mi termékeink versenyképesek a magyar mező­gazdasági termékekkel szemben, amikor az ittenieket olyan költsé­gek terhelik, amelyek déli szomszé­dunknál nincsenek? Ugyancsak szükség lenne arra, hogy mire a jövő évi állami támoga­tási tervezet megtárgyalásra kerül, addigra az MKP konkrét javaslatok­kal tudjon előállni a dotációs alap­elvek módosítását illetően. Könözsi László szerint a jelenleginél na­gyobb hangsúlyt kell fektetni a hi­telkamatok jóváírására, kiterjeszt­ve azt a zöldhitelekre is. De ez csak egy javaslat a sok közül. Emellett számos egyéb, az ágazatot érintő kérdést lehetne, kellene megvitatni a mezőgazdasági bizottságon be­lül. Ezért is fontos, ne csak papíron létezzék, hanem szakmai tanács­adó szervként működjék. Még nem múlt el az agrotechnikai határidő Jó a vetőmagkínálat Már csupán hat cukorgyár működik Szlovákiában Leállítani a behozatalt ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A múlt évhez képest az idén később kezdhették meg a tava­szi munkálatokat a termelők. Ennek ellenére még az agrotechnikai ha­táridőt betartva végezhetnek a ter­més megalapozásával - 28 ezer hek­tár tavaszi búzát vetettek, 20 ezer hektárral többet a tavalyinál. A gaz­dálkodók tavaszi búzával is meg­próbálják helyettesíteni az őszi ga­bonafélék kiesését. Tavaszi árpából eddig 160 000 hektárt vetettek (12 ezerrel kevesebbet, mint tavaly), zabból 7 ezer hektárt. A zab vetéste­rülete az elmúlt évben meghaladta a 10 ezer hektárt. Borsóból eddig 22 ezer hektárt vetettek be és Dél-Szlo­vákiában megkezdődött a korai bugonya ültetése is. A cukorrépa ve­tésterülete 11 500 hektár, ami fele a tavalyinak. A vetésen kívül gondolni kell az öntözésre is. Egyes vidéke­ken már vízhiány tapasztalható. A vetőmagkínálat kielégítő, a gond az, hogy a termelőknek nincs ele­gendő pénzük a vegyszerek, mű­trágyák megvásárlására. Ez előre­láthatólag megmutatkozik majd a terméshozamokon is. A gyümöl­csösök és a szőlőültetvények aránylag jól átteleltek. Fontos, hogy most ne jöjjenek erős fagyok, mert a sárgabarack, az őszibarack és a szilva már virágzik. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mára csupán hatra zsugo­rodott a cukorgyárak száma Szlová­kiában, miután a fizetési kötelezett­ségeit teljesíteni képtelen diószegi (Galántai járás) gyártó ellen csődel­járást indítottak. A hazai cukoripar attól tart, a „le­morzsolódás" tovább folytatódik. Főleg akkor, ha központilag nem akadályozzák meg az olcsó nyugat­európai, illetve a lengyel cukor be­hozatalát. A hazai gyártók ezért - a szlovákiai cukorpiac stabilizálására hivatkozva - azt követelik a földmű­velésügyi tárcától, hogy 180 ezer tonnában határozza meg a nemzeti kvótát. A gyártók garantálják, hogy a hazai cukorfogyasztásnak megfe­lelő mennyiséget előállítják. Nem értenek egyet a gazdasági tárca licenciós politikájával - a minisztéri­um az idén március 18-áig már 8160 tonna cukor behozatalára adott engedélyt. A behozatali enge­délyek kiadását a gyártók azért sé­relmezik, mert az előző években a kereslet és kínálat kiegyenlítése ér­dekében óriási veszteségek árán voltak kénytelenek kivinni az or­szágból a cukorfelesleget. A múlt évet egyébként „katasztrofálisnak" tartják, az őstermelők és a feldolgo­zók összességben 1,5 milliárd koro­nás veszteséget értek el. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa petrezselyem burgonya mák paprika karalábé zeller káposzta karfiol sóska hagyma paradicsom fokhagyma saláta retek újhagyma dióbél kel alma savanyúkáposzta méz uborka tojás szárazbab cékla Pozsony április 8-án 14 Sk/kg 18 Sk/kg 10-12 Sk/kg 80 Sk/kg 80 Sk/kg 15 Sk/kg x 10-15 Sk/kg 30-50 Sk/db x 12-14 Sk/kg 40-60 Sk/kg 60-70 Sk/kg 8-10 Sk/fej 8-10 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 140 Sk/kg 30-35 Sk/kg 20-28 Sk/kg 22 Sk/kg 80-100 Sk/kg 50-60 Sk/kg 2,30 Sk/db x 10 Sk/kg Komárom április 8-án 10-12 Sk/kg 16 Sk/kg 12 Sk/kg 100 Sk/kg 14 Sk/db 3-8 Sk/db 6-10 Sk/db 10 Sk/kg x x 10 Sk/kg 52 Sk/kg 60-70 Sk/kg 4-.6 Sk/fej 6-8 Sk/csomó 6 Sk/csomó 120-130 Sk/kg 14-16 Sk/fej 29 Sk/kg x 85 Sk/kg 40-45 Sk/kg 2,30 Sk/db 40 Sk/I x Zseliz április 8-án 13 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 60 Sk/kg x X 8 Sk/db x x x 15 Sk/kg x 40 Sk/kg 8 Sk/fej 13 Sk/csomó x 110 Sk/kg x x x X X X X X Rimaszombat április 8-án 1b Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg x 75-100 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/kg 12 Sk/kg 45 Sk/db x 15 Sk/kg 55 Sk/kg 65 Sk/kg 8 Sk/fej 10 Sk/csomó 10 Sk/csomó 120 Sk/kg 35 Sk/kg 25-28 Sk/kg 20 Sk/kg x 50 Sk/kg 2,50 Sk/db 40 Sk/I 20 Sk/kg Losonc április 8-án 13 Sk/kg 18-25 Sk/kg 10-12 Sk/kg 60-70 Sk/I 90 Sk/kg 9 Sk/kg 19-20 Sk/kg 10-12 Sk/kg 25 Sk/db 5 Sk/csomó 12-17 Sk/kg 50-56 Sk/kg 60-68 Sk/kg 7.50-10 Sk/db 10-15 Sk/csomó 9-10 Sk/köteg x 39 Sk/db 28-32 Sk/kg 13 Sk/kg x 58-68 Sk/kg 2,00-2,40 Sk/db 25-36 Sk/I 10 Sk/kg Kassa ápr. 8-án 14-15 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg 80-100 Sk/kg 80 Sk/kg 15 Sk/kg x 10 Sk/kg 40 Sk/db x 14 Sk/kg 55-60 Sk/kg 60-65 Sk/kg x 15 Sk/csomó 12 Sk/csomó 120-140 Sk/kg 30-40 Sk/kg 20-30 Sk/kg 18-22 Sk/kg 80-100 Sk/I 60 Sk/kg 2,30-2,60 Sk/db x 10-12 Sk/kg TANÁCSADÓ Vállalkozási kockázat D. M.: 1993-ban kezdtem vál­lalkozni. 1996-ban eladósod­tam. A napokban kaptam érte­sítést, hogy végrehajtói zálog­jogot rendelnek el a műhe­lyemre. Ez azt jelenti, elárve­rezik a műhelyemet? Bárkihez is fordultam eddig, senki sem mondta meg, ez mit jelent, ér­demes-e fellebbeznem. A mű­helyem értéke jóval megha­ladja a tartozásom összegét. FEKETE MARIAN A bírói, esetleg végrehajtói, vég­rehajtási zálogjog nem új talál­mány - talán csak a kommuniz­musban nem létezett, és a ruti­nos beidegződések miatt még ma is ritkán alkalmazzák, pedig két törvény is foglalkozik vele (a Polgári perrendtartásról és a Végrehajtási rendtartásról szóló törvény). A bírói zálogjog létesí­tése egyáltalán nem arról szól, hogy Önt egy-két héten, hóna­pon belül megfosztják a műhe­lyétől, megélhetési lehetőségei­től. Nem arról van szó, hogy a műhelyét elárverezik, amint jog­erőre emelkedik a határozat. Ez inkább arról szól, hogy az Ön hi­telezőjének, az Önnel szemben fennálló követelése, illetve an­nak behajthatósága, érvényesít­hetősége az ádagosnál jobban lesz biztosítva. Ha későbbiekben más hitelezők is felmerülnének, úgy az, akinek vagy amilyen kö­vetelésnek a javára elrendelték ezt a bírói zálogjogot, elsőbbsé­get élvez majd a többi, későbbi jelentkező hitelezővel szemben. A bírói zálogjog ebben az érte­lemben biztosíték, garancia arra, hogy a hitelező hozzájut a pén­zéhez. Jóformán semmiben sem különbözik ez attól a zálogjogtól, amelyet sokan szerződéssel vál­laltak, létesítettek akkor, amikor bankoktól, pénzintézetektől hi­telt, kölcsönt vettek fel, és ennek fedezetéül családi házaikat, laká­saikat „zálogosították" el. NÖVÉNYVÉDELEM Mivel permetezzünk? A felmelegedés meggyorsította a gyümölcsfák rügyezését. Az or­szág melegebb vidékein már 7­10 nappal ezelőtt lehetett per­metezni - elsősorban az almafá­kat-, középső és északi területe­in a napokban jött el az ideje az első kezelésnek. A permetezés akkor a leghatékonyabb, ha a hő­mérséklet meghaladja a 10 C­fokot. A készítmények közül az Oleoekalux és az Oleoekol a rü­gyezéstől a bimbók megjelenésé­ig fejti ki leginkább hatását, a Torant CL a zöldlevélcsúcsok és zöld virágbimbók fenofázisának idején. Amennyiben 16 C-foknál melegebb hőmérsékleten perme­tezünk, a kezelés az almabimbó­likasztó bogár ellen is védelmet nyújt. A kora tavaszi kezelést nem kell megismételni. A szőlőt első ízben tavasszal permetezzük atkák és takácsatkák ellen. Ám csak azokban az ültetvényekben, ahol az elmúlt évben jelentős ká­rokat okoztak az atkák. A legjobb azonnal megkezdeni a biológiai védekezést és olyan készítmé­nyeket választani, amelyek nem pusztítják el a hasznos élőlénye­ket. A szőlőt legjobb napos idő­ben, 15 C-fok feletti hőmérsékle­ten permetezni. Rügyfakadás előtt, illetve rügyfakadás idején Sulkát és Sulex-20-at, később, rügyezés idején Sulikot K-t és Thiovitot használhatunk. (RN) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lengyel vámemelés Varsó. A lengyel kormány újabb „vámcsapást" mért az országba érkező gabona-, sertéshús-, il­letve tejszállítmányokra. A visz­szamenőlegesen április elsejei hatállyal bevezetett intézkedés értelmében az eurobúza importvámja az eddigi 20-ról 70%-ra, a sertéshúsé 25-ről 83,3%-ra, a tejtermékeké 28-ról 60%-ra változott. A belső piac védelmét szolgáló lépésre a feb­ruári tüntetések hatására szánta el magát a kabinet. Addig akarja fenntartani az emelt vámszinte­ket, amíg agrártámogatási rend­szerüket át nem alakítják köz­vetlen termelői típusúra. (F) Több pénz a marketingre Budapest. A magyar mezőgaz­daság reális célként tűzheti ki az uniós csatlakozás időpontjára a 4,5-5 milliárd dolláros exporttel­jesítményt A magyar agrárium jelenlegi exportja 3 milliárd dol­lár. Az exportteljesítmény javítá­sa érdekében a tárca megdup­lázta az Agrármarketing Cent­rum költségvetését. A központ kétmilliárd forinttal segítheti a magyar áruk bel- és külpiaci ér­tékesítését. Becslések szerint Magyarország az idén 500 ezer tonna búzát exportál. (MTI) Az integráció és a mezőgazdaság Pozsony. Hétfőn Pozsonyban, kedden Nyitrán, szerdán Besz­tercebányán, csütörtökön Eper­jesen, pénteken pedig Tren­csénben rendezik meg a szak­konferenciát, melynek témája az európai integráció és a megzőgazdaság. A rendezvény keretében kitérnek az EU­törvényekre, illetve feltérké­pezik, milyen hatással lesz, vagy lehet a hazai agráriumra az EU­hoz való csatlakozás, (ú) Koncoš kinevezései Nyitra. Pavel Koncoš földműve­lésügyi miniszter a napokban nevezte ki a tárca regionális osz­tályainak vezetőit. A Nyitrai já­rásban megerősítette tisztségé­ben Bohumír Toryškát, Komá­romban pedig Ján Žižkát. Léván április l-jétől Karol Sép vezeti a földművelésügyi minisztérium regionális osztályát, Érsekújvár­ban pedig Karol Volf. (vm) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. április 12-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,748 Magyar forint (100) 17,669 Angol font 66,599 Német márka 22,879 Cseh korona 1,176 Olasz líra (1000) 23,111 Francia frank 6,822 Osztrák schilling 3,252 Japán jen (100) 34,272 Spanyol peseta (100) 26,894 Kanadai dollár 27,733 Svájci frank 28,034 Lengyel zloty 10,447 USA-dollár 41,553

Next

/
Thumbnails
Contents