Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-10 / 82. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 10. TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ Egérből elefántot? A Purdue Egyetem biológus kutatója, John Crister egy afrikai elefántból kivett és lefagyasztott petefészekszövetet ültetett be egérbe, amelyből érett tüsző-, illetőleg petesejtek alakultak ki. Az eredmény áttörést ohozhat a kipusztulóban levő fajok fennmaradása szempontjából. Crister és munkatársai korábban már sikeresen ültettek be lefagyasztott egér- és juhpetefészek-szövetet olyan egerekbe, amelyeknek az immunrendszerét előzetesen úgy módosították, hogy befogadja az idegen szöveteket. Az így kezelt egerek közül azok, amelyekbe egérpetefészek-szövetet ültettek be, s abban érett peték alakultak ki, párosítás után életképes utódokat szültek. Crister szerint elvileg nincs akadálya annak sem, hogy az egér termelte elefántpetét méhen kívüli megtermékenyítés után egy nőstény elefántba ültessék be. Életet mímelő molekulák Német kutatók olyan molekulákat állítottak elő, amelyek képesek önmaguk másolására. Bár hasonló eredményt számos más laboratóriumban is elértek már, ezek a molekulák minden eddigitől különböznek abban, hogy a körülmények változásaihoz igazodva akárcsak az élőlények - fejlődni is tudnak. A Bochumi Egyetem kutatói azt remélik, hogy ezek a molekulák felhasználhatók lesznek új gyógyszerek és egyéb új anyagok előállítására, és, persze, segíthetnek annak megértésében is, hogyan alakult ki az élet a Földön. Marsbéli homokdűnék A Mars Surveyor több száz felvételét elemezve a Cornell Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a Mars felszínén a szél a földi sivatagok homokdűnéire emlékeztető alakzatokat hozott létre. Ezek a néhány küométeres kiterjedésű dűnék a kutatók szerint főként szulfátokat tartalmaznak, és a képeken a szemcsék fényszórása miatt fényesen jelennek meg, ellentétben a régebben megfigyelt nagyobb, néhányszor 10 kilométeres, sötét árnyalatú dűnékkel, amelyek valószínűleg hajdani lávafolyások eróziójával keletkeztek. A kutatók a Mars Global Surveyor kamerájának nagyfelbontású felvételeit tanulmányozták, amelyeket a szonda szabályos időközönként készített, miközben egyre szűkülő sugarú körökkel Mars körüli pályára állt. Jelenleg 118 percenként kerüli meg a bolygót. A kamera felbontása több mint ötvenszerese az eddigi legélesebb - a Viking Mars-szonda által több mint két évtizede készített - képeknek. Nem szereti a magzat a horkolást A születendő gyermek fejlődési rendellenességgel reagál arra, ha az édesanya a terhesség ideje alatt horkol - állapította meg egy 500 újszülöttön végzett felmérés. A horkoló anyukák magzatainak 7 százaléka visszamarad a fejlődésben, míg ez az arány csupán 3 százalék akkor, ha a horkoló anyánál nem jelentkeznek légzési problémák. Ráadásul a horkoló állapotos asszonyok kétszer annyian szenvednek magas vérnyomásban, mint a nem horkolók. A dinoszauruszok gyilkosa Egy amerikai geofizikus megtalálta annak a kisbolygónak az egyik darabkáját, amely - szerinte - mintegy 65 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódva véget vetett a dinoszauruszok uralmának. Frank Clyde, a Kalifornia Egyetem munkatársa egy 5 milliméteres, a Csendes-óceán üledéke alatt talált kőzetdarab laboratóriumi vizsgálata alapjánjutott erre a következtetésre. A lelet ugyanis olyan nagy mennyiségű irídiumot tartalmaz, ami az aszteroidákra jellemző. (mind É. T.) Az ezredforduló közeledtével mind több közöttünk a hamis próféta, mind többen hirdetik, eljön a világvége Antikrisztus és apokalipszis Egyre több szekta vallja, készüljünk fel a világvégére, ugyanis a 2000 nem csupán korforduló hanem sorsforduló is lesz. Izraelben a titkosszolgálat már most számol az ún. Jeruzsálem-effektussal, vagyis azzal, hogy a szent városban rohamosan megnő a hamis próféták, az Armageddont hirdetők száma. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „A Bibliában mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet idézetet találni" - állítják a szent könyv kritikusai. A kissé felszínes megállapítás a 2000. évre és a világvégére nézve csak részben tűnik igaznak, hiszen az evangéliumok kifejezetten váratlan eseményként említik az utolsó ítélet napját - „nem tudjátok sem a napot, sem az órát" -, ennek ellenére aligha tévedünk nagyot, ha a misztikus esztendőre vonatkozó világvégjóslatok (egyik) forrásvidékét a bibliai tájon keressük. Az ószövetségi írások gyakori témája a földi világ pusztulása, a meglehetősen nehezen értelmezhető Jelenések Könyve pedig egyenesen a végső összeomlás érzékletes és részletes leírását tartalmazza. Senkit ne tévesszen meg, hogy kezdetben még az őskeresztények is félreértették az utalást - Krisztus közeli második eljövetelét várva a földi dolgokat, így a munkát is elhanyagolták - nem ok nélkül, hiszen egy igazi előrejelzés attól válik örök érvényűvé, hogy minden kor a maga igényei szerint értelmezheti. Az ember hajlamos a kelleténél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítani a kerek évfordulóknak - minél kerekebb az évszám, annál felfokozottabb a csodavárás. Visszatérő motívum, hogy a század- vagy ezredfordulók közeledtével „csúcsra járatódik az emberi butaság", s ezen semmilyen racionális érv nem tud változtatni. Az első évezred közeledtével szinte járványos méreteket öltött a világvégevárás, ami egyrészt tömeges bűnbánatban és megtérésekben, másrészt pedig az öngyilkosságok számának történelmileg dokumentált meredek emelkedésében mutatkozott meg. A világvége altkor elmaradt, ám ez csöppet sem zavarja azokat, akik az újabb ezredfordulótól remélik apokaliptikus álmaik beteljesülését. A misztikusok e csoportjait kevéssé befolyásolja, hogy a tudósok ma már i.e. 7-6-ra, legújabban i.e. 4-re teszik Jézus születését - vagyis a 2000-es évforduló voltaképpen már 1993-1994-ben vagy 1996-ban bekövetkezett -, lankadatlanul várják a naptár szerinti világvégét. A mormon egyház hívei például az ezredfordulón Utah fővárosába, Salt Lake Citybe prognosztizálják Jézus második megjelenését, ami egyben az utolsó ítélet ideje is lenne. A Föld elpusztulására spekulálók közül persze nem mindenki ragaszkodik a különleges dátumokhoz. A Jehova Tanúi nevű vallási csoport az utóbbi kétszáz évben hat apokalipszist jelzett előre, ám 1874-ben, 1914-ben, 1918-ban, 1925-ben, 1966-ban és 1975-ben is kellemes meglepetésben volt részük, a földindulás ugyanis mindannyiszor elmaradt. Az asztrológusok egy másik csoportja viszont egyenesen egy új kor (new age) beköszöntét látja megírva a csillagokban az ezredforduló táján. Alister Crowley, a New Age prófétájának követői szerint ekkor - a Halak Krisztus születése előtt kezdődött korszaka után - a világ a Vízöntő jegyébe lép. A kétkedőknek persze feltűnik, hogy a Vízöntő-korszak kezdeteként többtucatnyi évszám van forgalomban, de hát a többértelműség nagyban megkönynyíti a jóslatok beteljesülését. A 2000. évhez kötődő próféciák gyártásában két korábbi, bámulatos tehetségű időutazó, (szent) Malachiás és Nostradamus tekinthető örökös bajnoknak. Malachiás - aki állítólag saját halálának körülményeit is viszonylag pontosan megjövendölte - az 1100-as években élt, és elsősorban az egymást követő pápák várható életrajzának feltérképezésével foglalkozott. A szakember virágnyelven fogalmazott, utalásai - legalábbis utólag ennek ellenére viszonylag könynyen azonosíthatóak. Jövendölései szerint a jelenlegi katolikus egyházfőt, II. János Pált még ketten követik a vatikáni trónon, s ezen az alapon nem jósolhatunk hosszú jövőt a vüágnak. Bő négyszáz évvel később az ókori görög - kétértelmű - jóslási hagyományokra építkező Nostradamus öntötte versbe a mindenség várható jövőjét. A francia orvos nemcsak a vég kezdetének időzítéséhez értett, II. Henrik királyhoz intézett levelében például arról ír, hogy 1792-ben a franciák megreformálják az időt. (Valóban sor került egy kisebb naptárreformra). Jó hír, hogy Nostradamus 3797-re jelzi a világ végét, rossz hír viszont, hogy 1999-et nevezi meg a 25 éven át uralkodó harmadik Antikrisztus eljövetelének éveként. Ahány (hamis) próféta, annyiféle elképzelés van forgalomban a világ pusztulásának technikájáról. Gyilkos járványok, elemi csapások, a Földdel ütköző meteorok ugyanúgy megtalálhatóak az okok között, mint a jóval prózaibb megoldásnak tekinthető atomrobbanás. Egy biztos csak: míg a világ világ, a kezdet és a vég kérdései mindig foglalkoztatják az embert. Az ismeretlentől való félelem - amit a közös kultúrkincsünknek tekinthető számmisztika folytán egyes évszámok igen hatékonyan gerjesztenek - úgyszólván természetes. Megnyugtatásul felidézhetjük, hogy a Bibliában a túlzott aggodalommal szemben is találni megszívlelhető intelmet: „ne nyugtalankodjatok a holnap miatt... elég a mának a maga baja". (N-g) Ürodüsszeia, avagy a tengeri műhold-felbocsátás korszaka Takarékos Egyenlítő A látó és a világtalan emberek gesztusainak gyakorisága terén gyakorlatilag alig tapasztalható különbség Beszédünk szerves része a mutogatás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Új versenytárs lépett szorítóba a távközlési műholdak pályára állításának költséges, de jövedelmezőnek ígérkező üzletágában. A március utolsó napjaiban bemutatkozott nemzetközi vállalkozás újítása s üzleti fogása, hogy a tengerről indítja hordozórakétáit. A Sea Launch névre hallgató nemzetközi konzorcium, amelynek az élén a Boeing repülőgépgyártó áll, a csendes-óceániai Kiribati-szigetcsoport egyik tagja közelében, Hawaiitól 2240 km-re délre, pontosan az Egyenlítőn horgonyozta le az úszó kozmodrómját. Az Odyssey névre keresztelt alkotmány eredetileg tengeri kőolajfúró toronynak készült, ám rendeltetése időközben módosult: kereskedelmi műholdakat pályára állító rakétákat indítanak róla. Az amerikai, norvég, orosz és ukrán közreműködéssel elkészült indítóállomáshoz kitalálói nagy reményeket fűznek. Ma mintegy 150 kereskedelmi műhold kering a Föld körül, de ez a szám az igények rohamos növekedésével tíz éven belül elérheti az ezret is. Ebből a hatalmas piaci tortából kíván kihasítani magának minél nagyobb szeletet az új vállalkozás. Miért kell mindezt a tengerre vinni, amikor a szárazföldön már jól bevált rakétakilövő állomások üzemelnek? A hangsúly nem a tengeren, hanem az Egyenlítőn van. A távközlési műholdakat 36 500 kilométer magasságban állítják Föld körüli pályára, itt ugyanis a műhold sebessége megegyezik a Föld tengely körüli forgási sebességével - olyan, mintha „áll na" az Egyenlítő felett -, és így folytonosan ugyanazt a területet szórja be. Mármost ha a rakétát az Egyenlítőről indítják, rövidebb utat kell megtennie ahhoz, hogy végső pályára álljon a műhold, kevesebb üzemanyag szükséges, tehát növelhető a felbocsátandó hasznos teher. Ha nem az Egyenlítő a kilövés helye, a rakétával manőverezni kell a pályára álláshoz, ehhez pedig speciális segédhajtómű szükséges. A kereskedelmi műholdak felbocsátásában jelenleg az Arianespace európai konzorcium uralja a piacot mintegy 60 százalékos részesedéssel. Indítóbázisuk a francia guayanai Kourou, amely körülbelül 5 fokkal északra fekszik az Egyenlítőtől. Ez nagyon kedvező, de nem a lehető legjobb pozíció. Az Arianespace jelenleg 55 millió dollárt kér egy műhold-felbocsátásért, legerősebb versenytársa, a 25%-os piaci részesedéssel rendelkező amerikai Lockheed Martin pedig 50 millió dollárt. Mivel a volt szovjet, ma orosz űripar fokozatosan veszít versenyképességéből, az Odysseyt működtető Sea Launch vállalkozás eredményesen törhet be a piacra, hiszen jóval versenytársai árai alá tud kínálni, körülbelül 40 millió dolláros ajánlattal. Miért nem építenek rakétaindító állomást valahol a szárazföldön az Egyenlítőn? Azért nem, mert e területek többsége politikailag ingatag afrikai országokban van, másrészt számolni kell a trópusi égöv felhős, esős, zivataros időjárásával, amely alkalmatlan a kilövésre. (A HVG nyomán) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Beszéd közben az emberek gesztikulálnak. Ez a tulajdonság tanult vagy ösztönös lehet. Amerikai kutatók azt tapasztalták, a születésüktől fogva vak emberek ugyanúgy gesztikulálnak beszéd közben, mint látó társaik. A gesztusok már a beszéd kialakulása előtt megjelennek a csecsemőknél. A beszédet kísérő spontán kézmozgások információt közölnek a hallgatóval. Közismertek a beszéd közbeni különféle gesztusok, arról azonban alig tudunk valamit, hogy miért gesztikulálunk. Erre keresett választ két amerikai kísérleti pszichológus. Az egyik lehetséges válasz: azért gesztikulálunk, mert látjuk mások mozdulatait, és eltanuljuk őket. A kísérlet során 12 vak és tizenkét látó fiatal gesztikulálását vizsgálták. A gesztusok sebessége nem különbözött jelentősen a vak és a látó gyerekek között, és a használt alakzatok is hasonlók voltak. A másik lehetőség szerint a beszélők azért gesztikulálnak, mert gesztusaikkal hasznos információt tudnak átadni a hallgatónak. A kutatók a kísérlet megkezdése előtt tudatták a beszélővel, hogy a hallgató vak, ezért nem tudja hasznosítani a gesztikulációval közölt információt. Az eredmény azt mutatta, nincs nagy eltérés a látók és a vakok gesztusainak gyakoriságában, vagyis a látók gesztikulációja sem változott meg nagyon, amikor vak hallgatóhoz beszéltek. A tanulmány alátámasztotta, a gesztusok szerves részei a beszédnek^ Nem függnek sem modelltől, sem megfigyeléstől, vagyis a beszéd szerves részei. (Nat) A távközlési világcégek mindinkább érzik az igényt a kép-, hang- és adattovábbítás összekapcsolására A hálózatok hálózata HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az üvegszálas kábelek korszerűsítése, a komputerek robbanásszerű elterjedése, és főleg a számítógépes hálózatok felhasználása a telekommunikációban, az internet megállíthatatlannak tűnő terjedése szakértők szerint nemcsak a távközlési ipart, hanem az egész világgazdaságot, sőt a társadalmi szokásokat is átrendezheti. A mobiltelefon és az e-mail alig néhány éve jelent meg a palettán, ám térhódításuk villámgyorsnak bizonyult. Az adatok mellbevágóak: percenként ötmillió e-mail üzenetet indítanak útjára, naponta 37 millió internetfelhasználó „lóg" legalább fél órát a világhálón, a mobiltelefonosok tábora naponta mintegy 50 ezerrel bővül. A felduzzadt kommunikációs igény természetesen csak a száloptikás technológia elmúlt évekbeli fejlődése révén elégíthető ki. A Lucenmél olyan megoldásokra jutottak, hogy egyetlen száloptikán keresztül a fény hullámtartományát 80 részre osztották. Jelenleg egyetlen transzatlanti száloptikás kábelen legjobb esetben is 2-2,4 millió telefonbeszélgetést tudnak egyidejűleg lebonyolítani, az új megoldás révén viszont egyszerre tízmillió beszélgetés is folytatható. A telekommunikáció fejlődése persze korántsem a kábeltechnológia irányába halad. Az internetkorszakban a szakértőknek egyre inkább globális méretekben kell gondolkozniuk. Az egyedi komputerek hálózatokká terebélyesedése után manapság a „hálózatok hálózatai" fedik le a kontinenseket, és a gazdaOlyan megoldásra van szükség, amely a hang-, kép- és adatátvitelt egy időben és nagyon nagy sebességgel teszi lehetővé. (Archív felvétel) sági harc a globális szolgáltatók kö- lyek a hang-, kép- és adatátvitelt zött folyik majd. Ehhez pedig már egy időben és nagyon nagy sebesolyan széles sávú információátviteli séggel teszik lehetővé. Ez pedig megoldásokra lesz szükség, ame- már nélkülözi a kábelt is. (N-g) Dürer 1498-as víziója az apokalipszis lovasairól. A tudomány fejlettségétől függetlenül még mindig sokan bedőlnek az áltudományos magyarázatoknak. (Illusztrációs felvétel)