Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-10 / 82. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 10. TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ Egérből elefántot? A Purdue Egyetem biológus ku­tatója, John Crister egy afrikai elefántból kivett és lefagyasztott petefészekszövetet ültetett be egérbe, amelyből érett tüsző-, il­letőleg petesejtek alakultak ki. Az eredmény áttörést ohozhat a kipusztulóban levő fajok fenn­maradása szempontjából. Crister és munkatársai korábban már si­keresen ültettek be lefagyasztott egér- és juhpetefészek-szövetet olyan egerekbe, amelyeknek az immunrendszerét előzetesen úgy módosították, hogy befogadja az idegen szöveteket. Az így kezelt egerek közül azok, amelyekbe egérpetefészek-szövetet ültettek be, s abban érett peték alakultak ki, párosítás után életképes utó­dokat szültek. Crister szerint elvi­leg nincs akadálya annak sem, hogy az egér termelte elefántpe­tét méhen kívüli megtermékenyí­tés után egy nőstény elefántba ültessék be. Életet mímelő molekulák Német kutatók olyan molekulákat állítottak elő, amelyek képesek önmaguk másolására. Bár hason­ló eredményt számos más labora­tóriumban is elértek már, ezek a molekulák minden eddigitől kü­lönböznek abban, hogy a körül­mények változásaihoz igazodva ­akárcsak az élőlények - fejlődni is tudnak. A Bochumi Egyetem ku­tatói azt remélik, hogy ezek a mo­lekulák felhasználhatók lesznek új gyógyszerek és egyéb új anya­gok előállítására, és, persze, segít­hetnek annak megértésében is, hogyan alakult ki az élet a Földön. Marsbéli homokdűnék A Mars Surveyor több száz felvé­telét elemezve a Cornell Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a Mars felszínén a szél a föl­di sivatagok homokdűnéire em­lékeztető alakzatokat hozott lét­re. Ezek a néhány küométeres ki­terjedésű dűnék a kutatók sze­rint főként szulfátokat tartalmaz­nak, és a képeken a szemcsék fényszórása miatt fényesen jelen­nek meg, ellentétben a régebben megfigyelt nagyobb, néhányszor 10 kilométeres, sötét árnyalatú dűnékkel, amelyek valószínűleg hajdani lávafolyások eróziójával keletkeztek. A kutatók a Mars Global Surveyor kamerájának nagyfelbontású felvételeit tanul­mányozták, amelyeket a szonda szabályos időközönként készí­tett, miközben egyre szűkülő su­garú körökkel Mars körüli pályá­ra állt. Jelenleg 118 percenként kerüli meg a bolygót. A kamera felbontása több mint ötvenszere­se az eddigi legélesebb - a Viking Mars-szonda által több mint két évtizede készített - képeknek. Nem szereti a magzat a horkolást A születendő gyermek fejlődési rendellenességgel reagál arra, ha az édesanya a terhesség ide­je alatt horkol - állapította meg egy 500 újszülöttön végzett fel­mérés. A horkoló anyukák mag­zatainak 7 százaléka visszama­rad a fejlődésben, míg ez az arány csupán 3 százalék akkor, ha a horkoló anyánál nem je­lentkeznek légzési problémák. Ráadásul a horkoló állapotos asszonyok kétszer annyian szenvednek magas vérnyomás­ban, mint a nem horkolók. A dinoszauruszok gyilkosa Egy amerikai geofizikus megta­lálta annak a kisbolygónak az egyik darabkáját, amely - sze­rinte - mintegy 65 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódva véget vetett a dinoszauruszok ural­mának. Frank Clyde, a Kalifor­nia Egyetem munkatársa egy 5 milliméteres, a Csendes-óceán üledéke alatt talált kőzetdarab laboratóriumi vizsgálata alap­jánjutott erre a következtetés­re. A lelet ugyanis olyan nagy mennyiségű irídiumot tartal­maz, ami az aszteroidákra jel­lemző. (mind É. T.) Az ezredforduló közeledtével mind több közöttünk a hamis próféta, mind többen hirdetik, eljön a világvége Antikrisztus és apokalipszis Egyre több szekta vallja, ké­szüljünk fel a világvégére, ugyanis a 2000 nem csupán korforduló hanem sorsfordu­ló is lesz. Izraelben a titkos­szolgálat már most számol az ún. Jeruzsálem-effektussal, vagyis azzal, hogy a szent vá­rosban rohamosan megnő a hamis próféták, az Arma­geddont hirdetők száma. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „A Bibliában mindenre és minden­nek az ellenkezőjére is lehet idéze­tet találni" - állítják a szent könyv kritikusai. A kissé felszínes megál­lapítás a 2000. évre és a világvégére nézve csak részben tűnik igaznak, hiszen az evangéliumok kifejezet­ten váratlan eseményként említik az utolsó ítélet napját - „nem tudjá­tok sem a napot, sem az órát" -, en­nek ellenére aligha tévedünk na­gyot, ha a misztikus esztendőre vo­natkozó világvégjóslatok (egyik) forrásvidékét a bibliai tájon keres­sük. Az ószövetségi írások gyakori témája a földi világ pusztulása, a meglehetősen nehezen értelmez­hető Jelenések Könyve pedig egye­nesen a végső összeomlás érzékle­tes és részletes leírását tartalmazza. Senkit ne tévesszen meg, hogy kez­detben még az őskeresztények is félreértették az utalást - Krisztus közeli második eljövetelét várva a földi dolgokat, így a munkát is elha­nyagolták - nem ok nélkül, hiszen egy igazi előrejelzés attól válik örök érvényűvé, hogy minden kor a ma­ga igényei szerint értelmezheti. Az ember hajlamos a kelleténél jó­val nagyobb jelentőséget tulajdoní­tani a kerek évfordulóknak - minél kerekebb az évszám, annál felfoko­zottabb a csodavárás. Visszatérő motívum, hogy a század- vagy ez­redfordulók közeledtével „csúcsra járatódik az emberi butaság", s ezen semmilyen racionális érv nem tud változtatni. Az első évezred köze­ledtével szinte járványos méreteket öltött a világvégevárás, ami egy­részt tömeges bűnbánatban és meg­térésekben, másrészt pedig az ön­gyilkosságok számának történelmi­leg dokumentált meredek emelke­désében mutatkozott meg. A világ­vége altkor elmaradt, ám ez csöppet sem zavarja azokat, akik az újabb ezredfordulótól remélik apokalipti­kus álmaik beteljesülését. A miszti­kusok e csoportjait kevéssé befolyá­solja, hogy a tudósok ma már i.e. 7-6-ra, legújabban i.e. 4-re teszik Jézus születését - vagyis a 2000-es évforduló voltaképpen már 1993-1994-ben vagy 1996-ban be­következett -, lankadatlanul várják a naptár szerinti világvégét. A mor­mon egyház hívei például az ezred­fordulón Utah fővárosába, Salt Lake Citybe prognosztizálják Jézus má­sodik megjelenését, ami egyben az utolsó ítélet ideje is lenne. A Föld elpusztulására spekulálók közül persze nem mindenki ragasz­kodik a különleges dátumokhoz. A Jehova Tanúi nevű vallási csoport az utóbbi kétszáz évben hat apoka­lipszist jelzett előre, ám 1874-ben, 1914-ben, 1918-ban, 1925-ben, 1966-ban és 1975-ben is kellemes meglepetésben volt részük, a földin­dulás ugyanis mindannyiszor elma­radt. Az asztrológusok egy másik csoportja viszont egyenesen egy új kor (new age) beköszöntét látja megírva a csillagokban az ezredfor­duló táján. Alister Crowley, a New Age prófétájának követői szerint ek­kor - a Halak Krisztus születése előtt kezdődött korszaka után - a világ a Vízöntő jegyébe lép. A kétkedőknek persze feltűnik, hogy a Vízöntő-kor­szak kezdeteként többtucatnyi év­szám van forgalomban, de hát a többértelműség nagyban megköny­nyíti a jóslatok beteljesülését. A 2000. évhez kötődő próféciák gyártásában két korábbi, bámula­tos tehetségű időutazó, (szent) Malachiás és Nostradamus tekint­hető örökös bajnoknak. Malachiás - aki állítólag saját halálának körül­ményeit is viszonylag pontosan megjövendölte - az 1100-as évek­ben élt, és elsősorban az egymást követő pápák várható életrajzának feltérképezésével foglalkozott. A szakember virágnyelven fogalma­zott, utalásai - legalábbis utólag ­ennek ellenére viszonylag köny­nyen azonosíthatóak. Jövendölései szerint a jelenlegi katolikus egyház­főt, II. János Pált még ketten köve­tik a vatikáni trónon, s ezen az ala­pon nem jósolhatunk hosszú jövőt a vüágnak. Bő négyszáz évvel később az ókori görög - kétértelmű - jóslá­si hagyományokra építkező Nostradamus öntötte versbe a min­denség várható jövőjét. A francia orvos nemcsak a vég kezdetének időzítéséhez értett, II. Henrik ki­rályhoz intézett levelében például arról ír, hogy 1792-ben a franciák megreformálják az időt. (Valóban sor került egy kisebb naptárreform­ra). Jó hír, hogy Nostradamus 3797-re jelzi a világ végét, rossz hír viszont, hogy 1999-et nevezi meg a 25 éven át uralkodó harmadik Anti­krisztus eljövetelének éveként. Ahány (hamis) próféta, annyiféle el­képzelés van forgalomban a világ pusztulásának technikájáról. Gyil­kos járványok, elemi csapások, a Földdel ütköző meteorok ugyanúgy megtalálhatóak az okok között, mint a jóval prózaibb megoldásnak tekinthető atomrobbanás. Egy biz­tos csak: míg a világ világ, a kezdet és a vég kérdései mindig foglalkoz­tatják az embert. Az ismeretlentől való félelem - amit a közös kultúr­kincsünknek tekinthető számmisz­tika folytán egyes évszámok igen hatékonyan gerjesztenek - úgyszól­ván természetes. Megnyugtatásul felidézhetjük, hogy a Bibliában a túlzott aggodalommal szemben is találni megszívlelhető intelmet: „ne nyugtalankodjatok a holnap miatt... elég a mának a maga baja". (N-g) Ürodüsszeia, avagy a tengeri műhold-felbocsátás korszaka Takarékos Egyenlítő A látó és a világtalan emberek gesztusainak gyakorisága terén gyakorlatilag alig tapasztalható különbség Beszédünk szerves része a mutogatás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Új versenytárs lépett szorítóba a táv­közlési műholdak pályára állításá­nak költséges, de jövedelmezőnek ígérkező üzletágában. A március utolsó napjaiban bemutatkozott nemzetközi vállalkozás újítása s üz­leti fogása, hogy a tengerről indítja hordozórakétáit. A Sea Launch név­re hallgató nemzetközi konzorcium, amelynek az élén a Boeing repülő­gépgyártó áll, a csendes-óceániai Kiribati-szigetcsoport egyik tagja közelében, Hawaiitól 2240 km-re délre, pontosan az Egyenlítőn hor­gonyozta le az úszó kozmodrómját. Az Odyssey névre keresztelt alkot­mány eredetileg tengeri kőolajfúró toronynak készült, ám rendeltetése időközben módosult: kereskedelmi műholdakat pályára állító rakétákat indítanak róla. Az amerikai, norvég, orosz és ukrán közreműködéssel el­készült indítóállomáshoz kitalálói nagy reményeket fűznek. Ma mint­egy 150 kereskedelmi műhold ke­ring a Föld körül, de ez a szám az igények rohamos növekedésével tíz éven belül elérheti az ezret is. Ebből a hatalmas piaci tortából kíván kiha­sítani magának minél nagyobb sze­letet az új vállalkozás. Miért kell mindezt a tengerre vinni, amikor a szárazföldön már jól bevált rakéta­kilövő állomások üzemelnek? A hangsúly nem a tengeren, hanem az Egyenlítőn van. A távközlési műhol­dakat 36 500 kilométer magasság­ban állítják Föld körüli pályára, itt ugyanis a műhold sebessége meg­egyezik a Föld tengely körüli forgási sebességével - olyan, mintha „áll na" az Egyenlítő felett -, és így foly­tonosan ugyanazt a területet szórja be. Mármost ha a rakétát az Egyenlí­tőről indítják, rövidebb utat kell megtennie ahhoz, hogy végső pá­lyára álljon a műhold, kevesebb üzemanyag szükséges, tehát növel­hető a felbocsátandó hasznos teher. Ha nem az Egyenlítő a kilövés helye, a rakétával manőverezni kell a pá­lyára álláshoz, ehhez pedig speciális segédhajtómű szükséges. A keres­kedelmi műholdak felbocsátásában jelenleg az Arianespace európai konzorcium uralja a piacot mintegy 60 százalékos részesedéssel. Indító­bázisuk a francia guayanai Kourou, amely körülbelül 5 fokkal északra fekszik az Egyenlítőtől. Ez nagyon kedvező, de nem a lehető legjobb pozíció. Az Arianespace jelenleg 55 millió dollárt kér egy műhold-felbo­csátásért, legerősebb versenytársa, a 25%-os piaci részesedéssel rendel­kező amerikai Lockheed Martin pe­dig 50 millió dollárt. Mivel a volt szovjet, ma orosz űripar fokozato­san veszít versenyképességéből, az Odysseyt működtető Sea Launch vállalkozás eredményesen törhet be a piacra, hiszen jóval versenytársai árai alá tud kínálni, körülbelül 40 millió dolláros ajánlattal. Miért nem építenek rakétaindító állomást vala­hol a szárazföldön az Egyenlítőn? Azért nem, mert e területek többsé­ge politikailag ingatag afrikai orszá­gokban van, másrészt számolni kell a trópusi égöv felhős, esős, zivataros időjárásával, amely alkalmatlan a kilövésre. (A HVG nyomán) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Beszéd közben az emberek geszti­kulálnak. Ez a tulajdonság tanult vagy ösztönös lehet. Amerikai kuta­tók azt tapasztalták, a születésüktől fogva vak emberek ugyanúgy gesz­tikulálnak beszéd közben, mint látó társaik. A gesztusok már a beszéd kialakulása előtt megjelennek a cse­csemőknél. A beszédet kísérő spon­tán kézmozgások információt kö­zölnek a hallgatóval. Közismertek a beszéd közbeni különféle gesztu­sok, arról azonban alig tudunk vala­mit, hogy miért gesztikulálunk. Erre keresett választ két amerikai kísér­leti pszichológus. Az egyik lehetsé­ges válasz: azért gesztikulálunk, mert látjuk mások mozdulatait, és eltanuljuk őket. A kísérlet során 12 vak és tizenkét látó fiatal gesztikulá­lását vizsgálták. A gesztusok sebes­sége nem különbözött jelentősen a vak és a látó gyerekek között, és a használt alakzatok is hasonlók vol­tak. A másik lehetőség szerint a be­szélők azért gesztikulálnak, mert gesztusaikkal hasznos információt tudnak átadni a hallgatónak. A ku­tatók a kísérlet megkezdése előtt tu­datták a beszélővel, hogy a hallgató vak, ezért nem tudja hasznosítani a gesztikulációval közölt információt. Az eredmény azt mutatta, nincs nagy eltérés a látók és a vakok gesz­tusainak gyakoriságában, vagyis a látók gesztikulációja sem változott meg nagyon, amikor vak hallgató­hoz beszéltek. A tanulmány alátá­masztotta, a gesztusok szerves ré­szei a beszédnek^ Nem függnek sem modelltől, sem megfigyeléstől, va­gyis a beszéd szerves részei. (Nat) A távközlési világcégek mindinkább érzik az igényt a kép-, hang- és adattovábbítás összekapcsolására A hálózatok hálózata HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az üvegszálas kábelek korszerűsíté­se, a komputerek robbanásszerű el­terjedése, és főleg a számítógépes hálózatok felhasználása a telekom­munikációban, az internet megál­líthatatlannak tűnő terjedése szak­értők szerint nemcsak a távközlési ipart, hanem az egész világgazda­ságot, sőt a társadalmi szokásokat is átrendezheti. A mobiltelefon és az e-mail alig néhány éve jelent meg a palettán, ám térhódításuk villámgyorsnak bizonyult. Az ada­tok mellbevágóak: percenként öt­millió e-mail üzenetet indítanak út­jára, naponta 37 millió internet­felhasználó „lóg" legalább fél órát a világhálón, a mobiltelefonosok tá­bora naponta mintegy 50 ezerrel bővül. A felduzzadt kommunikáci­ós igény természetesen csak a szál­optikás technológia elmúlt évekbeli fejlődése révén elégíthető ki. A Lucenmél olyan megoldásokra ju­tottak, hogy egyetlen száloptikán keresztül a fény hullámtartomá­nyát 80 részre osztották. Jelenleg egyetlen transzatlanti száloptikás kábelen legjobb esetben is 2-2,4 millió telefonbeszélgetést tudnak egyidejűleg lebonyolítani, az új megoldás révén viszont egyszerre tízmillió beszélgetés is folytatható. A telekommunikáció fejlődése per­sze korántsem a kábeltechnológia irányába halad. Az internetkor­szakban a szakértőknek egyre in­kább globális méretekben kell gon­dolkozniuk. Az egyedi komputerek hálózatokká terebélyesedése után manapság a „hálózatok hálózatai" fedik le a kontinenseket, és a gazda­Olyan megoldásra van szükség, amely a hang-, kép- és adatátvitelt egy időben és nagyon nagy sebességgel teszi lehetővé. (Archív felvétel) sági harc a globális szolgáltatók kö- lyek a hang-, kép- és adatátvitelt zött folyik majd. Ehhez pedig már egy időben és nagyon nagy sebes­olyan széles sávú információátviteli séggel teszik lehetővé. Ez pedig megoldásokra lesz szükség, ame- már nélkülözi a kábelt is. (N-g) Dürer 1498-as víziója az apokalipszis lovasairól. A tudomány fejlettségé­től függetlenül még mindig sokan bedőlnek az áltudományos magyaráza­toknak. (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents