Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-10 / 82. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 10. Közvetítési kérelem London/Belgrád/Moszkva/W ashington. Jugoszláviában a polgári lakosság körében több mint 300 halálos áldoza­ta volt április 6-ig a NATO lé­gitámadásainak -jelentette be a jugoszláv külügyminisz­térium abban a tájékoztatójá­ban, amelyben először tettek közzé összefoglaló adatokat a csapások okozta károkról. ÖSSZEFOGLALÓNK Belgrád szerint a támadásokban több mint háromezer polgári sze­mély súlyosan megsebesült. Tanjug jelentése szerint tegnap ismét több robbanás rázta meg Pristinát. Milan Beko, a kragujevaci Zastava vezér­igazgatója egyidejűleg közölte: a vállalat 124 alkalmazottja sebesült meg súlyosan, mert a NATO kora hajnalban hat rakétát lőtt ki a gyár­ra. Beko halálos áldozatról nem tu­dott. Csütörtök este kétezer ember sereglett össze Belgrádban, több ezer ember sorakozott fel az utolsó megmaradt hídon Újvidéken és Pancsova iparvárosban is. A Fehér Ház közvetítésre kérte fel a Kremlt a jugoszláviai konfliktusban - írta a moszkvai Izvesztyija, Jev­genyij Primakov orosz kormányfő és Al Gore amerikai alelnök telefon­beszélgetéséről szerzett értesülései alapján. A lap szerint Washington tudja, hogy Moszkva sokkal inkább érdekelt az Egyesült Államokkal és Európával való együttműködésben, semmint a kapcsolatok szorosabbra fűzésében Milosevics jugoszláv el­nökkel. A NATO Moszkván keresz­tül egyelőre az ultimátum elfogadá­sára próbálja rábírni Belgrádot. A feltételek négy pontja értelmében Koszovóból ki kell vonni a szerb erő­ket, lehetővé kell tenni a menekül­tek visszatérését, autonómiát kell adni a tartománynak és „nemzetkö­zi békefenntartó erőket" kell vezé­nyelni a térségbe. Az utolsó pont azonban különösen sértő Belgrád­nak, mert eléggé „megszállás-sza­ga" van. S hogy a Kreml is érdekelt legyen a közvetítésben, mézesma­dzagként elhúzták orra előtt az IMF és más nyugati hitelek lehetőségét. Az orosz fekete-tengeri flotta felde­rítő hajója, a Limán folyamatosan adatokat szolgáltat a haditengeré­szet vezérkarának, és Szevaszto­polból az információk egy részét to­vábbítják a jugoszláv félnek - jelen­tette ki a fekete-tengeri flotta egy név nélkül nyilatkozó forrása. A NATO cáfolta, hogy Jugoszláviá­ban „radioaktív összetevőket is tar­talmazó" fegyvereket vetne be. Ko­rábban Igor Ivanov orosz külügymi­niszter moszkvai sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy nem kizárt ennek lehetősége. Arra alapozta fel­tételezését, hogy Koszovó több kör­zetében szakértők magasabb szintű radioaktivitást észleltek. James Ru­bin, az amerikai külügyminisztéri­um szóvivője bejelentette, Made­leine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter ked­den Oslóban tárgyal, egyebek közt Koszovó kérdéséről. Időközben Drezdában tanácskozást kezdett Koszovóról a hét vezető nyugati ha­talom és Oroszország képviselője. Diplomáciai források szerint a Ko­szovói Nemzetközi Biztonsági Erő elnevezésű nemzetközi alakulat fel­állítása került napirendre. Ezt az erőt elsősorban a menekültkérdés megoldásához használnák fel. Szpirosz Kiprianu ciprusi parlamen­ti elnöknek nem sikerült elérnie Belgrádban, hogy a jugoszláv ható­ságok szabadon engedjék a fogság­ba ejtett három amerikai katonát. Belgrád a jelek szerint bíróság elé kí­vánja állítani a katonákat, akik csak büntetésük letöltése után nyernék vissza szabadságukat. Az állami szerb televízió hajlandó adásidőt biztosítani hírműsoraiban a jugoszláv rendszert bíráló nyugati tévéműsoroknak, ha Belgrádnak is adásidőt biztosítanak a NATO-or­szágok televízióiban - adta hírül pénteken a horvát tömegtájékozta­tás a szerb televízió nyilatkozatát is­mertetve. A NATO csütörtökön je­lentette be, hogy a szerb televízió át­játszóállomásait is célpontnak fogja tekintem, ha Belgrád nem biztosít adásidőt a jugoszláv rendszert bírá­ló műsoroknak a televízióban. Orosz-fehérorosz-jugoszláv unió? Moszkva. Borisz Jelcin orosz államfő elvetette Jugoszláviának az orosz-fehérorosz unióhoz való csatalkozási szándékát, politikai és jogi érvekre, valamint arra hivatkozva, hogy nincs is közös határa a három országnak, s különben is Jugoszláviának e kérdésről előző­leg népszavazást kellene tartania. Jelcin ismét határozottan elve­tette, hogy Oroszország fegyvereket szállítson Jugoszláviának, megerősítve, hogy Moszkva nem hagyja majd belesodorni a hábo­rúba. Gennagyij Szeleznyov, az állami duma elnöke szerint azon­ban Borisz Jelcin „támogatásáról biztosította Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök kezdeményezését Jugoszlávia csatlakozásáról az orosz-fehérorosz unióhoz". (MTI) A csehek nem NATO-pártiak Prága. Csehországban jóval kisebb a NATO-csatlakozás lakossági támogatottsága, mint Magyarországon és Len­gyelországban - derült ki egy felmérésből. Míg Csehország belépését a NATO-ba a lakos­ság 49 százaléka támogatja, addig Lengyelországban a tá­mogatottság 60, Magyaror­szágon pedig 61 százalékos. A cseh szakértők véleményé az, hogy a lakosság eltérő hozzáállása a NATO-csatla­kozáshoz elsősorban a három közép-európai nép eltérő tör­ténelmi tapasztalataival ma­gyarázható. (MTI) Ramljak lemondott Zágráb. Lemondott a horvát kormányban viselt miniszter­elnök-helyettesi és igazság­ügyi miniszteri tisztéről Milan Ramljak, aki alig néhány hó­napig töltötte be ezeket a tisztségeket. Ramljak a „vég­rehajtó hatalom soraiban kez­dett átalakításokkal" magya­rázta lemondását. Franjo Tujdman elnök január köze­pénjelentette be, hogy szük­ségesnek tartja a kormány át­alakítását, amelynekjegyében eddig csak néhány miniszteri tárca cserélt gazdát. (MTI) David L. Smith, a világhálón garázdálkodó Melissa vírus megteremtője. Tegnap meg­kezdődött ellene a bírósági el­járás. (TA SR/AP) Viktor Ciorbea távozik Bukarest. Victor Ciorbea volt román kormányfő kiválik a Kereszténydemokrata Nem­zeti Parasztpártból (PNTCD), amelynek mostanáig egyik al­elnöke volt. A volt kormányfő várhatóan csatlakozik azok­hoz a kereszténydemokrata politikusokhoz, akik néhány héttel ezelőtt léptek ki a PNTCD-ből, és most új párt létrehozását tervezik. (MTI) Tiszták az iraki elnöki paloták New York. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) munkatársai nem ta­láltak tiltott nukleáris anya­gokra vagy tevékenységre uta­ló nyomokat az iraki elnöki palotákban. Az IAEA szakértői nyolc elnöki létesítményt vizs­gáltak át március 28. és április 3. között, az eredményről szó­lójelentést csütörtökön tették közzé. (MTI) Vérengzések Kelet-Timorban Tokió. A Nemzetközi Vöröske­reszt engedélyt kapott az indo­néz kormánytól arra, hogy ki­vizsgálja a kelet-timori véreng­zés körülményeit. Kelet-Timo­ron a héten kiújult az önállóso­dás hívei és az indonéz hadse­reg által támogatott Indonézia­párti fegyveres csoportok kö­zötti ellenségeskedés. Az indo­néz katonaság támogatását él­vező milíciák kedden 25 em­bert mészároltak le. (MTI) MTI-HÍR Bukarest. Az erdélyi katolikusok nagyon örülnek, hogy II. János Pál pápa felkeresi Romániát, felveszi a kapcsolatot a román ortodox egy­házzal, de a katolikus egyház pap­jainak és híveinek csalódás, hogy a pápa nem mehet el híveihez - je­lentette ki Tempfli József nagyvá­radi katolikus püspök. Tempfli püspök kifejtette, nagyon nehéz megmagyarázni az erdélyi katoli­kus híveknek, miért nem mehet hozzájuk a Szentatya. A pápa erdé­lyi útja minden bizonnyal hozzájá­rult volna mind a vallási, mind a nemzetiségi közeledéshez. „Csaló­dásunkat az enyhítené némileg, ha a pápalátogatás után tapasztalhat­nánk: nemcsak az ortodox patriar­kátusnak és a román államnak hozta azt az eredményt, hogy a külföld felé bizonyítani próbálják, itt minden rendben van, mert más­képpen nem jött volna a pápa, ha­nem azt is láthatnánk, hogy meg­kezdődik az egyházi ingó és ingat­lan javak visszaadása, valamint hozzájárulnak a felekezeti iskolák újraindításához, a felekezeti okta­tatás megkezdéséhez az óvodától az egyetemig" - hangsúlyozta a nagyváradi püspök. Tempfli püs­pök közölte, az erdélyi katolikus püspökök, ha meghívást kapnak, mindenképpen ott lesznek Buka­restben, hogy ezzel is kifejezzék a pápa iránti tiszteletüket, engedel­mességüket és ragaszkodásukat. Jelcin „csak" a kormány megerősítését szorgalmazza Primakov mégis marad MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök cáfolta a Jevgenyij Primakov kor­mányfő menesztéséről, illetve Vik­tor Csernomirgyin „visszatéréséről" terjengő híreket. Egyben kizárta, hogy - tekintettel a duma április 15­re kitűzött, az elnök elleni vádeme­lési vitájára - rendkívüli állapot be­vezetésére készülne az országban. Moszkvában Primakov (egyes érté­kelések szerint kérdéses) betegeske­dése, illetve a csütörtöki Jelcin­Csernomirgyin találkozó kapcsán keltek lábra ilyen hírek, amelyek ki­egészültek más leváltásokról szóló találgatásokkal. Jelcin - rezidenciá­ján fogadva az orosz föderációt al­kotó 19 köztársaság vezetőit - azt hangsúlyozta, hogy nem kezdemé­nyezett kormányváltást, de szorgal­mazta a kabinet „megerősítését". Megjegyezte, hogy „a Kremlnek van néhány javaslata". Az orosz elnök csak a szexbotrányba keveredett Jurij Szkuratov főügyész ellen kelt ki éles szavakkal, „szégyennek" ne­vezve, hogy Oroszországnak üyen főügyésze van. Bili Clinton jelentős haladásról beszélt Kína nem kapott zöldet MTI-HIR Washington. Bili Clinton amerikai elnök és Csu Zsung-csi kínai mi­niszterelnök washingtoni megbe­szélésein nem sikerült megállapod­ni minden olyan kérdésben, ami­nek a tisztázására szükség van ah­hoz, hogy az Egyesült Államok egy­értelműen elkötelezze magát Kína felvétele mellett a Kereskedelmi Vi­lágszervezetbe, a WTO-ba. „Jelen­tős haladást értünk el" - állapította meg Clinton a kínai kormányfővel közösen tartott sajtóértekezletén. A cél, mint mondta, a tisztességes kereskedelem feltételeinek megte­remtése. A felek célul tűzték ki, hogy a még fennmaradó kérdése­ket ez év végéig lezárják, és sza­baddá teszik az utat Kína WTO­tagsága előtt. Hat északír terrorista hagyhatta el a börtönt Szabadok a bandatagok MTI-HIR Dublin. Az észak-írországi békekö­tés jegyében Írországban tegnap szabadon engedték az Ir Köztársasá­gi Hadsereg (IRA) terrorszervezet hat bebörtönzött tagját. Közöttük van a „Balcombe Street-i banda" né­ven elhíresült négy terrorista aki 1975-ben a londoni Balcombe Streeten az általuk folyul ejtett tú­szok kiszabadítását célzó rendőrségi akció során megölt két rendőrt. Több nagy-britanniai pokolgépes merénylet és fegyveres támadás is szárad a leikükön. Csak 1977-ben fogták el őket, és életfogytig tartó börtönbüntetést kaptak. Szabadon engedték a robbanószer birtoklásá­ért tízéves börtönbüntetést töltő John Kinsellát, és az amerikai szüle­tésű William Quinnt is, aki rendőr­gyilkosságért életfogytig tartó bör­tönbüntetést kapott. Az északír békemegállapodás szerint, ha vala­mely terrorszervezet betartja a tűz­szünetet, altkor a szervezet bebör­tönzött tagjait, az adott bűncselek­ménytől függően, két éven belül sza­badon kell bocsátani. A szerbek időseket és betegeket végeznek ki Éhínség fenyeget MTI-H!R Tirana/Stenkovec. A hegyekbe menekült albánok tízezreit fenye­geti éhínség Koszovó középső ré­szén - adta hírül az albán televízió. ,A felső-drenicai térség falvainak elűzött lakossága abban reményke­dik, hogy a nemzetközi közösség mihamarabb humanitárius folyo­sót nyit, amelyen élelmiszert és gyógyszereket kaphatnak, mert a földönfutók készletei fogyatkoz­nak és az éhínség fenyeget". A be­számoló szerint a szerb fegyveres erők nehéztüzérsége „iszonyú ost­rom alatt tartja" az albánok tízezre­it, ráadásul a szerb orvlövészek ve­szélyessé teszik a menekültek moz­gását. Az albán tévé úgy tudja, hogy „szerb fegyveres bandák zö­mében védtelen polgárokat, első­sorban idős és beteg embereket vé­geztek ki". A szerb katonák, harc­kocsijaikat és egyéb nehézfegyve­reiket albán falvak épületeiben, például iskolákban rejtik el. A kato­nák fosztogatnak és felgyújtják a házakat. Albániába olyan sok se­gélyszállítmány érkezik a mene­kültek számára, hogy az ország leg­nagyobb repülőtere csütörtökön már több gépet nem tudott fogad­ni. A legtöbb macedóniai mene­külttáborban még vannak szabad férőhelyek az esetleg újonnan ér­kezők számára. A legnagyobb - 30 ezer ember befogadására alkalmas - sztenkoveci táborban most 26 ez­ren vannak. Csütörtökön a NATO 497 tonna segélyt juttatott el a tá­borokba. Tempfli püspök a pápa romániai látogatásáról Öröm és csalódás Folyik a harc a menekülttáborokban az élelemért (TA SR/AP) Szerb könnyek. Pristina temetőjét is találat érte (TA SR/EPA) Egy jugoszlávi kormánybizottság elkészítette a NATO-bombázás eddigi mérlegét

Next

/
Thumbnails
Contents