Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-09 / 56. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 9. Őrzik a magyar buszsofőrt Bécs. Rossz lelkiállapotban van és ezért kórházi ápolásra szorul az Ausztiában súlyos balesetet szenvedett magyar busz sofőrje, de szobája előtt két fegyőr posztol. A férfi azt állítja, nem emlékszik a balesetet megelőző pillanatokra és az azt követő eseményekre sem. (MTI) Nem lesz pályázat Budapest. Nem ír ki pályázatot a Magyar Nemzeti Színházra Schwajda György kormánybiztos, s legközelebb már csak a konkrét tervekkel áll a nyilvánosság elé. Elmondta, megpróbálja csökkenteni a feszültséget az építészkamara és a kormány közt, de nem tárgyal a pályázatról. (MTI) Felfüggesztésre felfüggesztés Banja Luka. A boszniai szerb parlament elutasította a nemzetközi közösség határozatát, amellyel felmentette tisztségéből Nikola Poplasen boszniai szerb elnököt. A törvényhozás szerint ez ellentétes a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányával. A parlament ugyancsak elutasította Brčko semleges körzetté minősítését és felfüggeszti együttműködését, míg nem bírálják fölül a döntést. (MTI) Dögunalom. Csiang Cö-min elnök a kínai kommunista parlament ülésén (ČTK/AP) Haladék fegyverleadásra Zágráb. A horvát parlament május 1-jéig meghosszabbította azt az akciót, amelyben következmény nélkül be lehet szolgáltatni az engedély nélkül tartott fegyvereket. A délszláv háború óta ötödször indítottak ilyen akciót, volt amikor a hatóságok még fizettek is a fegyverekért. A kormány kezdeményezte, hogy szigorítsák a tiltott fegyvertartás büntetését, s akár három év börtönnel, vagy több mint 700 ezer koronának megfelelő büntetéssel sújtsák a törvénysértőket. (MTI) A SZER Koszovóban Prága. A Szabad Európa Rádió tegnaptól napi félórás adást sugároz Koszovóba albán nyelven A prágai központú intézmény tájékoztatása szerint az adás célja, hogy részletes és kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtson a tartomány helyzetéről és a konfliktusban szemben álló felek béketárgyalásairpl. (MTI) Karintiai tartományi választások Haideri győzelem Iraki regruták ismerkednek az orosz fegyverrel. Tegnap ismét légiincidens történt, majd bombázásra került sor Irak déli részén, amikor a radarok bemérték a légtér ellenőrzését végző amerikai gépeket (ČTK/AP) Joschka Fischer és Hans van de Broek Szlobodan Miloseviccsel tárgyal Belgrád győzködése Belgrád. Joschka Fischer német külügyminiszter és Hans van den Broek, az EU külügyi főbiztosa tegnap Belgrádba érkezett, hogy megkísérelje rávenni a jugoszláv vezetést a koszovói átmeneti autonómiaegyezmény elfogadására. MTI-HÍR Fischer, az EU soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztere és van den Broek Koszovó autonómiájáról tartott tárgyalások március 15-én esedékes folytatása előtt látogatott Belgrádba. Az egyezmény elfogadása előtt a tervezett koszovói nemzetközi katonai jelenlét jugoszláv elutasítása jelenti az egyik fő akadályt, Belgrád a tartomány külföldi megszállásaként értelmezi ezt. Danilo Vuksanovic jugoszláv külügyminiszter attól tette függővé a belgrádi küldöttség elutazását az újabb tárgyalásokra, hogy milyen végső formát ölt a februári Koszovó-konferencián 80-90 százalékban elfogadott tervezet. Elvetette, hogy az átmeneti autonómia során Koszovó „harmadik jugoszláv tagköztársaság" lehetne, mert Szerbia szerves része. Javier Solana NATO-főtitkár szerint mindkét fél elfogadja, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter a küszöbön álló csatlakozásról NATO-szint tizenöt év múlva MTI-HIR Bécs. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint a NATO elfogadta, hogy a magyar hadsereg nagyrészt szovjet-orosz technikai felszereléssel rendelkezik, és a NATO-színvonalat csak 15 év múlva éri el. A magyar katonák hiányos angol tudása sem akadály, hogy részt vegyenek a legfontosabbb NATO-döntésekben, mint például a NATO koszovói feladatvállalásának eldöntésében. Hozzátette, hogy Koszovóban egész biztosan nem lesznek jelen fegyveres magyar katonák. Martonyi az osztrák Kuriernak nyilatkozva elmondta, a Kárpátmedence többi országát is bizakodással tölti el Magyarország belépése. Mint mondta: Magyarország NATO-tagként stabüizáló tényező lesz, s az egész térségbe biztonságot sugároz ki, így a kisebbségi jogok körüli nézetkülönbségek is könnyebben megszüntethetők. Közlése szerint a magyarok teljes jogú tagként igyekszenek majd elérni, hogy a bővítési folyamat nyitva maradjon, és a NATO a régió országaival fejlessze a partneri kapcsolatokat. Magyarországnak még a Moszkvához fűződő viszonyában sem kell kedveződen hatásokkal számolnia a csatlakozása miatt, mert Oroszország tudomásul vette a magyar döntést. HÍRHÁTTÉR MTI-HIR Bécs. Ausztria három tartományában tartottak vasárnap önkormányzati választásokat. Karintiában a Jörg Haider vezette ellenzéki Osztrák Szabadságpárt 7,1 százalékkal növelte legutóbbi választási teljesítményét, de az előzetes eredmények szerint a 42 százalék nem elég ahhoz, hogy a pártelnök tartományi főnök legyen. 5 százalékot veszített, s a szavazatok 32,7 százalékát szerezte meg az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), mire lemondott Michael Ausserwinkler tartományi elnök. Állítólag sem az SPÖ, sem a 21,4 százalékkal végző Osztrák Néppárt (ÖVP) nem akarja támogatni Haidert. A kormánypártok azonban azt is hozzátették, hogy ezt nem a központból kelj eldönteni, hanem helyi ügyekben döntsön a tartományi parlament. Haider viszont arra hivatkozik, hogy kell megkapnia a tartományi elnöki posztot, mert így érvényesül a választók akarata. Politikai elemzők a választások előtt úgy vélekedtek, hogy ha a két kormánykoalíciós párt veszít Karintiában, akkor valószínűleg megszűnik a kacsingatás az előrehozott, esetleg június 13-i, az európai parlamenti választásokkal együtt megtartandó parlamenti választásokra. A karintiai FPÖ-győzelem esetén ugyanis az SPO és az ÖVP stratégái úgy ítélik, hogy Haider most túlságosan erős, tehát érdemes egy kicsit várni. A török hatóságok cáfolják a kurdok állítását Helikoptert lőttek NATO-csapatok felügyeljenek majd Koszovóban a rendezési megállapodás betartására, de figyelmeztetett: ha a szerződés elmaradásáért a szerbeket egyértelmű felelősség terheli majd, akkor számolni kell a katonai megtorlással, melyről a tagállamok egyébként már döntést hoztak. Közben Klaus Naumann tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke bírálta a szövetség néhány politikai vezetőjét, mert „garanciákat adnak Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek arra, hogy bizonyos dolgok nem történnek meg", s így aláássák a szövetség képességét arra, hogy akciót folytasson a jugoszláv erők ellen. MTI-HIR Isztambul. Egy, a kurdokhoz közelálló hírügynökség szerint a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei Törökország déli részén lelőtték a kormányhadsereg egyik helikopterét. A Sikorsky típusú légijárműn tartozkodó fiúsz katona meghalt - közölte a németországi székhelyű DEM ügynökség. A hírt független forrásból nem erősítették meg. A hétfő hajnali jelentés szerint a szakadár kurdok pénteken lőtték le a helikoptert, és az áldozatok között egy tiszt is van. Egy másik - ugyancsak meg nem erősített - beszámoló szerint a kurdok vasárnap az iraki határ közelében egy összecsapásban nyolc kormánykatonát öltek meg. A DEM állítása szerint a kurdok két harcjárműt is küőttek és 11 katonát megsebesítettek. A török hatóságok tagadták, hogy a urdok lelőttek volna a hadsereg egyik helikopterét. Moszkva blokáddal fenyegeti Csecsenföldet Orosz ultimátum MTI-HIR Moszkva. Blokáddal fenyegette meg Csecsenföldet Szergej Sztyepasin orosz belügyminiszter, arra az esetre, ha folytatódnak a terrorcselekmények, és tegnap estig nem szabadul ki Gennagyij Spigun orosz rendőrtábornok, akit pénteken raboltak el fegyveresek a grozniji repülőtérről. Az orosz belügyminiszter rámutatott: Oroszország elvesztette türelmét Csecsenföld mind teljesebb kriminalízációja kapcsán. A köztársaságban napról napra súlyosabb a helyzet, s a terrorcselekmények rendkívüli válaszintézkedéseket követelnek. Elfogadhatatlan, hogy a köztársaságban terrorista kiképzőközpontok működnek, és pár ezer fegyveres ráerőszakolja akaratát a társadalomra, a középkorba taszítva vissza Csecsenföldet. Sztyepasin már javaslatot tett arra, hogy ideiglenesen szüneteltessék a légi és vasúti összeköttetést Csecsenfölddel, és szigorítsák meg a közúti ellenőrzést Csecsenföld adminisztratív határán. A miniszter azzal is megfenyegette a csecsen vezetést, hogy korlátozzák az energiaszállításokat, a bankműveleteket, s leállítják a gazdasági és más programok megvalósítását. - Ha Csecsenföldön újabb terrorcselekményeket követnek el, „a fegyveres bandák bázisait és gyülekezőhelyeit megsemmisítik, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően" - hangsúlyozta, ugyanakkor felajánlotta, hogy a Csecsenföldet elhagyni kívánó polgárok nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül szabadon távozhatnak a köztársaságból. Stratégiai fontosságú majmok Gibraltár szikláin ONDREJCSAK RÓBERT Gibraltár hovatartozása miatt egyre nagyobb a feszültség a két NATO-szövetséges, Spanyolország és Nagy-Britannia között. Miután múlt héten a két miniszterelnök, Tony Blair és Jose Maria Aznar tárgyalása eredmény nélkül zárult, a spanyolok szigorították az ellenőrzést a brit gyarmat és országuk között, s a virágzó bűnözésre és pénzmosásra hivatkozva büntetőintézkedéseket vezettek be gibraltári cégek ellen. A 6,5 négyzetkilométer már háromszáz éve mérgezi á spanyol-brit kapcsolatot, 1704-ben, a spanyol örökösödési háború idején foglalták el a britek. Stratégiai jelentősége mindig nagy volt, hiszen a Földközi-tenger kapuja, és India meghódítása, illetve a Szuezicsatorna megnyitása után birtoklása egyenesen létfontosságúvá vált. A britek itt építették ki egyik legnagyobb haditengerészeti támaszpontjukat, ahonnan ellenőrizhették a Távol-Kelet felé vezető tengeri útvonalakat. A II. világháború után, 1947-ben Nagy-Britannia elvesztette Indiát, de Gibraltár stratégiai jelentősége az arab olaj szállítása miatt megmaradt. Nagy-Britannia szeretné megtartani Európa utolsó gyarmatát, de a stratégiai okokon túl komoly szerepet játszik a presztízs is, hiszen a gibraltári sziklákon lobogó brit zászló a hajdani világhatalmi pozíció jelképe. Hongkong Kínának való visszaadása után már csak ez emlékeztet az egykor minden óceánt uraló brit haditengerészet dicsőségére. Spanyolország állandó diplomáciai nyomással igyekszik helyreállítani szuverenitását. Paradox módon Spanyolország birtokolják a marokkói területen fekvő Ceuta városát, melynek stratégiai jelentősége összehasonlítható Gibraltáréval, ez viszont a spanyol-marokkói kapcsolatokat terheli, de visszaadásáról Madrid nem szívesen beszél. Ha Gibraltár visszakerülne és Ceuta maradna, úgy a szoros ellenőrzése spanyol kézben lenne. Ez csábító az ibériaiak számára. A brit és a spanyol jelenlétnek köszönhetően a Földközi-tenger keleti bejárata most teljes NATO-ellenőrzés alatt áll, így a szövetség érdeke, hogy két tagállamának viszálya ne gyengítse pozícióit a térségben. Ezért a legutóbbi átszervezéskor kompromisszum született, a britek beleegyeztek, hogy a NATO egyik regionális parancsnoksága Spanyolországba kerüljön, míg a spanyolok megengedték, hogy a gibraltári támaszpont felhasználható legyen a NATO hadműveleteihez. Éppen a NATO-közvetítés segíthet a végleges megoldásban. A legenda szerint addig marad fenn a brit monarchia, míg a gibraltári sziklákon élő majmok ki nem pusztulnak; itt találkozüc Gibraltár és a monarchia sorsa. Négylábú tüntető a londoni spanyol nagykövetség előtt, a brit és a gibraltári zászlóval (ČTK/AP)