Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-05 / 53. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 662. POLITIKA - hirdetés 5 5 Közgyűlés utáni beszélgetés Csanda Endrével, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának alelnökével A miniszter csak riogatott A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása február végi tisztújító közgyűlésén az egyik alelnök, Csanda Endre, Érsekújvár polgármestere is megpályázta az elnöki széket. Sportnyelven szólva harmadik befutóként végzett a versenyben. Ezzel kapcsolatban tettük fel neki az első kérdést: GAÁL LÁSZLÓ Ha valaki megpályáz egy elnöki posztot, általában azért teszi, mert javítani szeretne az addigi elnök munkáján. Ön milyen ambíciókkal szállt versenybe? Célratörőbben valósítanám meg az elképzeléseimet. Elsősorban átértékeltetnék minden, az önkormányzatokat érintő jogszabályt, kivéve az önkormányzat alaptörvényét. A járások és kerületek létjogosultságát is átértékelném. Megpróbálnék olyan regionális szervet létrehozni, amely összehangolná a helyi, a regionális és az állami érdekeket. Ez egy választott és egy kinevezett testületből álló, olyan integrált szerv lenne, amelyben az előbbiek kénytelenek lennének együtt dolgozni. Ezzel elkerülnénk, hogy párhuzamos szerveket építsünk ki az önkormányzatban és államigazgatásban, és megspórolnánk az állampolgárok adóját is. Elképzelésem talán táptalajra talál, tagja vagyok a közigazgatás felépívv Átértékeltetnék minden, az önkormányzatokat érintő jogszabályt. „Elsősorban a gazdasági feltételeket kell figyelembe venni, az önkormányzatok csak ezek alapján vállalhatnak át hatásköröket." (A szerző felvétele) « tésének átértékelését végző bizottságnak. Ez a gyakorlatban úgy is megvalósulhat, hogy nem hoznának létre új regionális önkormányzatokat, hanem a már meglevő járási vagy kerületi hivatalok mellett létesítenének önkormányzati szerveket, amelyek együtt végeznék a közigazgatási feladatokat? El kellene indítani egy új mechanizmust: megmondanánk, ez és ez a hatáskör átmegy az alapszintű önkormányzatokra a megfelelő anyagi háttérrel, úgymond fejadagokkal együtt. A városoknál ez nem gond, egyszerűen eldöntik, hogy elvállalják a szociális ügyeket, az iskolaügyet, az egészségügyet stb. Ha a kisközségek nem képesek rá, eldönthetik: vagy többen összeállnak, vagy megbízzák a járási hivatalt, hogy intézze az ügyeiket. Koncoš földművelési miniszter a konferencián azt mondta, ha az önkormányzatok átvállalják a nevesítetlen földeket, azzal sok restitúciós kötelezettséget is vállalniuk kell. Valóban így van ez, vagy a miniszter csak riogatni akarta a polgármestereket? Szerintem a miniszter valóban csak riogatni akart. Az önkormányzatok 1990. május elsejétől rendelkeznek saját tulajdonnal, s a restitúciós törvény érintette az önkormányzati tulajdont is. Vagyis a községeknek már vannak tapasztalataik restitúcióval kapcsolatos kötelezettségekben, előfordult, hogy ki kellett adniuk egy-egy földtulajdont. Másrészt a restitúcióval kapcsolatos igényeket bizonyos határidőig kellett benyújtani. Ha ezt nem tették meg, nem beszélhetünk restitúcióról, ha igen, és még nem született döntés, figyelmeztetni lehet az önkormányzatot, hogy adott esetben restitúcióval kell számolnia. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatok nem tulajdonba, hanem kezelésbe vennék a földeket. A restitúciós igényt a jogosultak az állammal szemben érvényesítik, hiszen állami tulajdonban levő földet kapna kezelésbe a község. De még ha községi tulajdonról lenne is szó, minden községnek tudatosítania kell: ha a bíróság jogosnak ítéli a restitúciós igényt, a község köteles alávetni magát ennek az ítéletnek. A közgyűlés is ldmondta, amit Dzurinda kormányfő már korábban kijelentett: a nevesítetlen földek igenis menjenek át a községek kezelésébe, s azok vállalják az esetleges restitúciós követelésekkel kapcsolatos problémák megoldását is. Ezzel kapcsolatban olyan határozatot is elfogadtunk, hogy a Szlovák Földalap igazgatótanácsában az önkormányzatokképviselője is kapjon helyet. így képet kaphatnánk arról is, mennyiben igazak azok a fejtegetések, melyek szerint ez csak Dél-Szlovákia gondja és nem az egész országé. A közgyűlésen ön beszélt egy olyan lehetőségről, hogy a községek kinnlevőségeit is felhasználhatnák a munkanélküliség csökkentésére. Ez hogyan működne? A munkanélküliség csökkentésének egyik lehetőségét a községek kinnlevőségeinek tőkésítésében látom. Sok községnek jevv Anevesítet/

/ len földek igenis menjenek át a községek keze- . . lésébe. N> lentős követelései vannak az adót nem fizető szubjektumokkal szemben. Általában koronában is kifejezhető összegről van szó, teszem azt másfél-kétmillió koronáról. Ebben az értékben le lehetne foglalni az adós ingatlanát, és azt az önkormányzat felajánlhatná valamilyen vállalkozásra, ahol falubelieket foglalkoztathatnának, esetleg partnert kereshetne az ingatlan tőkésítéséhez. Ehhez azonban olyan törvény kellene, mely lehetővé tenné az adóhátralék fejében történő elkobzást. Jelenleg ugyanis az ingatlant nem lehet elkobozni, előbb pénzzé kell tenni. Ezt a fajta munkát viszont csakis végrehajtók csinálhatják, ami pedig nagyon hosszadalmas folyamat. Dönthessünk adónk egy százalékának sorsáról Ivan Mikloš megvonta a tavalyi év mérlegét Egyenlő feltételeket Vállalkozók érdekében ÚJ SZÓ-TU DÓSLTÁS Pozsony. „Meggyőződésünk, hogy demokratikus államban a hatalomnak kötelessége a legjobb feltételeket biztosítani a harmadik szektor számára" mondta Ondrej Dostál. A DP szóvivője szerint a kormányon kívüli szervezetek nagyban hozzájárultak a tavalyi választások eredményéhez. A mečiari időszakban olyan törvények születtek, amelyek ellehetetlenítették a demokrácia alappilléreként is emlegetett harmadik szektort, pl. az alapítványokról szóló törvény miatt az országban működő alapítványok zöme megszűnt. „Ezért mielőbb módosítani kell az említett törvényt és az összes olyan jogszabályt, amelyek hátráltatják a harmadik szektor munkáját. Úgyszintén módosítani kell az adózásról szóló törvényeket, hogy a polgárok adójuk egy százalékát a kormányon kívüli szervezeteknek adhassák. Hosszú távon pedig szeretnénk, ha a kormányon kívüli szervezetek hasonló körülmények közt működhetnének, mint az állami szervezetek, elsősorban a kultúra, a környezetvédelem és a művelődés terén" fűzte hozzá, (levi) SITA-I

N FORMÁCIÓ Pozsony. Szlovákia folyó fizetési mérlegének hiánya 1998 végén elérte a bruttó hazai termék 11 százalékát - közölte Ivan Mikloš, a gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egy nemzetközi konferencián. Az elmúlt évet Szlovákia 12,3 milliárd dolláros küladóssággal zárta, ebből 20 százaléknyi az államot terhelte, viszont a vállalkozói szektor hitelfelvételeinek 60 százalékáért az állam garanciát vállalt. Ebben az évben a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a makro- és mikroszféra javítása a fő gazdasági cél - tette kozzá az alelnök. Ezen belül különösen fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, mivel ez a szektor jó esetben sok új munkahelyet teremthet. Magyarország, Ukrajna: lesz rosszabb is? Aggasztó vízhelyzet Megváltozik az MKP nemzetközi megítélése? Liberális hiány UJ SZO-HIR Pozsony. A Liberális Internacionálé (LI) Brüsszelben tartott kongresszusa a Magyar Koalíció Pártja nélkül zajlik, pedig az ülés egyik programpontja az MKP-val foglalkozik. Lapunk értesülései szerint ugyanis az MKP-t, amely a Magyar Polgári Párt és az Együttélés utódpártjaként az LI tagja, az állandó tagok közül a megfigyelői státussal rendelkezők közé akarják „átsorolni". Ennek okairól és arról, hogy az MKP tagjai miért nem vesznek részt a konferencián, eddig nem tudtunk meg semmit, mivel nem sikerült elérni a Liberális Platform elnökét, A. Nagy Lászlót. Mihelyt bővebb információkhozjutunk, visszatérünk a témához. (st) HIROSSZEFOGLALONK Budapest/Ungvár. Magyarországon a belvízzel elöntött területek nagysága a magas hőmérséklet hatására jelentősen növekedett, és megközelítette a 300 ezer hektárt - derült ki a tegnap esti hivatalos közleményéből. Az északkeleti országrészben erősen olvad, és még mindig sok helyütt igen magas víztartalmú az összefüggő hótakaró. Hatására a belvízzel borított területek egyre növekszenek. Ukrán szakemberek szerint nem zárható ki, hogy Kárpátaljára idén tavasszal a tavaly novemberinél is katasztrofálisabb árvíz zúdul. Ukrajnában minden történelmi rekordot megdöntő menynyiségű hó esett. A Kárpátokban a sokévi átlagnál négyszer több a hó, a legnagyobb folyók - Deszna, Pripjaty, Dnyeper, Déli-Bugvízgyűjtőin is két és félszer annyi hullott belőle, mint más években. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a talaj rendkívül telítve van vízzel, sok helyen a nedvesség kétszerese a normának. Ráadásul hirtelen megemelkedett a hőmérséklet, ami igencsak felgyorsította az olvadást, s a következő napokban jelentős mennyiségű eső is várható. RÖVIDEN Büntetés a magyar nyelvért Bukarest. Pénzbüntetésre ítélte a román pénzügyőrség a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületet a magyar nyelv használata miatt - derült ki abból a tiltakozásból, amelyet Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok írt alá. Február végén az egyházkerületet súlyosan rágalmazó cikk jelent meg a nagyváradi Vest című napilapban, s ennek megjelenésével egyidőben a pénzügyőrség ellenőrzést kezdett az igazgató tanács hivatalában. A pénzügyőrök mindent rendben találtak, csak a magyar nyelv használata miatt róttak ki 2 millió lejes pénzbüntetést az egyházkerületre. (MTI) Hozzánk is jönnek az eurók Pozsony. Százezer eurót, tehát kb. 4,37 millió koronát kap az idén Szlovákia PHARE-forrásból. A Partnership '99 program nyitott: támogatásra magánszemélyek, illetve szervezetek és önkormányzatok pályázhatnak. A pénz elosztását a Polgári Tevékenységet Segítő Alapítvány (NPOA) végzi, a pályázatokat április 16-ig hozzájuk kell eljuttatni. Egyszerre legfeljebb tizenötezer euró (600 000 korona) igényelhető, de a PHARE csak a költségek kilencven százalékát egyenlíti ki: a maradék tíz százalékot a pályázó saját forrásból fizeti. (ČTK) Az alkotmányos tényezők vagyonáról Pozsony. Olyan összeférhetetlenségi törvényre van szükség, amely kötelezné a közjogi méltóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra vagyonukat - mondta Ivan Brndiar, a DP alelnöke. Szerinte minden állampolgárnak jogában áll informálódni e személyek anyagi helyzetéről. A DP legalább olyan törvénymódosítást szeretne, hogy ne lehessen titokban tartani a közjogi méltóságok vagyonát, (levi) Nem csökken a romaellenesség Pozsony. Miroslav Lacko azt fontolgatja, hogy menekültjogi sátust kér Nagy-Britanniától. A Roma Értelmiség az Együttélésért (RIS) „megdöbbenéssel" fogadta saját alelnökének döntését. Lacko egyébként szolgálatilag tartózkodik a szigetországban. „Már többször is felhívtuk a figyelmet a romák nem csökkenő diszkriminációjára, de mindhiába" - nyilatkozta tegnap Alexander Patkoló, a RIS elnöke. Szerinte nem veszik kellőképpen figyelembe a szervezetét, holott már többször felajánlották: szakembereik együttműködnének az állami intézményekkel. (SITA) Gyertyát gyújtanak a gyárban Pöstyén. Sikerült meggyőzni az embereket, hogy jogaikért harcolniuk kell - mondta Emil Machyna, a KOVÓ gépipari szakszervezet elnöke. A kormányfő levele, melyben az adózás megváltoztatását ígéri, elfogadható számukra - ennek ellenére, ha szükség lesz rá, folytatják a tiltakozó megmozdulásokat. „Május elsején gyertyák égnek majd a legsúlyosabb helyzetben levő üzemekben" - tette hozzá Machyna. (TA SR) Zsirinovszkij elzárná a gázcsapot Moszkva. Vlagyimir Zsirinovszkij tegnap, a dumában benyújtottjavaslatában szorgalmazta, hogy Oroszország állítsa le Csehországba irányuló földgázszállításait, megtorlásul az ország küszöbön álló NATO-belépéséért. Szerinte Oroszországnak létre kellene hoznia a maga katonai-politikai tömbjét, és fejlesztenie kellene haderejét. (MTI) Részvények a Nemzeti Vagyonalaphoz Pozsony. A Slovnaft részvényeinek 10 százaléka vagy az értéküknek megfelelő közel egymilliárd korona visszakerül a Nemzeti Vagyonalap kezelésébe - közölte tegnap Ľudo Kaník, a Nemzeti Vagyonalap elnöke, (ú) Lexa szerint Ľudovít Černák bizonylata hamis Lusztrációs titkok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Vladimír Mitro már öt éve is visszaélt jogkörével. Jóval a törvény által megszabott határidő után lusztrációs bizonylatot állított ki Ľudovít Cérnáknak, amely ráadásul hamis" - áll Ivan Lexa, volt titkosszolgálati igazgató feljelentésében, melyet tegnap juttatott el a főügyészhez. Szerinte 1994 márciusában Mitro, a SZISZ akkori főnöke - holott 1994. január 20-a után már nem volt erre joga - „tiszta" bizonylatot adott ki a mostani gazdasági miniszternek. Lexa értesülései alapján Černák igenis kapcsolatban állt az egykori állambiztonsági szervekkel, Mitro tehát okirathamisítással gyanúsítható. Lexa egyébként a szolgálati titoktartás megsértésére is hivatkozik: azt állítja, Mitro hozzájárult ahhoz, hogy a Lexa vezette SZISZ 199498 közötti tevékenységéről szóló jelentést kiszivárogtatták a sajtónak. (TA SR, ČTK) A nyelvtörvény minden nemzetiséget érint Gondole a gazdaságban UJ SZO-HIR Pozsony. Bugár Béla, a parlament alelnöke tegnap fogadta Günter Meyert, Szászország szövetségi és európai ügyekkel megbízott miniszterét. Tájékoztatta vendégét a szlovákiai fejleményekről, rámutatva: a kormány és a parlament igyekszik mielőbb teljesíteni az EU-tagság politikai feltételeit, ám a gazdaság terén problémák várhatók, és megoldásuk nagy türelmet igényel. A találkozón a kisebbségi nyelvek használatát szabályzó törvény előkészítése is szóba került. Ezzel kapcsolatban Bugár Béla kifejtette, a törvény nemcsak a magyarokat érinti, hanem a többi nemzetiséget, például a középszlovákiai németeket is. (sóti)