Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-05 / 53. szám, péntek
EL POLITIK A - hirdetés ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 670. A besúgókról Varsóban Varsó. A főügyész tisztségét is ellátó lengyel igazságügy-miniszter két körzeti ügyészt azonnali hatállyal menesztett, mivel nevük szerepelt a Varsóban kedden közzétett ügynöklistán. Hanna Suchocka a lehető legrövidebb időn belül meg kíván válni a azoktól a kommunista bíráktól és ügyészektől, akik együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal. (MTI) Náci bűntettek áldozatairól New York. Joschka Fischer német külügyminiszter az ENSZ székhelyén „gyors megoldást" sürgetett a náci bűntettek áldozatainak és a koncentrációs táborok túlélőinek kárpótlására, mondván: nagyon öreg emberekről van szó. Szerinte a német cégeknek nem szabad megvárniuk, amíg a-közvélemény nyomása kényszeríti őket arra, hogy szembenézzenek saját felelősségükkel. (MTI) Modern selyemút Tokió. Az Ázsiát Európával összekötő hajdani selyemút újbóli kiépítésére vonatkozó tervekkel érkezett tegnap Japánba Eduard Sevardnadze. A grúz államfő a középkori selyemút modern tervét az első fázisban az olajvezetékek kiépítésével képzeli el megvalósítani. A japán cégeket érdekli az azerbajdzsáni Kaszpi-, illetve a grúziai Fekete-tenger parti olajlelőhelyek összekapcsolásának, illetve ezek földközi-tengeri meghosszabbításának lehetősége. (MTI) Sevardnadze: ősszel megszülethet a döntés a fenti tervekről. (Archívum) Veszélyes pénzhiány Moszkva. Oroszországnak 2008-ig meg kell semmisítenie 40 ezer tonnás vegyifegyverkészletét. E munkákat idén november 5-én kellene beindítani, de pénzhiány miatt egyeden ilyen orosz üzem sem működőképes - figyelmeztetett Sztanyiszlav Petrov vezérezredes, az orosz sugár-, vegyiés biológiai védelmi csapatok parancsnoka. (MTI) Albright Thaiföldön Bangkok. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tegnap Thaiföldön a pénzügyi és pénzintézeti reformok befejezésére buzdította a bangkoki vezetést, és használt F-16-os vadászgépek eladásával kecsegtette a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő ázsiai országot. Sürgette a kambodzsai vörös khmer vezetők jogi felelősségre vonását is. (MTI) Szerbek és albánok tízezrei kénytelenek távozni Koszovóból. Újabb merényletek élezik a feszültséget a tartományban Mind több menekült HIROSSZEFOGLALONK Belgrád/Pristina. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) belgrádi képviselője szerdán aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy az elmúlt hetekben ismét növekedett a koszovói menekültek száma. Paula Ghedini követelte, hogy a szembenálló felek tegyék lehetővé a menekültek szabad hazatérését. Az elmúlt másfél hónapban közel harmincezer - nem albán nemzetiségű - személy hagyta el otthonát a tartományban. Kilencven, korábban többségében albánok lakta faluból teljes egészében elköltözött a szerb lakosság. A másik oldalon sem jobb a helyzet: sok koszovói albán keresett menedéket Macedóniában; február vége óta 1200 ilyen személynek az" UNHCR is küld segélycsomagokat. Két szerb polgári személyt és egy járőröző szerb rendőrt gyilkoltak meg tegnapra virradóra Koszovóban, egy szerb katona eltűnt - adta hírül a pristinai szerb tájékoztatási központ. A két meggyilkolt polgári személy egy testvérpár volt, és egyikük szabadságon lévő katonafiát szállították autójukon. A testvérpárt golyók lyuggatta gépkocsijuk mellett, vérbe fagyva találták meg a Pristinától mintegy 25 kilométerre északnyugatra fekvő, Mijalic falu közelében. A fiatal katona eltűnt, a támadók feltehetően elhurcolták. A szerb hatóságok a Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK) vádolják a gyilkossággal, illetve a feltételezett emberrablással. Orbán Viktor Brüsszelben, Václav Havel pedig Párizsban - ugyanarról Nyitottabb uniót! Brüsszel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán délután azt javasolta a világ szabadelvű pártjait tömörítő Liberális Internacionálénak: foglaljon állást amellett, hogy az Európai Unió ne várakoztassa túl sokáig a tagságra pályázó országokat. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A brüsszeli kongresszuson Orbán a következő két év vezető programpontjai közé javasolta beiktatni a gondolkodást az EU-bővítés melletti elkötelezettség megerősítésének lehetőségeiről. Kifejtette: részletesen meg kell tárgyalni azt is, hogyan tud az Internacionálé hozzájárulni a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának javításához. A liberális pártok igen érzékenyek a kisebbségi jogokra, és a jövőben is azon kell munkálkodniuk, hogy világszerte megvédelmezzék azokat. Úgy vélte, a balkáni válságokban is a nemzetiségi összetevő az egyik kulcselem. Hangsúlyozta a kollektív jogokon, autonómián és pozitív megkülönböztetésen alapuló kisebbségi jogok megalapozásának és védelmének fontosságát. Václav Havel cseh elnök pedig szerdán Párizsban szenvedélyes hangú beszédben szállt síkra egy olyan „összeurópai" EuróAz FBI újabb szakértőket küld - Uganda nemzetközi segítséget kért Hajsza a gyilkosok után HIROSSZEFOGLALONK Washington. Az FBI újabb szakértői csoportot küldött Ugandába, hogy vizsgálatot folytasson nyolc külföldi - köztük két amerikai - turista meggyilkolásának körülményeiről. Ezt James Foley amerikai lielyettes külügyi szóvivő jelentette be. Mint ismeretes, ruandai hutu lázadók hétfőn raboltak el 31 külföldi turistát az Uganda déli részén lévő természetvédelmi parkból. Foglyaik közül tizenhetet szabadon engedtek, nyolcat viszont - négy britet, két amerikait és két új-zélandit kegyetlenül meggyilkoltak. Az ugandai kormány katonái a hét eleji emberrablás és gyilkosságok tettesei után indított hajtóvadászatban 15 ruandai hutu szélsőségest öltek meg - jelentette tegnap a New Vision kampalai kormánylap. Yoweri Museveni ugandai elnök kíméletlen hajszát hirdetett meg a gyilkosok után, és nemzetközi segítséget is kért elfogásukhoz. Eddig mintegy 500 katonát mozgósítottak, akik Museveni szerint akár a Kongói Demokratikus Köztársaság határát is készek átlépni, ha a hutuk odamenekülnek. Hírek szerint a Bwindi Nemzeti Parkban történt tragédia nem riasztotta el a külföldieket attól, hogy a gorillákkal való találkozás reményében nekivágjanak a hegyi ösvényeknek. Macedónia nem akar felvonulási terep lenni Gligorov ódzkodik pai Unióért, amely nyitva áll a követelményeknek eleget tevő összes ország előtt. Havel idejétmúltnak nevezte az európai integráció pusztán gazdasági felfogását, és úgy vélte, hogy „újra kell értékelni identitását és elhivatottságát". „Ha a bizalmatlanság politikáját alkalmazzák az új demokráciákkal szemben, attól félve, hogy túl nagy szeletet esznek majd meg a tortából, vagy pedig az újtól ódzkodva, akkor Európa ismét megosztott lesz" fejtegette. Havel kétkamarás Európai Parlamentet ajánlott: a „kisebb, közvetlen választás nélküli" második kamarában „az apró államok szavazatának ugyanakkora súlya lenne, mint a nagyokénak". MTI-HIR Szkopje. Macedónia ellenezne egy olyan koszovói katonai beavatkozást, amelyet a NATO esetleg a voltjugoszláv köztársaság területéről indítana - közölte tegnap Kiro Gligorov macedón elnölc. Szkopje már többször jelezte az atlanti szövetség vezetőinek, köztük Javier Solana főtitkárnak és Wesley Clark tábornoknak, a NATO európai erői főparancsnokának, hogy nem egyezne bele egy macedón területről induló esetleges katonai beavatkozásba. Gligorov hozzátette: a koszovói válság kiterjedése a menekültek számának növekedését és gazdasági gondokat jelentene Macedónia számára. A NATO már háromezer fős gyors reagálású erőt állomásoztat Macedóniában, feladata a nemzetközi megfigyelők kimentése lenne vészhelyzet esetén. Az atlanti szövetség ugyanakkor közel harmincezer fős nemzetközi katonai erőt kíván vezényelni Koszovóba. Ismét elvetették a magyar javaslatokat Az RMDSZ nem tágít MTI-JELENTES Bukarest. A román képviselőház oktatási bizottsága nagy többséggel elvetette a kolozsvári magyar nyelvű állami egyetem újraalapítására benyújtott törvénytervezeteket. Ezzel egyidőben a szenátus külügyi bizottságában Ungureanu külügyi államtitkár azzal vádolta Ukrajnát, hogy a két ország közti alapszerződés ellenére Ukrajnában nem biztosítják a román kisebbség anyanyelvi oktatását. A tegnapi román lapok szerint a képviselőház oktatási bizottsága nagy többséggel elvetette a kolozsvári magyar nyelvű állami egyetem újraalapítására HIRHÁTTÉR Régi-új feszültségek Afrika szarván ONDREJCSÁK RÓBERT Hat éve, 1993-ban új állam jött létre Afrika szarván: Eritrea. Az eritreaiak a mai etióp kormány szövetségeseiként harcoltak a Mengisztu vezette katonai kormányzat ellen. Miután 1991-ben megbuktatták a szovjet bábkormányt, a győztesek nem fordultak egymás ellen, s a megállapodásokat tiszteletben tartva az új etióp kormány beleegyezett Eritrea függetlenségébe, elismerte Afrika legfiatalabb államát. A két ország viszonya a múlt év májusáig problémamentes volt, amikor is Eritrea elfoglalt egy kb. 390 négyzetkilométernyi területet, amelynek hovatartozása nem volt egyértelmű. Fegyveres konfliktus az idén robbant ki, amikor Etiópia megkísérelte visszafoglalni az általa is igényelt területet. Bár a konfliktus oka látszólag egy kis földdarab, az igazi okok a történelemben és külső hatalmak érdekeiben keresendők. Történelmileg és geográfiailag Eritrea Etiópia része, csak a 19. század végén, az olasz hódításkor szakadt el az anyaországtól. A második világháború után az ENSZ döntése alapján Eritrea föderációban egyesült Etiópiával, de 1962-ben az uralkodó megszüntette az eritreai autonómiát. Ez az eritreai identitás elvesztésével fenyegetett, mert az Etiópiában uralkodó amhara etnikum igyekezett beolvasztani a többi népet, s a muzulmán eritreaiak nem nézték jó szemmel a hivatalos etióp államvallás, a kereszténység erőszakos terjesztését sem. A 60-as évek elején kirobbant az eritreaiak függetlenségi harca, amelyet - miután Etiópia a Szovjetunió szövetségese lett - az USÁ és Izrael is támogatott. A kelet-nyugati szembenállás megszűnése után a szuperhatalmak szerepe is csökkent a régióban, de miután Eritrea elnyerte függetlenségét, újra megélénkült elsősorban Washington érdeklődése. Mindez a térség stratégiai fontosságával (arab olajforrások közelsége, az Indiai-óceán, a Vörös- és rajta keresztül a Földközi-tenger bejárata) magyarázható. Emellett erősödött a regionális hatalmak befolyása, ami tovább bonyolítja Eritrea és Etiópia viszonyát (pl. Szudán mindkét ország ellensége, tehát érdeke a két fél közötti konfliktus elhúzódása). Az ellenségeskedések forrása az is, hogy befolyásos etióp körök még nem mondtak le Eritrea birtoklásáról, és ebben az etióp lakosság jelentős részének támogatását élvezik. A konfliktus legfőbb oka valójában a tengerhez való kijárat. Eritrea függetlenné válásával Etiópia elvesztette tengeri kikötőit. Tekintettel a kiszámíthatatlan szomáliai és dzsibuti helyzetre, Addisz-Abeba egyeden lehetséges tengeri összeköttetése a világgal az eritreai kikötőkön keresztül vezet. Emiatt etióp kormánykörök létfontosságúnak tartják e kikötők ellenőrzését. Ezt azonban békés eszközökkel, például szerződésekkel is el lehet érni. Ezt a célt szolgálja most az Afrikai Egységszervezet által kidolgozott béketerv. Eritrea a múlt szombaton bejelentette, hogy elfogadja, Etiópia vasárnap pedig azt közölte, hogy csapatai már visszafoglalták a vitatott területet, s szétzúzták az eritreai csapatokat. vonatkozó két tavalyi RMDSZjavaslatot. A román ellenzéki képviselők, illetve az ellenzékhez csatlakozott kormánypártiak úgy fogalmaztak, hogy nem lehet kivételt tenni a magyarokkal, az „európai szellemnek a multikulturális oktatási forma felel meg". Erre reagálva tegnapi sajtóértekezletén Markó Béla elnök kijelentette: az RMDSZ továbbra is egyik elsődleges céljának tartja az önálló állami magyar egyetem létrehozását, de „addig is azon van, hogy megvalósuljon a román kormány határozata a magyar és német nyelvű Petőfi- Schiller egyetem megalakításának előkészítéséről". Öcalan nélkül A PIÜC nem bénult le Isztambul. A PKK meglakolt azért, hogy hadjáratot indított - jelentette ki egy éve Cetin Dogan tábornok, a kurd területeken szolgáló török haderő parancsnoka. A tábornok azonban tévedett. Sorozatos vereségei ellenére a Kurd Munkáspárt (PKK) becslések szerint 8000 harcosával jelenleg semmi jelét nem mutatja annak, hogy fegyverletételre készülne. Öcalan elfogása után sem szűntek meg a harcok, a PKK hívei csaknem minden éjszaka követnek el támadásokat közintézmények ellen, sőt az eddig biztonságosnak számító Mardin és Diyarbakir közötti úton török katonákon is rajtaütöttek. Egy katonát megöltek, ötöt megsebesítettek. A PKK szerint a február végi összecsapásokban az ankarai kormány 29 katonája elesett, sokan megsebesültek. A török helikopterek zavarodottságukban egy ideig tévedésből saját csapataikat is lőtték. (MTI) A jugoszláv hadsereg páncélosainak árnyékában albán menekült család tart a macedón határ felé. (ČTK/AP-felvétel)
