Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-26 / 71. szám, péntek

POLITIKA ú J SZó 1999. MÁRCIUS 923. A LÉGITÁMADÁSRÓL Bili Clinton Az amerikai elnök szerint a koszovói válság a „békés, biztonságos, egységes és szi­lárd Európa" megteremtését veszélyezteti, ezért vált szükségessé a NATO kato­nai erejének alkalmazása. Borisz Jelcin Az orosz elnök „az amerikai diplomácia és Clinton elnök durva hibájának" minősítet­te a Jugoszlávia elleni NA­TO-csapásokat. Mint mond­ta, Oroszország tarsolyában van még egy sor rendkívüli válaszintézkedés, „de azo­kat egyelőre nem kívántuk alkalmazni, nem akartunk ilyen mélyre süllyedni". Jevgenyij Primakov Az orosz kormányfő a kabi­netülésen azt hangoztatta, a csapások „óriási veszélyt te­remtettek a második világ­háborút és a hidegháborút követően kialakult stabüi­tásra és vüágrendre nézve". Szent-Iványi István Magyarország részéről nin­csen szó a NATO akcióban való közveden katonai rész­vételről - mondta Szent­Iványi István, az Országgyű­lés Külügyi Bizottságának ülését követően. Hangsú­lyozta: a repülőterek átenge­dése nagy mértékben a ma­gyar légtér védelmét szolgá­ló lépésnek tekinthető. Richard Holbrooke Az amerikai elnök külön­megbízotlja azt mondta: „Milosevics úr tudja, hol, mi­kor érhet el, ismeri a telefon­számomat, bármikor jelez­heti, hogy kész tárgyalni." Holbrooke részt vett a ma­gyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának zárt ülésén (TA SR/EPA) II. János Pál A pápa nagy aggodalommal figyeli az eseményeket, a párbeszéd újrakezdésére búzdítja a feleket, ezügyben felhívással fordult Belgrád­hoz, és szolidáris a szenve­dőkkel, függetlenül vallási, felekezeti vagy nemzetiségi hovatartozásuktól. Willy Wimmer Súlyos tévedésnek minősí­tette a NATO Jugoszlávia elleni akcióját az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnökhelyettese. George Robertson Még ebben a kései idő­pontban is meggondolhat­ja magát Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök, és leállíthatja támadó mű­veleteit a koszovói albán lakosság ellen - közölte a brit védelmi miniszter. Biztonsági Tanács Kína és Oroszország azt kö­vetelte, azonnal szüntessék be a légitámadásokat. Az amerikai, a kanadai, a szlo­vén és a holland képviselő ellentmondott, azzal érvel­ve, hogy a nemzetközi kö­zösség a diplomácia minden eszközét igénybe vette a ko­szovói béketerv elfogadtatá­sáéit, de az erőfeszítések nemjáriák'sikjerrél. (MTI) ' Megszakadt az EU vezetőinek plenáris ülése Agenda négyszemközt Belgrád, 1999. március 24. Lángol a jugoszláv főváros Jugoszláviát folyamatosán bombázzák a NATO-gépek Az első hullám mérlege Belgrád/Pristina/Tirana/ London. Több mint tíz pol­gári lakos vesztette életét és mintegy hatvanan sebe­sültek meg a NATO szerda éjjel indított légi csapásai során - mondta tegnap Belgrádban a jugoszláv tá­jékoztatási miniszter. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap hajnalban Belgrád térsé­gében ismét több célpontot ért bombatámadás. A légi csapások első hullámának mérlegéről to­vábbra is számos - olykor egy­másnak ellentmondó - informá­ció látott napvüágot. Goran Matics jugoszláv tájékoztatási mi­niszter a CNN-nek adott nyilatko­zatában elmondta: „Több mint tíz ember lelte halálát ebben a táma­dásban, a halottak nem katonák, hanem polgári lakosok". A Tan­jug a jugoszláv vezérkart idézve közölte, hogy a hadsereg egy tag­ja eltűnt, a légitámadások pedig több mint ötven célpontot sújtot­tak. A vezérkar megismételte ko­rábbi állítását, amely szerint a NATO két gépét és több manőve­rező robotrepülőgépét semmisí­tették meg. Ezt a NATO tagadta. A brit és a német védelmi minisz­ter szerint minden gép sértedenül visszatért a támaszpontokra. Az albán hadsereg egyik szóvivő­je elmondta: a szerb erők tegnap­ra virradóra két észak-albániai fa­lut lőttek, megrongálva néhány házat, de senki nem halt meg. A szóvivő elmondta: azért nem volt halálos áldozat, mert az ottani la­kosok idejekorán elhagyták háza­ikat. Tegnap reggel újabb sziré­názásokról és támadásokról ér­keztek jelentések Belgrádból, Nisből és Pristinából. A Studio-B rádió jelentette, hogy a szerb fő­város környékén ismét több cél­pontot ért támadás. Az egyik állí­tólag a belgrádi katonai repülőtér volt, a közeli Parcevóból is füstfel­hőt láttak felszállni. Belgrádban a kora délutáni órákban ismét légi­riadó volt. A szirénák többször is megszólaltak tegnap hajnalban és délelőtt Koszovó közigazgatási központjában. Pristinában meg­lehetősen nehéz volt az első légi­csapás-sorozat után átlátni a helyzetet, mivel a helyi hatósá­Jugoszláv civilek tömegei jelentkeztek katonai szolgálatra. gok nem engedték az események közelébe az újságírókat. Később Belgrád úgy döntött, hogy min­den újságíró, aki olyan országból érkezett, amely valamilyen for­mában támogatja a légi támadá­sokat, azonnali hatállyal hagyja el az országot. A reggeli órákban négyszer szólaltak meg a sziré­nák a városban, találat ért számos ipari létesítményt. A koszovói al­bánok hírügynöksége szerint a NATO-gépek csapást mértek a nyugat-koszovói Pec városának katonai támaszpontjára. E forrás szerint egy jugoszláv Mig repülő­gép lezuhant a Malisevo környéki Tizenhárom NATO-tagország vesz részt a légi hadműveletben Többnapos Határozott Erő MTI-HÍREK Washington/Brüsszel. A The Washington Post összegzése sze­rint 55 manőverező robotrepülő­gépet indítottak szerda éjjel ame­rikai, illetve brit haditengerészeti egységekről, valamint B-52-es amerikai repülőgépekről jugo­szláviai célpontok ellen. Az egyik legelsőnek célba vett, kiemelten fontos objektum a podgoricai ra­darberendezés volt, mert ennek kiiktatása révén kellett szabaddá tenni az utat a Koszovó felé tartó NATO-gépek "számára. A jugo­szláv légvédelem meglepetésre nem föld-levegő rakétákkal vette tűz alá a támadókat, hanem leg­alább egy tucat MiG elfogó va­dászgépet küldött fel a levegőbe. Ezek közül legkevesebb kettőt le­lőttek a szövetségesek. Wésleý Clark tábornok,' a NATÖ európai érőinek főparancsnoka már fel­hatalmazást kapott Javier Solana NATO-főtitkártól, hogy minden különösebb szakaszhatár-megvo­nás, szünet közbeiktatása nélkül simán térjen át az offenzíva má­sodik szakaszára, a 44. szélességi foktól délre található jugoszláv páncélozott erők és csapattestek létesítményeinek megtámadásá­ra. A NATO tervezői kiemelt fel­adatnak tartják a nagyon jól kép­zett 21 l-es jugoszláv páncélos dandár kiiktatását, amelynek a laktanyája Koszovótól északra, Nisben található. Javier Solana NATO-főtitkár a bombázás meg­kezdése után bejelentette: a jugo­szláv légvédelem ellen irányuló művelet több napig fog tartani. Tizenhárom NATO-tagország vesz részt a jugoszláv célpontok elleni légi hadműveletben - kö­zölték a NATÖ-központban. A há­rom, új tag'mellett a, válságövezet kö2elébén fekvő Görögország, to­vábbá a haderővel gyakorlatilag nem rendelkező Izland és Lu­xemburg marad ki az akcióból, de mind a hatan politikailag tá­mogatják azt. A szerda éjjeli első csapásokban összesen nyolc nemzet gépei vettek részt, de a Határozott Erő névre keresztelt hadműveletbe amerikai, kana­dai, francia, brit, német, olasz, belga, portugál, spanyol, török, holland, dán és norvég gépek egyaránt bekapcsolódnak. A gé­pek között bombázók mellett fel­derítők és lopakodók is vannak, illetve olyanok, amelyek összeza­varják a szerb légi figyelő rend­szereket. Az első támadási hul­lám a NATO monsi főhadiszállá­sa szerint mintegy nyolcórás volt, és csütörtökön hajnali négy óra körül fejeződött be. Brüsszelben és Mionsban nem tudnák arról, hogy veszteség érte volna,A SZÓT vetségi erőket. MTI-HIR Berlin. Az Európai Unió Berlin­ben tanácskozó állam- és kor­mányfői tegnap délelőtt megsza­kították plenáris ülésüket, hogy kétoldalú találkozókon tisztáz­zák az uniós reformcsomaggal kapcsolatos kompromisszum el­fogadásának esélyeit. A megbe­szélések homlokterében az Agenda 2000 egyik súlypontját képező agrárcsomag áll. A részt­vevők célként fogadták el, hogy az Unió költségvetéséből évi 40,5 milliárd euróval részesedő mező­gazdasági kiadások a szóban for­gó időszakban (2000-2006) ál­landó szinten maradjanak. Ez el­lentétes az eddigi gyakorlattal, amelyben az agrárkiadások évről évre nőttek. Az EU miniszteri ta­nácsának elnöke, a vendéglátó német kancellár délután kétolda­lú találkozókon igyekezett kipu­hatolni, milyen esélye van az el­fogadásra az elnökség által szer­dán este kidolgozott kompro­misszumnak. A leginkább vita­tott mezőgazdasági szektoron belül két változatot dolgoztak ki annak érdekében, hogy áthidal­ják a február 26-án a Bonn mel­letti Petersbergen elfogadott irányelvek és az EU mezőgazda­sági miniszterei által március ele­jén Brüsszelben kidolgozott terv között tátongó szakadékot. Grúzia az Európa Tanács negyvenegyedik tagja (TA SR/AP) Bővülő „páneurópa" hegyekben. Pristinában tegnap reggel ismét működött a támadá­sok idején megszűnt áramszol­gáltatás, de a város vízellátását még nem sikerült helyreállítani. Az AFP a nyugat-angliai Fairford légitámaszpontról közölt jelenté­sében arról adott hírt, hogy az előző napi légitámadásban részt vett amerikai B-52-eseket tegnap újból felszerelték rakétákkal. A SkyNews televízió képeket muta­tott arról, amint ezekre a gépekre éppen rakétákat szerelnek. A NATO egy F-15-ös harci gépe kényszerleszállást hajtott végre a szarajevói repülőtéren - közölte a NATO egyik szóvivője. A füst­felhőt eregető F-15-öst egy má­sik harci gép kísérte. További részletek egyelőre nem ismertek, de egy meg nem nevezett NATO­forrás szerint a gépek amerikai­ak. Belgrád közben tegnap dél­után drasztikus lépéseket tett. Milan Milutinovics elnök a hadi­állapotra való tekintettel mint­egy tizenöt minisztérium meg­szüntetését rendelte el. A szerb kormány így néhány minisztéri­umra zsugorodott, köztük van a belügyi, pénzügyi és a tájékozta­tási tárca. A kormány döntést hozhat anélkül, hogy összehív­nák összes tagját. Az elnöki ren­delet ezen kívül kilátásba helye­zi, hogy a kisebb súlyú bűncse­lekményeket elkövetők bünteté­sét elengedik, ha részt vesznek az ország védelmében. A jugoszláv vezérkar sajtószolgálata jelentet­te, hogy civilek tömegei jelent­keznek önkéntes szolgálatra a nemzet védelmére. MTI-HIR Párizs. A páneurópai szervezet, a „40-ek Európa Tanácsa" újabb taggal bővült: a miniszterek bi­zottsága a Közgyűlés korábbi, ja­nuári támogatása alapján elfo­gadta Grúzia tagfelvételi kérel­mét, úgy ítélve meg, hogy a kau­kázusi ország teljesítette, illetve kellő biztosítékokkal teljesíti mindazokat az demokratikus in­tézményrendszerbeli, emberi jogi feltételeket, melyek előfeltételei az ET-tagságnak. A hivatalos tag­felvételi ceremóniára április 27­én kerül sor a páneurópai szerve­zet strasbourgi székhelyén, jelen lesz Eduard Sevardnadze, Grúzia államfője. Pinochet: hétfőig felülvizsgálják a decemberi döntést Nincsenek győztesek MTI-TUDOSITAS London/Madrid. A londoni felső bíróság bírái hétfőig adtak lehe­tőséget Jack Straw brit belügymi­niszternek arra, hogy a lordbírák új állásfoglalása alapján felülvizs­gálja decemberi döntését Au­gusto Pinochet kiadatási eljárásá­nak megindításáról. A brit bel­ügyminisztérium közölte, ami­lyen gyorsan csak lehet, mérlege­li spanyolországi kiadatását. Bár a lordbírák szerdai állásfoglalá­sukban úgy döntöttek, hogy a 83 éves tábornok egykori államfő­ként sem jogosult mentességre a büntetőjogi felelősségre vonás alól olyan súlyos bűncselekmé­nyek esetén, mint kínzás, gyilkos­ság, brit bíróság előtt azonban csak az 1988 decembere után el­követett kínzások vádjával foly­tatható le ellene a kiadatási eljá­rás, mivel a kínzásokról szóló nemzetközi konvenció ekkor épült bele a nemzetközi és a brit jogrendbe. Chilében mind a dik­tátor ellenfelei, mind hívei győze­lemként könyvelték el az ered­ményt. A kabinet egyelőre nem nyilatkozott, bár Andrés Zal­dívar, a Szenátus elnöke hangsú­lyozta: „Nincsenek sem győzte­sek, sem vesztesek". Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró - aki Pinochet londoni letartóztatását kezdeményezte, és a diktátor Spanyolországrsékelt megelége­dettségének adott hangot. A kormánypártok támogatják a légtér megnyitását Nemzeti szolidaritás OSSZEFOGLALO Pozsony. A Demokrata Párt teljes mértékben támogatja a kormány intézkedéseit és határozatait a koszovói válsággal kapcsolatban. A párt elítéli a szerb - diktatóri­kus - hatóságok intézkedéseit, konkrétan a B-92 magánrádió betiltását. A Demokratikus Balol­dal Pártja sajnálattal vette tudo­másul, hogy nem sikerült békés megoldást találni a koszovói vál­ság ügyében, és hogy újra a bom­báké a főszerep. Ugyanakkor a baloldal reméli, a vérontásnak minél előbb vége lesz. A Demok­ratikus Unió teljes mértékben egyetért a szlovák kormány hatá­rozatával, és elítéli az SZNP reak­cióját, melynek tagjai Milose­vicsre példaképként tekintenek, és nem bánnák, ha ilyen elnöke lenne az országnak. A nemzetiek pedig tiltakozásuk jeléül fekete gyászszalaggal jelentek meg az újságírók előtt. Malíková el­mondta: a párt szégyenli magát, hogy a kormány az „agresszió mellett foglalt állást", hogy átad­ta az ország légterét a NATO-nak, melynek gépei pár kilométerrel távolabb „szlovák és szláv testvé­reinket, valamint asszonyokat és gyermekeket gyilkolhatnak". Ké­sőbb a párt képviselői tiltakozó nyilatkozatot próbáltak eljuttatni az amerikai nagykövethez, aki azonban az előzetes bejelentés el­lenére nem vette azt át. (levi) A Szlovák Nemzeti Párt szpmorú képviselői až amérjkái Vjágykövet­seg előtt. Košzó'vó-kérdésben'ném partnerek (TA'Sfc)

Next

/
Thumbnails
Contents