Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-02 / 50. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 662. POLITIKA - HIRDETÉS 5 A kisebbségi nyelvhasználat és az azt szabályozó törvény a tudomány szemszögéből Elünk-e majd a lehetőséggel? A nyelvhasználat és nyelvpolitika - a kisebbségi nyelvtörvény multidiszciplináris megközelítésben címmel szervezett konferenciát a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport. A tanácskozás fővédnöke Csáky Pál miniszterelnök-helyettes volt. KÓSIK ANDREA „Ttídomásom szerint először történik az, hogy a szlovákiai magyar szakma felsorakozik egy ügy mögé, amelyet a politika is képvisel, s amelyben a politikának is szüksége van a szakmai tanácsokra, jó meglátásokra" - mondta Csáky Pál a konferenciát megnyitó rövid beszédében. A miniszterelnök-helyettes szavaira Szarka László történész, az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa és a Mercurius tagja - aki egyben a tanácskozást vezette - azzal reagált, tulajdonképpen két oka van annak, hogy első ízben valósult meg hasonló konferencia. Egyrészt a szlovákiai magyar tudományosság eddig nem volt abban a helyzetben, szervezettségi stádiumban, hogy képes lett volna ilyen seregszemlére, másrészt a szlovákiai magyar politika sem igényelte a szlovákiai magyar tudományosság támogatását. A szervezők által a tanácskozásra előadóként meghívott szakembergárda és a téma komplex megközelítése volt a garancia arra, hogy értékes meglátásokkal gazdagodjon a konferencia valamennyi résztvevője. A rendezvényszépséghibájavolt, hogy sajnos éppen Mészáros Lajos, az A törvényt a magyarság egésze fontosnak tartja. MKP parlamenti képviselője, a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetének kidolgozója nem tudott eljönni a konferenciára, s így maga a tervezet nem került bemutatásra, holott e köré épült a többi előadás anyaga. A dualizmus korával, az első Csehszlovák Köztársasággal, valamint az 1948-89-es időszakkal foglalkoCsáky Pál, a konferencia fővédnöke megígérte: a megfogalmazott elveket politkusaink igyekeznek majd érvényesíteni. (Dömötör Ede felvétele) zó előadások a nyelvhasználatot történelmi megközelítésben mutatták be, s felvázolták a korabeli jogszabályokat és a gyakorlatot. Vadkerty Katalin előadásából kiderült, hogy „egy dolog a törvény, és más dolog a valóság", Kiss József pedig arra mutatott rá, hogy „a nyelvhasználat, a demokrácia és a jogállamiság egymástól elválaszthatatlanok". Egyegy előadás foglalkozott a nyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi emberjogi dokumentumokkal, illetve a nyelvi emberi jogok kodifikációjával. Komlóssy József külön kiemelte a demokráciára való nevelést és annak fontosságát, hogy minél többen ismerjék az európai normák emberjogi és kisebbségi vonatkozásait. Szépe György az anyanyelvi oktatás szükségességéről beszélt, mert ha valakit anyanyelvének használatában korlátoznak, az megzavarhatja az illető szocializációját és személyiségének kiépülését. A résztvevők Szarka László előadásából megismerkedhettek a határon túli - ma már történelmi dokumentumoknak számító magyar autonómiatervezetek nyelvhasználatra vonatkozó részeivel. Mészáros András a filozófus szemével láttatta a nyelvhasználat kérdését, melyet történet-, társadalom- és erkölcsfilozófiai szempontból vett górcső alá. Hamberger Judit politológus a nyelvtörvényt és nyelvhasználatot a szlovák társadalommal öszszefüggésben láttatta. Gyurgyík László a nyelvtörvénytervezet és a szlovákiai nemzetiségek település- és társadalomszerkezetének jellegzetességeit mutatta be, statisztikai adatokkal alátámasztva. Lampl Zsuzsanna a szociológiai kutatások során a nyelvhasználatot érintő meglátásokra világított rá. A felmérések azt mutatják, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt az egész magyarság fontosnak tartja, s el is várja a politikai elittől e jogának érvényesítését. Mégis felmerül a kérdés: él-e majd ezzel a jogával, mert az eddigi tapasztalatok szerint a jelenlegi lehetőségeket sem használják ki mindenütt egyformán. Ezzel kapcsolatban elhangzott, szükség lenne egy közvélemény-formáló programra, hogy bizonyos problémák megoldását gyorsabban elő lehessen mozdítani. Szóba kerültek a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerülő esetleges akadályok, például a hivatali nyelvhasználat terén. Ha a magyarok nem ismerik a szlovák kifejezések magyar megfelelőjét, számukra is egyszerűbbnek tűnhet a szlovák nyelvű kommunikáció, mint a magyar. Ezekre az esedeges problémákra gondolva született meg annak a központi Szorosabb kapcsolat kell politika és tudomány között. nyelvi irodának a gondolata, melyről Lanstyák István számolt be, Szabómihály Gizellával közösen készített tanulmányában. Ahhoz ugyanis, hogy a nyelvészek segíthessenek a felmerülő nyelvi gondok megoldásában, intézményes keretre van szükségük. Létezésének szükségessége a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetébe is bekerült. A konferencián elhangzott, szorosabb kapcsolatnak, együttműködésnek kellene kialakulnia a politika és a tudomány között. A Mercurius áprilisban könyv alakban is meg szeretné jelentetni az elhangzott előadásokat a hozzászólásokkal együtt, s a kiadványban helyet kap a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénytervezet is, valamint a tervezetre reagáló nemzetközi vélemény. így a közvélemény és politikusaink számára is hozzáférhetőek lesznek a különböző szakmai következtetések. És Csáky Pál beválthatja azt a konferencia elején tett ígéretét, mely szerint „az itt megfogalmazott elveket és szakmai meglátásokat politikusaink megpróbálják érvényesíteni a politikai tárgyalások során". Úgy legyen! Januárban 456 588 munkanélkülit jegyeztek Slota elégedetlen az amerikai emberjogi jelentéssel Hol van a lejtő vége? Nemzeti sztrádasirató ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Szlovákiában tovább nőtt a munkanélküliség, 1999januárjában 16,33 százalékos volt (456 588 állástalant), tehát 0,7 százalékkal nagyobb, mint 1998 decemberében (428 209 fő) - tájékoztatott Jaroslav Šumný, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) vezetője. Továbbra is a Rimaszombati járásban jegyzik a legtöbb munkanélkülit (33,54%), majd a Nagyrőcei (32,83%) és a Nagykürtösi (30,51%) járás következik. A munkanélküliségi ráta Pozsony IV-es számú járásában a legalacsonyabb (3,12%). 11 167 szabad munkahelyet tartanak nyilván a munkaügyi hivatalok, ami azt jelenti, hogy 41 állástalanra jut egy szabad munkahely. Munkanélküli-segélyben az állástalanok 31,6 százaléka részesül (144 376 fő). Az NMH 1999es költségvetése 10,038 milliárd korona bevétellel és 8,959 milliárd kiadással számol (ebből 1,198 milliárdot kívánnak az aktív támogatásra fordítani). Ez évben az NMH főleg a nagyon magas munkanélküliséggel küszködő kerületek problémáit szeretné megoldani, de növelni kívánja az átképző tanfolyamok, valamint a kis- és középvállalkozók támogatását is - mondta Šumný, (levi) SITA-HIR Pozsony. A jelenlegi kormány nem kezeli demokratikusan az ellenzéket - jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Ezzel reagált az amerikai külügyminisztérium emberi jogokról szóló jelentésére, melyben az áll, hogy tavaly a korábbi kormánykoalíció nem bánt elég érzékenyen az ellenzékkel. A nemzetiek főnöke ezért kétségbe vonta a jelentés objektivitását, majd kijelentette: Szlovákiában jelenleg politikai perek készülnek, s ez újabb jele a demokrácia hiányának. Az SZNP elnöke bírálta a kormány költségvetés-tervezetét is, mivel az szerinte nem juttat elég pénzt az autópályák és lakások építésére. Slota úgy véli, a sztrádák építésének visszafogása 30 ezer munkahely elvesztését, s végső soron másfél milliárd korona veszteséget fog jelenteni. Ezzel kapcsolatban kifejtette: tudatos lépésekről van szó, melyek célja a szlovák gazdaság tönkretétele. Csáky Pál követelését csak Pittner támogatta Drogellenes küzdelem A Lépések és Rosta nézettsége majdnem egyenlő Különböznek a nézők SITA-HIR Pozsony. Idei költségvetés-tervezetében a kormány egyeden koronát sem különített el a kábítószerellenes harcra, így az egyes minisztériumoknak saját forrásaikból kell pénzelniük a drogellenes lépéseket - közölte Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az illetékes kormánybizottság elnöke. Csáky a költségvetéstervezet összeállításakor hiába próbálta elérni, hogy a kabinet konkrét összeget különítsen el erre a célra, mivel a miniszterek közül csak a belügy élén álló Ladislav Pittner támogatta. Tavaly 210 millió korona jutott a drogfüggőség visszaszorítására. SITA-HIR Pozsony. A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint az SZTV Lépések és a Markíza televízió Rosta című műsorának nézettsége majdnem megegyezik. Az első politikai vitaműsort a megkérdezettek 18 százaléka kíséri figyelemmel, míg a Rostát 19 százalék. A Lépéseket jobbára az idősebb korosztály, illetve az alapiskolai végzettséggel rendelkezők nézik, míg a Rosta nézői elsősorban a fiatalabb, főiskolai végzettségű emberek közül kerülnek ki. A felmérés azt is vizsgálta, milyen politikai gondolkodás jellemző a két műsor nézőire. Mint kiderült, a Rostát leginkább a Szlovák Demokratikus Koalíció és a baloldal szimpatizánsai kedvelik, a Lépések pedig a nemzetiek és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom táborában a legkedveltebb. Valami hiányzik Önnek? legeiérhet avídíjhoz csúcsszínvonalú NOKIA S11Q NOKIA 9,- Sk nléti idő 60-270 őra készenléti idű > G

Globtel GSM Hogy az emberek beszéljenek egymással Az árak adóval együtt értendők. 1' Csak a Globtel 120, 250 vagy 500 felhasználói program aktiválásakor.