Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-27 / 48. szám, szombat

CSALADI KÖR tlTYVl w»rl A tartalomból: . I. OLDAL • Pénzhiány miatt ne is kezeljék? • Kezdetben még optimista vagy II. OLDAL • Otthoni veszélyek III. OLDAL • Ha támad a nátha UT SZO Három sertés miatt Moszkva. Felgyújtotta magát egy orosz férfi, mert megdöglött három disznaja. Az eset a szibériai Altaj vi­dékén történt. A 30 éves férfi a 3 ser­tést nem maga nevelte, hanem vásá­rolta. Az állatok hamarosan megbe­tegedtek, majd pedig elpusztultak. Gazdájuk emiatt annyira elkesere­dett, hogy bánatában előbb leitta magát, majd ruhájára locsolt a vod­kából, és meggyújtotta. A lángokat felesége és fia eloltotta, de így is vál­ságos állapotban, harmadfokú égési sérülésekkel vitték kórházba. (PAN) Szombat, 1999. február 27. Ára 7 korona • 52. évfolyam, 48. szám VELEMENY A tejföl feneke Mert ők azok, akik tejjel, mézzel folyó Kánaánt tele­pítettek ide, miközben a cigányok, a zsidók és a ma­gyarok elveszik a habos tortánkat, hogy a tejfölről ne is beszéljünk. 2. oldal Kisebbségek ­kisebbségben Derűs arccal érkeztek a szlovákiai magyar kulturá­lis élet képviselői arra a ta­nácskozásra, amelyet a kulturális minisztérium rendezett... Aztán mindanyian gondterhelt arccal távoztak. 2. oldal POLITIKA Mitro-jelentés Folytatjuk annak a jelen­tésnek az ismertetését, amelyet Vladimír Mitro, a titkosszolgálat jelenlegi igazgatója terjesztett nem­rég a parlament elé az Ivan Lexa vezette Szlovák Infor­mációs Szolgálat tevé­kenységéről. 5. oldal KULTURA Közös értékek után kutat A tatabányai Limes 1988­ban a Komárom-Eszter­gom Megyei Önkormány­zat folyóirataként indult. A tudományos szemléről Turczel Lajos ír. 9. oldal A tudományos folyóirat SPORT Liganyitás A Spartak Trnava-1. FC • Košice slágermérkőzéssel, a listavezető és a bajnok összecsapásával megkez­dődött a labdarúgóliga ta­vaszi idénye. 10. oldal IDŐJÁRÁS Napközben felszakadozik a felhőzet. A kora délutáni hőmérséklet 3 és 7 fok kö­zött, délnyugaton 9 fok kö­rül alakul. 3. oldal Csemadok: leszavazhatok a magyar tagok Ez még nem önigazgatás „Felháborodásunknak adunk hangot, amiért a kulturális tárcánál létre­jött pénzelosztó bizottság öt magyar képviselője csu­pán egy szavazattal ren­delkezik" - nyilatkozta tegnap Berényi József. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Csemadok főtitkára szerint ez azt jelenti, a magyarok bármikor leszavazhatok, s csak akkor ke­rülnének jobb pozícióba, ha 5 szavazatuk volna. Berényi bírálta Jarábik Gabriellát, a minisztéri­um kisebbségi kultúrákkal foglal­kozó főosztályának vezetőjét, mi­vel sem a Csemadokkal, sem az MKP elnökségével nem konzul­tált a bizottságba delegálandó je­löltekről. A főtitkár kiemelte: té­ves az az információ, mely szerint a pénzelosztás során az önigazga­tás elve érvényesül, mert a 19 ta­gú bizottság csupán tanácsadó, kezdeményező és koordináló szerv. Ez azt jelenti, hogy megfo­galmazhatja véleményét és aján­lását, de a döntés joga a kulturális miniszter kezében van. Az ön­igazgatás elve csupán akkor érvé­nyesülne, ha valóban a bizottság oszthatná el a pénzt, a tárcaveze­tő pedig csupán az átutalást hagyná jóvá. A nemzetiségi kul­túrák támogatásával kapcsolat­ban Köteles László, a Csemadok alelnöke hangsúlyozta: a szövet­ség nem ért egyet azzal, hogy öt­venmillió korona elegendő. Mivel azonban csak ideiglenes költség­vetésről van szó, elfogadja, de a jövőben jogszabályoknak kell rendelkezniük a pénzelosztásról. Jarábik Gabriella lapunknak el­mondta: az összegekről albizott­ságok döntenek. Mindegyik nem­zetiség kialakítja saját albizottsá­gát, a magyarok kettőt. Az egyik a kulturális aktivitásokért, a másik a sajtóért és a könyvkiadásért (7-7 tag) felel. A szakmai bizott­ság előre meghatározott kulcs A kulcsot háromta­gú bizottság állapítja meg a jövő héten. alapján csupán tudomásul veszi az albizottságok döntését, s javas­latot tesz a miniszternek az össze­gek jóváhagyására. A kulcsot há­romtagú bizottság állapítja meg a jövő héten. Tagjai: Kolár Péter, a szakmai bizottság megválasztott elnöke, Jarábik Gabriella és a len­gyel kisebbség képviselője. Teg­napelőtt a szakmai bizottság már jóváhagyott 4,5 millió koronát a csekélyebb számú nemzetiségek részére. Az albizottságok jövő hé­ten üléseznek ismét. Egyébként a minisztérium március 31-éig hosszabbította meg a kulturális tervezetek benyújtásának határ­idejét, de csak a nemzetiségekre vonatkozóan, (sik; -rn-) Bugár Béla szerint nincs miről tárgyalni a DSZM-mel Mečiar nélkül is megy SÓKI TIBOR Pozsony. „A kormány tudja, ho­gyan legyen úrrá az ország je­lenlegi helyzetén" - reagált Ivan Šimko, az SZDK képviselője arra a hírre, hogy Vladimír Mečiar tárgyalni akar a kormánypár­tokkal. A volt kormányfő szerint azért van szükség a találkozóra, mert az új kabinet nem tudja megoldani az ország gondjait. Šimko szerint a DSZM vezetője talán azért jelentkezett, mert megszólalt a lelkiismerete, hi­szen ő juttatta ilyen rossz hely­zetbe az országot. Bugár Béla, az MKP elnöke is úgy véli, hogy a Mečiar-kormány idején az or­szágot gyakorlatilag kifosztot­ták, s ez vezetett a jelenlegi helyzethez. A DSZM vezérének kezdeményezését farizeusinak tartja. Rámutatott: az sem vélet­len, hogy Mečiar akkor áll elő az ötlettel, amikor a kormány meg­kezdte a visszaélések felgöngyö­lítését, és amikor megtette az or­szág talpra állításához szüksé­ges népszerűtlen lépéseket. Bugár szerint feleslegesek a tár­gyalások. Politikai pártok toplistája $ g "y * ÖG^ SZDK DBP DSZM SZNP MKP PEP SZLKP Forrás: Názory Grafikon: TA SR Biel madártávlatból. Tegnap már sütött a nap a svájci Alpokban levő falu fölött, de az utóbbi időben annyi hó hulott a térségben, hogy a települést még mindig nem tudták megközelíteni. (TA SR/AP-fotó) Elkészült a beadvány Jól hárítottak a magyarországi titkosszolgálatok Lexa Krajči nyomában Pozsony. A titkosszolgálat volt igazgatójának ügyével foglalko­zó vizsgálótiszt tegnap röviddel 16 óra előtt juttatta el Jozef Migašhoz, a parlament elnöké­hez az Ivan Lexa képviselői mandátumának megvonására vonatkozó javaslatot. A házel­nök a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságnak továbbí­totta a beadványt. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint a költség­vetés miatt a képviselők valószí­nűleg márciusban nem vitatják meg Lexa ügyét. Tegnap Miku­láš Dzurinda is nyilatkozott a SZISZ egykori vezetőjéről. Mint írtuk, Lexa azzal vádolta meg a jelenlegi kormányt, hogy több tagja is együttműködött a volt csehszlovák titkosrendőrséggel. A kormányfő szerint a DSZM képviselője ezzel csupán saját magáról akarja elterelni a figyel­met. „Olyan ember viselkedik így, akit tetten értek, akit na­gyon súlyos bűncselekménnyel gyanúsítanak" - tette hozzá a miniszterelnök. A DSZM képvi­selői az Ivan Lexa sorsáról foly­tatandó parlamenti vitában állí­tólag „ugyanolyan tisztességes módon" járnak el, mint azt Gustáv Krajči esetében tették. Ezt Oľga Keltošová mondta. Szavai szerint a mozgalom poli­tikai szervei a volt belügymi­niszter mentelmi jogának meg­vonása miatt az EBESZ-hez for­dulnak, hogy küldjön megfigye­lőket Szlovákiába. A DSZM állí­tólag az Európa Tanácsnál is pa­naszt akar tenni. Keltošová nem tud róla, hogy a mozgalom hívei terveznek-e tüntetéseket Lexa támogatására. Mint ismeretes, a Krajči-mandátumról folytatott tanácskozás idején - főleg idős polgárok - többször is tartottak kormányellenes megmozdulá­sokat a parlament előtt, (di) Tudtak az Omegáról MTI- ES MH-JELENTES Budapest. A külügyi tárca már továbbította a magyar illetéke­seknek a budapesti szlovák nagykövetség által csütörtökön átadott dokumentumot - közöl­te tegnap a külügyi szóvivő. A szlovák külképviselet csütörtö­kön hivatalosan adta át a ma­gyar külügyminisztériumnak az Omega-üggyel kapcsolatos szlo­vák kormánynyilatkozat szöve­gét. Budapest szerint az a tény, hogy a szlovák fél az ügyről hiva­talos tájékoztatást adott, megfe­lel a két ország közötti, minősé­gileg új típusú együttműködés szellemének, az e téren eddig el­ért eredményeknek és a jövőbeni együttműködésre vonatkozó kö­zös törekvéseknek. A magyaror­szági titkosszolgálatok érzékel­ték és eredményesen elhárítot­ták a szlovák titkosszolgálatok­nak azt a tevékenységét, amely­lyel Magyarország EU- és NATÓ­csatlakozását akarták megnehe­zíteni, ellehetetleníteni. Deme­ter Ervin államtitkár a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ülésének szünetében közölte: „Közel vagyunk ahhoz, hogy Ma­gyarország a NATO tagja legyen, tehát a szlovák törekvések ered­ménytelennek bizonyultak, és ez a magyar titkosszolgálatok érde­me is" - tette hozzá. A Magyar Hírlap értesülése szerint a nem­zetbiztonsági bizottság tagjai 1997 szeptemberében és októ­berében három alkalommal kap­tak írásbeli tájékoztatást a titkos­szolgálatoktól a szlovák hírszer­zés magyarországi tevékenysé­géről, viszont 1998 nyaráig nem érkezett több jelentés a politiku­sokhoz. Egy titkosszolgálati szakértő szerint ebben az idő­szakban „kevesebb figyelmet fordítottak a SZISZ-re". Állítólag ez „üzemzavart" okozott, s a Nemzetbiztonsági Hivatal nem tudott elegendő információt ad­ni a rendőrségnek az 1998 első felében történt robbantásokról. MEGKERDEZTUK Jarábik Gabriella főosztályvezetőt A kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatás el­osztására létesített 19 tagú bizottságnak öt magyar, há­rom roma, két cseh, a többi kisebbségnek pedig egy-egy képviselője van. Miképp le­hetséges, hogy a számará­nyukat tekintve legnagyobb nemzetiségeknek is csupán egy-egy szavazata van? Eredetileg úgy dolgoztuk ki a tárgyalási szabályzatot, hogy az öt magyarnak öt, a három romának három, a két csehnek két szavazata legyen. Sajnos, a többi kisebbség nem értett egyet ezzel, és leszavazta. Mindnyájan az alkotmányra hi­vatkoztak, amely, úgymond, a nemzetiségek és etnikumok számarányától függetlenül ígér támogatást. Nagyon sajnálom, hogy ezt a döntést csak a Cse­madok kérdőjelezte meg. Ab­ban reménykedtem, hogy a többi magyar intézmény képvi­selői is megtámadják, és vitát kezdeményeznek, de nem így történt. Tény viszont, hogy a legfontosabb döntések azok­ban az albizottságokban szület­nek, amelyekben a magyarok népes képviseletet kaptak, (vk)

Next

/
Thumbnails
Contents