Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-22 / 43. szám, hétfő

ÚJ sZÓ 1999. FEBRUÁR 19. PanOrámA ­HIRDETÉS H Kezelhető a schengeni rendszer a határon túli magyarság szempontjából, hangzott el a magyar-magyar csúcson Nem a probléma, a megoldás Lapunk első oldalán bő­vebben beszámolunk a bu­dapesti magyar-magyar csúcstalálkozóról. Az aláb­biakban a konferencán el­hangzott felszólalásokból idézünk. ÖSSZEFOGLALÓNK Magyarország euroatlanti integ­rációja kétségtelen előnyökkel jár a határainkon túl élő magya­rok számára is. Ugyanakkor a megváltozott helyzet nem jelenti azt, hogy ne vetődnének fel kér­dések, amelyeket együtt kell megválaszolnunk - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszter­elnök a „Magyarország és a hatá­ron túli magyarság 1999" című konferencián mondott beszédé­ben. Nem akarjuk a választóvo­nalak szakadékká mélyülését a térségben, nem akarunk új vas­függönyt. A NATO tagjaként is a nyitott ajtók politikájának hívei leszünk. Érdekünk, hogy a lehe­tő legrövidebb időri belül sor ke­rüljön a bővítés második körére, és hogy a környező országok számára is reális esély teremtőd­jék a csatlakozásra - fogalmazott a magyar kormányfő. Kijelentet­te: „a közös érdek és a kölcsönös előnyök alapján most végre van esélyünk rendezni közös dolga­inkat szomszédainkkal". Orbán Viktor hozzátette: kormánya az elmúlt hónapokban azt kívánta bizonyítani, hogy a magyar kül­politika három fő pillére, az euroatlanti csatlakozás, a jó­szomszédi kapcsolatok ápolása és a határon túli magyarok tá­mogatását magában foglaló nemzetpolitika nem egymást ki­záró, hanem egymással össz­hangban levő célkitűzések. Egyfajta integrációs alku meg­kötésének lehetősége körvona­Orbán Viktor szerint Magyarország nem akar új vasfüggönyt (Somogyi Tibor felvétele) lazódik Magyarország és a hatá­ron túli magyarság között - je­lentette ki Németh Zsolt, a ma­gyar Külügyminisztérium politi­kai államtitkára. ^ Megfogalma­zása szerint a határon túli ma­gyarság szerepe nem alamizsna, hanem befektetés a biztonság­ba, a gazdasági növekedésbe, az egész térség jövőjébe. „A hatá­Budapest integrációja előnyökkel jár a hatá­ron túli magyaroknak. ron túli magyarság tehát nem a probléma, hanem a megoldás részét képezi a régióban" ­mondta Németh Zsolt. „Intézményes, konzultációs fó­rum jön létre a magyar-magyar párbeszéd fenntartására" mondta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. „A határon in­nen és túl élő magyarokat egy­aránt érintő kérdések megvitatá­sára, a vélemények kifejtésére, ajánlások megfogalmazására ad lehetőséget a párbeszéd intéz­ményesítése" - fejtette ki Szabó Tibor. Úgy vélte, a HTMH koor­dinálásával meginduló új forma nem igényel külön struktúrát. A magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él - mondta Mar­tonyi János külügyminiszter. A mostani találkozó és az elkövet­kező megbeszélések legfonto­sabb céljának a 21. századi nem­zetstratégia kidolgozását nevez­te. Hozzátette: ehhez szorosan kapcsolódik az a célkitűzés, hogy a nemzetnek mint közösségnek erősödnie kell, mind azonosság­tudatban, mind nemzeti teljesít­ményben. „Ez a nemzeti teljesít­mény a gazdasági, kulturális, tu­dományos sikerekkel mérhető. Ennek van egy lélektani és de­mográfiai eleme is, hiszen vilá­gos, hogy egy létszámában, önbi­zalmában és hitében zsugorodó közösség nem lesz képes növelni teljesítményét és nem tudja nö­velni hozzájárulását sem az euró­pai, sem az univerzális értékek­hez" - fogalmazott a magyar kül­ügyminiszter. A következő idő­szakban az európai integráció alakulása lesz a nemzetstratégia legfontosabb kérdése. Martonyi a tanácskozás egyik legfőbb cél­jaként említette a tagjelölt orszá­gok csatlakozásának eltérő idő­pontjából adódó problémák megoldását. Hozzátette: a jelzett változások után új Európa-képre lesz szükség, ami valószínűleg a nemzetek - államok feletti - Eu­rópájának víziója lesz. A schen­geni rendszer bevezetése kap­csán alapkérdésnek azt nevezte, hogy semmiképpen ne gyengül­jön a regionális, a nemzetpoliti­kai együttműködés. Ennek leg­fontosabb feltételeként említet­te, hogy ne erősödjenek a gazda­sági, kulturális, civilizációs és jó­léti különbségek azon országok között, amelyek területén a ma­gyar nemzet él. „Meggyőződé­sem, hogy a vízumpolitika szem­pontjából a schengeni rendszer kezelhető lesz, és olyan megol­dást találunk, amely a legcseké­lyebb mértékben sem akadályoz­za a személyek szabad mozgását a szomszédos országokban, ezen belül különösen a magyarok mozgását" - mondta Martonyi. Ivan Bella Michal Fulier születésnapján indult a MIR-re. Az űrhajósból akár tábornok is lehet Egy szlovák az űrben GAÁL LÁSZLÓ Bajkonur/Ahtyubinszk. Szom­baton helyi idő szerint délelőtt 9 óra 17 perckor startolt a bajkonuri űrállomásról a Szojuz TM-29 űrhajó, fedélzetén szlo­vák, francia és orosz kozmonau­tával. A kilövőállástól mintegy 1200 méteres távolságban felállí­tott tribünről a hivatalos küldött­ségek kíséretében levő számos újságíró is szemtanúja volt az eseménynek, de magát a kilőtt rakétát a felhők miatt alig tíz má­sodpercig lehetett szemmel kö­vetni. Az idő nem volt olyan zord, mint amilyennel - mínusz huszonöt fokos faggyal - még Po­zsonyban ijesztgették a kazahsz­táni űrközpontba készülőket. Hajnali fél ötkor az előkészítő ob­jektum udvarán a három, szka­fanderba öltötözött űrhajós, Vik­tor Afanaszjev, Jean-Pierre Hai­gneré és Ivan Bella jelentést tett az űrhajózási ügynökség pa­rancsnokának. Ezt megelőzően az újságírók üvegfalon keresztül nézhették végig, hogyan öltözte­tik űrruhába a pilótákat, majd egy rögtönzött rövid sajtóérte­kezleten a start előtti benyomá­saikat is meghallgathatták. Ivan Bella egyáltalán nem aggódott, örült az űrrepülésnek, amit csak társai elbeszéléséből ismert. Köz­ben három űrhajós társuk, a tar­talékos Sáliján Saripov, Claude André-Deshays és Michal Fuliér egy vendéglőben múlatta idejét. Pezsgőztek, de nem bánatukban, hanem Michal Fuliér születés­napját ünnepelték. A startot kö­vetően Pavol Kanis védelmi mi­niszter rögtönzött sajtóértekezle­ten elmondta: „Nagyon örülök, hogy a kormány lehetővé tette a szlovák űrprogram befejezését, hiszen szlovák kutatók már har- • mine éve részt vesznek a űrkuta­tásban." Hogy az orosz adósság­behajtás keretében a kormány számít-e további programokkal, arra a miniszter nem tudott vá­laszt adni. Úgy véli, Ivan Bella számára a legnagyobb jutalom az, hogy a MIR-re repülhetett, de nem zárta ki, hogy „tisztességes" anyagi jutalomban is részesül majd. Megjegyezte: miért ne le­hetne a mostani alezredesből egyszer tábornok? Arra a minisz­ter nem tudott választ adni, hogy Jozef Gajdoš egykori államtitkár, aki annak idején az űrrepülésről szóló orosz-szlovák szerződést aláírta, miért utasította vissza a bajkonuri meghívást. Hogy az űr­ből való visszatérése után mi lesz Bella sorsa, azt még a tárcaveze­tő sem tudja, de mint mondta, a Viktor Afanaszjev, Jean-Pierre Haigneré és Ivan Bella a start előtt (ČTK) védelmi tárcán belül nagy átala­kításokra kerül sor, és az űrhajós majd maga választhat, melyik le­hetőséget kívánja kihasználni. Krajci a költségvetés gátja A fiatalok támogatják A volt belügyminiszter attól tart, hogy üldöztetésnek lesz kitéve Vašáryová, a polgári jelölt Pozsony. A Polgári Demokrata If­júság és a Charta 99 örömmel fo­gadta Magda Vašáryová elhatáro­zását, hogy indul az államfővá­lasztáson. Nyilatkozatuk szerint személyében Szlovákia egy pol­gári államfőjelöltet üdvözölhet. Mindkét szervezet hangsúlyozza, Vašáryová az ország fiataljainak jelöltje, hiszen a volt nagykövet­asszony szellemileg és korát te­kintve is a fiatalabb nemzedék­hez áll a legközelebb. A Polgári Demokrata Ifjúság, mely a De­mokrata Párt ifjúsági szervezete, kész aktívan támogatni a jelöltet. OSSZEFOGLALONK Pozsony. Gustáv Krajči szerint mentelmi jogának felfüggeszté­séhez hiányoznak a bizonyítékok, ezért a DSZM képviselői szorgal­mazzák külföldi megfigyelők Szlovákiába hívását. A volt bel­ügyminiszter nem tart attól, hogy a bíróság igazságtalanul elítélné, csupán az ügy túlpolitizálását ne­hezményezi, ami miatt hosszan­tartó üldöztetésnek lenne kitéve és sérelmeit senki se orvosolná. Igor Presperín nem tartja kizárt­nak, hogy a Krajči mentelmi jogá­nak felfüggesztéséről folyó vita akár egy hónapot is igénybe ve­het. A parlament alelnöke úgy vé­li, időhiány miatt veszélybe kerül­het a költségvetés megvitatása is. Hozzátette, a büdzséről szóló tör­vényt április elsejéig jóvá kell hagyni, és ha az ellenzék gátolná a parlament rendeltetésszerű működését, akkor az ország sta­bilitása kerül veszélybe. Pavol Hrušovský, a törvényhozás másik alelnöke hangsúlyozta, a képvise­lők nem a volt belügyminiszter bűnösségét, vagy ártatlanságát igyekeznek bizonyítani. Peter Kresák, a PEP képviselője rámu­tatott, a törvényhozás feladata, hogy minden honatyának lehető­séget adjon a függeden bíróság előtti megmérettetésre. Ján Cu­per ingerülten válaszolt a kérdés­re, vajon a DSZM képviselőinek gyakori felszólalása időhúzási taktika-e. Állítása szerint az egész ügyet a zsidók kezdeményezték, később azonban Ján Čamogurský szerepét hangsúlyozta. A koalíci­ós honatyák a népszavazás kérdé­sében valószínűleg támogatni fogják Krajči kiadatását az igaz­ságügyi szerveknek, de a volt bel­ügyi államtitkárnak kifizetett végkielégítés ügyében már nincs egységes álláspont. 1 Valami hiányzik Önnek? OZ csúcsszínvonalú >eionoK MOl IA úúricú NOKIA 6' 2999,- Sk' is fWQKtA SiiO Wr Sk ....... 165 perc hívásidő 5 óra hívásidő 6Q-270óra készenléti idő 3-ő óra hívásidő 167 Q-os súlv > A Globtel GSM Hogy az emberek beszéljenek egymással Az árak adóval együtt értendők. ' Csak a Globtel 120, 250 vagy 500 felhasználói program aktiválásakor.

Next

/
Thumbnails
Contents