Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-19 / 41. szám, péntek

SpOrtvIlág - eredményeK ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 23. Kubai sajtótörvény Havanna. Kubában mostantól a külföldi újságírókat is 20 évi szabadságvesztéssel sújthatják, ha vétenek az új sajtótörvény ellen. Álarcon parlamenti elnök beszámolója szerint szigorú ítéletre számíthat az, aki az USA érdekeit szolgáló írásokat publikál, s ez a külföldi tudósítókra is vonatkozik. (MTI) Bin Laden szökésben Washington. Oszama bin Laden, az afganisztáni száműzetésben élő hírhedt szaúd-arábiai terrorista valószínűleg távozott Afganisztánból, miután vendéglátója, a szunnita tálib kormányzat ellene fordult - közölte egy magas rangú amerikai illetékes. Bin Laden feltehetőleg éppen szökésben van. Az USA őt gyanúsítja a kenyai és tanzániai nagykövetsége elleni tavaly augusztusi, 274 halálos áldozatot követelő bombamerényletek kitervelésével. (MTI) Chirac az USA-ban Párizs. A francia elnök tegnap Bili Clinton meghívására háromnapos hivatalos látogatásra az USA-ba utazott. Jacques Chirac az első külföldi államfő, aki Clintonnal tárgyal azóta, hogy a szenátus felmentette őt a lemondatására irányuló „Monicagate"-perben. A francia államfő fel kívánja vetni a NATO-n belüli európai védelmi identitás témáját is. (MTI) Chirac gyengíteni szeretné az amerikai befolyást a NATO-ban (Archívum) Tudjman is Hága elé? Zágráb. Franjo Tudjman horvát elnök ellen is adatokat gyűjt a hágai Nemzetközi Törvényszék, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult - közölte a zágrábi parlamentben egy kormánypárti képviselő. A parlament külön határozatot vitat meg a törvényszékkel folytatandó együttműködésről, Zágráb többször is a nemzetközi bírói testület szemére vetette, hogy nem alkalmaz egyforma mércét a szerbek, a bosnyákok és a horvátok által elkövetett háborús bűnök megítélésekor. (MTI) Taskenti robbantások Tel-Aviv/Taskent. Karimov üzbég elnök szerdán állást foglalt az üzbég-izraeli terroristaellenes együttműködés szorosabbra fűzéséért. Karimov szerint a kedden Taskent kormányzati negyedében elkövetett merényletsorozatot a szélsőséges muzulmán szervezet, a Hezbollah követte el. (MTI) Öcalan emberi jogi bírósághoz fordult. Kurdok százait tartóztatták le Szigeten lesz a per Karácsonykor kaptak augusztusi bért Sztrájkol a Magyar Szó Isztambul/Strasbourg. A Törökországban bebörtönzött Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér panasszal élt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Beadványa szerint a török hatóságok megsértik a szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a pártatlan bírósági eljáráshoz való jogát, illetve az Európai Emberi Jogi Konvenció kínzásokat tiltó cikkelyét. Öcalan gyors intézkedéseket sürgetett a testülettől védelme érdekében. Mint ismeretes, Öcalant elkábítva és megkötözve szállították Kenyából Törökországba, ráadásul Ankara nem volt hajlandó beengedni az országba Öcalan ügyvédeit sem. A prágai hivatalos látogatáson tartózkodó Ismail Cem török külügyminiszter tegnap kijelentette: „Törökországnak éppolyan fejlett jogrendszere van, mint bármely más nyugati államnak. Ez jogi eset, amelyet a függetíen igazságszolgáltatás kezel majd." Törökországban a kurdbarát Demokrácia Néppártja (HADEP) több mint 400 tagját, valamint az IHD török emberi jogi szervezet számos vezetőjét tartóztatták le Öcalan kenyai elfogása óta. A nyomozás akár hat hónapot is igénybe vehet. Az ankarai kormány hozzájárulása esetén az Európa Tanács (ET) képviselőket küld Törökországba azzal a feladattal, hogy ellenőrizImrali szigetén, megkötözve, török zászló előtt. (CTK/AP) zék az Öcalan ügyében folytatandó bírósági eljárás jogszerűségét - közölte tegnap a páneurópai szervezet. A küldöttségnek feltehetően az ET két jelentéstevője, a magyar Bársony András és az osztrák Walter Schwimmer lenne a tagja. Öcalan perét a Márvány-tengerben fekvő Imrali szigetén tartják. Az állambiztonsági bíróság három ügyésze a börtönszigetre utazott, hogy kihallgassa Öcalant. A PKK vezetőjét az állam egységének megbontására tett kísérletvádjával állítják bíróság elé, ami halállal büntethető Törökországban. Török és külföldi újságírók szigorú biztonsági ellenőrzés után, a helyszínen követhetik nyomon az eseményeket, de a kurd lázadóvezér védelmét külföldi ügyvédek nem láthatják el. Az eljárás előtti kihallgatások és nyomozás akár hat hónapot is igénybe vehet. Kormányválság Görögországban és Kenyában. Német-izraeli szópárbaj Kezelhetetlen kurdok HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Athén/Nairobi/Diyarbakir/Tel -Aviv/Kuala Lumpur/London/ Bonn. Dimitrisz Reppasz görög kormányszóvivő kizárta, hogy a három miniszter tegnapi lemondása miatt előrehozott választásokat tartanának Görögországban. Az Öcalan-ügy miatt kénytelen volt távozni Theodorosz Pangalosz külügyminiszter mellett a belügyi és a közrendészeti tárca vezetője is. Mindhármukat Kosztasz Szimitisz kormányfő szólította fel távozásra, s vizsgálatot rendelt el a felelősség megállapítására, illetve az ügy Görögország szerepét érintő, még homályos pontjainak kiderítésére. Tegnap Kenyában is nagyszabású kormányátalakítást hajtottak végre, amely nem csak minisztereket érint, hanem magas rangú köztisztviselőket is. Nem erősítették meg, de valószínű, hogy ez összefüggésben áll az Öcalan-üggyel. „A harc folytatódik" - közölte Cemil Bayik, a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveres szárnyának vezetője Öcalan letartóztatása után. Bayik, aki a PKK-ban feltételezhetően Öcalan örököse, ugyanakkor nyugalomra intette a kurdokat, s arra szólította fel őket, hogy a külképviseletek elfoglalása helyett az ellenség elleni harcra összpontosítsanak. Izraelben megoszlottak a vélemények a berlini izraeli követségen történtekkel kapcsolatban, ahol szerdán három kurd tüntetőt lőttek le a biztonsági erők. A militáns kurdok Németországban okozzák a legtöbb gondot. Netanjahu kormányfő szerint az izraeli biztonsági őrök önvédelemből cselekedtek. Mások úgy vélik: erre azért volt szükség, mert a német biztonságiak nem álltak helyzetük magaslatán. A Háárec című lap ezzel kapcsolatban az 1972-es müncheni olimpián, az izraeli sportolók ellen végrehajtott támadással von párhuzamot. Rambouillet-ban tegnap is kurd csoport tüntetett, amiért a nemzetközi közösség kész megvédeni a koszovói albánok jogait, a kurdoknak azonban hátat fordít. Számos városban voltak tegnap is kurd tüntetések. Prágában bombariadó miatt délelőtt bezárták az USA nagykövetségét és az amerikai kulturális központot. Csehországban jelenleg mintegy 3000 kurd él. A feldühödött, militáns kurdok Németországban okozzák a legtöbb gondot, ahol nagyszámű török és kurd közösség is él. A német kormánypárti és ellenzéki politikusok tegnap kemény szócsatákat vívtak ez ügyben. A szerdai, halálos áldozatokat is követelő incidensek után tegnap hajnalban szintén súlyos összetűzések voltak: pl. Heilbronnban egy helyi török egyesület székházát támadták meg baseballütőkkel fölfegyverkezett kurdok, Münsterben egy török teázót rohantak meg, e támadásnak két sebesültje van. Brémában, Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg tartományban gyújtóbombás merényletekre került sor. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Újvidék. Már hosszabb ideje rendezetlen és bizonytalan a mintegy 500 személyt foglalkoztató újvidéki Fórum kiadóház sorsa. Az elkeseredést most elsősorban az elmaradt keresetek váltották ki; az ott dolgozók legutóbb múlt évi augusztusi fizetésüket kapták kézhez, még valamikor karácsony tájékán. A kiadóvállalathoz tartozó Magyar Szó szerkesztősége ezért szerdán úgy döntött, hogy figyelmeztetésként jövő héten nem jelenteti meg a keddi és a szerdai számot. Az újságírók ugyanakkor nagyobb önállóságra törekednek a vállalaton belül (nem lévén saját folyószámlájuk) és kívül is (alapítóként a lapot továbbra is a Tartományi Képviselőház felügyeli), valamint követelik a normális munkához szükséges feltételek visszaállítását. A sajtó munkatársainak figyelmeztető sztrájkjához csaúakoztak a nyomdai dolgozók is. Ma azonban a nyomdászok legelszántabb csoportja bejelentette, azonnal felhagy a munkával, s már a holnapi számot sem készíti el. Ily módon kérdésessé vált, hogy az elkövetkező napokban egyáltalán megjelenik-e a vajdasági magyarok egyetlen napilapja, (s. p.) J i rí Dienstbier VMSZ-vezetőkkel tárgyalt Vajdasági aggodalmak MTI-HÍR Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői tegnap Szabadkán tájékoztató jellegű megbeszélést folytattak a vajdasági körúton tartózkodó Jirí Dienstbierrel, az ENSZ emberi jogi jelentéstevőjével - közölte Józsa László alelnök. A VMSZ képviselői - köztük Kasza József elnök, Szabadka polgármestere - ismertették Dienstbierrel a vajdasági magyarság gondjait, a „stratégiai problémáktól" kezdve a napi gondokig, így például a munkavállalás terén megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésig. Átadtak Dienstbiernek egy iratgyűjteményt, amely egyrészt az emberi jogsértéseket vázolja, másrészt a Vajdaság önkormányzatának politikai kereteire vonatkozó tervezetüket tartalmazza. A VMSZ vezetői jelezték: nem véletlen, hogy a koszovói válság megoldásának keresésével egy időben kívánják ismertetni e tervezetet. „Egyik legfőbb gondunk most az, hogy a koszovói válság semilyen formában ne terjedhessen át más kisebbséglakta területekre, elsősorban a magyarlakta területekre" mondta Józsa László. EU: hamarosan tárgyalások kezdődnek Máltával Vége a büntetésnek MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Unió várhatóan az évvégén megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Máltával. Az EU brüsszeli végrehajtó szerve szerdán foglalkozott a földközi-tengeri szigetországgal, illetve Málta megújított csatlakozási kérelmével. Teljea ülésén a bizottság azt javasolta, hogy haladéktalanul kezdjék meg az EU és Málta joganyagának összehasonlítását, az év végén pedig a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU jelenleg tizenegy országgal tart rendszeres találkozókat, amelyeken összehasonlítják az unió és a bevont államok joganyagát. A tizenegy ország közül hattal (Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal) az EU a belépéshez közvetlenül vezető érdemi csatlakozási tárgyalásokat is folytat, öttel - Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával - csupán a joganyagot hasonlítják össze. Málta 1990-ben jelentkezett EU-tagságra, és azóta számos erőfeszítést tett a felkészülés érdekében. Két és fél éwel ezelőtt azonban egy kormányváltást követően a máltai jelentkezést felfüggesztették, és csak tavaly szeptemberben erősítették meg. Sierra Leone: száz békekatonát letartóztattak Civileket gyilkoltak MTI HIR New York. A Sierra Leonéban állomásozó nyugat-afrikai békefenntartó erők mintegy száz tagját vették őrizetbe, hogy kegyetlenkedések, és civilek statáriális úton történő kivégzése miatt kihallgassák őket - közölték tegnap ENSZ-tisztségviselők. Az ENSZ egy emberi jogi csoportja ugyanis a múlt héten olyan jelentést tett közzé, amelyben a békefenntartók kegyetlenkedéseiről számol be: civilek tucatjainak kivégzéséről, akiket azzal gyanúsítottak, hogy összejátszanak a lázadókkal. A nigériai vezetésű ECOMOG két tábornoka elismerte a túlkapások tényét, s közölte, hogy mintegy százat őrizetbe vettek embereik közül. Mint mondták, szívesen fogadják a további bizonyítékokat, amelyek arra vonatkoznak, ki is vett részt ezekben az erőszakos cselekményekben. Török hadművelet Észak-Irakban, a megzavarodott kurdok állásai ellen Orosz-ciprusi megegyezés: rakéták Krétára Nicosia engedett Ankara kihasználja a lehetőséget HÍRÖSSZEFOGLALÓ Diyarbakir. A Kurd Munkáspárt (PKK) észak-iraki állásait támadó, harci repülőgépekkel és helikopterekkel támogatott török csapatok több mint 15 kilométer mélyen nyomultak be Irakba. Összecsapások folynak a kurd fegyveresek Metina hegységben fekvő Haftanin tábora közelében. Áldozatokról nem érkezett jelentés - adta hírül török katonai forrásra hivatkozva a Reuters. A török katonai vezetés nem titkolja, hogy e hadművelet célja az Abdullah Öcalan elfogása miatt demoralizált és pánikba esett gerillák támaszpontjainak felszámolása. A törökök amerikai gyártmányú Cobra helikopterei rakétákkal támadják a kurdok feltételezett állásait; a hadműveletben mintegy 4000 török katona, és egy Ankarához hű kurd fegyveres szervezet körülbelül 1000 tagja vesz részt. A délkelet-törökországi kurd területek önállóságáért harcoló PKK, amelyet a Kenyában elfogott Abdullah Öcalan irányított, hátországaként használja a kurdok lakta észak-iraki vidéket, ahol az 1991-es Öböl-háború óta nem érvényesül Bagdad fennhatósága. MTI-HIR Moszkva. Ciprus és Oroszország képviselői végső formába öntötték a Ciprus által vásárolt orosz rakéták Kréta szigetére történő telepítésének részleteit. „A ciprusi-orosz tárgyalások tegnap este egy olyan okmány aláírásával értek véget, amely rögzíti az SZ-300-as típusú rakéták telepítési helyének megváltoztatásából adódó módosításokat és kiegészítéseket" idézte a Reuters a moszkvai ciprusi nagykövetség közleményét. A kettéosztott Ciprus északi felének szakadár török törpeállamát támogató Törökország katonai támadással fenyegette meg a ciprusi görögöket, ha a rakétákat hadrendbe állítják. Ezért telepítik a rakétákat Krétára.