Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-18 / 40. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 22. SpOrtvIlág - eredményeK 5 13 Beszélgetés Nataša Slavíkovával, a frekvenciatanács hivatalának szakértőjével Egy hullámhosszra kerülni A parlament által választott frekvenciatanácsot az utóbbi időben gyakran érték bírálatok amiatt, hogy nem képes orvosolni a rádió- és televízióadók működésével kapcsolatos problémákat. KÓSIK ANDREA Mi pontosan a frekvenciatanács feladata? A tanács a nyilvánosság érdekeinek védelmére jött létre, ez az intézmény adhatja, illetve vonhatja meg a sugárzási engedélyeket, valamint ellenőrzi a sugárzásra vonatkozó jogi előírások betartását. Nem csupán azokat a törvényeket értem ezalatt, melyek közvetlenül összefüggnek a sugárzással, hanem olyan másodlagos jogszabályokat is, mint a telekommunikációról vagy az államnyelvről szóló törvény. Szükség lenne egy átgondolt koncepcióra az elektronikus médiákról. Meg kell határozni, hogy mik a közérdek prioritásai, azt, mely műsorok az elsődlegesek. Ebbe a csoportba kellene tartozniuk természetesen a nemzetiségi műsoroknak is. SS A frekvenciatanács csak sugárzás után cenzúrázhatja a programokat. Nagyon örülnék, ha aktivizálódnának azok, akik elégedetlenek a műsorközvetítéssel. (A szerző felvétele) « Milyen lehetőségei vannak a frekvenciatanácsnak a büntető intézkedésekre? Ezt a frekvenciatanácsról szóló törvény határozza meg, és csak ez alapján léphetünk. Nem mindig oldja meg a problémát a pénzbírság kiszabása, különösen érvényes ez a közszolgálati médiára. Ebben az esetben ugyanis a pénzbüntetést a mi adóinkból fizetik ki, mert ezeknek az intézményeknek a működését egyrészt az állami költségvetésből, másrészt az előfizetési díjakból, illetve a reklámbevételekből finanszírozzák, s ez utóbbiak a közszolgálati média esetében természetesen kisebbek, mint a kereskedelmi adóknál. Nálunk is, és más országokban is bebizonyosodott, hogy a közszolgálati médiára vonatkozó törvénysértésről szóló jelentés hatékonyabb, mint a pénzbírság. Ez utóbbi ugyanis nagyon hosszadalmas folyamat. Egy új törvény kidolgozásán munkálkodunk, amely a jelenleginél sokkal rugalmasabb szankcionálási lehetőségeket biztosít. A legboldogabbak azonban akkor lennénk, ha nem kerülne sor a közszolgálati médiában ilyen törvénysértésekre. A rádió- és televízióadók működtetéséről szóló törvény kidolgozásánál 1991-ben nem is számoltak azzal, hogy éppen a közszolgálati intézmények sértik meg az objektivitást és a pluralitást a nemzeti és etnikai ltisebbségekre vonatkozóan. Ami a törvénynek azt a részét illeti, amely a rádióés tévéállomások működtetőire általában vonatkozik az objektivitással és az információforrások pluralitásával összefüggésben, arra valójában nem is létezik büntető intézkedés. A frekvenciatanács annak idején negatívan vélekedett az államnyelvről szóló törvényről. A nyelvtörvénnyel kapcsolatos véleményezésünket nem fogadták el. Azon a csoporton belül, melyben dolgozom, és ahol az elektronikus médiára vonatkozó törvények előkészítésével foglalkozunk, megegyeztünk, hogy a nyelvtörvény mindenképpen módosításra szorul. Ezt a törvényt csak olyan ember készíthette, akinek fogalma sincs arról, hogyan működik ez a gyakorlatban. A kisebbségeknek a televízió vagy a rádió tanácsa felé kell jelezniük igényeiket a műsorok gyakoriságára, terjedelmére és tartalmára vonatkozóan. Mit tehet a frekvenciatanács a kisebbségi elektronikus sajtó érdekében? Nagyon örülnék, ha aktivizálódnának azok, akik elégedetlenek a műsorközvetítéssel - legyenek azok a kisebbségekhez vagy a többségi nemzethez tartozók, hiszen ők a műsorok „fogyasztói", ráadásul fizetnek is azért, amit néznek vagy hallgatnak. A nemzeti kisebbségek képviselőinek szerintem sokkal erélyesebben kellene fellépniük, hogy kapcsolatba kerüljenek az említett programtanácsokkal, és ^S A Szlovák Televízióban megdöbbentően kevés idő jutott a kisebbségek műsoraira. (( megvitassák problémáikat. A rádió- és televízióadók sugárzásáért felelős frekvenciatanács ugyanis csak a sugárzás után cenzúrázhatja a programokat. A szankciók és a bírósági perek néha előbbre mozdíthatják a dolgokat, de nem ez a járható út. Azon kell lennünk, hogy a lehető leghamarabb visszatérjünk annak a koncepciónak az érvényesítéséhez, amely a közszolgálati intézményekben megerősíti a közérdek védelmét. Szlovákiában a magyarok körülbelül 10 százalékát alkotják a lakosságnak, s a közszolgálati rádióban mindöszsze 5 százalék a magyar adás műsorideje. A közszolgálati televízióban még rosszabb a helyzet. Az SZTV-ben sugárzott magyar nemzetiségi műsor aránya nagyon kicsi. Az összes nemzetiségi műsort figyelembe véve is az elmúlt évben megdöbbentően kevés idő jutott a kisebbségek műsoraira az összműsoridőből - mindössze 0,9 százalék. Ami a rádiót illeti, az összműsoridőből a magyar adás 1848 órát közvetít, s ez a többi kisebbséghez képest egész szépnek mondható. Ivan Lexa eltúlzottnak tartja a SZISZ költségvetését A DBP tájékoztatta Koncošt a kormányprogramról Most a kevesebb is sok Sikerült elmagyarázni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Lexa DSZMképviselő, a titkosszolgálat korábbi vezetője is sokallja a SZISZ-nek előirányozott 840 millió koronás költségvetési keretet. Ez azért is furcsa, mert a szervezet Lexa idejében lényegesen többet, csaknem egymilliárd koronát kapott az államkasszából, s akkor még ezt az összeget is kevesellte. A TA SR hírügynökségnek nyilatkozó Ivan Lexa azzal érvelt, hogy a titkosszolgálat jelenlegi vezetése már egy jól kiépített, speciális technikával felszerelt szervezetet vett át, amíg neki az alapoktól kellett kezdenie a munkát. Mi több, azt is nehezményezte, hogy nyilvánosságra került a SZISZ költségvetése. Állítása szerint más országokban konkrétan Németországot jelölte meg - csak részben közlik a titkosszolgálat költségvetését, egyes költségvetési tételeket ugyanis más tárcák számláin rejtenek el. (TA SR, ú) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A kormánypártok keddi, késő esti koalíciós tanácskozásukon megerősítették a koalíciós szerződés és a kormányprogram tiszteletben tartásának szándékát. Ezzel Pavel Koncoš földművelési miniszter kijelentésére reagáltak, aki „összeszorított fogakkal szavazta meg a kormányprogramot", s utóbb kétségbe vonta egyes részeinek teljesítését, például a nevesítetlen földek községi kezelésbe való adását. „A Demokratikus Baloldal Pártja a továbbiakban a szolidaritás és a tolerancia szellemében tevékenykedik" - mondta Peter Weiss, aid megalapozatlannak tartja a kormány stabüitásának megkérdőjelezését. A kormányprogram négy évre szól, s a DBP garantálja annak megtartását, beleértve a nevesíteüen földek ügyének rendezését is. „Koncoš miniszter úrnak elmagyaráztuk, hogy a kormányprogram rá éppúgy vonatkozik, mint a kabinet összes többi tagjára" fűzte hozzá Weiss, (levi) A köztársasági elnökjelöltek népszerűségi mutatói Az MKP Krajči mentelmének felfüggesztéséről Schuster az élen Nevesítik a problémát TA SR-HIR Pozsony. A Názory közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Rudolf Schuster a legesélyesebb elnökjelölt, a polgárok 31 százalékának bizalmát búja, mögötte Vladimír Mečiar áll 12 szár- 31,1 zalékkal. A megkérdezetteknek lehetőségük volt saját jelöltet „indítani", de csak 1,5 százalékuk élt ezzel. A felmérés szerint „a becsületesség és a politikai tapasztalat" nyom a legtöbbet a latban, s a lakosság 21,5 százaléka még nem döntötte el, kire szavaz. Rudolf Vladimír Milan Magda Michal Július Juraj Schuster Mečiar Čič Vášáryová Kováč Binder Švec SOKI TIBOR Pozsony. A koalíciós szerződést a kormány minden tagjának tiszteletben kell tartani, Koncoš földművelésügyi miniszternek is - jelentette ki tegnap Gyurovszky László, az MKP alelnöke. A keddi koalíciós tanácson a partnerek egyetértettek az MKP-val, hogy a decentralizációt végre kell hajtani. Egyezség született a nevesítetlen föídekről: azok a községek kezelésébe kerülnek. A költségvetéssel kapcsolatban az MKP javasolja, hogy a titkosszolgálatnak szánt 840 millióból 100 müliót irányítsanak át a kisebbségi kultúrára, mert a 34,8 millió elfogadhatatlan. A koalíció tagjai korábban egyébként is a SZISZ költségvetésének csökkentését ígérték. Az MKP szerint nyilvánosságra kell hozni a titkosszolgálat korábbi tevékenységéről szóló jelentést, hogy mindenki lássa, mire költötték Lexáék az adófizetők pénzét. Kijelentette, a bűnösöket felelősségre kell vonni, ezért ha a SZISZ-szel kapcsolatban egyes képviselők ügye a parlament elé kerül és felelősségük bizonyítható, az MKP a mentelmi jog megvonása mellett szavaz. Ez Gustáv Krajčíra is érvényes, hiszen a népszavazás meghiúsítása volt az elmúlt négy év legsúlyosabb politikai bűncselekménye. Valami hiányzik Önnek? • lafei t K -ló! )t • havidíjhoz 1 NOKIA eno ííííiwi Í I %íí:# NOKIA 51 "í 99,- Sk 40-95 űra készenlétiidô 90.-165 perc hívásidő 187 g-os SB ©-270 űra készenléti idő í% őra hívásidő 70 g^os súlyv 60-270 őra készenléti idő 3-5 óra hívásidő 167 g-ös súly > A Globtel ^^ GSM Hogy az emberek beszéljenek egymással Az árak adóval együtt értendők. 1

1 Csak a Globtel 120,250 vagy 500 felhasználói program aktiválásakor.