Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-08-19 / 33. szám

Vasárnap Szlovákiai magyar családi magazin Sport Jonathan Edwards világcsúcstartó ősztől Pogány Mihály csoportjával készül. Riport Akéméndiek jól tudják, hogy az erő az összefogásban rejlik. 32 oldalas színes magazin Heti tévé- és rádióműsor 1998. augusztus 22-étől 28-áig Lehetséges, hogy újra otthon fogjuk sütni? A kenyér legendái Dusza István ________________ Ne m volt még olyan régen, hogy ne emlékeznének rá sokan: ilyentájt kombájnok és régi kézi aratásokat idéző fényképek em­lékeztették az újságolvasót a ke­nyércsatára. Ez volt az egyik legnagyobb hazugsága a kom­munista propagandának, hi­szen ilyen erővel a kombájnok mellé az egyiptomi királysírok­ban talált faliképeken sarlóval arató rabszolgákat is odatehet- ték volna. Elvégre az ilyen képiségből kibontott ellentét is az „egyetlen igazságos” társa­dalmat dicsőítette volna. Holott csupán a műszaki haladásról, s nem egyébről lett volna szó. Ezzel együtt ki ne emlékezne az önellátás délibábos látomására, amely éppen a mai hírek tükré­ben tetszik leginkább furcsá­nak? Lengyel parasztok a szlo­vák-lengyel határon a vasúti sí­nekre döntögetik a magyaror­szági és szlovákiai importbúzát. A magyarországival az ember valahogyan még csak tisztába jön, annyi fölösleg termett az idén. Csak hát a szlovákiai búza­exportra kénytelen úgy nézni, hogy közben eszébe jut, aratás előtt mennyivel emelték fel a malmok a liszt árát, aminek so­rán még azt is közhírré tették: örülhetünk, ha egyáltalán ele­gendő drága kenyeret ehetünk. Most meg akkor búzát exportá­lunk Lengyelországba. Sokkal inkább a kereskedők és a mi­nisztériumi hivatalnokok érde­ke, hogy a piaci csatákat nyerjük meg, vagyis hogy jó pénzen el­adják a termelőktől olcsón fel­vásárolt búzát. Tehát nem lepne meg, ha kiderülne: a kevés idén is sokkal több, egészen addig, amíg a „fölösleget” csendesen el nem adták - talán az alacsony világpiaci árnál is olcsóbban - külföldön. Amikor már nem lesz majd mit eladni, mert idehaza is fogyóban lesz a raktározott ke­Nem lepne meg, ha kiderülne: a kevés idén is sokkal több... nyérgabona, jöhet ismét a ke­reskedői és malomipari lobby jól összehangolt propagandája a liszt árának emeléséről és a ga­bonahiányról. Lehetséges, hogy újra otthon fogjuk sütni a kenyeret. Nem, nem építünk a panelház udvarán búbos kemencét, de még csak annak elődjét, a sütőharangot sem fogjuk használni. Megteszi egy jó elektromos sütő is. Igaz, a különbség a két kenyér között legalább olyan nagy lesz, mint a benzinkutak melletti sütödék gyorskelesztett kenyere és a tésztát előző este bekovászoló s a kemencét hajnalban befűtő parasztasszonyok kenyere kö­zött van. Az előbbi másnap már ehetetlen (bár szerintem frissen is inkább nyúlós szivacsra ha­sonlít), míg az utóbbi két hétig is elállt egy arra a célra szolgáló, szellős tárolóedényben. A lényegi különbség kenyér és kenyér között nem ebben van. Elvégre a világban a dél-ameri­kai tortillától a zsidók kovászta- lan kenyerén és a kínai rizslepé­nyeken át a manapság táplálko­zási divattá lett teljes kiőrlésű lisztekből sütött, magokkal dú­sított kenyerekig érően több száz fajtája van a kenyérnek. Különbséget mégis csak azok­ban a hamis legendákban látok, amelyeket a mindenkori hatal­mak szőttek a kenyér - az élet - köré. Ha húst nem is, kenyeret azért csak adtak a kéregető koldusnak. Az igazi tisztelete és kultusza a kenyérnek azokban az archaikus kultúrákban szüle­tett meg, amelyeknek még a század első felében is része volt a magyar parasztság kultúrája. Mi maradt belőle? Tartok tőle, nem sok, ha már valakik bármi­lyen okból és érdekből képesek lángra lobbantani a verejtékes munkával megtermelt búzát. MÉLTÓ KÉPVISELET A MEGOLDÁS KULCSA • A DEMOKRÁCIA, AZ ALKOTMÁ­NYOSSÁG — a jog mindenkor előbbre való a hatalomnál • A DECENTRALIZÁLT KÖZIGAZGA­TÁS — a közigazgatás a társadalom szervezését és irányítását szolgálja • A JÖVEDELMEZŐ MEZŐGAZDA­SÁG — Agrárpiaci szabályozással érté­kesítési biztonságot kell teremteni a termelőknek • A MŰKÖDŐKÉPES PIACGAZDASÁG — a gazdaság motorját a polgári kö­zépréteget gyarapító kis- és középvál­lalkozások alkotják • AZ OKTATÁS SZABADSÁGA — alapvető fontosságú, hogy a központi­lag irányított merev oktatáspolitika ne legyen a munkanélküliség elsődleges forrása Néptáncanyanyelvünk Prikler László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents