Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-07-29 / 30. szám
:>ort 1998. július 29. CTK/AP- ÉS ARCHÍV FELVÉTELEK II. Alekszij pátriárka a Moszkva melletti Szergijev Poszadban, a Mária Mennybemenetele-temp- lomban celebrált misét július 17- én, a cári család halálának emlékére. Az orosz állami televízió rövid beszámolója ugyan megemlítette, hogy a misén részt vett Leonyida nagyhercegnő a lányával és unokájával, de egy snittet sem pazarolt rájuk. A koronaékszerek. 1762-ben, II. Katalin koronázására készült a nagy uralkodói korona, amely azután minden cár fejére felkerült. Briliánshimnusznak is nevezik: 4836 darab válogatott, mesterien csiszolt indiai gyémántkő alkotja ezt a páratlan briliánscsipkét - a hatalmas gyöngyök, a jogart díszítő 189 karátos Orlov-gyémánt már csak amolyan ráadás. Elődei közül II. Miklós éppen a legnagyobbat, a dinasztiát alapító I. Pétert számtalanszor bírálta „orosztalansá- ga”, „külföldimádata” miatt, azért, mert az oroszok számára idegen gyakorlatot, idegen dolgokat honosított meg, nem egyszer erőszakkal. Önmagát ellenben igaz orosznak tartotta, a nép valódi bátyuskájának. Történészek kiszámítottak, hogy javarészt angol és német vérének mindössze 1/128-ad része volt orosz. II. Miklós jekatyerinburgi fogsága idején. A 70-es években, a kitüntetésimádó Brezsnyev idejében az a vicc járta Oroszországban, hogy a pártfőtitkár posztumusz kitüntetést adott II. Miklósnak azért, mert Oroszországban megteremtette a forradalmi helyzetet. Valóban, a cár - aki az udvar és kormány több tagja szerint rosszul felkészült, korlátolt és meglehetősen műveletlen uralkodó volt - már trónra lépését is balszerencsésen kezdte. Az 1896- os koronázási ünnepségre özönlő, ajándékra, ingyen ételre-italra váró „istenadta nép” komoly véráldozatot fizetett: 1389 embert agyontapostak, háromszor ennyien megsebesültek. Ha a koronázás napján vér folyik, a cár uralkodása is véresen fog befejeződni - jósolták. Bár már a folytatás hasonló volt: egymást érték a vérbe fojtott lázadások, tüntetések. II. Miklós hatalmasra duzzasztotta a rendőri apparátust, mert elsősorban a belső ellenségtől félt. Pedig számára akkor kezdődött el a vég, amikor flottája a Távol-Keleten alulmaradt a japánokkal szemben. Az első világháború már csak ráadás volt. A jekatyerinburgi Ipatyev-ház. Jelcin robbantatta fel, amikor a Szverdlovszki kerület párttitkára volt, nehogy a cári család kivégzésének helyszíne zarándok- hellyé váljon. Demokratikus orosz elnökként viszont részt vett az újratemetésen... A kivégzést levezénylő két fő csekista: Jakov Jurovszkij és Grigorij Nyikulin.
