Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-12-02 / 48. szám

Nagyvilág 1998. december 2. 7 Miki eger 1928-tol napjainkig Ha hiszik, ha nem, Miki, a leghíresebb egér már hetvenéves Igazi világpolgár lett Egy fiatalember utazik a vonaton New Yorkból Los Angelesbe. Le­hangolt, rosszkedvű, a stúdió rö­vid határidőt adott, megszabva: egy új rajzfilmfigurával térjen vissza. Szimpatikus legyen, he­lyes, kedves is, de ne legyen se nyúl, se kutya, mert ilyenből már van elég. A fiatalember előveszi a noteszét, firkál, rajzol, megte­remti Miki egeret. így szól a le­genda a leghíresebb rajzfilmfi­gura születéséről. Az első rajz valószínűleg tényleg azon az ötnapos utazáson ké­szült, amelyet Walt Disney 1928- ban feleségével, Liliannel tett vo­naton New Yorkból Los Angeles­be. Az „újszülött” egérnek a Mortimer nevet akarta adni, de felesége ragaszkodott a Mikihez (Mickey). Az akkor 26 esztendős Disneynek 1928-ban sürgősen szüksége volt sikerre, mivel öt év­vel korábban szülővárosában, Kansas Cityben tönkrement. Hol­lywoodban, ahová 40 dollárral érkezett meg, kezdetben szintén nem mentek valami jól a dolgok - leszámítva, hogy hét évvel idő­sebb fivére, Roy őrködött vállal­kozásuk pénzügyei felett. Már az első Miki egér-rajzfilm­ben megjelent az egérhölgy, Minni is. Pluto 1930-ban, Goofy 1932-ben csatlakozott hozzá­juk. Donald kacsa 1934-ben de­bütált, hogy azután a második világháború alatt beérje Miki egeret népszerűségben. Míg az idősebb testvérnek, Roy- nak- aki a bankszakmában is dol­gozott - kiváló érzéke volt a gaz­dasági ügyek iránt, addig Walt kétbalkezes volt e téren. 1929- ben például egy papírgyáros 300 dollárért vásárolta meg tőle a ké­sőbb felbecsülheteden értékűnek bizonyuló jogot, hogy Miki egér képét rányomathassa az iskolai jegyzettömbökre. A 20. század álomba illő karrierjeként tartják számon, hogy miként lett egy kis rajzfilmfigurából a legnagyobb médiasztárok egyike. Az első két rajzfilm siker volt ugyan, de a mozitulajdonosok mégis haboz­tak, mert megszületett a hangos­film. Disney ekkor mindent egy lapra tett fel, és elkészítette - han­gosfilmként - harmadik filmjét Miki egérrel (Steamboat Willie). Kolompok, sípok zaja szolgáltatta a muzsikát, egy zenekar a Yankee Doodle-t játszotta, Miki egér hangján pedig maga Walt szólalt meg. A Steamboat Williet 1928. novemberében mutatta be a Micky Maus-fej. A képregény­történeteket manapság főleg eu­rópai írók és rajzolók alkotják. Né­met nyelvterületen 1951 óta jele­nik meg a Micky Maus Magazine - eladott példányszámai megköze­lítik az egymilliárdot, és 29 or­szágban terjesztik. A 70. szüle­tésnap alkalmából a magazin kü­lönkiadást jelentet meg. A hét évtized során Miki egér vi­lágpolgár lett, és manapság sokan tekintik őt a kulturális globalizá­lódás előfutárának. Nem sok idő­be tellett, és éppen olyan népsze­rű volt világszerte, mint a nála négy évtizeddel idősebb Coca Co­Éppen olyan népszerű volt világ­szerte, mint a nála négy évtizeddel idősebb Coca-Cola. Colony mozi Manhattanben. A közönség épp olyan lekesen fo­gadta a rajzfilmet, mint a sajtó, és Miki hamarosan „beköltözött” az elegáns New York-i Roxy-film- palotába. Tökéletesítették külle­mét, amiben nagy érdemeket szerzett a rajzoló, Fred Moore. Walt Disney 1935-től színes vál­tozatban készítette a Mikiegér- rajzfilmeket. Az üzletek megtel­tek a legkülönfélébb Miki egér-já­tékokkal, -étkészlettel, -zsebken­dőkkel, -pizsamákkal, és egértele­fonnal. 1933 és 1935 júniusa kö­zött csak Miki egér-órákból két és fél millió darabot adtak el. Az „apa” soha nem feledkezett meg róla, hogy mivel tartozik „te­remtményének”: a Walt Disney Company címerállata lett a sem­mivel össze nem téveszthető la. Sikerét nagyrészt annak kö­szönheti, hogy olyan figura, mely- lyel a legkülönbözőbb kultúrájú gyermekek és felnőttek képesek azonosulni. Népszerűsége nem ismer ideológiai határokat sem. Az egykori Szovjetunióban tiszte­lői közé tartozott Ejzenstein, és 1935-ben díjjal tüntették ki Miki egeret a moszkvai filmfesztivá­lon. A Harmadik Birodalom mozi­közönsége körében igen kedvel­tek voltak a rövid Miki egér-rajz­filmek. Állítólag még a náci pro­pagandaminiszter, Joseph Goeb­bels is rajongója volt. A második világháború után az amerikai kultúrimperializmus terméke­ként utasították el egyesek a Miki egér-rajzfilmeket. Mások a primi­tív kultúra termékének tekintet­ték őket, és a kulturális hanyatlás jelét látták bennük. Hogy ez mennyire nincs így, mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy korunk egyik legnagyobb karmestere, Arturo Toscanini hatszor nézte meg a Band Concert című rajzfil­met, amelyben kedves állatfigu­rák fiilbemászóan muzsikálnak, amíg egy hirtelen támadt forgó­szél levegőbe nem repíti őket, ahol tovább játszanak, majd a magasból a zene hangjaira visz- szahullanak a földre. A „világ leghíresebb egere” körül idővel egész állatkertnyi figura született. Miki szíve változatlanul Mimiiért, a csinosan öltözött, mi­niszoknyás egérhölgyért dobog, köztük a románc és a barátság örök. Miki családjához tartozik a két iker: Mack és Muck (eredeti nevükön Morty és Ferdy), a két Disney-hős is, akik képtelen tré­fákkal tűnnek ki. Miki legjobb barátja az emberi tulaj­donságokkal felruházott bum­fordi kutyus, Goofy. Kettőjüket árnyként kíséri a hűséges Pluto. Miki egér és társai hozzájárultak a Walt Disney-világbirodalom lét­rejöttéhez. A két fivér - Roy és Walt - által 1923-ban alapított vállalkozás 1964-ben már több mint 100 millió dollárt forgal­mazott. Walt 1965-ben bekö­vetkezett halálát követően Roy még 1971-ig, haláláig, igazgat­ta a mamutvállalatot, és még megélhette hogy a floridai Or- landóban megnyílt a kaliforniai után a 2. Disneyland, melyet a tokiói és a párizsi követett. Az utódok alatt tovább virágzott a vállalkozás. A konszern forgalma 1988-ban már 3,4 milliárd dollárt tett ki, az 1997-98-as évben pe­dig elérte a 23 milliárdot. Napja­inkra pedig a vüág minden részé­ben több száz Disney-üzlet több mint tízmilliárd dollárral növeli a forgalmat. Spielfilm, AP, MTI Prágai levél Kafka-show Cséfalvay Ildikó ________ Fr anz Kafka többkötetes élet­műve nagyrészt halála után jelent meg. Elbeszélései rejté­lyes, elemezhetetlen példabe­szédek; mágikus erejű, álom­szerű metafora kibontása va­lamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a hétköz­napi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísér­tetiesen baljós színezetet ölte­nek. Mindezt ma már közke­letű szóval„kafkai”-nak szok­tuk nevezni. Valamilyen, a fentebb leírtakhoz hasonló hangulatot akar árasztani egy új prágai „turistaattrakció”, melynek „St. Michael Mystery” a címe, de mi, ide­genvezetők „Kafka’s show” néven szoktuk ajánlani a kül­földi turistáknak, akiknek (annak ellenére, hogy sok amerikai turista sosem hallott Kafkáról) ez a néha elvará­zsolt kastélyra, néha pedig horrorra emlékeztető útvesz­tő nagyon tetszik; s a show vé­gén a multimediális trükkök­kel levetített „Prága rövid tör­ténelme” című film után egye­sek még könnyezni is szoktak a Golemból filmtrükkel Hit­lerré átalakuló „szörny” s a 68-as orosz tankok láttán. Ez az egész „show” egy kicsit ko­molytalan, viszont szemmel láthatóan van keletje, főleg a turisták körében. Lőcsei Pál mester: Utolsó vacsora Méry Gábor 1999-es színes művészi falinaptárán a gótika egyedülálló szoborcsoportja, Jézus és apostolai jelennek meg. AJÁNDÉKNAK A LEGSZEBB! A naptár utánvéttel megrendelhető kiadónk címén: Vox Nova, a. s., Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava Ára 175 korona + postaköltség VNX-1074 Olyan, mint egy testvér „Újra és újra azt kérdezik tő- ban annak idején olykor hát­lem, melyik a legkedvesebb rányt jelentett a Disney név, a Disney-figurám. Tér- ^gyerekek kinevettek, mészetesenmind- w* gúnyoltak,meggyőző­egyiket kedvelem, de Hl _ 'S désük volt ugyanis, Mikiegérállalegkö- PB hogy rólam „mintáz­zelebbhozzám”- IBIM tákmeg”Goofyt.Mos­mondja Roy Disney, tanában gyakran vad­a Disney-impérium «ufSHj idegen emberek kö­megalapítójának szönnek, kezet nyújta­unokaöccse. „Együtt nőttünk nak, s ez nagyon jó érzés. Bol­fel, olyan, mintha a fivérem dog vagyok és nagyon büszke volna. Emlékszem, az iskolá- a Disney névre.” (S-m) Vasárnapi koktél Csak a színház marad Többé nem kíván filmet forgatni, s úgy véli, a vi­lág s benne Európa kul­turális gyarmatosítása az amerikai filmdömping által mára kész tény, az euró­pai film­művészet eltűnt, vagyfel- tartóztat- hatatla- nul eltű­nőben van. Alain Delon, a világhí­rű ff an­Résnylre még nyitva hagyja az ajtót a fil­mezés lehetősége előtt, hisz mint mond­ta: „nem tartja magát őrültnek”. cia színész a Le Figaróban megjelent in­terjújában erősítette meg: nem kíván többé a filmfelvevő elé állni. De azért hozzátette: nem azt mondta, hogy soha többé. Delon szerint neki s korosztálya mű­vészeinek már vajmi kevés kö­zük van, lehet mindahhoz, amié területen ma folyik. „Besson, Polanski és Spielberg alko­tásain kívül már semmiféle kö­zösséget nem érzek azzal, ami a filmvilág­ban készül és történik” - han­goztatta Delon, aki színpadon folytatja munkásságát. Céline vágyálma Céline Dion, a népszerű éne­kesnő arról álmodozik, hogy ha majd otthagyja a színpadot, nyugodtan kitakaríthatja a für­dőszobát, és vasalhatja férje in­geit. .. A 30 éves québeci sztár elmondta: 1999. december 31- én esedékes montreali búcsú­fellépése után kizárólag házi­asszony kíván lenni. Elhatáro­zásában állítólag egyáltalán nem játszott szerepet a közte és férje, René Angeli impresz- szárió közötti 27 év korkülönb­ség. Sokkal inkább befolyásol­Szeretne vasalni, takarítani. ta döntését az az óhaja, hogy végre együtt tölthesse a vasár­napokat férjével, közösen reg­gelizhessenek és olvasgathas­sanak újságot anélkül, hogy szüntelenül szólna a telefon. Sharon fél Sharon Stone az üzleti élet más terén is kamatoztatni kívánta nevének vonzerejét. Rövid tör­téneteket írt, majd a kézirattal felkereste New York egyik is­mert kiadóját. A Macskaeledel - ez volt a mű címe - a szerző ne­vétől függetlenül lehangolta a szerkesztőt, mivel Stone lektori véleményként ezt olvashatta: elemi stílusban írott dolgozatok, tele helyesírási hibával. Sharont azonban ennél sokkal nagyobb megrázkódtatás érte: egy isme­retlen levélben többször is meg­fenyegette, hogy AIDS-vírust tartalmazó injekcióval lepi majd meg egy nap a színésznőt. Sharon kerüli a társaságot, még saját testőrét sem engedi közel magához.

Next

/
Thumbnails
Contents