Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-11-25 / 47. szám

1998. november 25. Nagyvilág 7 Igazuk van a történészeknek, akik szerint nem élünk brutálisabb világban, mint elődeink? Erőszak a társadalomban Illusztrációs felvételek Naponta ontja a televízió a gyil­kosságokkal, öldökléssel, erő­szakkal teli filmeket. Hiába el­lenkeznek a pszichológusok, ta­nárok, a néző a brutalitást köve­teli. Ilyen a mai irányzat. Va­dabb, brutálisabb világban élünk, mint elődeink? A szocio­lógusok és a történészek véle­ménye szerint nem. Őseinket a legkülönbözőbb ha­lálos betegségek és járványok fenyegették, gyakran vesztették életüket természeti csapások következtében (amelyek ellen ma bizonyos mértékig már vé­dekezni tudunk), és sokkal gya­koribbak voltak a rablások, fosz­togatások, gyilkosságok, kínzá­sok, támadások. Évezredekig uralta az emberi társadalmat az erőszak, amely a túlélést bizto­sította. A rómaiak nemcsak azért tartották barbároknak a gallokat, mert kultúrájuk nem volt olyan fejlett, mint a római, hanem elsősorban azért, mert barbár módon viselkedtek. A 17. századi Angliában (figye­lembe véve a lakossági szám­arányt) több embert öltek meg, mint ma az Egyesült Államok­ban, ahol a fegyverviselési jogot az alkotmány rögzíti, ahol húsz­ezer embert öl meg évente 200 millió „szabadon használható” fegyver. A történészek egyetértenek ab­ban, hogy a középkori társadal­mak számára a háborús állapot teljesen normális volt. Állandó­an harcoltak valahol: kisebb te­rületeken, valamelyik ország­határon, keresztes hadjáratok keretében. Városok, kisálla­mok, nagy királyságok háborúz­tak egymással. Ha a 17. század­ban ( és itt már újkorról beszé­lünk) valahol békeszerződést ír­tak alá, eleve azzal számoltak, hogy a megkötött béke csak egy bizonyos, általában nagyon rö­vid ideig tart majd. Igaz, az emberiség a legnagyobb háborúkat ebben a században élte át, ám ez nem jelenti azt, hogy az emberi agresszivitás ép­pen az elmúlt száz évben erősö­dött a legnagyobb mértékben. Csupán a technika fejlődése en­gedélyezte a pusztítóbb fegyve­rek bevetését. Manapság két ország közötti há­ború inkább kivételnek számít. Ehelyett az úgynevezett civil konfliktusok kerülnek előtérbe: egyes nemzetiségi, vallási cso­portok, egyes törzsek harcolnak egymás ellen. Hajdanán a rabok vagy eretne­kek kínzása is teljes összhang­ban volt a törvénnyel, a joggal. Éppen az lett volna furcsa, ha egy „makacs”, vallomásra nem hajlandó foglyot nem vittek vol­na a kínpadra. Az inkvizítorok tankönyveket adtak ki, ame­lyekben részletesen írtak az en­gedélyezett procedúrákról, a kínzás módszereiről, a vallató­eszközökről. Persze kivégzések is gyakrabban fordultak elő, s mint tudjuk, nemcsak gyilkossá­gért, hanem lopásért, rablásért is halálbüntetés járt. Később ugyan enyhítettek a büntetése­ken, ám forradalmak, felkelések győztesei mindig vissza-vissza- tértek a halálbüntetéshez. A19. század elején ilyen szempont­ból az európai társadalmak nyu- godtabb korba léptek. Manap­ság már csupán néhány ország­ban érvényesítik a halálbünte­tést: Európa felhagyott ezzel a gyakorlattal, az Egyesült Álla­mokban pedig (ahol az alkot­mány lehetővé teszi, és egyes ál­lamokban a jogszabályok enge­délyezik) legalább heves vitákat folytatnak megőrzéséről, illetve eltörléséről. Igazat adhatunk tehát a szocio­lógusoknak, a történészeknek, akik szerint nem élünk vadabb, brutálisabb világban, mint elő­deink. Csupán egy paradoxon szemtanúi vagyunk: minél rit­kábban találkozunk az erőszak­kal, annál érzékenyebben rea­gálunk rá akkor, ha szembesü­lünk vele. Külföldi források alapján Az UNICEF képeslapjával i ...-Vy­a mosolyt küldi el, és az egészség és a biztonságos élet reményét a gyermekeknek, akik már nem reméltek ... unicef ál Aí UHICIF karácsonyi képeslapjait megrendelheti az alábbi címen: Slovensky vybor pro UHICIF, Grösslingova 6, P.O.Box 52 SIÓ 00 Bratislava, tel.: 07/361 930, lax: 07/365 0B4 VNX-1U73 Erdélyi levél Hódít az ortodoxia Bereczki Károly Sabin Ghermannak, a Pro Transsylvania Alapítvány el­nökének „Elegem van Romá­niából” című kiáltványa a legvehemensebb ellenkezést az ortodox egyház vezetői­nek körében gerjesztette. Érthető, hiszen Erdély román lakosságának többsége gö­rög katolikus. Nagy részüket Trianon után módszeresen beolvasztották az ortodoxia kebelébe, hiszen a Nagy-Ro- mánia-álmokat éppen a ro­mán ortodox egyház melen­gette leginkább. A kommu­nizmus bukásával a román ortodox egyáz elérkezettnek látta az időt, hogy folytassa Erdélyben a két háború kö­zött, elkezdett hódító misszi­ót, amelyet a második világ­háború előtt azzal kezdtek, hogy telepötyögtették az er­délyi városokat bizánci stílu­sú ortodox templomokkal, az állam hivatalnokaira maradt az a feladat, hogy ortodox hí­vőket telepítsenek a templo­mok mellé. Ami a Trianon óta nem sikerült, most állami támogatással megvalósul: ortodox püspökség vetette meg a lábát a Székelyföldön. Romániában a mai napig nem számoltak el a kommu­nista párt volt vagyonával. Ennek tekintélyes része szin­te minden átmenet nélkül az ortodox egyház tulajdonába vándorol át. Jellemző, ami Hargita megye székhelyén, a 80 százalékban székely-ma­gyar lakosságú Csíkszeredá­ban történt. Az ortodox egy­ház bejelentette igényét püs­pökség alakítására a két szé­kely megyében, Hargitán és Kovásznán. Nem a megyék vezetőihez fordultak kíván­ságukkal, hanem az állam­hoz. Az pedig készségesen föltálalta az ortodox egyház­nak Csíkszeredán az egykori megyei pártbizottság szállo­dáját, éttermét és néhány melléképületet. Napok alatt lebonyolították a székház­foglalót. Mindez kísértetie­sen emlékeztet a trójai faló históriájára, csak nem a hel­lenizmus, hanem az ortodox bizantinizmus nyomul be Er­délybe. Ennek lényege pedig az intolerancia, a vallási és nemzeti kizárólagosság, a központosított politikai és adminisztratív kormányzat. Ezért van az, hogy a minden­kori politikai elit elzárkózik az autonómia európai elvei­nek hallatán. Hiszen a föde­ráció (amiről Sabin Gherman is beszél), gyökerében met­szené át az egyházi intole­ranciát is, és veszélybe so­dorná a politikai és egyházi szlogenekben törvénnyé me­revedett homogén nemzetál­lami mítoszt. VNX-1074 Lőcsei Pál mester: Utolsó vacsora Méry Gábor 1999-es színes művészi falinaptárán a gótika egyedülálló szoborcsoportja, Jézus és apostolai jelennek meg. AJÁNDÉKNAK A LEGSZEBB! A naptár utánvéttel megrendelhető kiadónk címén: Vox Nova, a. s., Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava Ára 175 korona + postaköltség Vasárnapi koktél Idegesítő szomszédok Madonna bepereli szomszéd­ját, Silvester Stallonét, ha az megvalósítja szándékát, és va­lóban egy szállodának adja el a villáját. „Szörnyűség lenne, ha kíváncsi turisták hordája szállná meg a szomszéd telket. Ez számomra elképzelhetet­len” - nyilatkozta Madonna. Nem bírja elviselni a kíváncsi embereket Robert Redford sem, aki ha repülőútra készül, előre lefoglal egy egész ülés­sort, nehogy beszédes szom­szédja akadjon. Redford sze­rint ezt minden olyan ember megérti, aki már tapasztalta, mennyi idegölő alak fér be egy repülőgépbe. Sinatra-szobor New Yorkban Frank Sinatrának, a májusban elhunyt ame­rikai színésznek és éne­kesnek szobrot állíta­nak jövőre New York­ban, a város - és a szín­házi negyed - szívében lévő híres Times Square-en. A tervet Rudolph Giuliani, a vá­ros polgármestere már jóváhagyta - adta hírül Liz Smith, az amerikai sajtó népszerű, ismert társasági újságírónője. A szobor a Paramount Színház előtt áll majd, ahol Frank Sinatra első Gyűlöli a kíváncsi embereket. nagy sikereit aratta. DiCaprio meghízott? Leonardo DiCaprio, a Titanic sztárja tíz kilót hízott az utób­bi hónapokban, és ez „súlyo­san” érintheti új főszerepét. A New York Post értesülése sze­rint DiCaprio részben a sok rágcsálnivalónak, részben az éjszakai mulatók gyakori láto­gatásának, részben pedig-a testedzést egy időre kizáró - térdműtétének köszönheti tes­ti gyarapodását. Mostanában már állítólag fogyókúrázik. A sztár ügynöke szerint mindez csak pletyka, határozottan cá­folta, hogy DiCaprio tíz kilót hízott volna. Lehet, hogy töb­bet? Az új film - amelyben a főszerepet játszaná - a The s&m Beach (Apart). Forga­tása januárban kezdő­dik, és mint a cím is su­gallja, DiCapriónak so­kat kell majd fürdő­nadrágban forgolódnia a forgatáskor. Még egy meglepetés Leo rajongói számára: ha minden igaz tévésorozatban bukkan fel ismét a Titanic. James Cameron rendező természetesen DiCapriót szeretné látni a sorozat zető filmjében, s ezért a szerepért ál­lítólag tízmilliót ajánlott fel a 24 éves színésznek. Leo gondolkodási időt kért. DiCaprio: itt még csinosan, soványán

Next

/
Thumbnails
Contents