Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-10-21 / 42. szám
Nagyvilág 1998. október 21. 7 Milyen volt a vízözön? Éltek-e azok a titokzatos személyek, akikről a mítoszok szólnak? Kié Edith Stein? Szálé László ______________ Ne m volna boldog szent Edith Stein, ha tudná, hogy nemcsak tragikus halála váltott ki annak idején indulatokat, hanem most szentté avatása is. Halála után ötvenöt évvel avatta szentté II. János Pál a zsidónak született filozófust, aki katolikus apácaként halt meg. Az apostolok óta ő az első zsidó, akit ez a megtiszteltetés ért. Nem tudom, ki a zsidó, ki a szent, de ha azt kérdeznék, jó-e, ha egy zsidót szentté avatnak, habozás nélkül azt felelném, igen. Megerősít ebben a pápai indoklás is, mely szerint a szentté avatás erősítheti a kölcsönös megértést keresztények és zsidók között, s „az új szent emlékét felidézve nem tehetjük meg, hogy évről évre ne emlékezzünk meg egy nép kiirtásának kegyetlen tervéről, amely zsidó testvéreink millióinak az életébe került.” Nem így látja ezt a Simon Wiesenthal Központ, amely levélben tiltakozott a keresztény mártírrá nyilvánítás ellen. Egyes zsidó körök már boldoggá avatása óta tiltakoznak, mondván: ez az aktus azt próbálja elleplezni, hogy Edith Stein meggyilkolásának valódi oka zsidó származása, s a katolikus egyház sajátjává nyilvánítja a zsidó népirtás áldozatát. Valóban, Edith Steint nem azért ölték meg, mert sarut- lan karmelita apáca volt. A holland püspökök ’42 nyarán pásztorlevélben ítélték el a nácizmus embertelenségeit. Ez után rendelte el Hitler a nem árja katolikusok letartóztatását. A zsidóságáért küldték halálba, de Edith Stein keresztény (is) volt húsz éven át. 1904-ben hagyta el zsidó hitét, és ’22- ben keresztelkedett meg. A holland Echt karmelita kolostorból hurcolták el ’44- ben. Auschwitzban a szenvedők segítésének szentelte minden idejét. Ki tudná megmondani, amikor hihetetlen lelkierővel gyámolította a betegeket és elesetteket, vajon keresztényként vagy zsidóként tette? Aki ezt tudja, azé Edith Stein. VKV-1012 Az egyház sosem ismerte el a női pápa létét Fotó: 100+1 Rejtély övez még ma is számos történelmi eseményt. Megtörténtek egyáltalán? Van-e reális alapjuk? Milyen volt a „nagy vízözön”? Éltek-e azok a hősök, királyok, vezérek, titokzatos személyek, akikről mítoszok szólnak, akikről régi krónikákban olvashatunk? „Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai és az ég csatornái megnyi- latkozának. És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel” - olvasható a Bibliában. Az egész világon ismert a vízözön témája. Erről az eseményről azonban nemcsak a bibliai Teremtés könyvéből értesülhetünk, hanem sokkal régebbi írásos feljegyzésekből, egymástól többé-kevésbé eltérő elbeszélésekből, európai, ázsiai, amerikai, sőt ausztrál népek mondavilágából is. Évszázadokon át keresték a kutatók a bibliai vízözön történelmi hátterét, vitáztak arról, vajon a bibliai történet alapját megtörtént esemény adta-e. Georges Cuvier, a híres geológus és természettudós a 18. században a felé az elmélet felé hajlott, mely szerint bolygónk többször élt át globális katasztrófát. Száz évvel később pedig a tudósok épp a vízözön „számlájára írták” az ősi élőlények és növények kipusztulását. A jelek szerint azonban aligha ölthetett globális méreteket a feltételezett nagy áradás - vízözön -, hiszen a Földön sosem volt annyi víz, amennyi elönthette volna az egész bolygót. Lehetséges azonban, hogy egyszer, de talán többször is óriási árvíz pusztított, ám hogy ez mikor történt, s milyen következményekkel járt, azt ma sem tudni pontosan. Egyes teóriák szerint a negyedik jégkorszak után árasztott el hatalmas területeket a víz, az emberek, „a szemtanúk” pedig szájhagyomány útján terjesztették az eseményekről szóló mondákat, amelyeket későbbi korokban feljegyeztek. IV. Leó pápa halála (855-ben) és utódának, III. Benedeknek a beiktatása között csupán néhány hét telt el. Ennek ellenére több legenda kering arról, hogy az egyik és a másik pápa uralkodása között egy nő képviselte a Szentszéket. Számos középkori krónikában is hasonló utalások találhatók. A 10. században Mariano Scoto szerzetes így írt: „IV. Leó utóda egy Jean nevű nő lett, aki két év, öt hónap és négy napra lefoglalta a pápai széket”. Feljegyzését Martin Polonius szerzetes egészítette ki a 13. században azzal a megjegyzéssel, hogy ez az angol származású nő rendkívül művelt (teológiát tanított) és nagyon vallásos volt. Állítólag „egy processzió során, szülés közben halt meg, és ott a helyszínen eltemették”. Érdekes, hogy Polonius, XXI. János és III. Miklós gyónta tója mégsem tanácsolta a női pápa nevének feljegyzését a pápák kronológiájába. Emmanuil Roidisz szépirodalmi eszközökkel dolgozta fel a történetet; e szerint Johanna gyermekkora óta titkolta, hogy a gyengébbik nemhez tartozik, mindig férfiruhában jelent Évszázadokon át keresték a kutatók a bibliai vízözön történelmi hátterét. Polonius mégsem tanácsolta a női pápa nevének feljegyzését. meg a nyilvánosság előtt. Ezért kerülhetett VIII. János néven a pápai székbe. Az egyház sosem ismerte el a női pápa létét, s egyetlen vatikáni dokumentumban sem találni utalást a titokzatos angol asszonyra. Pápa volt, vagy mégsem? Rejtély marad, mint ahogy rejtélyes „üggyé” vált I. János Pál halála is. O csupán 30 napig volt pápa, 1978. október 29-én kora reggel holtan találták. A vatikáni hivatalos nyilatkozat szerint szívbetegség következtében hunyt el, ennek ellenére hirtelen halála a legkülönbözőbb spekulációkat váltotta ki, újságírók, írók - köztük Mario Puzo - kutatták a történtek hátterét. Azok, akik azt állítják, hogy meggyilkolták, a bankárokat és a Vatikán magas rangú tisztségviselőit gyanúsítják. Szerintük I. János Pál összeesküvés áldozata lett, mert állítólag piszkos üzleteket, intrikákat akart meghiúsítani. Ez a gyanú azonban sosem bizonyosodott be. Külföldi források alapján s.i\o cxxYt/f/zfo o/asz EAkció! Ha október 31-ig bútort vásárol vagy rendel nálunk, sorsoláson vehet részt. A nyilvános sorsolást október 31-én II.00 órakor a mintaboltunkban tartjuk. . Az október végéig leadott rendeléseiket * még karácsonyig teljesíteni tudjuk. 9 00 -■ 1 2 °0 Hétfő - Péntek: 10.”° - 18.00 Szombat: Rényi u. 2 (a Nagyabonyi út mellett) 929 01 Dunaszerdahely tel./fax: 0709/529 552 MH 605/R A legendák rejtélyei - II. Szeszélyes éjszaka „Nemrégiben akkora durranásra ébredtem, hogy szinte kiestem az ágyból” - mesélte Antal Imre. Ezen az éjszakán nem a munka, hanem az elemek nem hagyták nyugodni a népszerű műsorvezetőt. Az első ijedtség elmúltával felmérte, milyen károkat okozott a villámcsapás: tönkrement a tévé, elnémultak a telefonok, leállt a hűtő, a bojlerek szétégtek, semmi sem működött. Gyakorlatilag lakhatatlan lett a lakás. A renoválás persze kisebb vagyonba került. S hogy miért épp Antal Imre házába köszöntött be a villám? Sokak egybehangzó véleménye szeElmúlt az ijedtség rint mert végre jó viccet akart hallani. Javul Sümeghy úr állapota Sümeghy úr, azaz Palócz László valóban súlyos gerincműtéten esett át. „Az operáció után jó néhány napig ramatyul éreztem magam, nehezen mozogtam, fájdalmaim voltak, de most már szép lassan javul az állapotom” - mesélte a művész. Szétszéled a Família? Elterjedtek olyan hírek, hogy megszűnik a Família Kft.: hét év után eltűnik a képernyőről Esztergályos Cecília „édesMint a Szomszédok egyik korábbi adásában mondta: barátok közt gyorsabban gyógyul. anya” és népes családja. A problémát az okozta, hogy a családtagok régóta nem kaptak fizetést, igaz, ez legkevésbé a produceren múlt. Gát Györgynek állító-] lag a Magyar Televízió komolyabb summával tartozik, ezért késett a bérek kifizetése. A veszteséglistán szerepel Nagy Zoltán, azaz Kövér papa, akitől elköszöntek, mert leszerződött az Új Színházhoz. Nem tudni, mi lesz Xantus Barbarával, aki viszont az Operetthez közelezte el magát. Gát igyekszik mindenkit megnyugtatni, ho; a Família megmarad, az MTV-vel érvényes szerződése van. .Kövér papa" Dzsupin Ibolyával
