Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-09-09 / 36. szám

Politika 1998. szeptember 9. 3 Hét nap a belpolitikában: augusztus 27. - szeptember 2. Ünnep és ünneprontás Madi Géza ___________________ Ta lán csak karácsony táján esik több ünnepnap egy hétre, mint amennyi a szóban forgó hét nap alatt volt. Bár meg kell jegyezni, hogy az év végétől eltérően most inkább a munkaszüneti nap kifejezést kellene használ­ni. Mert ünnepelni nincs okunk. Legalábbis a lakosság többségé­nek nincs. Legyen szó a szlovák nemzeti felkelés kitörésének vagy a szlovák alkotmány elfo­gadásának évfordulójáról, a polgárok zöme még nagyítóval sem talál egyetlen fikarcnyi okot sem arra, hogy, úgymond, feldobódjon. Legalább két nap­ra. Ugyanis nem kétszer hu­szonnégy órából áll az eszten­dő. Még így, a harmadik évez­red közeledtével sem. Pedig a jelenleg még hatalmon levők minden erejükkel ezt akarják bebeszélni az embereknek. A négy esztendeje létrejött kor­mánykoalíció megbízatási ideje alatt - kevés kivételtől eltekint­ve - folyamatosan ünnepelt. Amikor pedig nem, azaz amikor a karakánkodó nemzeti párt ki- sebb-nagyobb „gondot” okozott a dolgokat irányító Meciar- mozgalomnak, akkor készült az ünneplésre. Mert a koalíciós ve­zetők jól tudták, hogy előbb- utóbb minden el lesz boronáivá, és következhet az újbóli össze­borulás. Az pedig megint ok volt az ünneplésre. Noha a vizsgált hétre eső nem­zeti ünnepeken nem úgyneve­zett kerek évfordulókról kellett megemlékezni, a politikusok mégsem estek zavarba. Annak rendje s módja szerint elutaz­tak a felkelés „központjába”, Besztercebányára, illetve az al­kotmány napján megnyíltak az állampolgárok előtt a pozsonyi parlament és vár kapui. Ünne­Az alkotmánybíró­ság rendre vissza­utasította a Meciar- kormányzat által elfogadott jogszabályokat. peltek. Csak az a kérdés, hogy mit. Mert amióta 1992 szep­temberében az akkori Szlovák Nemzeti Tanács ünnepnappá nyilvánította augusztus 29-ét, minden évben fel-felhangzik, hogy az 54 éve kitört felkelés állítólag nem volt se szlovák, se nemzeti, sőt még felkelés sem. Ennek ellenére a lakosság többsége pozitívan vélekedik róla. Bizonyára egészen más­képp ünnepelné, ha más volna a politikai helyzet az országban. Ami az alkotmányt illeti, a hat esztendeje jóváhagyott doku­mentumról mindent be tudtak bizonyítani, csak azt nem, hogy az ország alaptörvényének te­kinthető. Már egy-két évvel az elfogadása után kiderült, hogy nemzeti hevületben összefér- celt műről van szó. Talán ez még nem is volna akkora baj. A na­gyobb gond az, hogy megfogal­mazóinak nem akaródzik meg­tartani azt, amit saját kezűleg ír­tak bele. Csakhogy a rossz jog­szabállyal is ugyanaz a helyzet, mint a helytelenül kiadott pa­ranccsal. Előbb teljesíteni kell, és csak azt követően jöhet a visz- szakozás. A szlovák alkotmány rengeteg vitát is kiváltott. Szakértők sze­rint ha megfontoltabban, nem a csehszlovák föderáció kettévá­lasztását megelőző évben készí­tik elő, akkor jobbra is sikered­hetett volna. De nem csupán a hiányosságok miatt keletkeztek problémák. A dokumentum rendelkezéseinek megtartása felett őrködő alkotmánybíróság rendre visszautasította a Me- ciar-kormányzat által elfoga­dottjogszabályokat. Az alaptör­vény napján is több jogszabály feküdt az alkotmánybírák asz­talán - például a választójogi törvény módosítása. Ám proble­matikus alaptörvény szerint na­gyon nehéz véleményt mondani rossz, alkotmánysértő jogsza­bályokról. Tudhatta ezt a kor­mánykoalíció is, mert nem na­gyon tartotta tiszteletben sem az általa elfogadott törvénye­ket, sem pedig a kassai taláros testület határozatait. Hát ezt ünnepelhette Szlovákia a hatéves alkotmány napján! Az ünneprontást tompítandó a Szlovák Demokratikus Koalíció hivatalosan is bejelentette, hogy az év végéig elkészülhet­nek az új alaptörvény tézisei. Nem akar fércelni, hanem tel­jesen más dokumentumot kí­ván megfogalmazni. Olyat, amely abból indul ki, hogy a polgár a hatalom forrása. Ez el­képzelhetővé válhat, de csak akkor, ha az ellenzéki pártok si­keresen szerepelnek az őszi parlamenti választásokon, az­az az új alaptörvény téziseit még ebben az esztendőben el­fogadhatnák. Az SZDK szerint ezt több évig tartó vitának kel­lene követnie, majd az alkot­mányt népszavazáson az or­szág polgárainak kellene jóvá­hagyniuk. Persze csak akkor, ha nem a Vladimír Meciar vezette mozgalom nyer a választáso­kon. Mert akkor szeptember el­seje marad az alkotmány napja, és a hatalom évente zenghet dicshimnuszokat az alaptör­vényről. Ünneprontás gyanánt. Helmut Kohl mindent belead a szeptember végi németországi parla­menti választások előtti kampány finisébe, hogy pártja, a CDU nyer­jen, maga pedig újabb négy évre megtarthassa magának a kancellári posztot. CTK/AP-felvétel Kettős interjú Jozef Gajdos államtitkárral és Jozef Tuchyna vezérkari főnökkel Egy mozgalom akarja uralni a szlovák hadsereget? Karol Lovas ________________ A Szlovák Köztársaság hadse­rege a közvélemény-kutatások szerint egészen a közelmúltig a legmegbízhatóbb intézménye volt az országnak. A hadsereg vezetésében lezajlott változá­sok azonban ezt a tényt megin­gathatják. Az ellenzék és a Szlovák Nemzeti Párt a válság keletkezéséért Jozef Gajdost, a Védelmi Minisztérium állam­titkárát okolják. A DSZM pedig azt állítja, hogy a válságot Jozef Tuchyna vezérkari főnök idézte elő. Az alábbiakban az érintetteket kérdeztük, mi er­ről a véleményük. Jozef Gajdos államtitkár Államtitkár úr, hogyan tekint vissza a hadseregben végbe­ment változásokra? Ön szerint helyes eljárás volt új vezérkari főnököt és több tábornokot ki­nevezni Ján Sitek védelmi mi­niszter távollétében? A vezérkari főnök kinevezése és visszahívása az érvényes tör­vények szerint történt, főleg az Alkotmány szellemében. Bár­milyen más magyarázat ten­denciózus és félrevezető. Közismert az Ön kiélezett vi­szonya a védelmi miniszterrel. Miből ered ez az ellentét? Imrich Andrejcák tábornok többször hangoztatta a védel­mi miniszter alkalmatlansá­gát. Osztja a nézetét? Mi már az elején megegyez­tünk abban, hogy a hadsereget érintő minden lényeges kér­désben közös döntéseket ho­zunk. Amikor a védelmi mi­niszter részéről megszűnt az együttműködésnek ez az elve működni, a kommunikáció megfeneklett. Amikor a mi­niszter tendenciózus döntése­ket és rendeleteket hozott, út­jaink kezdtek különválni. Saj­nálatos, hogy a köztünk levő nézetkülönbségek feloldásá­hoz a vezérkari főnök lépései sem járultak hozzá, mert ő a sa­ját igényei szerint képes volt megegyezni a miniszterrel. Az SZNP elnöke úgy beszél ön­ről, mint a szlovák hadsereg szégyenéről. Ön szerint mire alapozza ezt az állítását? Slota út mindig vaskos kifeje­zéseket használ. Nem tulajdo­nítok nagy jelentőséget a kije­lentéseinek. Ő egy olyan em­ber, aki bizonyos érdekeket képvisel a hadsereg viszonyla­tában. A hadsereg problémái csak a saját érdekei arányában gyötrik. Nem akarok további konfliktusokat és súrlódásokat okozni; kénytelen lennék fel­tárni bizonyos dolgokat, ame­lyek nem használnának sem az SZNP, sem a védelmi miniszter imidzsének. Összefüggésben vannak ezek a dolgok, amelyekről nem kí­ván beszélni, az SZNP némely tagjainak vállalkozói terveivel, például a fegyverrel való ke­reskedelemmel? Igen, ezek azok a kérdések, amelyekről nem kívánok szól­ni. Ebben a viszonylatban né­hány dolgot valószínűleg a büntetőjogi szerveknek kell tisztázniuk. Mindenesetre Ján Sitek minisztersége alatt tör­téntek nem egészen kóser dol­gok a hadseregben, olyanok, amelyek anyagi forrásokat vontak el a költségvetésből. Fölösleges szemfényvesztés zajlott a költségvetés megsza­vazása körül, ugyanakkor a hadsereg költségei nem lettek céltudatosan felmérve. Nem akarom a lakosságot izgatni, amely bízik a hadseregben, de sajnálattal kell közölnöm, hogy néhány kérdésben a bíró­ságnak kell döntenie, amely­nél már megtettem a feljelen­tést. Jozef Tuchyna vezérkari főnök: A szlovák hadseregnek jelen­leg két vezérkari főnöke van. Az egyik Marián Miklus, akit Vladimír Meciar a védelmi mi­niszter távollétében nevezett ki, a másik pedig ön. Ön né­hányszor rámutatott visszahí­vása törvénytelen voltára. Pon­tosítaná a kifogásait? Továbbra is én vagyok a vezér­kari főnök. Visszahívásom so­rán az egész vonalon megsér­tették a katonai szolgálatról szóló 370-es törvényt. A levál­tásomra kiadott parancs nem tett eleget több követelmény­nek, beleértve azt is, hogyhogy illetéktelen személy írta azt alá. Ön szerint milyen célt követ­tek az illetékesek az Ön tör­vénytelen leváltásával? Valószínűleg szűk pártérde- deket. Erről árulkodik Meciar miniszterelnök kijelentése, hogy Marián Miklust már egy éve kiszemelte erre a posztra. Az egész döntés semmi más­ról nem szól, mint hogy végle­gesen egyetlen mozgalom ke­zébe kerüljön a hadsereg irá­nyítása. Törvénytelen vissza­hívásom ügyében a legfőbb katonai ügyészhez fordultam, és a Nemzeti Tanács elnöké­hez. Hogyan fogadta az új táborno­kok kinevezését? Sitek minisz­ter egyetlen javaslatát sem vették figyelembe, valamennyi javaslat az államtitkár műhe­lyéből került ki. Többek közt előléptették Jozef Gajdost és Michal Val'o főügyészt is. Jozef Gajdos és Michal Való előléptetése esetében para­doxonról van szó. Egyáltalán nem vették figyelembe a kato­nai szolgálatról szóló törvényt. Ez az előléptetés ellentétben van a 370-es törvénnyel, annak 99. és 2. paragrafusával. Ön szerint kétségbe lehet von­ni az említett tábornokok kine­vezését? Természetesen. Ez a parancs, amelynek sikerült megszerez­nem a másolatát, nem felel meg a személyzeti parancsról szóló törvény 48. paragrafusá­nak, tehát a 370-es törvénycik­kely 480. paragrafusának 9 be­kezdése szerint ez az aktus ér­vénytelen. Jozef Gajdos államtitkárt a kormánykoalíción belüli meg­egyezés szerint a DSZM, Jozef Tuchyna vezérkari főnököt a Szlovák Nemzeti Párt jelölte posztjára. Az államtitkár és a vezérkari főnök személye kö­rüli botrány hátterében a DSZM és az SZNP huzavonája áll. Jozef Tuchyna vezérkari fő­nök a legutolsó hírek szerint szeptember végéig marad a posztján; a parlementi válasz­tásokon azonban a DBP listáján indul. A szerző a Twist Rádió munkatársa. El Mundo Elkerülhetetlen a robbanás Idén ősszel politikai hullák mel­lett igazi hullák is lehetnek Oroszországban - fogalmazott a spanyol lapnak adott interjújá­ban Alekszandr Lebegy. Az orosz tábornok szerint szinte el­kerülhetetlen a társadalmi rob­banás, amely a szakszervezetek által már bejelentett október he- tediki sztrájkkal kezdődhet. Lebegy Jegor Gajdart, Anatolij Csubajszot és Viktor Cserno- mirgyint vádolta az Oroszorszá­got sújtó gazdasági válságért. Kijelentette viszont, hogy csakis Csemomirgyint tudná elképzel­ni miniszterelnöknek, jóllehet ő az orosz oligarchia képviselője, mégis szerinte minden épeszű embernek őt kellene támogat­nia. A társadalmi robbanás oka­ira válaszolva, Lebegy azt mondta, ő nyílt levélben kelt a hadsereg védelmére, amikor le­írta a krasznojarszki támasz­pont tisztjeinek áldatlan helyze­tét, akiknek hónapok óta kése­delmesen folyósítják a bérüket. The Wall Street Journal Intelmek Clintonnak A New York-i lap szerkesztőségi cikkben figyelmeztette az ame­rikai elnököt: ne ígérjen több pénzt Oroszországnak. A múlt hétfői amerikai tőzsdei árzuha­nástól feldúlt kommentátor sze­rint a pénzügyi káoszt az okoz­ta, hogy Oroszország kudarcot vallott a feudális gazdasági rendszer reformjában, ami a de­mokratikus vívmányokat is ve­szélybe sodorta. A lap szerint Oroszországban fel kellene ven­ni a harcot a korrupcióval, adó- és földreformot kellene végre­hajtani, és le kellene folytatni a szükséges csődeljárásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents