Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-08-26 / 34. szám
1998. augusztus 26. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap fi© *»or Választási buktatók Szűcs Béla _______________ Szlo vákia demokratikus közvéleménye megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor a Legfelsőbb Bíróság elvetette Meciarnak a Szlovák Demokratikus Koalíció választási részvételének megakadályozására irányuló beadványát. Már hosszú hónapok óta folyik a kormánypárt mesterkedése az ellenzék szétzüllesz- tésére, összefogásának megakadályozására. A mecia- rizmus kifundált buktatói közül az első a választási törvény volt, amelynek lényeges pontja az ötszázalékos küszöb. Ezzel a kormánykoalíció lehetetlenné akarta tenni az ellenzéki demokratikus erők összefogását, és biztosítani szerette volna választási győzelmét. Az öt szlovák ellenzéki párt és a három magyar párt legyőzte az első nagy buktatót, rendezte sorait, és a választások előtt növelte népszerűségét. Ekkor ötlötték ki Meciarék a második, sokkal veszélyesebb buktatót; a kormányzó párt legnagyobb vetélytársát azzal az ürüggyel akarta kitiltatni a választásokról, hogy nem párt, hanem koalíció. A Legfelsőbb Bíróságnak benyújtott beadvány elfogadása lett volna a legegyszerűbb módja Meciarék választási győzelmének. Ezúttal azonban az államgépezet nem működött úgy, ahogy a kormány elvárta volna tőle, győzött a törvényesség, és az SZDK indulhat a választásokon. Nagy kudarc ez, hiszen a biztos győzelemtől fosztotta meg Meciarékat. Ne higgyük azonban, hogy a meciarizmus belenyugszik két buktatójának sikertelenségébe. A nemrég nyilvánosságra került titkos DSZM-do- kumentumban az áll, hogy az ellenzék elleni nagy provokációkat közvetlenül a választás előtti napokra tartogatják. Reméljük, hogy az eddigi cselszövések felnyitják az ítélőképes választók szemét, és a demokratikus jövőt tervező erőkre adják szavazatukat, olyan új kormányt segítve hatalomra, amely elvezeti Szlovákiát az európai integrációba, és kiszabadítja az országot a privatizálok markából. Vííndégköffiítientár Megállt az ország Bodnár Gyula Jó, a buszok mennek, a vonatok is. Már amelyeket nem törültek a menetrendből, illetve nem toltak vakvágányra vagy löktek oda az enyészetnek, mint annyi gyárat, üzemet, félbehagyott épületet. Mennek a személygépkocsik, furgonok, teherautók, ahol még nem arattak le, ott kombájnt is, traktort is látni a földeken, kirándulókat, turistákat a fürdőhelyeken, hegyekben. Ám a politikusok száján kívül mégis mintha minden és mindenki állna ebben az országban. Bárhová fordulsz, nemekbe és nincsekbe ütközöl. Mintha már minden és mindenki a választásokra várna, akár a Messiásra. Végződjenek bárhogy, legalább tudni fogjuk, mire kell berendezkednünk. Nálunk már ez is valami. A háttérben természetesen a pénz áll, mely úgy tűnt el a piacról, mint a kámfor, sőt azokból az állami intézményekből, alapokból is, melyek a legszerencsétlenebbeket, a betegeket, a pályakezdő fiatalokat, a lakásra várókat lennének hivatottak segíteni. A pénzforrások elapadása, kifosztása természetesen szembetűnő volt, egyszersmind folyamatosan felháborító, ám ez a mostani, választások előtti stop fölöttébb elgondolkoztató, jóllehet természetes következménye az elmúlt négy év kormányzási gyakorlatának. Választások ide, választások oda, normális országokban ilyesmi nem fordulhat elő, nem áll meg az élet, legfeljebb a tőzsdeindexek ingadoznak. Mi meg, miközben a maradékot éljük fel, ha egyáltalán van még maradék, a választásoktól várjuk a megváltást. Most már mindegy, valóban nem marad más hátra, mint állni és várni, aztán majd meglátjuk... A szerző újságíró, a nagymegyeri SPtv munkatársa. Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314), Fotó: Dömötör Ede Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Ön nagyon rosszul látja a dolgot: nem szüntetik meg a szlovák tévé magyar adását, csak megváltoztatják a sugárzás nyelvét. Rajz: MS-Rencín A választások közeledtével csattogni fog a magyar kártya Erősödik a magyarellenesség? Kövesdi Károly A szlovákiai politikai és közélet a múlt héten is bővelkedett az „eseményekben”. Gondolunk elsősorban a hadseregparancsnok leváltására, a Markíza- botrányra, a Szlovák Biztosító körül tovább zajló eseményekre. A nagy csinnadratták mellett kissé elsikkadt a Szlovák Televízió magyar adásának degradálása. Ez a lépés látszóBarak László költő, a Nap Kiadó igazgatója: A választások közeledtével egyenes arányban erősödni fog. Nem tudom, mennyire erősödhet még, hiszen Meciarnak lag nem függ össze a közelgő választásokkal, ám valamenyQ Erősödni fog O Nyugalom lesz nyien tudjuk, hogy egyértelmű kisebbségellenes lépésről van szó, ráadásul olyan „csomagolásban”, hogy új nemzetiségi és a kormánykoalíciónak egész politikája két dologra épült: az ország szétrablására és a szlovákiai magyar kisebbség provo- kálására. Gondolok az egész iskolaügyi afférra, Meciar deho- nesztáló megjegyzéseire, de lehet utalni a médiabombára is, amit a kampány utolsó napjaira terveztek. Elképzelhetően képesek addig elmenni, hogy kreálnak egy bűncselekményt a bősi vízi erőművel kapcsolatban, és a magyarok nyakába próbálják varrni. Ebbe a forgatókönyvbe tartozik szerényebb változatban a Szlovák Televízió magyar adásának leépítése is. Ettől az intézkedéstől azt várták, hogy a szlovákiai magyarok tömegével vonulnak az utcára. Azt kéne eredményeznie, hogy a szlovákiai magyarok tömegével vonulnak a választási umákműsor részévé teszik a magyar adást. Mi jön-jöhet még? - tehetjük fel a kérdést, hiszen a DSZM- forgatókönyv látványos botrányokkal számol közvetlenül a választások előtt. Melyek közül valószínűleg nem fognak hiányozni a magyar kártya színei sem. E heti kérdésünk egyszerű: Erősödni fog-e a magyarellenesség a kormány választási kampányában? hoz, és a politikai szemétdombra küldik a fasisztoid provokátorokét. Mihályi Molnár László tanár: ä A bukásukat érző kor- w mányerők szándékosan fogják gerjeszteni, mint eddig is, ezt a témát. Sokan hajlamosak arra, hogy a magyar érdekképviseletet arra biztassák, ne követelje jogait, mert ez ingerli a szlovák nacionalistákat, és tápot ad ezeknek a folyamatoknak. Nyilvánvaló, hogy akár követeli, akár nem, a fejlődésében megkésett és nacionalizmussá torzult nemzeti ébredés csak úgy tud életben maradni, ha a környezetében ellenséget talál magának. S ha nem talál, csinál. Ezért mindig lesznek megalkuvók és pénzzel felbérelhető erők, akik arra biztatnak bennünket, mondjunk le természetes jogainkról. Ettől nem kell megijednünk. Gálán Géza színész-rendező, vállalkozó: a Ha Horrországban valami ” megbízhatóan nyerő, akkor a magyar kártya az. Többször is nagyokat csattant. Rajtunk... Pláne ha mi fitogtattuk a zöld ászt. Ne feledjük, hogy kilencvennégyben koalíciónk szórólapjával éppen az egyik Janó vitte el a bankot. Ám vigyázat! Most sokkal nagyobb a tét. Ezúttal a bőrüket és ráadásul a lopott milliárdjai- kat kell menteniük. így hát az sem kizárt, hogy az éppen átalakuló hadsereg segítségével kell közvetlenül a választások előtt megvédeni „az országot”. Például ellenünk. Számításba jöhetnek még a csehek, az amerikaiak, a lengyelek, a zsidók, és valószínű, mindenki. Soóky László író, Marcelháza polgármestere: a Mindenképpen erősödni ^ fog a magyarellenesség. Ezt a kártyát mindig elő lehet és elő is kell húzni, méghozzá a kampány utolsó fázisában, a választások előtti utolsó napokban. Nem annyira az írott sajtóban várom a megjelenését, sokkal inkább a televízióban. Olvasói levél István király árva népe... így, augusztus 20-a táján akaratlanul is felcsendül bennem az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából írt gyönyörű ének utolsó versszaka: „István király árva népe, te is hajtsd meg homlokod...” Vajon mitől lesz egy egész nép árva? Attól, hogy olyan sorsra jut, mint a szülők nélkül nevelődő gyermek. Senki sem érzi át igazán gondját, keservét. Hiszen nem egyszer nézték tétlenül a szomszédos népek a magyarság gigászi küzdelmét, ameíyet pedig nem csak a saját hazája védelmében vívott, hanem egész Európáért is. A tatárjárás, az iszlám hódítás, a szabadságért és függetlenségért vívott harcok idején sehol nem talált igazi szövetségest, önzetlenül segíteni akaró barátot. Egy-két esetben tudunk csak valamiféle támogatásról, de az is többnyire valamilyen haszon reményében történt. Manapság is hasonló a helyzetünk. A világban szétszórt, kisebbségben élő magyarság jogos sérelmeit csak látszólag orvosolják. A világ hatalmasságai és a nemzetközi szervezetek az általuk oly sokat emlegetett ún. „politikai egyensúly megőrzése miatt nem tesznek radikális lépéseket a problémák megoldására. Az egymást váltó magyar kormányok némelyike ugyan határozottabb kisebbségi politikát ígér, de ezeket az érintett országok vezetői nacionalizmussal és irredentizmussal vádolják. Ez pedig tökéletesen elég arra, hogy a nemzetközi fórumokon visszafogottabb politizálásra intsék a magyar vezetést. Viszont ezek a dolgok nem szabad, hogy elkeserítsék, reményvesztetté tegyék a kisebbségben élő magyarságot. Azért fontos a történelembe való visszatekintés, hogy megértsük, sokkal rosz- szabb és reménytelenebb korszakokat is töretlenül vészelt át nemzetünk. Aki pedig úgy érzi, nincs ereje a további küzdelemhez, menjen el augusztus 20-án Budapestre, és tekintse meg a szent király épségben maradt jobbját körülhordozó fényes körmenetet. Az ország főpapjai, a szerzetesrendek, lovagrendek, történelmi korok ruháiba öltözött díszőrség, a politikusok és az ott jelen lévő emberek sokasága meggyőzi arról, hogy az a nép, amelynek ilyen gazdag történelme van, és ilyen híven ragaszkodik hozzá, az nem lesz soha igazán árva. Sárközi János Szentpéter
