Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-18 / 7. szám
Politika 1998. február 18. 3 A Magyar Koalíció jelenleg három egyenrangú megoldással számol Többesélyes a játszma A választói preferenciákat tükrözik az arckifejezések? Prikler László felvétele Erdélyben ismét dúl a táblaháború Megmutatni, ki az úr! P. Vonyik Erzsébet __________ Bő fél év múlva választunk, de rejtély, milyen játékszabályok szerint. A nagy ismeretlenre kell felkészülnie a Magyar Koalíciónak is, amikor e hetekben arról tárgyal, miként védje ki az új választási törvény várható buktatóit, s hogyan biztosítsa a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletét. Bugár Béla, az MKDM elnöke: A Magyar Koalíció három egyenrangú változattal számol. Ezek valamelyikét attól függően fogja megvalósítani, hogy milyen lesz az új választási törvény. A Magyar Koalíció Pártja, az első megoldás, tehát a választási párt, amely már bejegyzés előtt áll. Jogutódként megszűnne az eddigi három párt és létrejönne egy új. Ám fennáll az a veszély, hogy a kormánykoalíció nem tartja be ez esetben sem a törvényeket. Ráfoghatja, hogy ez egy új párt, megkövetelheti a bejegyeztetéshez kellő ezer, majd a választásokon való induláshoz a tízezer támogató aláírást, sőt azt is megkérdőjelezheti, hogy a tízezerből, tegyük fel, ezer nem hamis-e. E változat alternatívája az is, hogy a meglévő három párt valamelyikébe épülne be a másik két párt, ami alapszabály-módosítással járna. Az új párt neve megegyezés kérdése. E megoldás pozitívuma, hogy csak alapszabályt kellene változtatni, de nem kellene bejegyeztetni. Ez a legkevésbé fáradságos és támadható megoldás. Nekünk elsősorban az utóbbi szempontot kell figyelembe vennünk. A harmadik változat az egy párt listáján való indulás, ennek szintén vannak hátulütői. Egyebek között az, hogy a harmadik párt listáján induló másik két párt hogyan alakítható párttá abban, ha a választások után demokratikus kormány lenne. Felvetődhet a kérdés: miért nem döntünk már most valamelyik változat mellett? Nem mellőzhetjük például azt sem, hogy Királyhelmecen csak az Együttélés és az MKDM hozott létre helyi magyar koalíciót, Dunaszerdahelyen pedig az Együttélés és az MPP. Vannak tehát torzsalkodások, ám ha felülről kényszerítenénk valamilyen megoldást azokra, akik helyi szinten nem tudnak együttműködni, belső feszültségek keletkezhetnének. Fél évvel a választások előtt ez nem lenne jó. De történelmi folyamatként például létrejöhet a magyar pártok fúziója. A megoldás háromesélyes, sőt ha az új törvénybe mégsem építenék be a párton- kénti 5 százalékos küszöböt, akkor a Magyar Koalíció a jelenlegi felállásban indul. A választási törvény fogja diktálni, hogy miként lépünk. Duray Miklós, az Együttélés elnöke: Az MK T anácsa három egyenrangú megoldással számol. Ezeket mégsem lehet egyenrangúaknak tekinteni, mert az adott problémát nem egyenrangú módon próbálja megoldani. A választási pártként való indulás a párttörvény szerint megoldható, de mivel a tervezett törvénymódosítás célja, hogy megnehezítse a koalíciók bejutását a parlamentbe, ezért vannak buktatói is. Bebizonyítható róla, hogy álkoalíció, mivel a három pártnak megmaradna ajogalanyisága, és jelöltjei indulnának a negyedik párt listáján. A további gond a kettős párttagság, megtiltására már van precedens Csehországban. Apró törvénymódosítással lehetetlenné tehető, hogy az egyik párt tagjai másik párt kötelékében szerepeljenek. Van egy további ok is: még nehézkesebbé válna az egyeztetés, mint a jelenlegi Magyar Koalíción belül. Ám egy előnye lenne: könnyen át lehetne alakítani szövetségi párttá, de ez már a következő megoldás keretébe esik. Az egy párt listáján való indulás szintén minősülhet álkoalíciónak, ez is támadható. Politikailag pedig olyan helyzetet teremthet, hogy azt az egy pártot kedvezményezi, s emiatt a másik kettő, mint a választási párt esetében, akár a megsemmisülés sorsára juthat. Választóink azt óhajtják, hogy csökkenjen a pártok száma, de úgy, hogy azok váljanak egy párttá, akik jelenleg az MK-t megtestesítik. A harmadik megoldás a szövetségi párt, amelyjo- gilag pontosan megfogalmazható és nem támadható. Pillanatnyilag egy akadálya van: az MPP és az MKDM néhány tisztségviselője képtelen elfogadni, pedig az MPP nagy része és az MDKM jelentősebb része is ezt támogatja. A harmadik megoldásnak kellene megszületnie, ez biztosítaná a magyarság parlamenti képviseletét. Egy negyedik megoldás az MK-n belül fel sem vetődött: egy párt létrehozása nem szövetségi, hanem monolitikus pártként. A tárgyalások végén ez is biztosan fel fog vetődni. A. Nagy László, az MPP elnöke: A Magyar Koalíció higgadtan készül az őszi parlamenti választásokra. A testület múlt keddi ülése után is elmondható, hogy mindhárom választási stratégiai elképzelést továbbra is egyenrangú politikai és jogi megoldásként kezelik. A Magyar Koalíció Pártja bejegyzéséhez mindhárom párt gyűjti a támogató aláírásokat és közös döntés alapján azt tervezzük, hogy február 23- ig benyújtjuk a belügyminisztériumhoz a párt bejegyeztetésére vonatkozó javaslatunkat. A szövetségi párt elkészült alapszabályáról a múlt pénteken kezdték meg a Magyar Koalíció politikusai és jogi szakértői a tárgyalásokat. Ehhez kapcsolódva valósulnak meg az egy párt listáján való indulás feltételeiről a tárgyalások. A választási törvény lehetséges módosításaira a Magyar Koalíció három pártja továbbra is összehangoltan készül. Eltökélt szándékunk, hogy ha a választójogi törvény módosítása rákény- szerít bennünket, akkor az említett három javaslat közül az adott kihívásnak leginkább megfelelő változatot megvalósítsuk. Az a fontos mindannyiunk számára, hogy a szlovákiai magyarság érdekképviselete 1998 szeptemberében a parlamenti választás során ne kerüljön veszélybe. Ennek érdekében nemcsak a Magyar Polgári Párt, de a másik két magyar párt vezetői is készen állnak a pártérdekek felfüggesztésére. KOKESJÁNOS Számos jel szerint a román nacionalisták semmiképpen sem tudják megemészteni, hogy a Victor Ciorbea vezette kormány sürgősségi rendelete alapján immár mintegy fél éve Romániában is törvényes lehetőség nyílt a városok és falvak, utcák és terek kétvagy többnyelvű megnevezésére, ha egy-egy nemzeti kisebbség számaránya az adott településen eléri a 20 százalékot. Ahol tudják, megpróbálják megakadályozni a rendelet végrehajtását. Az utóbbi hetekben az erdélyi „táblaháború” ismét felerősödött, s fokozott nyomás nehezedett a magyarság politikai képviseletét ellátó RMDSZ-re is. Erdélyben, főleg a 70-80 százalékban magyarok lakta Székelyföldön, élnek a kormányrendelettel, hiszen ez csak a hagyományhoz és a valósághoz hozta ismét közelebb a hivatalok által korábban évtizedeken át szinte a felis- merheteüenségig önkényesen átkeresztelt településeket, utcákat, tereket, más földrajzi egységeket. Az idei év elején például Kézdivá- sárhelyen adták vissza több utca és tér régi nevét, ületve neveztek el új utcákat a magyar irodalom és múlt neves alakjairól, s ugyanakkor szélesítették a magyar nyelv használatát a közéletben is. Sepsi- szentgyörgyön pedig a műemlékeket tették rendbe, s látták el új magyar és román feliratozással. A román nacionalisták egyik szócsöve, az Adevarul napilap ezt úgy kommentálta, hogy „a magyar szélsőségesek újabb lépéseket tettek Kovászna és Hargita megyék teljes elszigetelésére”. A Curentul pedig „az etnikai gettó veszélyére” figyelmeztette olvasóit az üggyel kapcsolatban. Ennek ellenére ezeken a helyeken, tehát ahol egy tömbben és többségben él a magyarság, a magyar, illetve kétnyelvű táblák maradnak, s nemigen éri őket bántalom. Gyökeresen más a helyzet azokon a vidékeken, ahol szórványban vagy kisebbségben él a magyarság, különösen Kolozsvárott és Marosvásárhelyen, meg a két város környezetében. Úgy látszik, a román nacionalistáknak ez a két város szimbolikus értékű, ahol tűzzel-vassal be kell bizonyítani, ki is az úr az országban, s ki pedig csak amolyan, jött- ment”. Ezt szolgálta az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom, s ezt szolgálja Georghe Funar polgármester féktelen magyarellenes hadjárata kincses Kolozsvárott. Ezért mázolják be percek alatt a Maros- vásárhely elnevezésű táblákat a város határában, ezért szaporodik Kolozsvárott a kék-sárga- pirosba, tehát a román nemzeti színekbe öltöztetett padok száma, s ezért kapják a helyi magyar közéleti személyiségek, a jogi személyek egymás után a bírósági idézéseket, s olykor büntetéseket. Egyetlen bűnük nemzetiségük, illetve hogy megpróbálnak hűek maradni magyarságukhoz. Az erdélyi magyarság a rendszerváltás után sok helyen és téren magára talált, s az RMDSZ kormánykoalíciós részvételével egy bizonyos fokú mozgásteret is szerzett, ami lehetővé teszi, hogy elvett jogaiból, javaiból lassanként valamit visz- szaszerezzen. A táblaháború e nehéz küzdelemnek a része, nem pedig etnikai konfliktusok szítása, ahogy azt a román nacionalisták állítják. Középiskolások, figyelem! Verseny a Szabadságharc évfordulójának tiszteletére. Hét kérdés - hét válasz - hét játékszelvény, ezen a héten, az Új Szó harmadik oldalán. A beküldők között hordozható CD-lejátszót, kazettákat, CD-lemezeket és értékes könyveket sorsolunk ki. És ez még nem minden! Az a középiskolai osztály, amely a legtöbb - szelvénnyel ellátott - választ küldi el a szerkesztőségbe, már most tudhatja, hogy a játék győzteseként az év végén érdekes osztálykirándulásra utazhat! Ne feledjétek: már ezen a héten megjelennek a játékszabályok! A legkevésbé támadható megoldást kell választani. Az egyes megoldásoknak vannak hátulütői. Szaporodnak a román nemzeti színekben pompázó padok. Vonal alatt Fekete lyuk a térképen Szűcs Béla _________________ Sz lovákia nemzetközi megítélése az új évben sem javult. Igaz, Jozef Sesták külügyi államtitkár brüsszeli látogatása után széles mosollyal, derűlátóan nyilatkozott európai uniós tagságunk kilátásairól, ám elhallgatta vendéglátóinak azt a megjegyzését, hogy „ha teljesítjük a politikai kritériumokat”. Míg ő Nyugaton fűt-fát ígérgetett, itthon a kormány- párti többségű parlament újra elutasította az alkotmányellenesen a parlamentben ülő két képviselő eltávolítását. Méghozzá erkölcsi és emberi okokra hivatkozva. Egyebek között ezért is jelentette ki a köztársasági elnök kíséretében Amerikában járt politikusok előtt Albright külügyminiszter asszony, hogy ha így megy tovább, Szlovákia fekete lyukká válik Európa szívében. Kemény szavak ezek, hiszen egy országot a világűr kiismerhetetlen, kiszámíthatatlan jelenségéhez, a fekete lyukhoz hasonlítanak. Ráadásul nem akárki teszi ezt, hanem a világ vezető nagyhatalmának élvonalbeli politikusa, akinek külügyminisztériuma nemrég közölte az emberi jogokat megsértő országok listáját, amelyen Szlovákia is szerepelt. Ezért érthető, hogy Vladimír Meciart és politikusait nem hívták meg soha az Egyesült Államokba és Pozsonyba sem látogattak vezető amerikai politikusok. De Anglia, Németország és Franciaország miniszterelnökei sem voltak kíváncsiak a „második európai Svájcra”. A pozsonyi kormány képtelen volt teljesíteni az Európa Tanács három demokratikus követelményét, amelynek egyike épp a bennünket közvetlenül érintő nemzetiségi politika. A magyaroknak átlagon felüli jogokat tulajdonító propaganda csak a sportcsarnoki nagygyűléseken arat sikert. A szlovákiai magyarság országos petíciós mozgalmat szervez, hogy százezer aláírást gyűjtsön a kisebbségi nyelvhasználati törvény parlamenti elfogadásáért. Ennek időszerűségét fokozza a februárban hatályba lépett, Szlovákia által is ratifikált Európa tanácsi keretegyezmény, amely kitér a kisebbségek nyelvének használatára is. A benne foglaltakat, sajnos, számos szlovák politikus úgy értelmezi, hogy az utcán a magyarok szabadon társaloghatnak anyanyelvükön, azonban a hivatalos érintkezésben a nyelvtörvény értelmében szlovákul kell beszélniük. Ez a probléma újra felveti az államnyelvtörvény jogosságát. Igaz, hogy a Magyar Koalíció és a szlovák kereszténydemokrata képviselők közös beadványának az alkotmánybíróság csupán egyetlen pontban adott igazat, azonban a keretegyezmény új helyzetet teremtett. E nemzetközi megállapodás ugyanis elsőbbséget élvez a szlovák jogrenddel szemben, és aláírásával Szlovákia kötelezettséget vállalt a kisebbségi nyelvhasználat szavatolására. Ezért a Magyar Koalíció okosan reagál és márciusra elkészíti az újabb alkotmánybírósági beadványát. Ebben arra kér egyértelmű választ, hogy összhangban van-e a keretegyezmény a nyelvtörvénnyel, illetve a szlovák- magyar alap- szerződéssel. Reméljük, a taláros intézmény a nyelvhasználat mellett dönt, amely meggyorsíthatja az aláírásgyűjtésben követelt nyelvhasználati törvény elfogadását. Valószínű, hogy ez a kormány a választásokig már nem tesz semmit a kisebbségek nyelvhasználatáért, hiszen még az európai intézmények régi követeléseit sem teljesíti. Az amerikai külügyminiszter megjegyzésére pedig dühödten reagálnak a hazafiak, arroganciának és sértésnek minősítve azt. Washington is tisztában van azzal, hogy a választások után talán megváltozik a helyzet és kitisztul az ég Szlovákia felett. Ezért javasolja, hogy a választásokon vegyenek részt az EBESZ megfigyelői, mivel a kormánykoalíció az ellenzék kijátszására készül. A Magyar Koalíció igyekszik időben felkészülni a várható cselszövésekre. Szervezeti alternatívákat dolgoz ki, amelyek megpróbálják kivédeni a meciari manipulációkat. Ebben az igyekezetében számíthat a magyar választók támogatására.
