Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-18 / 7. szám

1998. február 18. Háttér Milyennek látja helyzetét a szlovákiai magyar reálértelmiségi? Pályamódosítás, küldetés, önazonosság A szlovákiai magyar értelmiség jellemzői helyét keresi nem tekinthető egységes rétegnek 137.8» 50,00% 17,90% szétzilált réteg ■nppMnppHMpK 0.00% 5.00% 10.00% 15,00% 20.00% 25.00% 30.0« 35,00% 40.00% 45.00% 50.00% Lampl Zsuzsanna (Az írás befejező része) A szlovákiai magyar értelmisé­get leginkább olyan rétegnek tartják, amely a helyét keresi, az önszerveződés kezdetén tart - leginkább a műszakiak, legke­vésbé a mezőgazdászok szerint. A második leggyakoribb véle­mény - főleg a mezőgazdászo­ké, legkevésbé a közgazdászoké hogy a szlovákiai magyar ér­telmiség az az erő, amely ered­ményesen képviseli ügyünket. Ezt követi az a megítélés, mely szerint a szlovákiai magyar ér­telmiség életkörülményeiben, életmódjában és szokásaiban annyira különböző, hogy nem tekinthető egységes rétegnek. Ezzel a véleménnyel is leggyak­rabban a mezőgazdászoknál, legkevésbé a vállalkozóknál ta­lálkozunk. Érdekes a két ellenpont megíté­lése is, vagyis mennyire szétzi­lált vagy összetartó rétegről van szó. A megkérdezett reálértel­miségiek közül négyszer többen válaszolták azt, hogy a szlováki­ai magyar értelmiség szétzilált réteg, mint azt, hogy ez a réteg a bajban összetart. Az összetar­tást leginkább a mezőgazdá­szok, legkevésbé a közgazdá­szok érzik, akik egyben a leg- szétziláltabb rétegnek látják ér­telmiségünket. Összefoglalva az eddig elmon­dottakat: a reálértelmiség sze­rint az értelmiségi szellemi munkás, aki azonban nem csu­pán szűk szakmai feladatok megoldására és teljesítésére hi­vatott (a megkérdezett reálér­telmiségiek csupán 4 százaléka tartotta az értelmiségi feladatá­nak, hogy rendesen végezze a munkáját és semmi több), ha­nem közösségteremtő funkció­kat is be kell töltenie. Hozzá kell járulnia közössége kulturá­lis felemelkedéséhez, példa­képként, sőt vezetőként kell működnie, de nem elsősorban politikusként, hanem szakem­A legjellemzőbb értelmiségi értékrend a valóban közösségi értékrend. bérként, s a pozíciójától függet­len, személyiségéből eredő ter­mészetes tekintéllyel kell ren­delkeznie. A szlovákiai magyar értelmiség még nem tart ott, hogy a fenti jellemzőkkel lehes­sen illetni, csak szerveződik, de máris mutatkoznak rajta a ma­gyarság eredményes képvisele­tének jelei. Komoly igények, komoly elvá­rások. Jogos a kérdés, mennyi­A reprezentatív értékrendku­tatásunk során kapott eredmé­nyek alapján elmondható, hogy általános értékrendjét tekintve a szlovákiai magyar értelmiség három csoportba sorolható. Ezek közül a legnagyobb cso­portot azok az értelmiségiek al­kotják, akiket a következő érté­kek jellemeznek, fontossági sorrendben: segíteni másokon, a hagyományos erkölcsi szabá­lyok szerint élni, foglalkozni a környezetében felmerülő olyan problémákkal is, amelyek köz­vetlenül nem érintik, magyar­Sokkal inkább szétzilált, mint a bajban összetartó réteg. nak lenni, a vallás tanítása sze­rint élni, mértékletesség, tole­rancia, a szabadság megőrzése. A legjellemzőbb értelmiségi ér­tékrend tehát a tényleges közös­ségi értékrend. Az értelmiségiek nagyobbik része valóban közös­ségi ember, akinek fontosak a hagyományos értékek, de sza­badsága, függetlensége megőr­zése is. Az értelmiségi valószí­Dömötör Ede felvétele nűleg épp az utóbbi miatt nem törekszik a nagypolitikában ak­tív szerepkörre, vagyis félti a függetlenségét. Ugyanakkor láthattuk, fontos számára a ma­gyarsága. S ez az a „terep”, a nemzeti identitás talaja, ahol megmutatkozhat az értelmiségi közösségi szerepvállalása. De vajon megmutatkozik-e? Mondok egy példát. Az „Iskola- választás, anyanyelvhasználat, asszimiláció” c. kutatásunk során tapasztaltuk, hogy a magyar is­kolába járó gyermekek szüleinek 18,5 százaléka volt diplomás. A gyermekeiket szlovák iskolába járató, magukat magyarnak valló szülők között ez az arány 11,1 százalék, a gyemekeiket szlovák iskolába járató, magukat szlo­váknak valló - de igazából ma­gyar családi és nyelvi háttérrel rendelkező - szülők között 6,3 százalék. Ha elismerjük, hogy az iskolaválasztás identitásformá­ló, -fejlesztő tényező, márpedig ezt a gyermekeiket szlovák isko­lába járatók is elismerték - s a kutatás ezt egyértelműen be is bizonyította, mint a nemzeti identitás megőrzésének alapkö­vét akkor az a reálértelmiségi, aki magyar iskolába íratja a gyermekét, közösségi szerepet vállal, közösségi szempontból is példaértékűen cselekszik. g összesen ■ mezőgazdász 8 vállalkozó □ műszaki 11 közgazdász Gondterhelt arcok a csölösztői értelmiségi fórumon 10% re felelnek meg a megkérdezet­tek a fentebb ismertetett köve­telményeknek. Hiszen kitől le­gyen olyan az értelmiség, ami­lyennek elvárják, ha nem ma­gától a réteget alkotó értelmi­ségiektől? Mivel az elvárások szerint az értelmiségi közösségi ember, térjünk ki a közösségi szerep- vállalás néhány kérdésére. A reálértelmiség 51,7 százaléka figyelemmel követi a közéleti­politikai eseményeket, bár ma­ga sosem foglalkozna aktívan politikával, 14 százaléka pedig tájékozott, bár valójában nem érdeklik a politikai és közéleti kérdések. 7,4 százalékuk aktí­van politizál, 14,8 százalékuk szívesen foglalkozna politiká­val. A megkérdezettek közül leginkább a műszakiak vállal­nak közéleti szerepet, míg a mezőgazdászok egyáltalán nem. Legszívesebben a vállal­kozók politizálnának. Tehát amíg van egy réteg, amely aktí­van figyeli a közéletet, s ezen belül egy kisebb csoport maga is aktív közéleti szerepet vállal vagy vállalna, a többieket, azaz a megkérdezettek mintegy 25 százalékát nem érdekli a köz­élet, 51,7 százaléka pedig nem politizálna aktívan. Újra azt lát­juk tehát, hogy a vizsgált reál- értelmiségnek - de ugyanúgy elmondható ez a humán értel­miségről is - a csúcspolitikát il­letően nincsenek magasra törő ambíciói. Vajon közösségi vagy nem kö­zösségi ember tehát a szlováki­ai magyar értelmiségi? a bajban összetart eredményesen képviseli ügyünket nem képes érdekeink védelmére .10% Iraki válság Szaddám szuperbunkere Hová rejtőzhet el Szaddám Húszéin egy Irak elleni nagy­szabású amerikai légicsapás esetén? A kérdés nemcsak a katonákat, politikusokat, ha­nem az emberek többségét is izgatja - miként az már a 7 évvel ezelőtti Öböl-háború idején tapasztalható volt. Nyugat-Európába menekült irakiak szerint, akik koráb­ban a bagdadi vezér környe­zetében éltek, Szaddámnak van egy valóságos föld alatti minivárosa, amelyet akár több esetleges nukleáris csa­pás túlélésére is alkalmassá tettek. Az AFP hírügynökség magukat megnevezni nem kívánó informátorai szerint e hatalmas, akár hónapokig is önellátásra képes létesít­mény terveit annak idején keletnémet mérnökök készí­tették el, s a föld alatti „bun­kervárost” a nyolcvanas években - az akkori véres iraki-iráni háború időszaká­ban - építették fel. Hogy va­lójában hol van, azt csak igen kevesen tudhatják. A német mérnökök csak a terveket szállították, a kivitelezést az irakiak végezték - az építők sorsáról pedig semmit nem lehet tudni. A források alap­ján Szaddám bunkervárosát ellátták minden, nukleáris csapás elleni eszközzel. Az iraki diktátor és családja igen hosszú ideig teljes komfort­ban élhet a föld alatt rejtőz­ködve. A létesítmény ener­giaellátását egy szintén föld alatti elektromos központból biztosítják, s felszerelték kor­szerű, védett telefonrend­szerrel is, amelyen keresztül Szaddám kapcsolatot tarthat csapataival. A bunkervárosban állítólag tornaterem, szauna és egy növényekkel zsúfolt helyiség is van - kellemes közérzetet biztosítandó „Bagdad Orosz­lánjának”. A létesítmény olyan nagy kiterjedésű, hogy a 90-es években elektromos autókkal látták el, így lehet­séges a gyors közlekedés és a szállítás az egymástól távo­labb eső helyek között. Az ENSZ ellenőrei egyébként 1993-ban szondákkal kiter­jedt kutatásokat végeztek, de nem bukkantak az építmény nyomára. „Ezek a szondák legfeljebb tízméteres mélysé­gig képesek feltárni az elrej­tett fegyverzetet, építménye­ket - sokkal mélyebbre kelle­ne hatolniuk, hogy felfedez­zék a Szaddám- bunkervárost. Az amerikaiak már hosszabb ideje nagy erőkkel keresik az iraki tö­megpusztító fegyvereket is, ám nem találják. Ennek nyil­vánvalóan az az oka, hogy igen mélyen lehetnek elrejtve a föld alatt. (ET) Fanatizált iraki nők az életüket adnák Szaddámért CTK/AP-felv.

Next

/
Thumbnails
Contents